Búcsú Wittner Máriától

Nemzeti jogvédő közösségünk megrendüléssel értesült Wittner Mária, '56-os szabadsághős haláláról. Kérlelhetetlen antibolsevizmusa, bátor magyarsága, igazságszeretete és mély keresztény hite örök  példamutatás mindannyiunk számára. Örök világosság fényeskedjék neki !

Támogatásával tudtuk elérni, hogy az Országgyűlés vizsgálja ki a 2006 őszi rendőrterrort és 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak brutális emberi jogsértéseit.

A felelősök neveit ismerjük, de mai napig is várat magára a felelősségre vonásuk....

Budaházy György neki szentelt nekrológjának közlésével tisztelgünk emléke előtt. Soraival messzemenően egyetértünk.

https://www.vadhajtasok.hu/2022/09/14/bucsu-wittner-mariatol

 

A Kúria elutasította Budaházy szabadlábra helyezési indítványát, a kegyelem maradt az egyetlen esélye

-Budaházy "Miért ?" című, legutóbbi közleménye: szeptember 14-én lehet vele találkozni a bíróságon

(forrás: https://www.vadhajtasok.hu/2022/09/09/a-kuria-elutasitotta-budahazy-szabadlabra-helyezesi-inditvanyat és https://www.vadhajtasok.hu/2022/09/06/budahazy-gyorgy-miert)

A Kúria 2022. szeptember 5-ei másodfokú végzésével elutasította a Budaházy-Hunnia koncepciós terrorperben az idén március 16-én ismét letartóztatott és azóta is fogva tartott, a megismételt elsőfokon 17 év fegyházra ítélt Budaházy György és védője szabadlábra helyezési indítványát.

Emiatt a meghurcolt hazafi rácsok mögött kell maradjon a másodfokú ítéletig, amelyre még akár éveket is kell várni. Ha pedig minden így marad, akkor legkorábban 2036-ban szabadulhatna csak ! Neki és vádlott-társainak (összesen 117 évet kaptak) esélyt már csak a benyújtott eljárási kegyelmi kérelmeik nyomán megadandó köztársasági elnöki kegyelem adhat. Ezt már ők, hozzátartozóik és még nagyon sokan várják.

Budaházy György véleménye az elutasításról:

„A Kúria egy üres jogi frázisokkal teli, összecsapott végzéssel másodfokon is elutasította a szabadlábra helyezési indítványomat. Még arra sem vették a fáradságot, hogy a „copy-paste”-tel innen-onnan átemelt bekezdéseket egységes betűformátumra hozzák. Arra sem adtak magyarázatot, hogy a vádlott-társaimmal ellentétben nálam miért áll fent a szökés veszélye, miközben soha nem vontam ki magam az eljárás alól. De bezzeg behivatkozták, hogy a LMBTQ lobbi nyomulása elleni, 3 évvel ezelőtti békés vélemény-közlésem miatt a Fővárosi Főügyészség utasítására furcsa módon idén májusban ellenem indított újabb koncepciós eljárás miatt fennáll a „bűnismétlés”. Elkeserítő és felháborító ez a hozzáállás. Viszont ezzel a kör bezárult. Hiába tudnám magam egy tisztességes eljárásban eredménnyel megvédeni, ilyenre nem számíthatok már, a bíróságokban, ügyészségekben a bizalmam nulla. Egyetlen reményem a Köztársasági Elnök Asszony és Igazságügy Miniszter Asszony. Szabadítsanak meg már végre a gonosztól engem és vádlott-társaimat, kérem hozzák meg mielőbb a kegyelmi döntéseiket !

Gulyás Gergely miniszter a márciusi botrányos elítélésünk után azt mondta, hogy a bíróságok ezzel az üggyel már leszerepeltek. Kedves Miniszter Úr! Ahogy az esetem mutatja, nekik mindig van lejjebb! Sokszor minél feljebb megyünk, annál inkább. A baj az, hogy az ilyen vérlázító döntésekkel Önöket is lejáratják ezzel és minél tovább húzódik ez az ügy, annál jobban."

 A Nemzeti Jogvédő Szolgálat véleménye szerint a Kúria végzés ellentétes Budaházy György első elsőfokú elítélése utáni, szabadlábon védekezést biztosító saját akkori döntésével és az egyébként irányadó bírósági gyakorlattal. A döntés nyilvánvalóan alaptalan, egyértelműen sérti a letartóztatásra vonatkozó szabályokat, mivel kizárólag - az egyébként súlyosan jogsértő módon - elsőfokon kiszabott szabadságvesztés mértékét vették figyelembe, miközben Budaházy személyi körülményei a szabadlábon védekezést lehetővé tennék, ahogy ez a többi vádlott-társánál is történt.  A 2019-es Pride egyik rendezvényén közölt vélemény-nyilvánítása miatti meggyanúsítása minden jogalapot nélkülöz és az eljárás az ügy jellegénél, körülményeinél fogva amúgy sem szolgálhat bűnismétlés veszélyére való reális hivatkozása alapként. Egészen abszurd, hogy még mindig nem kerültek fel a Fővárosi Ítélőtáblára gyurcsányi koncepció szerinti terrorügy iratai, így a másodfokú döntés – amitől már ennyi visszásság után már amúgy is nemigen lehet a vádlottaknak kedvező eredményt várni -  még beláthatatlan messzeségben van, és jelen állás szerint addig Budaházy szabadulására nincs jogi esély. Neki és vádlott-társainak megszabadulást jelen helyzetben már csak a széles társadalmi támogatottságot élvező eljárás kegyelem adhat, amely még várat magára.

Budaházy György legutóbbi, "Miért ?" című közleménye itt érhető el.

A közleményben a vele és társaival szemben folyamatban lévő visszásságokkal terhelt koncepciós eljárás újabb fordulatairól és a kegyelem szükségességéről ír, továbbá arról, hogy szeptember 14-én egy nyilvános bírósági tárgyaláson lehet találkozni vele.

"Ráadásul egy 2018-as Pride rendezvény meglátogatása kapcsán szintén mondvacsinált ürüggyel ellenem és másik két hazafi ellen indított, de azóta a felmentésemmel végződött bírósági eljárásban szeptember 14-én 9.00 órára tanúként idézett be a Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u. 25. 296. sz. tárgyaló). Ha addig nem változik semmi, akkor kommandósok között, bilincsbe verve találkozhatnak ott velem az érdeklődők."

Aki ezt a helyzetet elfogadhatatlannak tartja és támogatja Budaházyék kegyelmi kérelmeit bátran jelezheti véleményét az illetékeseknek !

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

EZ IS AZ A NAP

1940. augusztus 30. - a II. bécsi döntés. Ma van a 82. évfordulója. EZ IS AZ A NAP ! Észak-Erdély, Székelyföld, s  benne anyai nagymamám szülőfaluja, a csodás Szárazajta is visszatért akkor. 


A magyar hit és akarat gyönyörű gyümölcse, amelyért érdemes élni és cselekedni.

  

 Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Gaudi a Hír Tv-ben nyilatkozott a Vasvári ügyről, a 2006 őszi terrort követő megtorlásokhoz nyújtott, retorzió nélkül maradt bírói közreműködésről, a bírói függetlenség, felelősség valódi lényegéről és a Budaházy-Hunnia ügy kegyelmi megoldásáról

2022. augusztus 24-én a Hír Tv-ben nyilatkoztam egy, a 2006 őszi megtorlásokban kétes szerepet játszott, de azért semmilyen retorziót nem szenvedett, sőt azóta Országos Bírói Tanács szóvivőjévé "bukott" bíró (dr. Vasvári Csaba) hazánkat külföldön hazug alapon támadó akciója kapcsán a jogállamiságot valóban fenyegető bírói visszaélésekről, a bírói függetlenségről, a bírói felelősségről, a 2006 őszi állami terrorról és a megtorlásokhoz nyújtott  bírói közreműködésről.

Kritizáltam ezen liberális körítésű és EU érdekeit szolgáló politikai akciót és egyúttal utaltam arra is, hogy bírói talárba bújt "aktivista" jelensége sajnos nem egyedi. Megemlítettem azon bíró esetét, aki Budaházy-Hunnia ügyben idén márciusban 117 éves justizmord jellegű ítéletet hozott, lassította a kegyelmi kérelmek intézését, megengedhetetlen, sértő hangvételben bírált védőket, vádlottakat és tanúkat, ráadásul jogvédőként kifejtett tárgyalótermi véleményemért fegyelmi eljárást kezdeményezett ellenem, aminek az ügyvédi kamara "természetesen"  utat engedett. Szorgalmaztam ennek a félresiklott és gyurcsányi ihletésű Hunnia terrorpernek a kegyelmi lezárását.

Az interjú a Hír Tv oldalán itt található!

 

Elfogták a Hunnia per harmadrendű vádlottját - dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő értékelése és tájékoztatása Budaházyék kegyelmi kérelmeinek helyzetéről: a mielőbbi kegyelmi megoldás morális kötelesség is!

Forrás: vadhajtasok.hu

A "terrorcselekmények" miatt keresett erdélyi magyar a vádhatóság szerint tagja volt annak a 2007-ben életre hívott Hunnia mozgalomnak, amelynek 17 tagját  a Gyurcsány-Bajnai időszakban kreált koncepciós eljárással számos politikai bűncselekménnyel hoztak összefüggésbe. Az idén március 16-én meghozott, a vádlottakat 117 évvel sújtó drasztikus ítélet óta  körözött 41 éves Sz. E. Istvánt, a Hunnia per harmadrendű vádlottját a KR NNI fejvadászai fogták el a TEK segítségével, erről írt augusztus 4-én  a Police.hu.

