Felszólalások

parlamenti felszólalások

Valódi elszámoltatást: az MSZP nézzen szembe a múltjával! (videó)

2014. február 6-án, az Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról (T/13452) címet viselő törvényjavaslat előterjesztőjeként Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy nem másról mint múltbeli vagyon lenyúlásának tisztába tételéről van szó, jelen esetben konkrétan a pártállami vagyon visszaszerzéséről.

Az MSZMP és a KISZ vagyon értéke 1990-ben kb. 20 milliárd forintra tehető, ami mai áron nagyságrendileg nagyobb, túlzás nélkül kijelenthető, hogy 100 milliárdos tételről van szó.

Gaudi felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést, és ezáltal a nyilvánosságot arról, hogy 2014. január 21-én, elsőfokú ítéletben kimondta a bíróság: a Csillebérci Úttörőtábor, mint az egyik legértékesebb KISZ vagyonelem tulajdonjoga visszaszáll a magyar államra.

Kárpótlást és területi autonómiát a felvidéki magyarok számára! (videó)

2014. február 6-án, a nemzeti jogvédő Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette interpellációjában. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncoltak magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg - mondta a holokauszt túlélőire utalva - más csoportok rendszeres és biztos támogatásban részesülnek.

Gaudi-Nagy Tamás korábban már írásbeli kérdés formájában is fordult a Kormányhoz (ITT megtekinthető a kérdés, a válasz pedig ITT).

Indulhat a paksi erőmű bővítése

Jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást a parlament csütörtökön név szerinti szavazáson.

Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelenlévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás.

Kiugrott a nyúl a bokorból

2014.02.04-én a kiterjesztett légtérvédelmi szerződés módosításával kapcsolatos parlamenti vitán Hende Csaba honvédelmi miniszter sok semmitmondó válasz mellett végre beismerte, hogy a magyar harcihelikopteres képességet nem mentették meg - minden eddigi ígéretük ellenére-.

Bár jó ideje tudható volt, hogy kizárólag szállítóhelikopterek beszerzését kívánják megvalósítani a 2010-es kormányváltást követően azonban még a harci helikopterek is napirenden voltak.

Beszállhatunk Szlovénia légtérvédelmébe

 A magyar és a szlovén kormány már ratifikálta, most országgyűlési jóváhagyásra vár az az előterjesztés, amely szerint a magyar honvédség 2014-től bekapcsolódik Szlovénia légterének védelmébe – mondta expozéjában Hende Csaba honvédelmi miniszter, amire radikális jobboldali képviselők provokációval reagáltak.

Mint mondta, a NATO-nak nincs hadserege, azt országai adják össze. „Biztonságunk, miként a légterünk egy és oszthatatlan” – fogalmazott a miniszter, aki elengedhetetlennek ítélte az együttműködést napjainkban, amikor a legtöbb tagállam hadseregét megszorítás sújtja. Szlovénia nem tart fenn harci repülőket, ahogy a balti államok sem – mondta, utalva arra, hogy 2015-ben, négy hónapon át Észtország, Lettország és Litvánia légterét is a magyar honvédség védi majd, amely negyedik generációs harci repülőgépekkel rendelkezik.

Számvetés az elmúlt 4 évről nemzeti jogvédő szemmel (videó)

2013. február 4-én Gaudi-Nagy Tamás a parlamentben napirend utáni felszólalást tartott Számvetés az elmúlt 4 évről nemzeti jogvédő szemmel címmel, tekintettel arra, hogy valószínűleg a ciklus utolsó hosszú ülésnapján vannak túl. 

Sokkal több lehetőség volt ebben a négy évben, mint ami ténylegesen megvalósult - kezdte értékelését, hozzátéve, hogy nagy ambíciókkal kezdődött meg a kormányzás, és kulcsfontosságú lépések is megszülettek, amelyek a nemzeti gondolatot segítik, például a kettős állampolgárság erős jobbikos nyomásra. Lett egy új jogrendszer példátlan jogalkotási tempóban, sok esetben helyes és sokszor nem helyes célok mellett, sokszor jól és sok esetben rosszul előkészítve, folytatta számvetését, majd kiemelte, hogy a jogállamiság iránt elkötelezett jogászként azt érezte, hogy egy olyan színházi előadás részese, ahol az előadás közben jönnek a díszletmozgatók, és elviszik a díszlet egy részét. 

