Megkezdődött az ET parlamenti közgyűlésének őszi ülésszaka - Gaudi-Nagy a kárpátaljai magyarságról kérdezte az ukrán külügyminisztert, aki válaszában hazudott

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ötnapos strasbourgi őszi ülésszakán az ET miniszteri bizottságának soros elnökeként Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter tartott hétfőn beszámolót. A miniszteri beszédet követő kérdések sorában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a 160 ezer kárpátaljai magyar helyzetét vetette fel emlékeztetve arra, hogy tavaly őszi Ukrajnáról szóló vitában reményének adott hangot, hogy a narancsos forradalom magyarellenes  politikája után végre rendezik a nemzeti közösségek helyzetét, közte az igazságtalan trianopni diktátummal elszakított magyarságét.

Gaudi-Nagy egyfelől szóvá tette, hogy a magyarok diszkriminációt szenvednek el a nyelvhasználat, így az anyanyelven történő egyetemi felvételizés, illetve az érettségi terén. Hiányolta továbbá a magyar autonóm régió megteremtésének lehetőségét, valamint az iránt érdeklődött, hogy miért zaklatja az ukrán titkosszolgálat azokat, akik felveszik a magyar állampolgárságot,  noha az ukrán jogszabályok tiltást és szankciót nem írnak elő a kettős állampolgárság esetére.

Válaszában Hriscsenko azt állította, hogy Ukrajnában nem engedélyezett a kettős állampolgárság, de tagadta, hogy a gyakorlatban fellépnének ellene hatósági úton. Mondta ezt annak ellenére, hogy idén számos ilyen rendőri akció vált ismertté és emiatt Semjén Zsolt miniszterlenök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter is írásban kérte ezek leállítását, emiatt Szávay István jobbikos képviselő az Országgyűlésben követelte a magyar kormány  fellépését. A nyelvhasználat kérdése az ukrán külügyminiszter szerint alapvetően rendezett. Azt javasolta, hogy a szerinte problémamentes kérdés ügyében keresse meg a magyar képviselő Ukrajna magyarországi nagykövetét, aki személyében példázza, hogy milyen karriert lehet kisebbségiként befutni.  A területi autonómiát szorgalmazó kérdésre nem válaszolt az ukrán miniszter.

Gaudi-Nagy Tamás az MTI-nek nyilatkozva megjegyezte, hogy Moldova vonatkozásában gond nélkül érvényesül a kettős állampolgárság, a kétoldalú megállapodásnak betudhatóan. Szerinte magyar vonatkozásban is az jelenthetne megoldást, ha Budapest elérné, hogy Ukrajna megállapodjon vele a kettős állampolgárságról. Megdöbbentő, hogy milyen gátlástalan módon hazudott Európa szemébe az ukrán külügyminiszter és az is, hogy a magyar külügyminisztérium a kétoldalú kapcsolatok jellegére tekintettel nem javasolta magyar ET delegáció tagjainak kérdés feltételét. Vajon a magyar kormány szerint tökéletesen megoldott a kárpátaljai magyarság helyzete?

A közgyűlés napirendjén szerepel a nemzeti szuverenitás és az államiság nemzetközi jogi kérdésköre. Az erről szóló  jelentéshez Gaudi-Nagy Tamás kezdeményezésére több magyar képviselő módosító javaslatokat nyújtott be annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogát ne csak az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyménye, hanem a területi autonómiát, mint az államok közötti konfliktusok ellenszerét támogató 1334/2003 sz. közgyűlési határozat alapján is biztosítsák a tagállamok. A módosító javaslatokat egy svácji szocialista képviselő Andreas Gross, a nyolc évvel ezelőtti határozat alapját képező jelentés rapportőre is aláírta. A jelentés vitája és a magyar módosítokról való döntés kedden lesz.

Csütörtökön felszólal a közgyűlés előtt Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, akihez szintén kérdést fog intézni Gaudi-Nagy Tamás. Ezen a napon lesz a terrorizmus és emberi jogok című jelentés vitája is, amelyhez szintén hozzászól majd a nemzeti radikális képviselő.

A hétfői ülésen javasolták, hogy sürgősséggel folytassanak vitát az ukrajnai helyzetről, a jogállamiság ottani veszélyeztetettségéről, különös tekintettel a politikai foglyokra. A felszólaló ukrán küldött tagadta, hogy hazájában politikai foglyok lennének. A javaslat végül nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.

MTI nyomán