A rendőrség közleménye így szól:

A Fővárosi Törvényszék idén márciusban hozta meg ítéletét terrorcselekmény elkövetése miatt Sz. E. Istvánnal szemben. A 41 éves magyar-román kettős állampolgár tagja volt annak a Hunnia nevű szervezetnek, amit még B. György hívott életre. Hozzájuk köthető számos 2007-ben és 2008-ban elkövetett erőszakos bűncselekmény. A törvényszék, mint harmadrendű vádlottat, nem jogerősen a megismételt elsőfokú tárgyalás során 15 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte idén márciusban. A vádlott a bíróságon már meg sem jelent, elrejtőzött, s a hatóságok számára elérhetetlenné vált.

Miután a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, és az általa elkövetett bűncselekmények különösen erőszakos volta miatt a férfi elfogásához kiemelkedően jelentős társadalmi érdek fűződött, ezért felkutatását átvette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Életvédelmi és Célkörözési Főosztály Célkörözési Osztálya.

A KR NNI célkörözési nyomozóinak 2022. augusztus 2-án sikerült lokalizálni a férfi tartózkodási helyét, majd tekintettel bűnlajstromára, illetve arra, hogy 2017-ben már egyszer sikerült megszöknie a rendőrök elől, elfogásához segítségül hívták a Terrorelhárítási Központot (TEK).

Sz. E. István mit sem sejtve arról, hogy a rendőrök beazonosították tartózkodási helyét, egy Nógrád megyei kistelepülés birkalegelőjén napszámban dolgozott, amikor a rendőrök rajta ütöttek. Megtalálták a közelben autóját is, amit rendszámtábla nélkül egy bokorban rejtett el.

Miután a TEK műveleti egysége elfogta, a helyi rendőrök bűnügyi őrizetbe vették.     

A Hunnia-per több vádlottjának védelmét ellátó ügyvédeket tömörítő Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás így kommentálta a hírt:

- Ma telefonált a börtönből Budaházy György, hogy sajnálattal értesült Sz. elfogásáról. Nem csodálkozom, hogy Sz. megpróbált valahogy a súlyosan törvénytelen, drákói döntés elől elmenekülni.  Szökése rámutat ennek a gyurcsányi idők boszorkánykonyhájában kifőzött politikai koncepciós eljárásnak a képtelenségére és visszásságaira.

És arra, hogy lassan 13 éve zajló büntetőeljárásban még mindig nincs jogerős  ítélet. Emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Mi sem bizonyítja jobban a bíró aggályos eljárását, hogy az ítélet indokolásakor sokak számára egészen meghökkentő és felháborító fordulatokat, sértő minősítgetéseket engedett meg magának olyan stílusban és hangnemben, amelyek a Bírói Etikai Kódexet sérthették. De még ellenem is alaptalanul fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál az ítélethirdetést követően kifejtett véleményem miatt. Ezen túlmenően a kegyelmi kérelmekkel kapcsolatos lépéseket is lassan intézte.

Az eljárásban számos jogsértés történt, többek között terhelő vallomásokat kényszerítettek ki. A perben magam is tanúként nyilatkoztam egy volt képviselőtársammal együtt, hogy a vád koronatanúja 2010-ben közölte velünk: vele szemben kényszervallatást alkalmaztak Budaházyékre terhelő vallomások érdekében.

A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket  úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna.

Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Ráadásul olyan eseteket minősítettek terrorcselekménynek, amelyekben senki sem sérült meg.

Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször beszámolt.

Gulyás Gergely kancellária-miniszter szerint is teljesen leszerepelt az igazságszolgáltatás ebben az ügyben. Úgy fogalmazott, hogy: " ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt"  és "elfogadhatatlan, türhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni."

Budaházy György a március 16-i újabb elsőfokú ítélet óta még mindig rácsok mögött van, aki már így is több mint 3 évet ült jogerős ítélet nélkül. Négy vele együtt letartóztatott társát másodfokon már két hónapja kiengedték, ők bűnügyi felügyelet alá kerültek. Petíciók, tiltakozások és neves közéleti szereplők sora (pl. Wittner Mária, Schiffer András, Földi László, Skrabski Fruzsina, Csókay András) állt ki a vádlottak elnöki kegyelemben részesítése érdekében.

Valamennyi vádlott eljárás kegyelemért fordult a köztársasági elnökhöz, a kérelmek többsége már az igazságügy miniszternél van.

Annyit már tudni, hogy a Budaházyról szóló környezettanulmány szerint is indokolt a kegyelem.

Remélem, hogy a kedvező kegyelmi döntést mindegyik vádlott esetében mielőbb, még a nyáron meghozzák, ez a mostani kormányzat morális kötelessége. Mindez azt jelentené, hogy a kegyelemmel abban a szakaszában megszűnik ez a gyalázatos eljárás, ahol éppen tart. Mivel az ügyészség súlyosításért, a vádlottak felmentését fellebbeztek, ezért jelenleg a Fővárosi Ítélőtáblán van az ügy, még akár két évbe is telhet mire ott döntés születne és elképzelhető, hogy akár ismét elrendelik a megismételt eljárást.

A társadalmi igazságérzetnek is megfelelő kegyelemmel minden fajta további, felelősségre vonást célzó lépés kizárttá válik, vagyis visszanyerik végre a szabad életüket a meghurcolt vádlottak, akik összesen harminc gyermekről gondoskodnak.

Ráadásul ebben a feszült kül- és belpolitikai helyzetben rendkívül fontos, hogy a hazafias közvélemény végre megnyugodhasson abban, hogy Budaházy Györgyék ügye az egyetlen korrekt és tisztességes módon:  kegyelemmel rendezésre kerüljön, és így adott esetben  soraikat egységbe rendezve védhessék meg szükség esetén a demokratikus választások útján hatalomra került nemzeti kormányzást az egyre gátlástalanabbá váló hazai és külföldi balliberális felforgatási kísérletekkel szemben.

 

A trianoni diktátumra is emlékeztető keresztavatás, ima- és zarándokhely szentelés Rákoscsabán

(Magyar Csodaszarvas Egyesület és Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös közleménye, 2022. 08. 05.)

2022. június 26-án Rákosmentén (Budapest XVII. kerület) közelebbről Rákoscsaba-Újtelepen a Nagykárosi dűlőn a trianoni diktátumra is emlékeztető kereszt felállításra, avatásra és ima- és zarándokhely szentelési ünnepségre került sor.

A kereszt és emlékhely megálmodója és megvalósítója Dúzs Antal rákosmentei földbirtokos tervei szerint a tulajdonát képező területen kialakított szakrális helyszín azon túl, hogy méltón emlékeztet a trianoni országvesztésre és a magyar igazságra a keresztény hit megvallásának helyszínéül is szolgál majd, mivel időről-időre kiemelt egyházi jeles napok alkalmával keresztény hívők felkeresik majd misék, istentiszteletek és más vallási rítusok érdekében csoportosan, zarándoklatok keretében. De természetesen arra is nyílik lehetősége bárkinek, hogy megtartva az imahely rendjét akár egyénileg is fohászkodjon a Teremtőhöz és Jézushoz, imádkozzon a magyarságért és a magyar igazság elkerülhetetlen mielőbbi bekövetkezéséért. Ennek adott nyomatékot az, hogy a kereszt sikeres felavatása után az emlékművet, egyúttal ima- és zarándokhelyet felszentelte Molnár Miklós atya a Budapest – Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom plébániai kormányzója.

A világjárvány miatt csak a diktátum centenáriumát követően két évvel kerülhetett sor a mostani eseményre. Az emlékmű elkészítését, felállítását és felavatását, felszentelését és az ima-zarándokhely kialakítását azonban semmi nem akadályozhatta meg. Sajnos az ügy sem vesztett aktualitásából: bár már recsegnek-ropognak az eresztékek és már rések már keletkeztek a trianoni fal még áll. Az avatás megszervezésében és ünnepségen Dúzs Antal kérésére a vele 22 éve kapcsolatban álló a Magyar Csodaszarvas Egyesület és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is közreműködést vállalt.

Az avatásra és szentelésre az igényesen kialakított, parkosított, szépen előkészített környezetben számos érdeklődő jött el, többen a kerületből, köztük a jobboldali vezetésű Rákosmente Önkormányzatának kereszténydemokrata képviselője, Halász Dezső.

A rendezvény levezetője Pálfi Zoltán, a Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke volt, aki köszöntette a nagy hőség ellenére megjelenteket, majd a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség.

Elsőként dr. Gaudi-Nagy Tamás, volt országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, a Magyar Csodaszarvas Egyesület alapító elnöke tartott beszédet. Felszólalásában méltatta a kezdeményezést és a nemzetcsonkítás, majd a nemzetgyarapítás történelmi eseményeinek áttekintése mellett tényekkel, széles horizontú politikai elemzéssel és felrázó erejű gondolatokkal, idézetekkel támasztotta alá a trianoni igazságtalanság elleni küzdelem szükségességét és lehetőségeit. A nemzeti jogvédő beszédét hálával fogadta a lelkes közönség, amelyben az is elhangzott, hogy szerinte sokkal hamarabb, mint bárki gondolná esély lehetőség nyílik majd az igazságtételre, de ehhez bátran, felelősen, fegyelmezetten, össze- és kitartóan kell hazafiként cselekednünk.

Ezek után a már felállított emlékmű ünnepélyes leleplezése következett Dúzs Antal, a kézdivásárhelyi alkotóművész Márton Károly és két zászlóanya közreműködésével. Az ünnepi percek után meghallgatták a résztvevők hangfelvételről Reményik Sándor költő „Nem nyugszunk bele” című elemi erejű költeményét, Dörner György színművész előadásában, majd az „Ó Magyarország” című dalt, amelyet a résztvevők együtt énekeltek. A refrén klasszikus sorait a jelenlévők is fennhangon énekelték, így zengett-zúgott a Nagykárosi dűlő környéke:

„Óh, Magyarország, miért nem süt már rád a Nap? Óh, Magyarország, nem lehetsz boldogtalan! Óh, Magyarország, ha te is érzed amit én, Jó lenne már végre, ha felébrednél! Ébredj fel!   