Gaudi: A gyakorlatban is lépjenek a termőföld megvédése területén!

2013. február 4-én A Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13631) általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás követendőnek nevezte az egyezményt, de megjegyezte, szeretné gyakorlatban is látni a megvalósítását. Mint fogalmazott, "ne csak a magasztos egyezmények mentén próbáljanak meg következetesnek lenni, hanem a gyakorlatban is lépjenek a termőföld megvédése területén!"

A törökbecsei vár és Turul szobor érdekében emelt szót Gaudi

2013. február 4-én A víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13630) általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejezte, hogy egyetért az egyezménnyel, és ki is emelt néhány konkrét megvalósításra váró tervet, amely elősegítené azt, hogy az egyezmény magyar nemzeti érdekeket szolgáljon.

A víz alatti kulturális értékek körébe tartozóknak tekint ez az egyezmény minden 100 évnél régebb óta ott fekvő kulturális értéket, így ennek kapcsán Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet a délvidéki Törökbecsére, ahol a Tisza vize folyamatosan mossa a vár folyóba nyúló falait. Az állítólagosan felívelő békés magyar-szerb kapcsolatok okán jelentse be az állam, hogy vállalja a törökbecsei vár víz alatti régészeti tárgyainak feltárását, kérte Gaudi, akárcsak annak a Turul szobornak a kiemelését, amelyet az 1918-ban bevonuló szerb csapatok a Tiszába dobtak.

Gaudi: Nemcsak anyagi, hanem erkölcsi megbecsülést is az ápolóknak! (videó)

2013. február 4-én A Magyar Ápolók Napjáról szóló határozati javaslat (H13535) általános vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás elismeréssel beszélt az ápolói hivatásról, amelyet a radikális képviselő igen nagy becsben tart. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy gyakorlati téren mennyire ismerik el ezt a szép hivatást.

Az Országgyűlésben is: Si vis pacem, para bellum! (videó)

2013. február 4-én A Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13568) általános vitájában Dr. Horváth János expozéja után dr. Gaudi-Nagy Tamás leszögezte, nem derül ki a javaslatból, hogy miért is kellene nekünk ezt elfogadni, majd érveket is felsorakoztatott ellene.

"Ha Spanyolországban úgy döntenek, akkor száll fel a svédektől lízingelt magyar repülő" (videó)

2014. február 4-én a Szlovénia légterének védelméről szóló megállapodás (T/13575) általános vitája rendkívül parázs volt. Gaudi-Nagy Tamás és Hende Csaba között komoly nézeteltérések alakultak ki hazánk honvédelmi szerepével kapcsolatban.

A Magyarország és Szlovénia közötti repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködés felújítása kapcsán Lenhardt Balázs független képviselő kezdte a vitát, aki föltette a költői kérdést: "Ennyire jól áll hazánk, hogy ennyi energiánk, kapacitásunk és haderőnk van a szomszédos államok megvédésére?" Majd hozzátette, a szűkös honvédelmi költségvetésből jó lenne, ha inkább a belső haderő kiképzésére tudnánk többet és megbízhatóan költeni.

Jogalkotási bohózat - "Adjuk meg az időt a tisztességes jogalkotásra!" (videó)

2014. február 4-én kora délután, a Kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (T/13478) című törvényjavaslat vitájában többször is hosszabb szünetet rendeltek el az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a tárgyalni tervezett javaslat vitája így a délelőtt folyamán érdemben el sem kezdődhetett.

Az első, mintegy másfél órás szünet elrendelésének oka az volt, hogy nem készült el időben a bizottsági ajánlás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az ajánlás kiosztása után nem sokkal a Jobbik kérésére újabb, mintegy 1 órás szünet következett, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni a terjedelmes dokumentumot.

