A székely önrendelkezés haladéktalan állami támogatását kezdeményező felszólalásom alatt Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes felháborító és gyáva viselkedésről tett tanúbizonyságot, mikor ,,kimenekült" a kérdés elől. Tiszta és egyértelmű választ szerettem volna kapni a kormány képviselőjétől, számíthat-e a székely autonómiamozgalom a magyar kormány védhatalmi támogatására? "Egy diktátumot nem lehet elfogadni és elkerülhetetlen ennek felülvizsgálata. A felülvizsgálat másképpen revíziót jelent" - mondta.

A Jobbik üdvözli a saját régi. multik megregulázását célzó egyik kiemelt  követelését megvalósító, Győrffy Balázs (Fidesz) által benyújtott törvényjavaslatot. 

Gaudi-Nagy Tamás a törvényjavaslat május 29-i általános vitájában, felszólalásában hangot adott azon véleményének, miszerint fontos, hogy a szigorú védőszabályok váljanak a         törvény erejénél fogva a jelenlegi szerződések részévé, ezáltal végre gátat lehet szabni a multi élelmiszerláncok  magyar beszállítókat lehetetlenné tevő, kizsákmányoló jellegű és egyoldalú kikötéseinek. Jelezte: ennek érdekében módosító javaslatot nyújt be.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalása alább megtekinthető:

(MTI nyomán) A Jobbik 2012. május 30-án közel 100 módosító javaslatot nyújtott be a kormány Büntető Törvénykönyv javaslatához. A javaslatok itt tekinthetők meg.

Gaudi-Nagy Tamás sajtótájékoztatója a Jobbik új Büntető Törévnykönyvhözt benyújtandó módosító javaslatairól (2012.05.30).

A tegnap lezajlott általános vitában többet ismertettek a felszólaló jobbikos képviselők. Így többek között a mostaninál és a kabinet javaslatánál lényegesen szigorúbban, öttől tizenöt évig terjedő helyett tizenöttől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék az emberölés alapesetét. Ennek megfelelően a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartamát húszról negyven évre, különös vagy többszörös visszaesőknél, halmazati vagy összbüntetés esetén pedig ötven évre emelnék.

Megdöbbentő felfedezést tett Gaudi-Nagy Tamás a több tucat jogszabály hatályon kívüli helyezését irányozó, ún. deregulációs törvény vitájában. Az állampolgársági törvényt módosítaná a fülkeforradalmi kétharmad, mindezt társadalmi vita nélkül, "egyfajta fű alatti módszerrel".

2012. május 16-án kezdődött meg az új Btk. általános vitája az Országgyűlésben. A Jobbik álláspontját Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba ismertette a vezérszónoki körben. Elsőként Gaudi-Nagy Tamás szólalt fel: az Alkotmányügyi bizottsági vitában elhangzott ellenzéki álláspontot ismertette, majd a vezérszónoki beszédek hangzottak el.

Gaudi-Nagy Tamás:

2012. május 15-én, a médiaszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (a törvényjavaslat szövege IDE kattintva megtekinthető) Gaudi-Nagy Tamás a médiaszolgáltatók túlhatalma ellen szólalt fel. Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi előadójaként elmondta: az információforrás védelmére vonatkozó szabályok értékrendünk és felfogásunk szerint túlzottan széles médiahatalmat, médiabefolyást a nemzeti élet sorskérdéseire aránytalanul megnövelik. A három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel nem fenyegetett bűncselekmények esetében ugyanis gyakorlatilag titokban maradhat még a nyomozó hatóság előtt is az, hogy egy sajtó által nyilvánosságra hozott bűncselekményre utaló bizonyíték honnét jött, ki bocsátotta rendelkezésre, milyen motivációból tette közzé stb., akkor gyakorlatilag egyfajta szent, érinthetetlen tehénné változnak a média kérődzők, akik gyakorlatilag mindenfajta törvényen felül álló lényként dönthetnek majd egyes személyek, közösségek, vagy csoportok "médiaképességéről".

Az Országgyűlés május 8-i plenáris ülésén zajlott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Emberi Erőforrás Minisztériummá történő átnevezéséről szóló törvény általános vitája, amelyben jobbikos képviselők, többek között Gaudi-Nagy Tamás üzenetértékűnek és agyúttal aggasztónak tekintette a szociális, kulturális, egészségügyi, ifjúságügyi és még számos területért felelős megaminisztérium átnevezését.