Hála Istennek az utóbbi évtizedben egyre több jele van ennek az ébredésnek.

Ezek után Gortvay Gábor, a Magyar Csodaszarvas Egyesület alelnöke jelentkezett be a kárpátaljai Homok községből. Élő telefonos bejelentkezésében ő is megköszönte és üdvözölte a kezdeményezést. Felvázolta a kárpátaljai magyarság sanyarú és fenyegetett helyzetét, amely eddig is a legnehezebb volt, de a háború még inkább fokozta ezt, dacára annak, hogy jelenleg nincs közvetlen háborús helyzet a térségben. Ezek után a csodálatos művészi remekmű megalkotója a kézdivásárhelyi születésű Márton Károly beszélt az emlék-kereszt létrehozásának történetéről, a székelyek töretlen hűségéről, amelyet igyekezett a művében is megjeleníteni.

Végül az emlékmű kezdeményezője és megvalósítója, Dúzs Antal idézte fel, hogy mi késztette arra, hogy emlékművet állítson a magyarság történelmének legnagyobb tragédiájának. Elmondta, hogy nagyon elkeseríti, hogy az elmúlt 102 évben pár évet leszámítva nem sikerült leverni a trianoni bilincseket. Kifejtette, hogy reméli: ezzel az emlékhellyel és egyúttal ima- és zarándokhellyel - amely ugyan csak „egy kis pont” a Kárpát- medencében - az erre járók, zarándokolók emlékezetében tudja tartani, hogy soha nem nyugodhatunk bele ebbe a nemzetünk számára szörnyű, máig romboló tragédiába, valamint eleink példájából és keresztény hitünkből erőt merítve tennünk kell és lehet a magyar igazságért. A rendezvény a Szózat és a Székely Himnusz közös eléneklésével zárult.

Az emlékmű és ima- és zarándokhely szabadon látogatható, természetesen a védett keresztény vallásgyakorlási helynek kijáró tisztelettel, a rend és tisztaság megtartásával.

Megközelítése: M0- Rákosliget 54-55. számú kihajtó felől érkezve a Tarcsai úton kb. 300 méterre balra az első aszfaltozott lehajtónál az egykori tarcsai út jobb oldalán kb. 20 méterre. A Tarcsai úton, Rákoscsaba felől érkezve a szintén szakrális, vallásgyakorlási helynek számító Szűz Mária kegyhelyet és ikont elhagyva 200 méterre jobbra levő aszfaltozott lehajtónál az egykori tarcsai út jobb oldalán kb. 20 méterre található.

Nemzeti jogvédő beszámoló és értékelés az idei Pride vonaglásról - képekkel, videókkal

Kedves Honfitársak !

Kevesen voltunk, akik a Pride vonaglóinak álcázott társadalomrombolása ellen ma tiltakoztunk, de azért megmutattunk idén is a normalitáspárti magyar virtust, megmentettük a többségi társadalom becsületét!

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a HVIM akciói a vadhajtasok alábbi tudósításában saját képek es videók alapján!

Dr. Téglásy Imre tiltakozóhaj ója 15:49, további normalitáspárti ellenakciók 15:14  15:28, 15:51, 17:30 körül a telex tudósításban!

A Margit híd pesti hídfőjénél keményen fogadtatást kaptak a deviánsok, rendőri igazoltatást hárítottunk, az aberráltaktól hemzsegő tömegben kiskorúakat kísérő felnőtteket jelentettünk fel rendőröknél azonnali intézkedést kérve, teszteltük az önkényes beléptetési rendszert, számos fotót és videót készítettünk a résztvevőkkel  pártokról és cégekről.

Úgy láttuk, hogy a Szabadság térre már csak a töredékük jutott be, fürtökben váltak le a saját rendezvényükről, a tápos deviánsok megszállták a környékbeli kocsmákat, boltokat, többségük külföldi, balliberális pártaktivista (DK, Momentum, Kétfarkúak, Párbeszéd, MSZP és rengeteg multicéges alkalmazott (Bosch, P&G, Citibank, Morgan & Stanley stb.)

A legtöbben a Ketfarkúak, a DK , Párbeszéd és a Momentum csapatában meneteltek, bizonyíthatóan, ezek a legagresszivabb lmbtq fedőszervek, nem árt ha tudjuk.

A Szabadság téri Hazatérés Templom előtt felállított Trianon kereszt és a Kormányzó szobra egyelőre sértetlen, rendőri védelmet kapott, néhány keresztgyalázást megkísérlő megtévedtet kellett elhessenteni.

A Mi Hazánk az egyébként helyes Andrássy út megvédés, sajtótájékoztató, parlamenti felszólalások és posztolgatások mellett tarthatott volna egy izmos ellenrendezvényt, megvolt rá az elvárás, a forrás, a tér és a lehetőség, ez a téma ezerszer inkább ilyet érdemel, mint a libsik által gerjesztett destabilizációs célzatú kata és rezsis műbalhé, amihez asszisztálnia egy felelős nemzeti pártnak mégha ellenzéki is, súlyos felelőtlenség álláspontom szerint.

A helyszínen fiaim feltették a jogos kérdést, amikor 20 rendőr gyűrűjében fejtettem ki véleményt a nekünk visszaugató aberráltakat, hogy hol vannak ilyenkor a kemény fociultrák és a betyárok... Ez a  kérdés is jogos. Szóljon  aki tudja a választ ! Budaházy  Gyuri a rácsok mögött,  (remélhetően nyáron már végre szabad lesz 16 társával együtt  a kegyelmi kérelmeik még mindig elbírálás alatt) tehát ő most nem tudott itt lenni... Az ő távolléte igazolt, ahogy Kremser Tamás, EPUE elnöké is, mielőbbi felépülést kívánunk neki !

Kép- és videógaléria a közrendet és közerkölcsöt sértő, Alaptörvényben is védett értékeinket támadó, társadalomromboló tegnapi szexuális deviáns vonulásról.

Különösen fontos ismét kiemelni, hogy a résztvevők többsége külföldi, balliberális pártaktivista (DK, Momentum, Kétfarkúak, Párbeszéd, MSZP) és rengeteg multicéges alkalmazott (Bosch, P&G, Citibank, Morgan & Stanley stb.) volt, de a Sziget Fesztivál hivatalos járműve is ott volt.

A gyermekvédelmi jogszabályokat súlyosan sértő módon az is előfordult, hogy felelőtlen felnőttek gondozásuk alatt álló kiskorúakat vittek magukkal a gyermekek egészséges fejlődését veszélyeztető lmbtq propagandát népszerűsítő rendezvényre. A rendőrségnek erre sokkal határozottabban kellett volna reagálnia, mivel ez megvalósíthatja a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményét.

Kép- és videógaléria:

 

Mindenkinek köszönet, akiket illet az akciókert, a részvételért és a szervezesert!

Nem engedünk a magyarok jogaiból!

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (njsz.hu) ügyvezetője

Korszakos miniszterelnöki beszéd Tusványoson - a nemzeti megmaradás, a nemzetegyesítés és Huxit 2030 körüli megvalósításának forgatókönyve

Korszakos miniszterelnöki beszéd Tusványoson, amely a nemzeti megmaradás, a nemzetegyesítés és Huxit 2030 körüli megvalósítása forgatókönyveként is értelmezhető.

Kulcsmondatok: "A világ nekünk tartozik, és ezt be is akarjuk vasalni”

"Nyugat kettévált, az egyik fele olyan világ, amelyben európai és Európán kívüli népek élnek együtt. Ezek az országok többé nem nemzetek, hanem népek konglomerátumai, vagyis a poszt-Nyugat"

"Nyugat ide költözött szellemi értelemben Közép-Európába, a Nyugat két fele között csata zajlik. A cél, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők."

"Ez azt jelenti, hogy új erőviszonyok vannak: aki fizet, az rendeli a zenét. Ez meg fogja változtatni a mi viszonyunkat is, új helyzetet fog teremteni a mi számunkra is az Európai Unión belül. Vagyis, kedves Barátaim, ekkortájt, 2030 környékén kell csúcsformában lennünk. Akkor kell majd az erő. Diplomáciai, gazdasági, katonai és szellemi erő is."

A teljes beszéd (közönségnek adott válaszokkal a végén) és néhány releváns összefoglaló:

https://www.youtube.com/watch?v=DupO1BdrwtQ

https://internetfigyelo.com/orban-viktor-csak-mi-magyarok-adtunk-vert-abban-a-haboruban-a-beke-az-egyetlen-megoldas/

https://888.hu/ketharmad/orban-viktor-a-haboruk-es-veszelyek-evtizedet-eljuk-4374794/

https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/orban-viktor-a-haboruk-es-veszelyek-evtizedet-eljuk-galeria

 

"Igazságot és kegyelmet Budaházyéknak!" - videó és tudósítás a június 17-i szolidaritási tüntetésről

2022. június 17-én több száz fő részvételével tartalmas felszólalásokkal, méltóságteljesen zajlott le a Hunnia koncepciós terrorperben 17 évre ítélt, jelenleg is börtönben sínylődő Budaházy György és 16 szabadlábon védekező vádlott-társa szabadulásáért, kegyelemben részesítéséért tartott, pártpolitika-mentes nemzeti civil rokonszenvtüntetés Budapesten a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet mellett. Itt tartják letartóztatásban Budaházy Györgyöt az idén március 16-én történt újabb jogtalan és képtelen elsőfokú elítélése óta.