Gaudi kontra Hende – a Parlamentben

Mi-17 HelikopterGaudi Nagy Tamás képviselő úr a honvédelmi miniszternek (Hende Csaba úrnak) címzett kérdésében, az MH részére beszerzendő helikopterek ügyében tett fel kérdéseket, nem kifejezett „steril” katonai terminológia használattal. „Hadügyérünk” nem is hagyta szó nélkül a pontatlan kifejezések elhangzását, és kioktatta képviselőtársát, hogy milyen nagy különbség van a harci helikopterek és a szállító helikopterek között, hozzátéve, hogy ”nincsen annál kínosabb helyzet, ha valakinek a saját tudatlansága miatt kell szégyenkeznie”, mintegy azt sugallva, hogy Gaudi Nagy Tamás szégyenkezzen és máskor jobban fontolja meg, hogy miket vagy miről kérdez, és azt is érzékeltetve, hogy milyen széleskörű katonai ismeretekre tett szert.

Gaudi nem támogatja a kétes úton szerzett vagyonok kifinomult technikákkal történő további gyarapítását

2014. február 3-án, A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (T/13478) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás a Kormány képviselőjét kérdezte, hogy miért volt fontos most a Ház elé hozni ezt a javaslatot, ugyanis az indokolás ezt - szokás szerint - nem tartalmazza.

Arról van szó, hogy az elmúlt 24 év eredeti tőkefelhalmozás útján szerzett, durván fogalmazva elrabolt, elorzott, felhalmozott vagyont most kifinomult technikákkal fialtatják azok, akik a bizonyos újraelosztásnak a nyertesei voltak - foglalta össze a javaslat - álláspontja szerinti - eredeti célját a nemzeti radikális képviselő.

Ilyen típusú törvényjavaslat nem tarthat számot az én támogatásomra semmilyen körülmények között - zárta felszólalását Gaudi, mely alább megtekinthető:

Gaudi szerint nem szükséges az atomerőmű bővítése (videó)

2014. február 3-án, A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről (T/13628) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy a neki címzett elektronikus üzenetek elolvasása és a szakértők által elmondottak őt meggyőzték.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában sérelmezte, hogy nagyon kevés idő állt rendelkezésre a törvényjavaslat és annak mindennemű következményének megismeréséhez, továbbá meg kellett volna kérdezni a lakosságot, ez sajnos nem történt meg.

Kergessük el a földrablókat Magyarországról! (videó)

2014. február 3-án, A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról című törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás a földrablások rendkívül sajnálatos és azonnali megoldást követelő helyzete kapcsán emelt szót az Országgyűlésben. Az utolsó tartalékaikat áron alul, sokszor megtévesztve eladó magyar emberek esnek áldozatul az öltönyös, ügyvédi háttérrel rendelkező strómanoknak, akik járják az országot, és teszik az ajánlatokat az értékes magyar termőföldre.

A bilderberges Martonyi szerint a magyar-szerb kapcsolatok felívelő szakaszban vannak, csak "a szélsőségesek átpolitizálják"

Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalásban egy rendkívül örömteli nemzetpolitikai eredményről - 13 hónap után kiszabadultak az "új temerini fiúk" - számolt be. Az elhangzott napirend utáni felszólalásra Martonyi János külügyminiszter írásban válaszolt, melyben hangsúlyozza: a magyar-szerb kapcsolatok felívelő szakaszban vannak, továbbá óva int attól, hogy a 2014-es választások közeledtével bárki is foglalkozzon az elszakított területek magyarságával. A cionista külügyér szerint aki így tesz, az "veszélybe sodorja az ott élők biztonságát". Martonyi válasza eljutott portálunkhoz is.

Az Országgyűlés 2013. december 4-ei ülésén Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédő országgyűlési képviselője "Van értelme a határozott fellépésnek: szabadlábon az új Temerini-fiúk" címmel napirend utáni felszólalásban tájékoztatta az Országgyűlést a hét délvidéki fiatal szabadulásáról.

