Büntetőeljárásról szóló törvény módosításának keretében a Jobbik frakció nevében felajánlottam a kiemelt ügyek vonatkozásában a támogatást, amennyiben a kiemelt ügyek kategóriáját kiterjesztenék a 2006. őszi rendőri bűncselekmények felelőseinek felelősségrevonására, a Btk. 361.§- ban foglalt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűncselekményére.

Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdésében az öt évvel ezelőtti rendőri brutalitásokra, s az embervadászatért felelős rendőrök bűncselekményeinek elévülésére hívta fel a figyelmet. A Balsai jelentés nyilvánosságra hozatalát sürgeti, mert véleménye szerint az alapján megindíthatók lennének az eljárások. Miért hagyják futni a rendőrbűnözőket? - tette fel a kérdést.

2011. április 13. Strasbourg, Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés

Kapcsolódó cikk:

• Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanácsban ismét kiállt a székely önrendelkezésért

Az egyházakról szóló törvény jelenlegi módosítása mind tartalmában, mind pedig az elfogadás módját illetően a hívő embereket bántja. A mostanihoz hasonlóan a többi sarkalatos törvény esetében is ígéretként hangzott el a kormánypártok részéről, hogy egyeztetnek az érintettekkel. Így ezt a törvényt az egyházakkal is véleményeztetniük kellett volna.

A KDNP-s képviselők - fél éves munkájaként megszületett - javaslatát a ma benyújtott Lázár-féle javaslat lényegében lesöpörte az asztalról, szó sincs koherenciazavar kiküszöböléséről.

Biztosítani kellene azon egyházak Alkotmánybírósághoz fordulását az elismertségük megítélése kapcsán, amennyiben a nyilvántartásba vételi kérelmüket elutasítanák.

Elfogadhatatlan, hogy a mai harmadik alkotmányügyi bizottsági ülésen jóváhagyott zárószavazás előtti módosítási javaslat szerint a már nyilvántartásba vett egyházak törlésére akkor sem lenne lehetőség, ha az egyházakra vonatkozó törvényt megszegik, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek vagy utólag kiderül, hogy nem feleltek meg a nyilvántartásba-vétel követelményeinek.

A törvényjavaslattal kapcsolatos Jobbik álláspont itt olvasható

Július 4-én késő este felszólaltam a Kossuth tér újrarendezéséről szóló országgyűlési határozat részletes vitájában. Egyrészt rámutattam, hogy csak olyan megoldás fogadható el, ahol a nemzeti gyűlések hagyományos helyszíneként működhet a Kossuth tér és nem folytatják a bukott Gyurcsány-Bajnai rendszer gyakorlatát, amikor a legképtelenebb jogcímeken próbálták korlátozni a gyülekezési jogot a Kossuth téren. Másrészt követeltem Károlyi Mihály szobrának eltávolítását, felidézve egy korábbi jogesetemet, amelyben olyan hazafiakat védtem, akik vörös festékkel öntötték le a hazaáruló szobrát és ennek kapcsán jeleztem: jelenleg a szobor a nemzet megalázottságát jelképezi a Szabadság téri szovjet emlékművel együtt és az a társadalomra veszélyes, hogy még a helyén van.

A Hunnia-ügy törvényellenes nyomozásával és vádképviseleti cselekményeivel szembesítettem a legfőbb ügyészt az Országgyűlésben és követeltem a törvénytelen vádak ejtését és a 21 éve elmaradt rendszerváltozást az ügyészségen belül: "Meddig és miért járatja le magát az ügyészség politikailag kényes ügyekben képviselt törvénytelen vádakkal ?" címmel. A két éve előzetesben tartott Budaházy György és Szász Endre, továbbá 14 társuk, valamint a 97 éves Képíró Sándor elleni büntetőeljárásokban a vádak törvénytelenségére hívtam fel a figyelmet. Polt Péter a konkrét törvénysértésekra adott általános és semmitmondó válaszának lényege szerint: "az ügyészség törvényessen és eredményesen dolgozik". A felszólalást a karzaton figyelemmel kísérték a Hunnia Mozgalom vád alá helyezett, szabadlábon levő tagjai és hozzátartozói, Budaházy György hozzátartozói, valamint Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő.