A rendezvény elején Budaházy Edda felolvasta bátyja, Budaházy György által a rácsok mögül "13 év" címmel írt üzenetét. Ebben a hazafi többek között kifejtette, hogy tarthatatlan és elfogadhatatlan, hogy a 2010 előtt állami terrorral magyarságra rontó, szélsőségesen nemzetellenes, hatalomból azóta kibukott balliberális erők hálózatuk révén már 13 éve folytathatják a mindig igaz magyar ügyek mellett kiálló személye és társai ellen ezt a koholt és törvénytelenségtől hemzsegő, életüket és családjaik életét is súlyosan megkeserítő koncepciós eljárást. Ezért is számít arra, hogy az igazságügy miniszer asszony és a köztársasági elnök asszony mielőbbi kegyelmi döntéseikkel véget vetnek ennek az értelmetlen és jogtalan bosszúhadjáratnak.  

Hasonló szellemben állt ki a kegyelmi megoldás mellett a tüntetésen felszólalt dr. Gaudi-Nagy Tamás, dr. Drábik János, Beke István, Toroczkai László és Sziva Balázs (énekelt is), illetve ismertetésre került a 17 meghurcolt hazafi hozzátartozóinak (közte 30 gyermek!) üzenete. Budaházy Edda felolvasott számos idézetet olyan neves közszereplőktől, újságíróktól (többek között Wittner Mária, Bencsik András, Bayer Zsolt, Földi László, Skrabksi Fruzsina, Kondor Katalin, dr. Schiffer András) akik szintén kiálltak Budaházyék kegyelme mellett.

A tüntetésen Budaházy Edda is énekelt: egy megrendítően időszerű, szívszaggató magyar népdalt adott elő gyönyörűen.

A rendezvény végén Budaházy György megüzente, hogy hálásan köszöni mindenkinek a kiállást, kitart a végsőkig és bízik a mielőbbi szabadulásban.

Később részletesebb beszámoló is közzétételre kerül.

A tüntetéssel egy időben megjelent a vadhajtasok.hu hírportálon a "Soros György és körei állnak Budaházy György brutális ítélete mögött" című cikk, amely a Budaházyék elleni kegyetlen ítélet hátteréről rántja le a leplet.

A Budaházy-Hunnia ügy részletei:

- http://njsz.hu/category/hazafiak-jogvedelme/

- https://budahazy.blogspot.com/

A nemrég közzétett "Ki vagy Budaházy?"c. dokumentumfilm ITT érhető el.

Tüntetés június 17-én, székely szolidaritás és új dokumentumfilm Budaházyék szabadságáért

(NJSZ közlemény, Budapest, 2022. június 15., Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu))

Június 17-én 17 órától  pártpolitika-mentes nemzeti civil szimpátia-tüntetés lesz a jogi visszásságokkal tarkított, gyurcsányi időkben kreált  Budaházy-Hunnia ügy meghurcolt vádlottjainak szabadságáért Budapesten karnyújtásnyira attól a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézettől, ahol idén március 16-én történt újabb elsőfokú elítélése óta letartóztatásban a tartják a jogtalan és képtelen terrorvád miatt 17 évre ítélt Budaházy Györgyöt. 13 éve éppen ezen a napon tartóztatták le ebben az ügyben először Budaházyt, aki azóta mát több mint 3 évnyi időt töltött letartóztatásban.  A 17 vádlott hozzátartozói leszögezték megdöbbentésüket kifejező és támogatást kérő közleményükben, hogy nem szeretnék, "ha bárki önző pártpolitikai célokra és a nemzeti erők megosztására használná fel a Hunnia per  meghurcoltjainak ügyét." Ezt kéretik figyelemben tartani. A rendezvény jogi biztosítását a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) látja el, amelyen felszólal többek között dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, NJSZ ügyvezető is.

Nemrég a magyar kormány által jogvédelemben és támogatásban részesített, román állam által politikai koncepciós perben több éves börtönbüntetés szintjéig meghurcolt és Gloria Victis díjra felterjesztett két székely hazafi , Beke István és Szőcs Zoltán is szolidárisan kiálltak Budaházyék kegyelme mellett:  

Budaházy Edda dokumentumfilmet készített és tett közzé a napokban Budaházy Györgyről "Best of Budaházy" címmel bátyja emberi oldalairól és közéleti pályafutásáról. 

A tüntetésről, a székely hazafiak szolidáris kiállásáról és a Best of Budaházy filmről itt olvashatók részletek.

Emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék (eljáró bíró: dr. Ignácz György) megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélete, amely Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Az első fokon elítéltek közül 11 vádlott sokéves súlyos, letöltendő fegyházbüntetéseket kapott, hatan 10 évet meghaladó mértékű letöltendő fegyházbüntetéseket. Budaházy György 17 év letöltendő fegyházbüntetést kapott és amely miatt a bűnszervezeti minősítés okán, ha így maradna az ítélet, még feltételes szabadságra se lenne bocsátható, legkorábban 2036-ban szabadulhatna. Annak ellenére, hogy a terrorvádak szerinti cselekmények során senki sem sérült meg, hiányzott a kétséget kizáró bizonyítottság, továbbá törvénytelenül beszerzett bizonyítékokat is használtak és számos visszásság jellemezte a 2009-ben indult eljárást.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogi értékelése itt olvasható.

 A tüntetés, a film és a székely hazafiak időszerűségét az adja, hogy Budaházy György  ő és 10 vádlott-társa érdekében benyújtott eljárási kegyelmi kérelmek több hetes visszatartás után nemrég végre felterjesztésre kerültek az Igazságügyi Minisztériumhoz.  A  kegyelmi  kérelmekben  azt kérték a végső döntésre jogosult köztársasági elnöktől, hogy az eljárás minden józan mértéket meghaladó elhúzódása, az ügyet máig meghatározó gyurcsányi hatalmi manipuláció, számos bírósági visszásság és a terheltek egyébként példás életvitele, társadalmi hasznossága okán vessen véget ennek az eljárásnak, mentesítse őket a meghurcolástól.

Ha dr. Varga Judit igazságügyi miniszter egyetért a kegyelmi kérelmekkel, akkor a kegyelem gyakorlása iránti indítvánnyal döntésre felterjeszti dr. Novák Katalin államfőhöz, aki támogató kegyelmi döntésével véget vethet a meghurcolt vádlottak 13 év óta kálváriájának.

A sokak által csak justizmordként emlegetett ítélet elleni tiltakozás miatt és a meghurcoltak kegyelemben részesítése érdekében számos ismert közszereplő és szervezet emelte fel hangját.

Továbbra is számítunk minden jóérzésű hazafi szolidáris támogatására a Budaházy-Hunnia ügyben !

Trianon 102: NEM ! NEM ! SOHA ! - három szó, amelyekből soha nem engedünk:

A trianoni diktátum 102. évfordulóján is vallom, amíg élek: a diktátum revíziója szükséges és elkerülhetetlen a Kárpát-medence békéje, biztonsága és e csodás honban élő minden nép érdekében!

Főhajtás és tisztelet minden ősünk és hősünk előtt, akik a múltban és a jelenben áldozatosan cselekedtek és tesznek azért, hogy a 102 évvel ezelőtti nemzetgyilkossági kísérletet túléljük, megmaradjunk és a diktátumokat meghaladjuk.

A diktátumokat soha nem fogadhatjuk el és soha nem nyugodhatunk bele a csonkításba. A magyar igazságnak győznie kell, amely a magyarság mellett egyúttal a Kárpát-medencei népek felemelkedését is eredményezi fogja.

A küzdelmet folytatni kell. Előtte is azt tettem, de azóta is azon dolgozom, hogy győzzön a magyar igazság, a magyarok önrendelkezése. Soha nem adhatjuk fel !

Nemzeti jogvédőként minden körülmények között kiállunk, küzdünk a magyarság önrendelkezéséért, az elcsatolt honfitársainkat sújtó jogfosztások ellen és az igazságtétel érdekében.

A diktátum óta eltelt százkét év, de legutóbb a saját nemzeti kisebbségek népei ellen forduló Ukrajna esete is  nem csökkentette, hanem sokkal inkább nyomatékosabbá tette a magyar igazságot, amelynek érvényre juttatása nélkül Közép-Európa népeinek békés, egyenjogúságon és kölcsönös tiszteleten alapuló együttélése elképzelhetetlen. Isten óvja és vezesse az örök Magyarországot!

Mondjunk együtt nemet az igazságtalanságra, cselekedjünk együtt a nemzetegyesítésért és valósítsük meg együtt Szent Pió atya próféciáját:

“Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenve­dés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberi­ségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őr­angyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes len­ne erősebben kérniük hathatós oltalmát orszá­gukra!"

A gyászos évforduló alkalmából ismét közzéteszem a négy éve, 2018. június 4-én Budapesten, a Kossuth téren a III. Trianoni Emlékmeneten elmondott, Erős igazsággal az erőszak ellen !”- HUXIT nélkül nincs revízió!" c. egyre időszerűbb beszédemet:

https://gaudinagytamas.hu/%E2%80%9Eer%C5%91s_igazs%C3%A1ggal_az_er%C5%91szak_ellen_%E2%80%9D-_huxit_n%C3%A9lk%C3%BCl_nincs_rev%C3%ADzi%C3%B3

Zúzzuk szét együtt a trianoni és párizsi diktátumokat a szebb magyar jövő érdekében!

Cselekedjük meg, amit megkövetel a Haza! NEM! NEM! SOHA!

Budapest, 2022. június 4.

Honfitársi köszöntéssel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat  (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

A Kúrián küzd tovább az A mi kis falunk c. RTL-sorozatba engedély nélkül betett pilisszentléleki patrióta

Forrás: pestisracok.hu

Videó ITT!