Még a rabbinak is túlzás a sokmilliárdos holokauszt emlékhely

A Sorsok Háza első körben 6 milliárdnál is többe kerül, de ez még nem tartalmazza a működési és fenntartási költségeket. Nem meglepő, hogy balról és jobbról, de még a zsidóság köréből is erős kritika éri.

Növekvő társadalmi felháborodás a 6 milliárdos holokauszt presztízs-emlékhely kapcsán

Ahogy Navracsics Tibor Igazságügyi- és Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszterhez írott levelében Gaudi-Nagy Tamás is kifejtette, mindenkinek joga van az áldozatokra történő emlékezéshez, az pedig vitathatatlan, hogy a második világháborúnak is számtalan gyermek esett áldozatául - úgy zsidó mint magyar vagy akár német.

Azonban a jogállamiság próbáját nem állja ki, hogy az adófizetők pénzéről a megkérdezésük és beleegyezésük nélkül, a nyilvánosság szisztematikus kizárásával döntsünk. A mai napig teljes titok övezi, hogy a 6 milliárd forintra előirányzott legújabb Holokauszt emlékhely megépítését miért nem bocsátották előzetes társadalmi vitára, milyen tematika szerint és mire oktatnák ott a tanulókat.

Ahogy egyre több és több emberhez jut el a presztízs beruházás ténye, úgy egyre nagyobb felháborodást vált ki, miközben egyes hírek szerint a 6,2 milliárd (azaz hatmilliárd-kétszázmillió) forint csupán az épület és a terület kialakításának a költsége, ehhez még hozzájön az intézmény, a "kiállítás" és a központ kialakításának, működtetésének a költsége...

A helyzet tarthatatlanságát talán mi sem bizonyítja jobban, minthogy a hazai zsidóság képviselői közül is egyre többen éles kritikával illetik a tervezett beruházást.

Az egyre növekvő társadalmi felháborodás nyomán szerveződött egyik Facebook-csoport IDE kattintva elérhető.

Alább Gaudi-Nagy Tamás levele, melyet írásbeli kérdés formájában juttatott el a minisztereknek:

Az idei év legaktívabb képviselői

267 interpelláció, 311 azonnali kérdés és 229 kérdés hangzott el az Országgyűlésben

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára szólalt fel legtöbbször a 2013-as esztendőben az Országgyűlésben. A leghosszabban azonban nem ő, hanem a jobbikos Staudt Gábor beszélt. Orbán Viktor miniszterelnök 81 alkalommal szólalt fel, ötször napirend előtt tájékoztatta a Házat. Az elmúlt három év mérlegét Schiffer András, az LMP képviselője vezeti, akit Gaudi-Nagy Tamás követ 840 felszólalással, melynek időtartama 69 óra 43 perc 16 másodperc.

Összesen 253 alkalommal szólalt fel a tavaszi és őszi ülésszakban együttesen az Országgyűlés ülésein Fónagy János, ezzel ő lett az idei rekorder. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára csaknem 13 órát beszélt a képviselőkhöz, számtalan esetben a rezsicsökkentést érintő ellenzéki kérdésekre válaszolva. A második és harmadik helyen - ugyancsak 200-nál is több felszólalással - a jobbikos Staudt Gábor és az MSZP-s Gúr Nándor áll, míg további tizenöt képviselő van, aki több mint 100 alkalommal emelkedett szólásra.

A leghosszabban Staudt Gábort hallgathatta az Országgyűlés, a jogász végzettségű politikus összesen több mint 27 órában fejtette ki véleményét. Őt a szintén jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, illetve a szocialista Józsa István követi. Fónagy mellett a kormánypárti képviselők közül a közigazgatási tárca államtitkára, Rétvári Bence volt még igen aktív, összesen 12 és fél órát beszélt a vitákban, illetve válaszolt az ellenzéki felvetésekre.