Az Alkotmányügyi bizottság október 28-ai ülésén Gaudi-Nagy Tamás az energiaszektor visszavásárlására irányuló MSZP-s javaslatról megállapította, hogy legalább olyan képtelenség és hazaárulás, mintha Kárpátalja visszatérési lehetősége esetén arra nyújtanának be a szocialisták javaslatot, hogy ki hatalmazta fel rá a kormányt, és egyáltalán mennyibe fog ez kerülni az állampolgároknak.

2013. október 29-én, napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gaudi-Nagy Tamás "A székely önrendelkezés sikere közös nemzeti ügyünk" címmel.

Együtt vagyunk és együtt maradunk!
Nincs isten és nincs ördög, aki
Ismét széjjel bírná szakítani
Ölelkező karunk.
Egy volt a bölcsőnk, koporsónk is egy lesz,
Ha majd leszállunk a holt nemzetekhez...
De én nem félek többé a haláltul;
Viselje bármilyen csalárdul
A változékony sors magát,
Sebet kapunk talán, de nem halált

-idézte a nemzeti jogvédő képviselő Petőfi Sándor Két Ország ölelkezése című versét, mely 1848-ban, Erdély és Magyarország újraegyesítésekor született.

Történelmi vágya volt a magyarságnak, hiszen Királyhágón innen és Királyhágón túl lényegében egy nemzet tagjai vagyunk. Éljünk itt akár a Kárpát-medence csonkaországi területén, éljünk akár a Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Őrvidéken, Muravidéken, vagy éppenséggel Erdélyben - utalt a nemzeti jogvédő a több mint másfél évszázaddal ezelőtti eseményekre, amely a sors fintoraként jelenleg is legalább annyira aktuális mint volt az 1848-as szabadságharc idején.

2013. október 28-án, "Az erdei iskolák környezettudatos nevelésben való hangsúlyosabb részvételéről" (H/11311) címet viselő indítvány tárgysorozatba-vétele kapcsán Gaudi-Nagy Tamás - úgy is mint az érintett korosztályhoz tartozó gyermekek édesapja - alapvetően jó kezdeményezésnek nevezte a Ház elé került javaslatot.

Minden esetben mikor jó ötletek vannak a Ház előtt, akkor úgy gondolom, hogy a képviselőknek az a feladata, hogy ezt elfogadják, és ne vitassák, ne bagatelizálják, ne szólják le. Támogassák, esetleg egészítsék ki jobb még esetleg olyan ötletekkel, amelyek a környezettudatos nevelés mellett kibővítetten arra is alkalmat adnak, hogy ne csak szűk értelemben véve vegyük a környezettudatosságot, hanem vegyük bele az épített és természeti környezetünk iránti kötődésnek egy mélyebb, tradicionális szintjét, amelyet tulajdonképpen a Szent Korona Eszmeisége testesít meg - fogalmazott a képviselő.

Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló általános vitájában (T/12415) Gaudi-Nagy Tamás bevezetőjében jelezte a költségvetés számos eleme nem a nemzet felemelkedését szolgálja, pedig - ahogy arra a néhány perccel  korábban a vitában felszólalt EP képviselő, Morvai Krisztina is utalt rá  - ez az a szempont, amely a költségvetést át kell hassa.

Gaudi-Nagy saját felszólalása ideje alatt a Hit Gyülekezete érdekeltségébe tartozó hetilapot olvasgató Lendvai Ildikót is megszólította: "Számoljon el azzal, hogy mit csináltak nyolc évig! Előtte '90-ig! Miért adósították el a hazánkat? Miért élték fel a jövőnket, és miért hozták kényszerhelyzetbe a magyar gazdaságot, és miért szolgáltatták ki az elvtársaikkal, miért adták el a nemzeti vagyont."