A Győri Ítélőtábla május 25-én kihirdetett másodfokú ítéletével a hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit félretéve a korábbi, már nem hatályos Ptk. kapcsán kialakult bírói gyakorlatra utalással megváltozatta a felperesre nézve kedvező elsőfokú ítéletet és teljes egészében elutasította Reményi János felperes keresetét, kötelezve őt 800 ezer forint perköltség megfizetésére. A felperes és jogi képviselője a Kúriához fordulnak, felülvizsgálatot és az elsőfokú ítélet hatályának fenntartását kérve.

A jogsértett felperes azért indított pert képmáshoz fűződő jogainak megsértése miatt, mert 2019-ben, az RTL Klubon sugárzott A mi kis falunk c. sorozat negyedik évadának negyedik részében három másodperc hosszan, az ő engedélye nélkül szerepeltette őt a sorozat gyártója, a Content Factory Kft alperes.

A konzervatív-jobboldali beállítottságú, lokálpatrióta, ötgyermekes Reményi János a sorozat magyarságot, a vidéki embereket és a kereszténységet sértő szemléletmódjával, módszereivel kezdettől fogva nem értett egyet. Ez közismert volt róla az Esztergom városhoz tartozó Pilisszentlélek településrészen. Évek óta itt forgatja hatalmas stábbal felvonulva, évente több hónapos időtartamban ezt a sorozatot a Content Factory Kft., amely forgatással kapcsolatos kellemetlenségek, nehézségek egyre több helybelit zavarnak, bosszantanak és korlátoznak a magánlakáshoz és szabad mozgáshoz való jogaikban.

Nem kizárható, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy Reményi János engedélye és tudta nélkül került bele a filmsorozat egyik adásába, ráadásul a felvételt egy olyan helyről készítették, amely a gyártó cég közterület-használati engedélyében forgatási helyszínként nem is szerepel.

Az önkéntes tartalékos tisztként szolgálatot is teljesítő Reményi Jánost barátai, ismerősei értesítették erről a nemkívánatos “szereplésről”, amely számára sok kellemetlenséget okozott. Ezt követően azonnal bejelentést tett a filmügyi hatósághoz, majd jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd útján felszólította az RTL Klubot és a gyártót, hogy távolítsák el a róla szóló részt a sorozatból és sérelemdíj-igényt jelentett be. Az engedély nélkül róla készült részt ugyan a sugárzás után kivágták a világhálón megtalálható adásból, de az elégtételtől és a sérelemdíjtól elzárkóztak, tagadták a jogsértést; emiatt Reményi János bírósághoz fordult képmáshoz fűződő jogai megsértése miatt.

A Tatabányai Törvényszék hat tárgyalás (közte egy helyszíni tárgyalás is), és az ügy alapos kivizsgálását követően 2022. február 8-án hozott elsőfokú ítéletében Reményi János keresetének döntő részt helyt adott; megállapította, hogy a képmás elkészítése és filmben történő elhelyezése jogellenes volt, ezért kötelezte az alperest elégtétel adó levél megküldésére, illetve 300 ezer forint összegű sérelemdíj megfizetésére, továbbá 1,63 millió forint perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú ítéletről részletesen tudósítottunk a Pesti TV Az ügy c. műsorában, a kapcsolódó cikket ITT találhatják meg.

Az elsőfokú eljárásban az alperesi gyártó cég alapvetően azzal az abszurd érveléssel védekezett, hogy a forgatási időpontokban a településrészen közterületen tartózkodó személyek engedélyét nem kell elkérni a filmsorozatban való szerepeltetés érdekében, mivel ilyenkor a közterületen tartózkodás lényegében ráutaló magatartással megadott engedélynek minősül. Ezzel az abszurd alperesi védekezéssel a Győri Ítélőtábla sem értett egyet, mivel azt állapította meg, hogy a perbeli felvétel nem is volt tömegfelvétel, tehát szó sem volt közszereplésről, de ráutaló magatartással megadott engedélyezésről sem lehet beszélni.

Ugyanakkor azt fejtette ki dr. Zámbó Tamás, az Ítélőtábla háromtagú eljáró tanácsának elnöke, hogy ők nem a hatályos Ptk. képmáshoz és hangfelvételhez való jogra vonatkozó személyiségi jogi szabályait alkalmazták, hanem a korábbi Ptk.-t (amely már egyébként 2014. március 14. óta nem hatályos, de eszerint is tilos a visszaélés a képmással), illetve a nnak bírói gyakorlatát. E körben arra jutottak, hogy az ominózus filmfelvétel nem más, mint egy tájkép, amelyen nem jelent meg szerintük egyediesített formában Reményi János. Ezzel szemben a felperes személye abban jól felismerhető, rajta kívül más nem is szerepel az adott felvétel, tehát ő volt a “célpont”.

Természetesen Reményi János felperes és jogi képviselője nem adják fel, és továbbviszik az ügyet; felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához, hogy helyezze hatályon kívül ezt a súlyosan aggályos másodfokú ítéletet és az az elsőfokú ítéletet tartsa fent hatályban.

A 2022. május 25-i másodfokú tárgyaláson zajlottakról, az egész ügy közérdekű tanulságairól és a A mi kis falunk című RTL-es sorozat forgatásának visszásságairól, zavaró hatásairól beszélget Reményi János felperes dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével a Bella Árpád által készített videós tudósításban.

 

Gaudi-Nagy Tamás a Pesti TV-ban a Budaházy-Hunnia per legújabb fejleményeiről és a kegyelmi kérelmek jelenlegi sorsáról

Forrás: pestitv.pestisracok.hu

(A felvételen dr. Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetőjét követően 30:40-től látható a dr. Gaudi-Nagy Tamás interjúja a Hunnia ügyről)

A Pesti Tv “Pesti Riporter” c. műsorában 2022. május 26-án nyilatkozott dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a 13 éve tartó Budaházy-Hunnia koncepciós terrorvádas büntetőeljárás legújabb fejleményeiről, e körben az ötből négy letartóztatott (Budaházy György rácsok mögött maradt) vádlott minapi szabadlábra helyezéséről, az iskolák LMBTQ propaganda mentessége melletti 2019-es kiállása miatti, Budaházy György elleni, nem kis részben a normalitáspárti aktivisták megbüntetését célzó, Háttér Társaság által tett feljelentésnek és panasznak köszönhető, "gyűlölet-bűncselekmény" címén zajló  abszurd és törvénytelen büntetőeljárásról,  a Hunnia ügyet övező bírói, ügyészi visszásságokról és a meghurcolt vádlottak javára szólóan kérelmezett eljárási kegyelem ügyének állásáról, a kegyelem mielőbbi megadásának szükségességéről.

Dr. Zétényi Zsolt: A SZENT KORONA ÉS ESZMÉJE c. három részes előadása

Programajánló:

Dr. Zétényi Zsolt: A SZENT KORONA ÉS ESZMÉJE c. három részes előadása

Helyszín: Józsa Judit Galéria (1053 Budapest, Városház u. 1.).

Előadó: Dr. Zétényi Zsolt (Veszprém, 1941. augusztus 9. –) magyar jogász, a Százak Tanácsának tagja, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja.

Az előadást három részből áll :

I. alkalom: 2022. május 24., kedd 18 óra – Alapvetés a Szent Koronáról (már megtartásra került)

II. alkalom: 2022. május 31., kedd 18 óra – A Szent Korona eszméje a történelemben

III. alkalom: június 16., csütörtök 18 óra - Szent Korona a mai Magyarországon

A rendezvény ingyenes, szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! Az előadásokat kamerával rögzíti a  Nemzeti Jogvédő Szolgálat és utóbb közzétesszük a www.njsz.hu oldalunkon mind a három részt.

Dr. Zétényi Zsolt az előadás-sorozatáról: „Három részes előadás-sorozatomban a Szent Koronával, mint különleges tárggyal, titokkal és hatalomforrással, annak történetével, a Szent Korona eszme mibenlétével és a történelemben betöltött szerepével, továbbá a Szent Korona és a hozzá fűződő jelentéstartalmak mai értelmével, közjogi hatásával, jelentőségével foglalkozom. Politikatörténettel, közjoggal és tárgytörténeti kitekintéssel ismertetem meg a hallgatót, hangsúlyozva a közjogi megközelítés elsődlegességét. Megkísérlem felvillantani várakozásaim szerint nyáron megjelenő „Szentkoronás könyv” c. könyvem előszavának kérdéseit és a könyv válaszait is….

Számos kérdés vár válaszra:

·Mit tudunk a Szent Korona eredetéről? Hogyan, milyen műhelyben keletkezett, egy szerkezetként készült vagy később egyesítették, s mikor, s melyek a tárgyi valóságából levonható következtetések, jelentéstartalmak?

·Mit tudunk a királykoronázásokról és a Szent Korona vándorlásairól?

·Hogyan látjuk ma a szentkorona-tant?

·Hatályos és élő, mostani életviszonyainkban élő és éltető tanítással van-e dolgunk?

·Van-e közjogi jelentősége és jellege?

·Milyen jellegzetes állomásai vannak a szentkorona-tan kialakulásának?

·Milyen állandó és változó elemei vannak?

·Milyen jelentésmódosulásokon ment át?

·Melyek a szükségképpen meglévő fogalmi elemek, s melyek hordoznak hangsúlyváltozásokat?” (Dr. Zétényi Zsolt)

Gaudi-Nagy a hírhedt őszödi beszédről, a máig ható gyurcsányizmus és a Hunnia ügy kapcsolatáról

A Kossuth Rádió "Jó reggelt Magyarország" c. műsorában 2022. május 26-án nyilatkozott dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a hírhedt balatonöszödi beszéd elhangzásának 16. évfordulóján a balliberális kormány hatalmon tartása érdekében alkalmazott 2006 őszi rendőrterrorról és annak következményeiről,  és máig ható gyurcsányizmus felszámolásának szükségességéről.  E körben utalt arra, hogy Gyurcsány Ferenc hatalomgyakorlását és politikáját a politikai kalandorságnak és a gátlástalanságnak a globalista nemzetközi körök feltétlen kiszolgálásával ötvözött rendkívül veszélyes elegye jellemezte és jellemzi máig. Ennek a nemzetrontó gyurcsányizmusnak az egyik gyászos "védjegye" a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ez vezetett a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz.