Gaudi-Nagy Tamás az Országgyűlés legaktívabb képviselője, a Jobbik frakció tagja a 2012. május 7-11-i héten több felszólalással élt a Tisztelt Házban: Orbán Viktor miniszterelnököt arról kérdezte, hogy "Van-e élet az Európai Unión kívül?", kifejtette aggályait a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Emberi Erőforrás Minisztériummá történő átnevezése kapcsán, ellenezte a Polgári Törvénykönyv módosítását, amely lehetővé tenné, hogy az ügyész a rablóprivatizációval elorzott vagyon (pl. cukorgyárak) visszaszerzésére vonatkozó kötelezettsége alól mentesüljön, az Alaptörvény módosítás kapcsán rámutatott, hogy semmilyen EU diktátum nem fogadható el, főleg olyan, amely a nemzet jegybank feletti befolyást csökkenti.  Gaudi-Nagy Tamás e heti legfontosabb felszólalásaiból készült videóválogatás itt tekinthető meg:

A hétfői országgyűlési ülésnapon élesen elleneztük a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot (T/6970.) , mert az lehetővé tenné a szerződés érvénytelenségének bírósági megállapítását a szerződés eredeti állapotának helyreállítására vonatkozó kötelezettség nélkül. A javaslat az ügyészség számára is alkalmazhatónak rendeli ezt a szabályt.

Az Európa Tanács tavaszi Parlamenti Közgyűlésének április 26-i ülésnapján Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő – aki egyedül szólt hozzá az internetes vélemény-nyilvánítási szabadságról szóló jelentés vitájához magyar részről - felszólalásában ellenezte, hogy a kényes társadalmi kérdéseket feszegető, egyesek érzékenységét sértő, adott esetben akár megütközést is keltő véleményeket üldözendőnek bélyegezve elfojtsák, és az ilyen tartalmakat egy kalap alá vegyék a gyermekpornográfiával.  Szerinte ketté kell választani a dolgokat, egyfelől nyilvánvalóan tiltani és szankcionálni kell a vitathatatlanul jogellenes cselekményeket - és e tekintetben felhívta a figyelmet a szexuális tartalmú holnapok tömkelegére -, másfelől viszont nem szabad korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát a vitatható tartalmú közéleti megnyilvánulások vonatkozásában.

Hétfőn az Országgyűlésben a környezetszennyező üzemek által kibocsátott szén-dioxid föld alá sajtolásának törvényi feltételeit megteremtő, EU diktátum hatására beterjesztett törvénymódosítás záróvitájában Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa elmondta, hogy a Jobbik sem a zárószavazást megelőző eredeti javaslatot, sem a benyújtott módosító javaslatokkal együtt nem támogatja ezt a törvényt. Ahogy a jobbikos képviselők az általános és részletes vitában is elmondták, a szén-dioxid földbe sajtolásos technológiák rendkívül veszélyesek és kifejletlenek világszerte, ezért határozottan ellenzik azokat.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja Zlatko Lagumdžija bosnyák külügyminisztert arról kérdezte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, 2012. április 25-én, hogy elkerülhetőek-e az egy állam területén élő nemzeti közösségek közötti konfliktusok, különösen az olyan államokban, mint Románia, ahol tekintélyes számú nemzetiség, közte számos magyar él. A kérdés arra irányult, hogy az több nemzetiség közötti véres konfliktusok szenvedőjeként mit tanácsolna az ilyen államoknak. A külügyminiszter válaszában elmondta, hogy az államok többségében különböző nemzeti közösségek élnek és az erőszakos konfliktusok elkerülése érdekében komoly erőfeszítéseket kell tenni olyan minőségi együttélési modellek kialakítására, amelyben tiszteletben tartják az ilyen közösségek jogait.

A felszólalásról szóló cikk ITT tekinthető meg.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció tagja és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Országgyűlés 2012. április 16-i ülésén feltett azonnali kérdésében arra volt kíváncsi, mikor kezdi meg működését a tavalyi költségvetési törvénnyel 50 millió forint forrással az ő javaslatára felállítani rendelt Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat. 

A képviselő nem értette, hogy mi a késlekedés oka, eltelt már az év harmada és eddig a külvilág semmilyen formában nem értesült erről a jogvédő szervezetről, amely  működésében  jelentősen  támaszkodhat a Nemzeti Jogvédő Szolgálat eddigi közel tízéves eredményes munkásságnak tapasztalataira. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a Kárpát-medence elcsatolt részeit birtokban tartó országok számoljanak azzal, hogy azok a magyarok, akiket magyarságuk miatt jogsértés ért, hatékony, magyar állami támogatással és felkészült jogászok közreműködésével jogsegélyre számíthatnak.

2012. április 11-én tárgyalta az Országgyűlés a bányászatról szóló törvény és egyes energetikai törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (a javaslat szövege ITT érhető el) . a javaslatot teljes egészében elutasította a Jobbik, amelyet egy újabb, magyar emberek életét, jövőjét veszélyeztető EU diktátumnak tart.