Az EU egyes terroristagyanús szervezetekkel szembeni pénzügyi szankcióiról szóló birodalmi utasításként megjelenő rendeletét becikkelyező törvény ügyében egy kőkemény felszólalást tettem, amelyben egyértelművé tettem, hogy Izraellel szemben kellene inkább szankciókat elfogadni, amely terrorista államként tapossa el a palesztinokat dacolva az emberi jogi előírásokkal, ENSZ BT határozatokkal, továbbá Lukasenko rendszerét bírálja az EU, meg szankciókkal sújtja, míg Magyarországgal szemben az EU nem alkalmazott semmilyen szankciót akkor amikor 2006 őszén a balliberális kormány rendőrterrort alkalmazott és eltűri, hogy mai napig politikai elítéltek legyenek börtönökben, illetve politikai koncepciós eljárások folyjanak hazafiakkal, ellenzékiekkel szemben , a magyar Lukasenko, azaz Gyurcsány pedig bűntársaival együtt még mindig szabadlábon. A kormány pedig miközben a szolgalelkűen végrehajtja a birodalmi utasításokat, kiszolgáltatottságban tartja a vidéken élőket a közbiztonsági válsághelyzetben szenvedőket. Semmilyen érdemi okát nem adták annak, hogy miért pont a megjelölt államok és szervezetek minősülnek közellenségnek. A vitában keményen odavágtam az MSZP-nek is, akik szűkölve tiltakoztak a bírálat ellen, de nem tudták belém folytani a szót, bár szerették volna....

Gaudi-Nagy Tamás

Hétfőn és kedden kőkemény viták színtere volt az Országgyűlés a  Büntető Törvénykönyv, szabálysértési törvény és a polgárőrségről szóló törvény módosítások tárgyában. A kormány ahelyett, hogy a hatékony intézkedésekkel törekedne megfékezni a tisztességes emberek százezreinek életét megkeserítő bűnözési hullámot megtévesztő módon az általa egyenruhás bűnözésnek nevezett jelenséggel szemben lép fel: de valójában közhasznú és létfontosságú tevékenységet végző Szebb Jövőért Polgár Egyesület és más, a megbomlott közrend miatt magára maradt magyar emberek megsegítését célzó más szervezetekkel szemben.

A vitákban a Jobbik frakciója egyedüliként állt ki értük. Hétfőn a parlamentarizmus elveit durván sértő módon csupán 13 perc időkeretben szólalhatott meg minden frakció (itt öt perces felszólalással éltem) három új Btk. tényállás vitájában: ésszerűtlenül és szükségtelenül két éves börtönbüntetést szavaztak meg a közbiztonsági, közrend fenntartására irányuló tevékenység szervezése miatt, három év börtönnel sújtanák azt aki mással szemben például nemzetiségi csoporthoz való tartozása miatt erőszakmentes riadalomkeltése alkalmas közösségellenes magatartást tanúsít.

Hétfő este a polgárőrségről szóló és szabálysértésekről szóló törvény általános vitája zajlott, itt is felszólaltam több jobbikos képviselőtársammal együtt. Kedden este a Házban pedig a szintén a mindennapi bűnözés miatt védtelenül maradt emberek megvédését önként végző civil kezdeményezések mozgásterét szűkítő szabálysértési törvény és a polgárőrségről szóló törvény módosítás részletes vitája zajlott, amelyben Gyüre Csaba képviselőtársammal együtt felszólalások sorozatával álltunk ki a jövő héten elfogadni kívánt törvénnyel meghurcolni kívánt jószándékú szervezetek és a bűnözés áldozatai mellett. Szót kapott általam a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, amelynek nyilatkozatait idéztem fel, illetve kemény kritikával illettem a javaslatot. A kormányoldalról nem szálltak érdemi vitába...

Az alábbi felszólalások ezekben a vitákban születtek és tükrözik a helyzet drámaiságát:

Miért kockázatos és miért illeszkedik a 2001. szeptember 11-én megindult terrorizmus elleni háború eszközeinek sorába?

Szóljon hozzá!