Hír TV - Eddig csaknem 300 millió forintos kártérítést ítéletek meg a bíróságok a 2006-os rendőrterror áldozatainak. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamentben egy képviselői kérdésre adott válaszában kitért arra is, hogy jelenleg is több kártérítési per van folyamatban, és szeptemberben az akkori rendőri vezetők pere is elkezdődött.

A 2006 őszén történt rendőri jogsértésekről már nemcsak felvételek, hanem jogerős bíróság ítéletek is vannak. Gaudi-Nagy Tamás szerint ezek is alátámasztják, hogy az egyenruhások politikai megrendelésre megtorlássorozatot hajtottak végre. A jobbikos képviselő a Parlamentben egy közelmúltban történt öngyilkosság miatt fordult kérdéssel a miniszterelnökhöz.

Néhány nappal ezelőtt öngyilkos lett a 2006-os rendőrterror egyik kilőtt szemű áldozata - derült ki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tegnapi filmbemutatóján. "Volt egy rossz szeme, meg egy jó. A jót kilőtték, a rosszal meg nem látott. Kapott egy nem enyhe depressziót, és amikor felhívtam az édesanyját, megdöbbenéssel kellett értesülnöm arról, hogy Attila tragikus körülmények között meghalt" - számolt be a szomorú hírről Zétényi Zsolt, az áldozat volt ügyvédje.

Gaudi-Nagy Tamás pedig a Parlamentben szembesítette a tragédiával Navracsics Tibort, miután Orbán Viktornak szeretett volna föltenni egy kérdést "Elégedett-e Ön a 2006-os őszi rendőrterror igazságtételével - különösen a felelősségre vonással?" címmel. A miniszterelnök helyett a miniszterelnök-helyettes válaszolt. A kemény hangvételű és lényegre törő kérdést, a választ, valamint Gaudi reakcióját az alábbi videóban lehet megtekinteni:

2013. október 16-án Gaudi-Nagy Tamás Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. évi beszámolója elfogadásáról szóló határozati javaslat (T/12728) vitájában életszagú esetekben mutatta be a bírói rendszer hibáit.
 
Gaudi-Nagy Tamás felszólalásait azzal kezdte, hogy látja a szándékot az OBH elnökének beszámolójában arra nézve, hogy történjen végre változás. Hangsúlyozta, hogy két nagy rendszerhiba van: az egyik, hogy nem érvényesül az ésszerű határidőn belül való befejezése az ügyeknek, a másik pedig a bírói ügyekben való szakszerűtlenség.

2013. október 15-én Gaudi-Nagy Tamás A nemzeti utas-adat információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12164) vitájában párhuzamba állította a törvénymódosító javaslatot és a lehallgatási botrányt.

 
Gaudi-Nagy Tamás a problémakört európai kontextusba helyezte, mert mint mondta, „nem ismert a Házban, hogy az Európai Parlamentben véres viták folynak az utasbiztonsági, utasnyilvántartási rendszerekről”. Ismertette, hogy a vita tulajdonképpen arról szól, hogy „egy állam milyen feltételekkel kezelhetnek, milyen szempontok alapján továbbíthatják olyan személyek adatait, akik csupán utaznak.”

2013. október 14-én az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezetről szóló jelentés vitájában Gaudi-Nagy Tamás Szanyi kapitányt szakmailag és ideológiailag lerendező kétperces felszólalása után Szanyi Tibor kért szót, majd beszédét így kezdte: „Az az igazság elnök úr, köszönöm szépen a lehetőség ’szal igazából én nem nagyon szívesen állok szóba mindenféle ilyen félnáci ideológiák bajnokaival, tehát most én valójában csak azért kértem ezt a megszólalási lehetőséget...” Az MSZP képviselője láthatóan ezután sem tudhatta, hogy egészen pontosan mit akart mondani. Szanyi tenyérbemászó felszólalása alatt hallható, ahogy Gaudi-Nagy helyrerakja a viselkedésében és beszédjében az ittasság és az agresszív bolsevizmus jeleit egyszerre mutató "Lenin-fiút".

