Magyar siker: az ET végre támogatja a területi autonómiát

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos és Kalmár Ferenc András kereszténydemokrata képviselőnek sikerült elérnie, hogy az Európa Tanács  a nemzeti kisebbségek autonómiáját támogató határozatot hozzon.

Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán.

A keddi strasbourgi ülésnapon szerepelt a napirenden az a határozati javaslat és egy német liberális képviselő, Marina Schuster által készített jelentés, amely arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos kérdését, a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A kiinduló pont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában - legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról, vagy éppen Koszovóról -, ami "veszélyt jelenthet a békére és biztonságra nézve". A nemzetközi jogi tisztázás célja eszerint az lenne, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak az etnikai, nemzeti kisebbségi törekvéseknek, és ezzel megelőzzék a szeparatista irányzatok kezelhetetlenné válását.

Az eredeti határozati javaslat azt szorgalmazta, hogy az ilyen jellegű problémák kezelésére az Európa Tanács korábbi, kisebbségvédelmi keretegyezményében foglalt - kisebbségvédelmi jogi szempontból általános megítélés szerint meglehetősen erőtlen - előírások alapján törekedjenek. A KDNP-s Kalmár Ferenc András, valamint a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő azonban kellő számú támogatást szerzett ahhoz a módosító indítványhoz, amely a keretegyezmény előírásaira való utaláson túlmegy, és a különböző autonómiaformákat támogató, a területi autonómia gondolatát sem elvető, 2003-ból származó, 1334-es számú Európa tanácsi határozatra hivatkozik. Az elfogadott határozat itt található, amelynek 7. és 8.1 pontjaiban találhatóak az elfogadott magyar kezdeménynezésű módosító javaslatok. Mindez azt jelenti, hogy az Európa Tanács tagállamai számára (köztük Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna) kötelező feladat lesz a jövőben az autonómia garantálása az önrendelkezési jog biztosítása érdekében. Ez pedig rendkívül erős támogatást adhat a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseinek.

Erről, a magyar önrendelkezési törekvések szempontjából kulcsfontosságú határozatról és jelentésről itt és itt találhatóak további részletek.

A gyógyír neve: autonómia

A szóban forgó 2003-as határozat egyébként - amelynek címe "Az autonóm régiók pozitív tapasztalata, mint konfliktusmegoldást sugalmazó ihletforrás Európában" - annak idején Andreas Gross svájci szocialista képviselő kezdeményezésére született meg, és a határozatra való visszautalás javaslatát most Gross is támogatta. A svájci képviselő mellett a módosítást támogatta két fideszes és kerszténydemokrata képviselő mellett a délvidéki Kovács Elvira és az erdélyi Frunda György is. Kedden reggel az Európa Tanács emberi jogi és jogi bizottságában Gaudi-Nagy Tamásnak sikerült elérnie, hogy a német liberális rapportőr támogatta saját jelentéstervezetének magyar módosító javaslatokkal történő kiegészítését. Az Európa Tanács közgyűlési gyakorlata szerint ebben az esetben a módosító javaslatok sikere szinte biztosan garantált.

A vitában egyébként Kalmár Ferenc András felhívta a figyelmet arra, hogy Európa keleti felében sokkal több megoldatlan probléma jelentkezik, mint nyugaton. Rendezési mintamódszerként megemlítette a dél-tiroli modellt, az orvosolandó gondok között pedig felhívta a figyelmet a határon túli magyarság nehézségeire. A magyar kereszténydemokrata képviselő a legfőbb jogalkotói feladatot abban jelölte meg, hogy az önrendelkezési jog és a nemzeti szuverenitás összeegyeztetése során "a gyűlölködést elsimítsák, a feszültséget oldják, a türelmetlenséget türelemmé változtassák".

Szintén felszólalt a vitában Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő, aki a határon túli magyarok helyzetét illetően felhívta a figyelmet az anyanyelv használatának biztosításával összefüggő gondokra, az önigazgatási formák, az autonómia létesítésének akadályozására, illetve a kárpótlások megoldatlanságára. Megjegyezte, hogy "a kollektív bűnösség elve sem tűnt még el", és ezzel összefüggésben kitért a Szerbiában éppen most elfogadott kárpótlási törvényre, amely - mint fogalmazott - "kifejezetten diszkriminatív", a kollektív bűnösség elvét alkalmazza a magyar kisebbséggel szemben.

MTI nyomán