Kiemelten szólt a nemzeti jogvédő e körben a 13 éve tartó Budaházy-Hunnia ügyben is fellelhető ilyen jellegű gyurcsányizmus kártékony hatásairól, az ügyet övező bírói, ügyészi visszásságokról (https://pestisracok.hu/kiengedtek-a-bortonbol-hunnia-per-letartoztatott-vadlottjait-kiveve-budahazy-gyorgyot/ és https://internetfigyelo.com/breaking-fordulat-a-budahazy-hunnia-ugyben-gyurin-kivul-ma-mindenkit-kiengedtek/) és a meghurcoltak javára szólóan kérelmezett eljárási kegyelem mielőbbi megadásának szükségességéről.

Visszásságok a Budaházy-Hunnia ügyben: bírói lassítás hátráltatja a letartóztatások elleni jogorvoslatok felterjesztését és a vádlottak kegyelmi ügyeinek előrehaladását, az ügyészség pedig még súlyosabb büntetéseket akar

(NJSZ közlemény, Budapest, 2022. május 4., Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu))

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) a patrióta jogvédő tevékenysége keretében a Budaházy György és 16 társa ellen immár 13. éve tartó, politikai motívumokat sem nélkülöző büntetőeljárást évek óta figyelemmel kíséri, sőt egyes terheltek büntetővédelmét az NJSZ egyes együttműködő ügyvédjei látják el. Szervezetünk már többször felhívta a figyelmet az ügyben rendszeresen tapasztalható súlyos ügyészségi és bírósági visszásságokra.

Miután mostanában sokan érdeklődnek a Budaházyék elleni eljárás fejleményeiről, különös tekintettel a kegyelmi eljárások jelenlegi helyzetéről, ezért most ismét kénytelenek vagyunk felhívni arra a figyelmet, hogy ebben, még a Gyurcsány-Bajnai kormányok politikai koncepciója alapján indított és a javarészt ezen koncepció jegyében kreált bizonyítékok alapján terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt zajló eljárásban a meghurcolt terheltek újabb súlyos bírósági visszásságokkal kénytelenek szembesülni, ezúttal az amúgy is alaptalan letartóztatások elleni jogorvoslatok késedelmes bírói felterjesztése és a tíz vádlott érdekében előterjesztett kegyelmi kérelmek indokolatlanul lassított bírói intézése okán.

Emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék (eljáró bíró: dr. Ignácz György) 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélete, amely Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Az első fokon elítéltek közül 11 vádlott sokéves súlyos, letöltendő fegyházbüntetéseket kapott, hatan 10 évet meghaladó mértékű letöltendő fegyházbüntetéseket. Budaházy György 17 év letöltendő fegyházbüntetést kapott és amely miatt a bűnszervezeti minősítés okán, ha így maradna az ítélet, még feltételes szabadságra se lenne bocsátható. Bár az eljárás elhúzódása a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható, mégis az ítélet 30 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte az elítélt vádlottakat. Kifejtettük korábban (http://njsz.hu/gaudi-nagy-a-hatalmas-felhaborodast-kivalto-drasztikus-budahazy-hunnia-iteletrol/), hogy törvénytelennek és alaptalannak tartjuk ezt az ítéletet, amely szerintünk a vonatkozó büntető anyagi- és eljárásjogi jogszabályokkal több tekintetben ellenkező eljárási és döntési folyamat téves és káros eredménye.

Emlékezetes az is továbbá, hogy Budaházy György és 5 vádlott-társának letartóztatását is elrendelték, mindazokét, akik 10 évet meghaladó fegyházbüntetést kaptak, öten közülük fegyháznál is szigorúbb rezsimnek minősülő letartóztatás okán azóta is büntetés-végrehajtási intézetben kénytelenek tölteni napjaikat. Az ítélet ellen és a letartóztatások ellen az elítélt vádlottak mind fellebbeztek.

Megdöbbenve értesültünk arról, a védőkkel és vádlottakkal, illetve hozzátartozóikkal együtt, hogy ezen letartóztatásokat (korábbi nevén: előzetes letartóztatás) elrendelő bírósági határozatok, - amely érdemi indokolását tekintve az egy oldalt is alig haladja meg - , csak az ítélethozatal napján történt kihirdetéstől számított öt hét elteltét követően nemrég kerültek kézbesítésre, ahogy arról Budaházy György beszámolt múlt héten nyilvánosságra hozott üzenetében: https://www.vadhajtasok.hu/2022/04/22/budahazy-uzent-az-ellenseges-elfogult-biro-miatt-alig-halad-a-kegyelmi-kervenyek-ugye

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 271. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a kényszerintézkedés elrendelésekor, illetve annak végrehajtása során arra kell törekedni, hogy annak alkalmazása az érintett alapvető jogainak korlátozását csak a legszükségesebb mértékben és ideig eredményezze.

Másik fontos alapelvet állapít meg ugyanezen szakasz (2) bekezdése, amely szerint a súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó kényszerintézkedéssel, eljárási cselekménnyel nem érhető el.

Önmagában tehát az a körülmény, hogy Budaházy Györgyöt és 5 másik társát 10 évet meghaladó fegyházbüntetéssel sújtották elsőfokon, ráadásul egy több tekintetben is súlyosan aggályos eljárást követő, törvényes követelményeknek meg nem felelő ítélettel semmiképpen nem indokolja önmagában azt, hogy a vádlottak bármelyike a szabadlábon való védekezés főszabály szerinti jogát elveszítse. Budaházy György és a jelenleg letartóztatásban lévő négy vádlott-társa az eljárás korábbi szakaszában minden alkalommal a hatóságok, bíróságok rendelkezésére állt, együttműködött, családdal, otthonnal, biztos háttérrel rendelkezik, soha esetükben fel nem merült annak a lehetősége vagy reális esélye, hogy elszöknének vagy elrejtőznének. Ezért most sem állapítható meg az, hogy jelen esetben az ítélet végrehajtása elől kívánnák kivonni magukat.

Ráadásul a Kúria nemrég egy eseti döntésében (BH 2002.8) elvi éllel mondta ki azt a Fővárosi Ítélőtáblával egybehangzóan, hogy még egy életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatti eljárásban is helye lehet kedvező személyi körülmények mellett bűnügyi felügyeletnek, nem feltétlenül szükséges a letartóztatás. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt ráadásul az egyébként megalapozatlan terrorcselekményi minősítés okán akár 6 évig is tarthat ez a letartóztatás, ha adott esetben ennyi időn belül nem születne meg a végleges jogerős ítélet.

A letartóztatásról szóló végzések ilyen jelentős késedelemmel történő elkészítése és kézbesítése azért kiemelten jogsértő, mert ezzel megfosztotta az eljáró bíró attól a letartóztatott vádlottakat, hogy jogorvoslati kérelmeiket előterjesszék és fellebbezéseik alapján a Fővárosi Ítélőtábla mielőbb döntsön a letartóztatás indokoltságáról. Az ítéletkihirdetése óta eltelt 5 hét tehát úgy telt el, hogy Budaházy György és négy letartóztatásban lévő társa számára esély sem nyílott arra, hogy ezt az önkényes és megalapozatlan kényszerintézkedés megváltoztatását a másodfokú bíróságnál indítványozzák. Kiemelten utalunk arra, hogy mind az öt letartóztatott vádlott esetében olyan részletesen dokumentált és igazolt, évek óta fennálló kedvező családi és személyi körülmények állnak fenn, amelyek okán egyértelmű, hogy a velük szemben kiszabott, 10 évet meghaladó fegyházbüntetések ellenére is az eljárás további szakaszában egyáltalán nem indokolt a letartóztatás, legfeljebb - ha a bíróság úgy látná - , a bűnügyi felügyelet valamelyik személyre szabott formája (a korábbi lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet), amely azonban a szabadlábon védekezés lehetőségét, a családjukkal együtt élést és a munkavégzést tevékenység folytatását biztosítja a számukra.

Értelemszerű és köztudomású tény, hogy akit hosszú hetekre, hónapokra „kivonnak” a forgalomból letartóztatásba helyezéssel, nemcsak maga kerül a legszigorúbb rezsimű szabadságkorlátozás viszonyai közé, de mindez családját, hozzátartozóját is rendkívül hátrányosan érinti, hiszen családja életében, működtetésében, bevételeinek előteremtésében semmilyen formában nem tud részt venni.

A fogva tartás pedig jelentős többlet terheket jelent a hozzátartozókra és természetesen a védelemre nézve is. Tudomásunk szerint a letartóztatásokkal szemben mindegyik érintett vádlott fellebbezést nyújtott be, így a Fővárosi Ítélőtábla várhatóan rövidesen dönt ebben a kérdésben. Értelemszerű és szakmailag egyedül a soron kívüli elbírálás indokolt ilyen súlyos jelentőségű ügyben, amelyben ráadásul évekkel korábban, hosszú időn keresztül mindenfajta szabadság-korlátozás nélkül védekezhettek szabadlábon Budaházyék.

Ezt a helyzetet változtatta meg a Fővárosi Törvényszék idén március 16-i ítélete, ahol az ítélet rendelkező részének kihirdetése után azonnal őrizetbe is vették, bilincsbe verték a letartóztatással sújtott megjelent vádlottakat.