A felszólalására Balczó Zoltán (Jobbik) reagált, aki utalt arra, hogy Szanyi nem értette, hogy eddig ő miről beszélt a témában, majd hozzátette, hogy „egy olyan párt nevében szólalok fel, amelyről (…) a bíróság kimondta, hogy gyakorlatilag nem nevezhető neonáci pártnak, mert aki annak nevezte, azt a bíróság elmarasztalta”. A vita aztán a szokott mederben folytatódott, Szanyi Tibor pedig a jobbikos rendreutasítást követően már nem próbálkozott újra kétpercnyi hírnévre szert tenni.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás a „Sikeres magyar akciók a délvidéki magyarságért” címmel tartott napirend utáni felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést és a határokon túli magyarság sorsáért aggódó honfitársait a nemrég Strasbourgban, az Európa Tanácsban zajlott akciósorozatról.

Gaudi-Nagy Tamás ismertette, hogy az Európa Tanács 47 tagállamot tömörít (a magyar delegációjában 14 országgyűlési képviselő vesz részt), és a szervezet feladata, hogy az emberi jogok védelme mentén óvja, védje, szervezze az európai polgárok életét. „Mindenképpen egy olyan fórum, ahol a nemzeteknek fel lehet határozottan lépni olyan ügyekben, amelyeket a saját szempontjukból fontosnak tartanak” – folytatta a radikális képviselő, majd hangsúlyozta, „számunkra ilyen fontos ügy a szétszabdalt magyar nemzet kérdése.”

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában rámutatott, hogy milyen óriási a tét most, azaz mi vár a magyar nemzet tagjaira, ha visszatér a baloldal.

„Tegyük egyértelművé, hogy az Uniónak semmilyen hatásköre nincs a rezsicsökkentéssel kapcsolatban. (…) Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjak kérdése nem uniós hatáskör” – kezdte a vitában az újabb felszólalását Gaudi-Nagy Tamás. „Vegye el a szőrös mancsát az Európai Unió a magyar emberek megélhetésével kapcsolatos kérdésekről” – tette hozzá, majd a szocialisták felé fordulva megjegyezte, „hagyják abba az ügynökszerű kiszolgálását az EU-nak és az energiacégek ügynökeiként a magyar haza árulását”.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában felvázolta, hogy milyen „frontvonalakat” kell látni.

Gaudi-Nagy Tamás a témában tett utolsó kétperces felszólalásában rámutatott, hogy „a vita kontextusa az, hogy támadják Magyarországot bizonyos önálló nemzetpolitikai lépései miatt”, majd hozzátette, nem az a lényeg, hogy a Jobbik egyetért-e mindennel, mert sok tekintetben nem, hanem látni kell a „nyilvánvaló frontvonalakat: van a nemzeti érdekeket védő és a nemzeti érdekek ellen dolgozó”.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában arra adta meg a választ, hogy a rezsicsökkentés árát kiknek kellene megfizetniük. Mint kifejtette, az energiacégeknek kellene ezt megtennie, vagy ha ez nem tetszik nekik, akkor menjenek, és legalább teret nyernek az önkormányzatok, valamint a nemzeti vállalkozók.

Gaudi-Nagy Tamás ezúttal feltette a kérdést: „Ki fogja megfizetni a rezsicsökkentés árát?” Utalva a vonatkozó módosító javaslatra, leszögezte, hogy azoknak a külföldi tulajdonú energiacégeknek kell ezt kifizetni, akik évek óta „bezsebelik az extraprofitot”. Hangsúlyozta, ez eddig nem volt más, mint „jogalap nélküli meggazdagodás”, amit a Polgári Törvénykönyv (361. paragrafus, első bekezdés) meg is fogalmaz: „aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” A jogvédő honatya hozzátette, hogy „ugyanezen a talajon kellene a devizahitellel kapcsolatos kérdést is rendezni”.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában leszögezte, „inkább azt nézzük, hogy hogyan lehet kimászni ebből az egész európai uniós csapdából”.

