Gaudi megvétózná a szerb uniós csatlakozást, amíg nem rendezik a magyarok helyzetét
2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás a „Sikeres magyar akciók a délvidéki magyarságért” címmel tartott napirend utáni felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést és a határokon túli magyarság sorsáért aggódó honfitársait a nemrég Strasbourgban, az Európa Tanácsban zajlott akciósorozatról.
Gaudi-Nagy Tamás ismertette, hogy az Európa Tanács 47 tagállamot tömörít (a magyar delegációjában 14 országgyűlési képviselő vesz részt), és a szervezet feladata, hogy az emberi jogok védelme mentén óvja, védje, szervezze az európai polgárok életét. „Mindenképpen egy olyan fórum, ahol a nemzeteknek fel lehet határozottan lépni olyan ügyekben, amelyeket a saját szempontjukból fontosnak tartanak” – folytatta a radikális képviselő, majd hangsúlyozta, „számunkra ilyen fontos ügy a szétszabdalt magyar nemzet kérdése.”
Felidézte, hogy amikor 2010-ben egyedüli jobbikos delegáltként kikerült az Európa Tanácsba, azt kellett tapasztalnia, hogy „lényegében a nulla felé közelített az a tudásszint, amivel a kinti képviselők rendelkeztek azzal kapcsolatban, hogy mi történt a Magyar Királysággal 1920. június 4-én.” Emlékeztetett, hogy akkor „egy olyan nemzetgyilkossági kísérlet történt, amelynek során szétdarabolták a nemzetet, az önrendelkezési jog elveit lábbal tipró diktátumot erőltettek rá”, valamint az első világháború után „szétzúzták a katolikus királyságot (az Osztrák–Magyar Monarchiát), a protestáns királyságot (a Német Császárságot), az ortodox birodalmat (az orosz cár birodalmát), és mindebből Magyarország vesztesen jött ki”.
A jogvédő honatya rátért ezután arra, hogy ennek „a sebnek az orvoslása” érdekében hajtották végre több délvidéki bajtársával azt a sikeres akciót, amelyet szeptember 30-ától kezdve foganatosítottak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán.
„Nahát, élnek magyarok a határokon kívül, és nincsen minden rendben Szerbiában?” – idézte Gaudi a szórólapok és személyes elbeszélgetések során felvilágosított európai képviselők rácsodálkozását. „Nagyon komoly baj van a Délvidéken” – hangsúlyozta, majd sorolni kezdte a főbb problémákat: „megfosztott a délvidéki magyarság a területi autonómia lehetőségétől, nincs önálló magyar egyetemük, megfosztották a saját bíróságaiktól őket – három magyar községet átcsatoltak a szerb többségű kikindai járáshoz –, a közéletben és állami hivatalokban nem vehetnek megfelelően részt a magyarok”.
A radikális honatya felhívta a figyelmet arra, hogy „Szerbia uniós csatlakozása tekintetében Magyarországnak vétót kellene emelnie addig, amíg a magyar igényeket nem rendezik”.
Gaudi ezután felsorolta, hogy miket tettek az akciósoroztat keretében. Mint elmondta, tartottak egy meghallgatást, amelynek keretében bemutatták az Áldozatból bűnös című dokumentumfilmet (a temerini fiúkról), ezután egy tüntetést szerveztek a szerb elnök érkezésekor, amely során világossá tették számára, hogy területi autonómiát szeretnének a délvidéki magyarok. Hozzátette, hogy megpróbálta átadni a délvidéki magyarok helyzetét bemutató dokumentációt a szerb államfőnek, azonban ezt először a testőrök durván megakadályozták (az erről készült videót eddig már több ezren látták), majd sikerült neki, és meg is kérdezte arról, hogy mit gondol a délvidéki magyarok helyzetéről. Nikolic igyekezett őt megnyugtatni, hogy minden rendben van (miközben pont azon a napon vertek meg egy magyart Délvidéken).
„Úgy gondolom, hogy áttörést tudtunk elérni. De ezt folytatni kell, és ehhez kérem a kormány és minden jószándékú magyar ember segítségét, hogy állítsuk meg a magyarok üldözését Szerbiában, és adjuk meg nekik az önrendelkezést” – zárta felszólalását Gaudi-Nagy Tamás.
A részletes összefoglaló a közelmúlt strasbourgi történéseiről itt érhető el.
További hírek:
http://www.facebook.com/gaudinagytamas