Széles körben ismertté vált, hogy Budaházy György felesége 2022. március 22-én benyújtotta (http://njsz.hu/budahazy-gyorgy-felesege-eljarasi-kegyelmet-ker-ferjenek-a-koztarsasagi-elnoktol/) férje érdekében eljárási kegyelem megadására irányuló kérelmét az ügy összes körülményére figyelemmel. Az erről szóló videós tudósítás  leírásában megtalálható a Budaházy-Hunnia büntetőperben terrorváddal meghurcolt 17 hazafi és honleány hozzátartozóinak közleménye (https://www.vadhajtasok.hu/2022/03/19/a-meghurcolt-17-hazafi-kozlemenye-ne-hasznaljatok-a-nevunket-partpolitikai-celjaitokra), amelyben a kegyetlen ítélet vádlottakat érintő rendelkezései és a hozzátartozók támogatásának lehetősége is szerepel. Ezúton is tudatjuk, hogy a meghurcoltak és hozzátartozóik támogatást itt is tudnak fogadni: OTP Bank Nyrt 11773425 01319459 (Budaházyné Trencsányi Bernadett).

Budaházy György feleségének kegyelmi kérelmében az a döbbenetes fordulat is szerepel, hogy „ha így emelkedne jogerőre a férjemre kiszabott szabadságvesztés büntetés, akkor legkorábban 14 év múlva szabadulhatna, azaz 2036 áprilisában, ami rá és ránk, családjára, szeretteire tragikus következményekkel járna.”

A Be. helyes értelmezése és alkalmazása szerint az elsőfokon eljáró bíró köteles lenne az előírt egyes adatok és iratok gyors beszerzését követő 8 napon belül az eljárási kegyelmet célzó indítványt dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez felterjeszteni, aki ha egyetért a kegyelmi kérelemmel és még esetlegesen szükséges nyilvántartási adatokat beszereztette, akkor a kegyelem gyakorlása iránti indítvánnyal döntésre felterjeszti az egyéni kegyelmi jogkört gyakorló, tisztségében még május 10-ig maradó államfőhöz, dr. Áder János köztársasági elnökhöz, illetve a jelenlegi államfő leköszönése után államfői tisztségébe lépő dr. Novák Katalinhoz.

Budaházy György mellett még további 9 vádlott is benyújtotta kegyelmi kérelmét, azt kérve a köztársasági elnöktől, hogy az eljárás minden józan mértéket meghaladó elhúzódása, az ügyet máig meghatározó gyurcsányi hatalmi manipuláció, számos bírósági visszásság és a terheltek egyébként példás életvitele, társadalmi hasznossága okán vessen véget ennek az eljárásnak, mentesítse őket a meghurcolástól.

A Be. 859. § (2) bekezdése eljárási kegyelem esetén az éppen az adott ügyben eljáró bíróság feladatává teszi azt, hogy a kegyelmi indítványokkal érintett terheltekre vonatkozó adatokat, iratokat, amelyek az elbíráláshoz szükségesek beszerezze. Bár Budaházy György esetében több mint 6 hete került benyújtásra felesége által az eljárási kegyelmi kérelem, házastársa mégis azt a tájékoztatást kapta 2022. május 3-án a bíróságtól, hogy a bíró még mindig nem intézkedett a terhelt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentés beszerzése érdekében.

Nem kizárhatóan hasonló a helyzet a többi kegyelmi kérelmet benyújtó vádlott esetében is. Ez azért visszás és megengedhetetlen bírósági eljárás, mert az érintett bíróságnak ilyenkor lényegében egy adatbeszerző, adminisztratív, majd irattovábbító feladata van, semmiképpen nem teremthet olyan helyzetet és olyan látszatot, hogy az általa hozott elsőfokú ítélet okán, az általa elrendelt letartóztatás miatt szabadságkorlátozást elszenvedő és ezen döntés kapcsán kegyelmi kérelmet előterjesztő vádlottak vonatkozásában mintegy „megtorlásként” szándékosan lassú ügyintézést folytat az ügyben.

Márpedig jelen esetben Budaházy György kegyelmi ügyét illetően ez a körülmény a rendelkezésre álló információk szerint lényegében fennálltnak tekinthető.

A rendelkezésre álló információk szerint a kegyelmi ügyhöz szükséges környezettanulmány beszerzése érdekében való illetékes kormányhivatali megkeresésre is csak egy hónappal a kegyelmi kérelem benyújtása után került sor. Visszás az is, hogy mindeddig megtagadta Budaházy György feleségének azon kérelme teljesítését az eljáró bíró, hogy a kegyelmi ügy irataival kapcsolatos iratokba betekinthessen az ügy állását ellenőrizve.  Mindez jelenleg azt eredményezi, hogy Budaházy György és társainak kegyelmi kérelmei még mindig azon bíróságnál állnak „ügyintézés” alatt, amely bíróság immáron csaknem 2 hónappal ezelőtt az ügyükben egy drákói szigorúságú és egyúttal törvénytelen ítéletet hozott.

Ebből fakadóan még az Igazságügyi Minisztérium sem kerülhetett még abba a helyzetbe, hogy a hozzá felterjesztett iratok nyomán az esetleges további adatigényléseket megtegye, illetve áttekintse, mérlegelje a kérelmeket és támogatása esetén a kegyelem gyakorlása iránti indítványt előterjessze azt a köztársasági elnökhöz.

Ez a bírói eljárás szintén egy olyan súlyos visszásság, amely álláspontunk szerint alkalmas arra, hogy az ítélkezés pártatlanságába és törvényességébe vetett társadalmi közbizalmat súlyosan megingassa és egyben erősíteni látszik azt a megközelítést, amely az eljárás során időről időre megállapítható volt, amely szerint a Fővárosi Törvényszék korábbi alapeljárásban, illetve a mostani megismételt eljárásban eljáró bírói a pártatlanság követelményének nem feleltek, felelnek meg.

Dr. Ignácz György bíró esetében ráadásul ez abban a formában is megnyilvánult, hogy az ítélet indokolása körében sokak számára egészen meghökkentő és felháborító fordulatokat, minősítgetéseket engedett meg magának olyan stílusban és hangnemben, amelyek álláspontunk szerint a Bírói Etikai Kódex 3. cikkének (2) bekezdésében foglaltakat sértik. A Bírói Etikai Kódex 3. Cikk (2) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy a bíró az eljárásban résztvevőkkel szemben a szükséges határozottság mellett türelmes és udvarias, tartózkodik az indokolatlan észrevételektől, sértő minősítésektől és fölényeskedéstől.

Ehhez képest az ítélet közel 6 órás szóbeli indokolása során számos személyeskedő, sértő minősítgetéseket, fölényeskedő megnyilvánulásokat tartalmazó indokolást hallhattak a vádlottak és akik mindennek fültanúi voltak. Ezekről részletes beszámoló a Magyar Demokrata c. hetilapban Ágoston Balázs újságíró tudósításában (https://demokrata.hu/magyarorszag/nyugi-kifele-508362) olvasható. Többek között előfordult az is, hogy a védők védelmi érveivel kapcsolatban a bíró az alábbi elképesztő kiszólással élt: „„Nem reagáltam minden védői megnyilvánulásra, mert minden hülyeségre nem reagálok.” Budaházyval meg azt is közölte pikírt hangnemben, hogy szerinte „semmi lényeglátás nem volt” a perbeszédeiben.” De megjegyezte gúnyos hangnemben azt is, hogy „egy szál gépészmérnöki diplomába burkolva” egyáltalán hogyan merészelt vitába szállni a tudományos fokozatokkal rendelkező igazságügyi szakértőkkel.

De előfordult az is, ami egészen kirívó és súlyos elfogultsági körülményre utal, hogy a bíró az egyik bizonyíték kapcsán az ítélet szóbeli indokolása közben egyszer csak kinézett a tőle jobbra ülő ügyészre és azt közölte, hogy „…itt azért nagy volt a kísértés, hogy azt mondjam rá, hogy ez jó lesz nekünk, de aztán győzött a józan ész és azt mondom, hogy nem lesz jó nekünk, mert...”

Továbbá ilyen elem volt az indokolásban az is, hogy több esetben a bíró kifejezésre juttatta azt, hogy ha lett volna vád bizonyos magatartások vonatkozásában, akkor készséggel hozott volna elmarasztaló ítéletet egyes vádlottak egyébként egyáltalán nem bizonyított magatartásaival kapcsolatban.

A Bírói Etikai Kódex 3. Cikk (1) bekezdése helyesen rögzíti, hogy a bíró tisztségének gyakorlása során jogkövető magatartásával pedig erősíti a bíróság iránti közbizalmat és tiszteletet.

Álláspontunk szerint a bíró ezen magatartása, amely immáron nem csak az ítélet indokolásában, illetve az ítélet tartalmában nyilvánult meg, de a letartóztatással szembeni jogorvoslatok elbírálását is álláspontunk szerint indokolatlanul hátráltatta, továbbá a kegyelmi kérelmek érdemi elbírálását is az elvárhatónál sokkal lassúbb intézkedésekkel készíti elő, ezt a követelményt megszegi és ezzel okot ad arra, hogy az ő tekintetében a vádlottak, de a közvélemény is joggal vesse fel a pártatlanság hiányát. Mindennek tetejébe ráadásul sem az ítélethirdetési tárgyalásról szóló jegyzőkönyv és a leírt ítélet sem került még kézbesítésre. Előbbire a bíróságnak 8 napja volt, ez letelt. Utóbbira a bíróságnak 30 napja van, amelyet egy alkalommal meghosszabbíthat. Ez legfeljebb 60 napos határidő rövidesen lejár.

