2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12713) vitájában az Éhség menetéről szaunázni megpihenő, és ott a szegény emberek nehéz életéről elmélkedő MSZP-s képviselők magyar emberek szegénységéért való aggódását kérdőjelezte meg.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény és az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosításáról szóló módosító törvényjavaslat (T/11530) kapcsán elmondta, hogy támogatja a bírák felelősségre vonását, ha azok nem járnak el szakszerűen.

Gaudi-Nagy Tamás rámutatott, hogy „nyilvánvalóan pártpolitikai, demagóg célzatból” karolja fel az MSZP az ároktői gyilkosok házi őrizetből való megszökésének ügyét, de a radikális képviselő hozzátette, „jogosan felháborító, hogy négy év eljárás után nem tudta a bíróság első fokon elmarasztalni ezek az embereket, amely ügyben nyilvánvaló bizonyítékok láncolata bizonyította a felelősségüket”. 

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat (T/11187) vitájában ismét hangsúlyozta a Jobbik-frakció véleményét, miszerint a termőföld jogellenes megszerzése büntető törvénykönyvi tényállásba drákói kemény büntetést szerettek volna behelyezni.

A radikális képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy nagymértékű elkötelezettséget lát minden oldalról a zsebszerződések kérdésében, majd a témában érdeklődők figyelmébe ajánlotta Kozma Ágota Zsebszerződések című jogi tanulmányát a Glossa Iuridica gyűjteményből.

Hozzátette azonban, hogy továbbra is hiányolja a büntető törvénykönyvből azt a „drákói” büntetést, amelyet a Jobbik javasolt, és amely szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható lenne az, aki jogellenesen szerez termőföldet, vagy játszik ebben közre.

„Olyan rendszer kellene, amely mind a büntetőjogi eszközökkel, mind a hatósági eszközökkel, mind a nyomozóhatósági eszközökkel képes hatékonyan felvenni a versenyt” – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás, aki zárásul azt a célt fogalmazta meg, hogy „a magyar termőföld megvédését az összes létező eszközzel szolgáljuk.”

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalást tartott "Mi a helyzet az Európai Unióban? Merre tovább?" címmel. A radikális honatya José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének évértékelője kapcsán kívánta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy mi folyik az Európai Unióban, azaz „egy olyan szervezetben, amely a válság egyre mélyebb bugyraiba kerül.”

A képviselő szerint a Barroso-beszéd lényeges üzenete az volt, hogy „a válságra a válasz a még nagyobb integráció, és hogy a nemzeti, állami hatásköröket még jobban központosítani kell”, miközben azonban ezt több euroszkeptikus képviselő vitatta, köztük Morvai Krisztina is.

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat (T/11187) vitájában üzenetet fogalmazott meg azon ügyvéd kollégáinak, akik „saját profitszerzésük érdekében legszentebb kincsünket, a termőföldet átjátsszák külföldiek részére.”

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12100) vitájában többször is szót emelt a magyar állampolgárok tisztánlátása érdekében, az államadósság tarthatatlansága, és a mérhetetlen károkat okozók felelősségre vonása kapcsán.

Gaudi elsőként a könyvvizsgálókkal kapcsolatban fejtette ki aggályait. Emlékeztette a képviselőtársait a Postabank ügyére, amely jól példázza, „hogy mennyire fontos, hogy tényleg tiszta kezek lássák át a valóban bonyolult állami pénzügyeket vagy éppenséggel a bankügyeket.”

2013. szeptember 23-án A Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/12092) vitájában Gaudi-Nagy Tamás támogatta a javaslat elfogadását, de kihangsúlyozta, hogy Szerbia uniós csatakozási folyamata kapcsán a magyar kormány a koszovói szerbek autonómiájára hivatkozva kérje számon a délvidéki magyarok területi autonómiáját.

2013. szeptember 23-án A Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/12226) vitájában Gaudi-Nagy Tamás (aki tagja az Interparlamentáris Unió Magyar-Japán Baráti Tagozatának) elmondta, hogy örömmel vesz részt ennek a törvényjavaslatnak a vitájában, míg az ugyanezen a napon tárgyalt izraeli megállapodáséban egyáltalán nem. (Annak a vitának az összefoglalása itt érhető el.)

2013. szeptember 23-án A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslat (T/11657) részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás leszögezte, hogy pártja alapelve az, hogy „ha egy korrupciós üggyel többet le tudunk leplezni valamilyen megoldással, akkor azt támogatni kell, amennyiben az kárt nem okoz.”

Nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet a Jobbik álláspontja szerint, ha a kormány a Nemzetközi Bevándorlási Szervezettel karöltve immigrációval akarná pótolni a gazdasági okok miatt országunkat elhagyó magyarokat.

Gaudi-Nagy Tamás emlékeztetett, hogy tegnapi nap egy törvényjavaslat került a Ház elé, melyben az International Organization for Migration (magyarul: Nemzetközi Bevándorlási Szervezet) alapokmányának becikkelyezéséről szólt. A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy ezzel a lépéssel is segítsük, hogy a kivándorló magyarságot külföldi betelepítettekkel pótoljuk.

A Belügyminisztérium (BM) számára elfogadhatatlan a Jobbik sajtóban és parlamentben való, "indokolatlan, idegengyűlölettel telt megnyilvánulása" a Nemzetközi Migrációs Szervezettel szemben - közölte a tárca az MTI-vel.

A BM azért adott ki közleményt, mert az ellenzéki párt keddi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy szerintük nemzetbiztonsági kockázatot jelent a migrációs szervezet magyarországi működése, ezért felül kell vizsgálni a szervezet itteni tevékenységét.

A Jobbik szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Nemzetközi Migrációs Szervezet magyarországi működése, ezért a szervezet hazai tevékenységét felül kell vizsgálni - mondta Gaudi-Nagy Tamás és Hegedűs Lorántné kedden.

A jobbikos politikusok emlékeztettek arra: a parlament hétfőn tárgyalt a szervezet alapokmányának és módosításainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról. A vitában azonban állításuk szerint a kormány képviselője nem adott megnyugtató választ arra, hogy milyen érdeke fűződik Magyarországnak a szervezethez való csatlakozáshoz.

2013. szeptember 23-án, Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről címet viselő törvényjavaslat (T/11885) vitájában dr. Völner Pál államtitkár kifejtette, hogy a javaslat célja pusztán egy korábban (2013. június 10-én) már aláírt javaslat kihirdetése. A megállapodás - legalábbis az államtitkár szerint - számos előnnyel jár, az államtitkár előadásában hátrányokról pedig még véletlenszerűen sem hallhattak a jelenlévő képviselők. A Külügyi bizottság - némileg megdöbbentő módon - nem tartotta szükségesnek megismertetni a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontját.

"Számíthatnak-e a pásztói polgárok a Honvédelmi Minisztérium támogatására azon törekvésükben, hogy az évtizedes politikusi ígérgetés után végre eltávolításra kerüljön a helyieket a megszállásra, megaláztatásokra emlékeztető szovjet emlékmű?” címmel intézett írásbeli kérdést Gaudi-Nagy Tamás a Honvédelmi Minisztériumot vezető Hende Csabához.

A nemzeti radikális képviselő levelében a pásztói polgárokkal történt személyes találkozásait felelevenítve megemlíti, hogy a palóc településen óriási büszkeséggel beszélnek azokról az '56-osokról, akik közül ketten is az életüket adták a kommunista diktatúrával történő szembenállás során. Alapi László és Geczkó István már a település díszpolgárai, sőt, mint arról korábbi írásunkban beszámoltunk, rövidesen utcát is nevezhetnek el róluk a pásztóiak. Óriási fájdalommal tölti el azonban a helyiek szívét, ami egyben az elmúlt 20 év politikai tehetetlenségét is jelzi, hogy pásztóiak részéről hiába volt meg mindig a kinyilvánított szándék a településen éktelenkedő, a megbecstelenített asszonyokra és leányokra, a legyilkolt szeretteikre emlékeztető szovjet emlékmű eltávolítására, valamiért ez a mai napig várat magára.

2013. szeptember 17-én, a "panaszokról és közérdekű bejelentésekről" címet viselő törvényjavaslat (T/11657) vitájában az ún. kétperces megszólalások keretében Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy az Országgyűlés előtt lévő javaslat a korrupció elleni harc célját szeretné támogatni, ugyanakkor Alaptörvényt sértő mulasztásban van a kormányzat abban a tekintetben, hogy már 2010-ben meg kellett volna hozni azt a miniszteri rendeletet, amely a korrupciót leleplező bejelentőket honorálja.

A képviselő felszólalásában elmondta, hogy számos esetet ismer, mikor bátor állampolgárok nagy jelentőségű ügyekben részletes bejelentéseket tettek, melyért semmiféle elismerésben nem részesültek.

 Csütörtökön jelent meg a parlament honlapján a legfőbb ügyész válasza egy MSZP-s képviselő Gaudi-Nagy Tamás auschwitzos megszólalásával kapcsolatban feltett kérdésére. Polt Péter szerint nem számít holokauszttagadásnak a jobbikos képviselő májusi felszólalása.

Gaudi-Nagy egy szocialista határozati javaslat vitájában azt mondta „az auschwitzi haláltáborral kapcsolatban nagyon sok kritika merült fel abban a körben már, hogy az ottani emlékhely kialakítása megfelel-e a valós történelmi tényeknek; vajon teljes körűen összhangban áll-e azzal a valósággal, ami zajlott, és ebben a tekintetben hiteles beszámolók és szakértői vélemények is rendelkezésre állnak.”

A Barikád című hetilap Gaudi-Nagy Tamást kérdezte az Európai Uniós tagságunkról, a nemzetközi fórumokon hazánk ellen indított támadásokról, a Magyarország elmarasztalására igennel szavazó hazaáruló politikusokról, a földvédelmi törvény zárószavazásán végrehajtott pulpitusfoglalásról és az azt követő kormánypárti reakciókról, a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásával kapcsolatban született strasbourgi ítéletről, no meg persze az elakadt elszámoltatásról.

Amint azt az idei május 27-i közleményemben írtam az MSZP által erőltetett "auschwitzi  tábor magyar diákok általi kötelező látogatása állami pénzen" című újabb holokausztprojekt (szerencsére nem lett kötelező és nem állami pénzen) vitájában a helyszín hitelességével kapcsolatos kritikákra utaló parlamenti felszólalásom a magyargyűlölők dühödt támadását váltotta ki: a szemkilövő-gyurcsányista DK és egy "forradalmi" zsidó-védő feljelentett, az MSZP-s Steiner megint nem tudta türtőztetni az igazsággal és magyarsággal szembeni indulatait.

Az MSZP szerint azzal, hogy az ügyészség "titokban" elutasította bűncselekmény hiányában a Gaudi-Nagy Tamás ellen tett feljelentéseket, "a legfőbb ügyész nemcsak eltűri a "holokauszttagadást", hanem folytatja az Orbán-kormány tagjaira is jellemző kettős beszédet" - írja pénteki közleményében a szocialista Steiner Pál.