„Az Európai Bizottság a kötelességszegési eljárás előszobájának tekinthető lépést tett Magyarországgal szemben” – világított rá Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzátette: „Magyarországot folyamatosan és rendszeresen szégyenpadra próbálják ültetni”. Kiemelte, hogy az Európa Tanács magyar delegációjának tagjaként ott volt a Tavares-jelentés vitájában és végigharcolta a Magyarország elleni monitorozási vitát, ahol, ahogy fogalmazott, „magukból kivetkőzött emberek” indítanak eljárást hazánk ellen.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12713) vitájában az Éhség menetéről szaunázni megpihenő, és ott a szegény emberek nehéz életéről elmélkedő MSZP-s képviselők magyar emberek szegénységéért való aggódását kérdőjelezte meg.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény és az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosításáról szóló módosító törvényjavaslat (T/11530) kapcsán elmondta, hogy támogatja a bírák felelősségre vonását, ha azok nem járnak el szakszerűen.

Gaudi-Nagy Tamás rámutatott, hogy „nyilvánvalóan pártpolitikai, demagóg célzatból” karolja fel az MSZP az ároktői gyilkosok házi őrizetből való megszökésének ügyét, de a radikális képviselő hozzátette, „jogosan felháborító, hogy négy év eljárás után nem tudta a bíróság első fokon elmarasztalni ezek az embereket, amely ügyben nyilvánvaló bizonyítékok láncolata bizonyította a felelősségüket”. 

Tomislav Nikolić szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolić azt mondta, hogy nincs miért aggódniuk a délvidéki magyaroknak.

Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak. A tüntetők szerint ugyanis nagyon is van miért aggódniuk, ezt pedig a folyamatos magyarellenes kilengések és jogfosztások is bizonyítják.

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat (T/11187) vitájában ismét hangsúlyozta a Jobbik-frakció véleményét, miszerint a termőföld jogellenes megszerzése büntető törvénykönyvi tényállásba drákói kemény büntetést szerettek volna behelyezni.

A radikális képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy nagymértékű elkötelezettséget lát minden oldalról a zsebszerződések kérdésében, majd a témában érdeklődők figyelmébe ajánlotta Kozma Ágota Zsebszerződések című jogi tanulmányát a Glossa Iuridica gyűjteményből.

Hozzátette azonban, hogy továbbra is hiányolja a büntető törvénykönyvből azt a „drákói” büntetést, amelyet a Jobbik javasolt, és amely szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható lenne az, aki jogellenesen szerez termőföldet, vagy játszik ebben közre.

„Olyan rendszer kellene, amely mind a büntetőjogi eszközökkel, mind a hatósági eszközökkel, mind a nyomozóhatósági eszközökkel képes hatékonyan felvenni a versenyt” – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás, aki zárásul azt a célt fogalmazta meg, hogy „a magyar termőföld megvédését az összes létező eszközzel szolgáljuk.”

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalást tartott "Mi a helyzet az Európai Unióban? Merre tovább?" címmel. A radikális honatya José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének évértékelője kapcsán kívánta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy mi folyik az Európai Unióban, azaz „egy olyan szervezetben, amely a válság egyre mélyebb bugyraiba kerül.”

A képviselő szerint a Barroso-beszéd lényeges üzenete az volt, hogy „a válságra a válasz a még nagyobb integráció, és hogy a nemzeti, állami hatásköröket még jobban központosítani kell”, miközben azonban ezt több euroszkeptikus képviselő vitatta, köztük Morvai Krisztina is.

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat (T/11187) vitájában üzenetet fogalmazott meg azon ügyvéd kollégáinak, akik „saját profitszerzésük érdekében legszentebb kincsünket, a termőföldet átjátsszák külföldiek részére.”