Az EU Bizottság egy EU irányelv nem megfelelő átültetése miatt kötelezettségi eljárást indított hazánk ellen. A javaslat lehetőséget nyit a nemzetközi konszernek érdekeit szolgáló multimilliárdos energiamegaügyletneknek: minimális befektetéssel a maximális profit elérése a magyar emberek életének, vagyonának és környezeti életterének tönkretétele árán úgy, hogy nem adnak érdemi biztosítékot a a földalatti széndioxid tárolás és kutatás  nem várt tragikus következményeinek elhárítására. Ha a kormánypárti képviselők nem is tudták, a kolontári vörösiszap-katasztrófa után megtanulhatták volna, hogy a felelőtlen döntések, a nem megfelelő szabályozás és követelmények emberi életekbe kerülhetnek.

2012. április 11-én tartotta az Országgyűlés a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitáját (a javaslat ITT olvasható), melyben a Jobbik vezérszónokaként üdvözöltem a törvényjavaslatot, mivel annak több eleme jelentősen javítja a kiszolgáltatott gyermekek helyzetét azokban az esetekben amikor az igazságszolgáltatással találkoznak. A törvényjavaslat ugyan uniós irányelv hatására készült, azonban most kivételesen a magyar érdekeknek is megfelel, mivel a nemzet emberközpontú módon, de rendre alapítottan kell működjön.

Éppen ezért megengedhetetlen, hogy az akár tanúként, akár sértettként az igazságszolgáltatás gépezetébe kerülő gyermekek kiszolgáltatottan szenvedjenek el joghátrányokat. Üdvözöltem, hogy a nemi bűncselekmények esetében az elévülési idő a kiskorú sértett nagykorúságának betöltésétől kezdődik. Hiányoltam ugyanakkor azt, hogy a gyermekbarát szabályok jelenleg még nem érvényesülnek a közigazgatási eljárásban pedig ilyen eljárások sokkal gyakrabban találják meg a gyermekeket.

A Kúrián működik egy olyan bírói tanács, egy bizonyos Mészáros Mátyás kúriai bíró vezetésével, amely már több alkalommal hozott a vonatkozó anyagi jogi szabályok és irányadó bírósági gyakorlattal ellentétes döntéseket kártérítési ügyekben. Holnap 9.45 órakor újabb két 2007. október 26-án önkényesen elfogott, majd felmentett tüntetők (egyikük a 2006-os igazságtételért küzdő Gőbl György) ügyében járnak el (Két hete szintén jogerősen nyert 7 általam képviselt ekkor meghurcolt tüntető).

Korábban viszont éppen ez a tanács nullázta le két 2007-ben meghurcolt tüntető első és másodfokon is megítélt és kifezetett kártérítését, a BRFK elsőfokon kétszer elutasított keresetének végül helyt adva ez a tanács  tette felelőssé Toroczkai Lászlót, mint "tüntetés-szervezőt" a 2006. szeptember 18-i Szabadság téri TV székházostrom során keletkezett károkért.

Az Országgyűlés 2012. április 3-i ülésén a bírósági szervezetrendszerről (Országos Bírósági Hivatal elnöke, Országos Bírósági Tanács) szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő felszólalásában kiemelte, hogy az Európai Unió és minden más külföldi szerv véleménye az utolsó szempont amely figyelembevételre kell kerüljön a szuverén magyar Országgyűlés törvényalkotási munkája során.

A magyar Országgyűlés plenáris ülésen 2012. április 2-án, a köztársasági elnök lemondása után a tótok által 1920-ban hajózhatónak hazudott magyar folyón, az Ipolyon létesítendő két hídról (Vámosmikola és Ipolypásztó, illetve Ipolydamásdi és Helemba között)  és a trianoni gúnyhatárral szétválasztott felvidéki magyar területek közútjainak használatáról szóló magyar-szlovák egyezmények (link, link, link) vitájában kőkemény, de egyben tanulságos nemzetpolitikai pengeváltásra került sor Gaudi-Nagy Tamás, az Országgyűlés legaktívabb tagja és a besimulás álláspontját képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkár között.

Gaudi felszólalásainak lényege az volt, hogy a javaslatot a Jobbik természetesen támogatja, de a  II. világháborúban lerombolt Ipoly hidak és az elszakított területeken élő magyar testvéreinkkel való kapcsolattartás nem pusztán műszaki ügy, ahogy azt a kormány beállítja, hanem egy alapvető nemzetstratégiai kérdés. Gaudi kérte a kormányt,  haladéktalanul követelje Szlovákiától a kollektív bűnösség elvén álló Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a magyarellenes állampolgársági törvény módosítását, a nyelvtörvény eltörlését és a kitelepített felvidéki magyarok kárpótlását, egyben a lehető legmagasabb szintű önrendelkezést a sajnálatos módon fogyatkozó felvidéki magyarság számára.

Tekintse meg az éles vitáról készült összefoglaló videót: