214 alkalommal és 16 és fél órával a 2012-es esztendő második legaktívabb országgyűlési képviselője lett Gaudi-Nagy Tamás.

 Tizenkilenc képviselő, köztük Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár nem szólalt fel 2012-ben a parlamentben. Négy kormánypárti politikus nemcsak idén, hanem a jelenlegi Országgyűlés 2010-es megalakulása óta nem kért szót, Kubatov Gábor fideszes pártigazgató például legutóbb 2007 áprilisában. A legtöbbet - alig két óra híján egy teljes napot - és a legtöbbször az LMP régi-új frakcióvezetője, Schiffer András beszélt idén a Házban.

2012. december 18-án, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246.) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette:
,,Érthetetlen számunkra, hogy egy Büntető Törvénykönyv megalkotási folyamat, ami közel fél évig tartott, s amelyben hála Istennek el kell mondanom, nagyon sok olyan javaslatunk megvalósult a Jobbik részéről megfogalmazott igény a szigorításra, a Szent Korona védelmére, vagy a termőföld jogellenes átjátszásában résztvevők megbüntetése születtek rendelkezések, de amit igazán vártunk volna, s az Alaptörvény módosítása kapcsán most a termőföldről szó volt, az az, hogy ,,hatályba léptetődjenek" azok a szabályok, amely olyan közreműködők, akár ügyvédek, közjegyzők, vagy bármilyen személyek felelősségre vonását lehetővé teszik, akik az ilyen zsebszerződéseket megkötik."

2012. december 17-én, az Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9233) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás az igazságszolgáltatás rendszerének átláthatóbbá, gyorsabbá tételét határozottan támogatandó célként jelölte meg, melyhez minden támogatást és mindenkor megadott, sőt szorgalmazott is a Jobbik parlamenti frakciója. Azonban összességében a javaslat, a zárószavazás előtt benyújtott módosítókkal nem nyugtatták meg a jogvédő honatyát és képviselőtársait, mint az indoklásában kifejtette, ezért tartózkodni fognak a szavazáskor.

2012. december 12-én, Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9400)  vitájában a termőföld védelme érdekében az alkotmányos újraszabályozás fontosságára hívta fel a figyelmet Gaudi-Nagy Tamás. Történelmi pillanat elé érkeztünk - kezdte felszólalását a jogvédő képviselő, aki szerint a mostani vita történelmi felelősséget és alkalmat teremt arra, hogy a tavaly, 2011-ben az Alaptörvény vitája során benyújtott jobbikos módosító javaslatot, melyet akkor elutasítottak, most újragondolja az Országgyűlés.

A mostani módosító szándék Gaudi szerint egyértelműen arra utal, hogy a kormányzat szerint is újra kell gondolni (legalábbis a termőföldre vonatkozó részét) az Alaptörvényben foglalt alapokat. A jogvédő politikus Ángyán Józsefet és Turi-Kovács Bélát (mindkettő Fidesz) is megemlítette, mint akik szintén támogatják a termőföld sokkal szigorúbb védelme érdekében megfogalmazott jobbikos javaslatot.

2012. december 10-én, Magyarország 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat (T/7655) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet azokra a tervezett változásokra, melyekre álláspontja szerint nem volna szükség, illetve mely esetekben maradna el a változás annak ellenére, hogy arra égetően szükség lenne. A jogvédő képviselő elsődlegesen az igazságügy területét érintően várt nagyobb odafigyelést. Mint mondta, az igazságügyi szervezeteknek működésük során már olyan erőfeszítéseket kell tenniük, hogy lényegében a biztonságos és hatékony igazságszolgáltatás követelménye nem teljesül.

,,Hogy elmaradt az ezzel kapcsolatos költségek (a költségvetésből erre szánt összeg) növelése, az sajnos nem vetít előre semmi jót a jövőre nézve. Ami viszont változott és nem jó, az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) költségvetésének 250 millió forinttal történő érthetetlen csökkentése. Pedig ez az a szerv, mely lehetne az élharcosa annak a mozgalomnak, amelynek a lényege az: ne engedjük azt, hogy a külföldi, vagy akár hazai  tulajdonú tisztességtelen vállalkozások a fogyasztói jogokat oly mértékben sárba tiporják, mely tömegesen veszélyezteti az emberek egészségét, s egyszerűen a nemzet fenntartását is lehetetlenné teszi." - mondta a jogvédő honatya.

A gyalázatos 2004. december 5-i népszavazás nyolcadik évfordulója előtt egy nappal Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában nagyon felháborítónak és visszautasítónak nevezte a Lamperth Mónika (MSZP) által, a magyar állampolgárok nyilvántartásával kapcsolatban elmondottakat. Gaudi kifejtette, hogy bár ők maguk ( a Jobbik frakció) sem értenek egyet a regisztrációval, de nem abban az összefüggésben jelenítik azt meg, hogy milyen szörnyű a magyar állampolgárságúak regisztrációjának létrejötte, és hogy ez leplezi le a kormán aljas szándékait. Gaudi ezzel kapcsolatban kérdést intézett Lamperthez és párttársaihoz: miért álltak annak idején ellen a népszavazási kezdeményezésnek? Miért csináltak olyan hazug kampányt, amellyel az elcsatolt területeken élő magyar polgárok kedvező (hivatalosan történő) honosítása már 2004-ben a népszavazáson megtörténhetett volna?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246. szám) vitájában Staudt Gábor és Gaudi-Nagy Tamás is hozzászólt.

Gaudi-Nagy Tamás 2012. december 4-én az új Ptk.-ról szóló törvényjavaslat vitájában kifejtette: közel száz módosító javaslatot terjesztettek elő (a Jobbik frakció tagjai), de eddig sok siker nem koronázta az erőfeszítéseiket, ezért a jogvédő képviselő udvariasan jelezte a kormánypárti képviselőknek, ugyan hagyják már magukat meggyőzni.

2012. december 4- én az új Polgári törvénykönyvről (T/7971sz. törvényjavaslat) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangot adott annak, hogy a képviselők rendelkezésére bocsátott iratok nem teljesek, mindenesetre nem tud mást tenni, mintsem a már meglévő dokumentumok segítségével - melyeket az Alkotmányügyi bizottság tárgyalt - részt vesz a rendkívül jelentős törvényjavaslat vitájában.

2012. november 28-án, az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (ide kattintva megtekinthető:T/9233. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta: azt felejti el a kormány ezzel a kapkodó jogalkotással, illetve a rövid és formálissá tett vitával, hogy kiürül a Parlament rendszere, nincs vita. ,,Akár ki is lehetne tenni azt a táblát, hogy a Parlament üzemel, de a demokrácia távollétében." - fogalmazott Gaudi.

2012. november 28-án, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette: alig két munkanap jutott a folyamatos képviselői munka mellett a 250 oldalas előterjesztés áttekintésére, ilyen idő, mód és keret nem alkalmas arra, hogy teljes mélységgel és súllyal tudják megfogalmazni a kritikájukat. Ettől függetlenül a jobbikos honatya elmondta, szakértők bevonásával megvizsgálták a javaslatot.

2012. november 21-én, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájában (T/7971. szám) Gaudi -Nagy Tamás azt mondta: 22 évvel az "úgynevezett rendszerváltás után" fokozottan kell figyelni arra, hogy a új Ptk.-ban meg tudják védeni azokat a rétegeket, akik valamilyen módon kiszolgáltatottak lettek az elmúlt évtizedek gazdasági politikai eseményeinek.  

2012.november 19-én, a népi kezdeményezések illő megtárgyalásáról szóló LMP-s törvényjavaslat (T/8355. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy a Jobbik támogatja a javaslatot. A jogvédő politikus felszólalásában rámutatott: ha van olyan civil erő, amely százezer honfitársunk aláírását egy ügy mögé tudja tenni, akkor annak a megvitatásának legyen egy szabályozott, tisztességes formája.

2012. november 19-én, az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (itt megtekinthető: T/7757) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársával, Novák Előddel (Jobbik) közösen nyújtott be egy zárószavazás előtti módosító javaslatot (ide kattintva elolvasható: T/7757/21).

Gaudi felszólalásában az Alaptörvényben megfogalmazott törvényi tényállásra hivatkozva, miszerint új rendszert épít a jelenlegi hatalom, gyökeresen mást szeretnének csinálni, kijelentette: akkor azt legalább azokban a pontokban hajtsák végre és használják föl, ahol ennek meglenne a törvényes lehetősége.

2012. november 14-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat (ide kattintva megtekinthető:H/6340) vitájában Gaudi-Nagy Tamás megdöbbentőnek nevezte, hogy van olyan párt - a Magyar Szocialista Párt -, amely nem képviselteti magát ebben a vitában, és ez mindennél többet elmond. Fontos, hogy ezt a kérdést pártpolitikai összefüggésekből kiemeljük, erre biztatta Gaudi az országgyűlési képviselőket, köztük saját frakciótársait.

Gaudi-Nagy jobbikos képviselőtársával, Szávay Istvánnal közösen nyújtotta be azt a módosító javaslatot (itt olvasható: H/6340/3), melyben a határozati javaslatban rögzítettek mellett felkérik a magyar Országgyűlést, hogy végre minél hamarabb alkossa meg azt a jogszabályt, mellyel kapcsolatban mulasztásos törvénysértés állapotában áll a mai napig.

A bírák elmozdíthatatlanságának elvét sértő módon végrehajtott nagyszámú és komoly felzúdulást, sőt működési zavarokat eredményező bírói elbocsátást előíró bírói jogállási törvényi rendelkezést az Alkotmánybíróság nemrég meghozott döntése hatályon kívül helyezte a történeti alkotmány vívmányaira hivatkozással.

A hozzátartozók közötti erőszak megelőzésének és az ellene való hatékony fellépés eszközeinek megteremtéséről szóló határozati javaslat (H/8339. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangot adott azon véleményének, miszerint egy erőszakkal kapcsolatos témában talán nem az MSZP-nek kéne zászlóvivőnek lenni, hiszen ők 2006 őszén már (rossz) példát mutattak az erőszakból. Azonban a témafelvetés nagyon fontosnak nevezte a jogvédő politikus, egyben emlékeztette a képviselőket arra, hogy a Btk. vitájában egy Fidesz-MSZP nagykoalíció szavazta le azt a tárca által előterjesztett javaslatot, amely már beemelte volna a családon belüli erőszak elleni büntető törvényi tényállást.

2012. október 30-án, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat (a T/7979 számú javaslat ITT megtekinthető) vitájában Gaudi -Nagy Tamás nemzeti radikális képviselő úgy fogalmazott, hogy ,,döntsünk mi magunk arról, hogy a tőke szabad áramlásának fejezetébe tartozzon-e a föld, ezáltal alávessük az uniós szabályoknak a termőföldet vagy sem" Mint utólag az Alkotmánybíróság megállapította, alaki hiba nem állt fent, tehát igenis meg lehetett volna tartani az erre vonatkozó népszavazást. A nemzeti radikális képviselő "jogi trükknek" nevezte azt a módszert, ahogy a népi kezdeményezést elhárították.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága kedden este azt kezdeményezte, hogy a jegyző, illetve az általa megbízottak minden választásra jogosultat személyesen keressenek fel a választási regisztráció ügyében.

2012. október 15-én, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez az Országgyűlésben, ,,Mikor emelnek vádat a 2006-os őszi rendőrterror felelősei címmel?". Gaudi-Nagy Tamás - ahogy azt felszólalása elején említette - többször követelte már, hogy legyen végre igazságtétel 2006 őszi rendőrterror ügyében.

A véres erőszakba torkolló, vélelmezhetően az akkori politikai vezetés tudtával végrehajtott rendőri ámokfutás 6. évfordulóját írjuk, éppen hat évvel ezelőtt szeptemberben és októberben zajlottak azok a véres embervadászatok, szemkilövések és megtorlások, melyekről számos tényfeltáró jelentés készült és több száz  feljelentést tettek az áldozatok és jogvédők.  Annak ellenére, hogy nagyon jól tudjuk mi történt, illetve Balsai István akkori miniszterelnöki biztos határozottan terrorcselekménynek minősítette a történteket, és ezt célzó feljelentés is rendelkezésre áll, még egy felelős vezetőt sem helyeztek vád alá.