Emlékezetes, hogy az alapeljárásban annak idején dr. Kenéz Andrea I. fokon korábban eljárt bíró a 2016. augusztus 30-án kihirdetett, szintén megalapozatlan és kirívóan súlyos szabadságvesztés büntetéseket kiszabó (125 év szabadságvesztés) ítélete is csak több mint 8 hónap után került leírásra, ráadásul aggályt keltő körülmények merültek fel, amelyek arra utaltak, hogy az egyébként vélhetően az ebbe az ügybe belebukott és nem kizárhatóan emiatt bírói megbízatásáról lemondó bíró távozása után a még el nem készült ítéletet mások befejezték.

Ugyanakkor még ezen korábbi elsőfokú eljárásban a fenti drasztikus ítéletet hozó bíró sem rendelte el senkinek az előzetes letartóztatását. Arra csak később került sor, de a Fővárosi Ítélőtábla új eljárást elrendelő döntése előtt már szabadlábon védekezhettek ismét Budaházyék.

Fontos kiemelni Budaházy György már említett mostani közleményéből a következő részt, amely szerint „…kegyelmi kérvényeink előrehaladásának adminisztratív irányítása a hatályos törvények alapján szintén a velünk ellenséges, elfogult bíró kezében van, így nem meglepő módon az is alig halad.” „Ily módon könnyen elérhető, hogy Áder János köztársasági elnök úr leköszönéséig ne is kerüljön elé az anyag sőt, akár az új kormányalakításig sem.”

Budaházy György e körben azt nyilatkozta a bíró attitűdjét illetően, hogy úgymond szerinte: „rohadjunk csak minél tovább a börtönben, teljen csak rácsok közt az elkövetkező másfél hónap során a húgom, a két nagyobbik gyermekem és jómagam születésnapja is, továbbá a házassági évfordulónk, ami egyben a mellettem töretlenül kitartó feleségemnek és nekem egyben az ezüstlakodalmunk is lesz.”

Ebben a közleményben Budaházy György továbbra is fenntartotta azt, hogy vitatja az ítéletben foglaltakat, teljesen megalapozatlannak tartja, a bizonyítékok értékelése és a büntetőjogi minősítések tekintetében mind maga, illetve a többiek tekintetében is. Emlékeztetett arra is, hogy a Kúria a másodfokú eljárás ideje alatt megszüntette az előzetes letartóztatását és ő mindvégig minden eljárási cselekményen megjelent, rendelkezésre állt.

Utalt jelentős mértékű csalódására a tekintetben, hogy általa és a védője, illetve az összes többi vádlott és a védőik részletesen, tételesen, jogszabályokkal és bizonyítékokkal összhangban kifejtett védelmi érvei lényegében sommásan lesöprésre kerültek a mostani ítéletben.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy ebben a kiemelt mértékű társadalmi figyelem által övezett ügyben megkerülhetetlenül szükséges a törvényes eljárás és jogszabályoknak, feltárt tényeknek, bizonyítékoknak megfelelő törvényes felmentő ítélet hozatala ésszerű időn belül a védelemhez fűződő jogok figyelembe vételével. Ennek a követelménynek a március 16-án kihirdetett újabb elsőfokú ítélet sem felel meg, mint ahogy a letartóztatásról szóló határozatok sem, de alapvető és garanciális eljárási szabályokat sért az egyéni eljárási kegyelmi kérelmek miatti eljárás ésszerűtlen és elfogadhatatlan fent leírtak szerinti lassítása.

Időközben az is kiderült, hogy az ügyben már eddig is több tekintetben is visszás tevékenységet folytató Központi Nyomozó Főügyészség is sajátosan reagált az elsőfokú ítéletre. Súlyosító fellebbezést terjesztett elő a 17 vádlott közül mind a 15 első fokon elítélt vádlott tekintetében, tehát Budaházy György esetében is úgy találja az ügyészség, hogy a 17 éves fegyházbüntetés nem megfelelően súlyos és még növelni kellene az időtartamát. Ráadásul a két felmentett vádlott esetében pedig bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását indítványozták. Sőt nemcsak a 10 év feletti tartamú fegyházbüntetésben részesített vádlottak letartóztatását indítványozta az ügyészség, hanem két olyan vádlott esetében is ezt tették, akik 7 éves illetve 8 éves időtartamú elítélést szenvedtek. Ebben a két esetben a bíróság a letartóztatást azonban nem rendelte el. Ezen döntést is megfellebbezte az ügyészség, így a másodfokú bíróság napokon belül dönthet a kényszerintézkedések tárgyában, amely nyilvánvalóan ugyanúgy indokolatlan lenne mint a hat első fokon már letartóztatott vádlott esetében.

Széles körű társadalmi egyetértést érzékelünk abban a tekintetben, hogy a Budaházy György és társai ügyében 13 éve folyamatban lévő, visszásságokkal terhelt büntetőeljárásnak gyors, kegyelmi úton történő lezárása szükséges, mivel annak számos nemzeti, jogi, politikai és humanitárius indoka van.

Emlékezetes, hogy a sokak által csak justizmordként emlegetett ítélet elleni tiltakozás miatt és a meghurcoltak kegyelemben részesítése érdekében számos ismert közszereplő és szervezet emelte fel hangját.

A kegyelmet szorgalmazók között vannak a többek között a Védett Társadalom Alapítvány, Wittner Mária, 1956-os szabadságharcos, volt országgyűlési képviselő, Bayer Zsolt újságíró, Szentesi-Zöld László író, Lovas István díjas, újságíró, a Magyar Nemzet c. napilap szerkesztője, dr. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Pilhál Tamás Lovas István díjas újságíró, Magyar Nemzet c. napilap publicistája, Szilágyi Andor író, filmrendező, a Tóth Ilonáról szóló film rendezője, Kassai Lajos lovasíjász, Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, volt független európai parlamenti képviselő, ifj. Hegedűs Loránt tiszteletes, a Hazatérés Templomának gyülekezeti lelkésze, Füssy Angéla, a Pesti TV Az Ügy c. műsorának szerkesztője, Budaházy Edda, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője, a Magyarok Világszövetsége, Varga Domokos György író, Kondor Katalin újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke, a Lovas István Társaság elnöke, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, volt országgyűlési képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, dr. Csókay András agysebész és Skrabski Fruzsina filmrendező, újságíró.

Bízunk benne, hogy ezen szempontok alapján a kegyelmi kérelmek végre rövidesen felterjesztésre kerülnek az igazságügyi miniszterhez, akinek a remélhetően támogató javaslata alapján a köztársasági elnök (várhatóan és reálisan most már a május 10-től államfői tisztségébe lépő dr. Novák Katalin) kedvezően fogja elbírálni a Hunnia ügy tíz vádlottjának (köztük Budaházy György) érdekében előterjesztett kegyelmi kérelmeket.

Az ügyet továbbra is figyelemmel kísérjük és szükség esetén ismét hangot adunk a visszásságokkal kapcsolatos jogi álláspontunknak.

Végül pedig nemrég kaptuk azt a megrendítő gyászhírt, hogy Budaházy György által a mostani közleményben hivatkozott levelében említett hozzátartozója, 97 éves Nagymamája, aki az elmúlt hetek során súlyosan megbetegedett és aki vonatkozásában arra számított, hogy még találkozhat vele és elbúcsúzhat tőle, az elmúlt napokban elhunyt, így nem nyílt lehetősége arra Budaházy Györgynek, hogy az általa szeretve tisztelt Nagymamájától, akitől annyit tanult hazaszeretetből és tisztességből, már elbúcsúzni sem tudott. Levelében erről így szólt Budaházy: „Szörnyen megrázó lenne számomra, ha pusztán egy elfogult, rosszindulatú bírói döntés következtében az egyébként is teljesen szükségtelen börtönben tartásom miatt esetlegesen bekövetkező halála előtt még elköszönni sem tudnék tőle. Ezt semmilyen „büntetőeljárási érdek” nem akarhatja.”  Sajnos, ez mégis bekövetkezett.

Össztársadalmi érdek, hogy ez a méltatlan, az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos közbizalmat súlyosan károsító tartalmú és jellegű büntetőeljárás mielőbb megnyugtató, végleges lezárásra kerüljön a fentiekben kifejtettek szerint.

Budaházy György húsvéti üzenete a rácsok mögül és a nemzeti jogvédők húsvéti jókívánsága

Ezúton ajánljuk szíves megtekintésre és terjesztésre Budaházy György "Húsvéti üzenet a rácsok mögül " című közleményét, amelyet koncepciós terrorvádas büntetőper megismételt eljárásában első fokon 17 évre ítélt és azóta ismét letartóztatásban levő Budaházy György írt.

A Budaházy-Hunnia büntetőperben terrorváddal meghurcolt 17 hazafi és honleány hozzátartozóinak közleménye itt olvasható, amelyben a kegyetlen ítélet vádlottakat érintő rendelkezései és a hozzátartozók támogatásának lehetősége is szerepel:

A meghurcoltak és hozzátartozóik támogatást itt is tudnak fogadni:

OTP Bank Nyrt 11773425 01319459 (Budaházyné Trencsányi Bernadett)

Egy hónapja hirdették ki a Budaházy György és 16 társa elleni önkényes eljárásban a hatalmas felháborodást és a bíróságba vetett közbizalmat súlyosan megingató, 117 év szabadságvesztést kiszabó, jogtalan és kegyetlen ítéletet  A vádlottak – akik közül négyen ismét letartóztatásra kerültek – minden bizalmukat elvesztették egy törvényes ítélet iránt, ezért egyéni kegyelmi kérelmeket nyújtottak be, amelyek kedvező elbírálását a köztársasági elnöktől várják sok százezernyi magyarral együtt.

A Budaházy-Hunnia ügy és a kegyelmi kérelmek hátterének  részletei a Pesti Tv tényfeltáró riportműsorában, “Az Ügy” legutóbbi adásában ismerhetők meg (2022.04.09.).

Budaházy György kegyelmi és húsvéti jókívánságaihoz csatlakozva ezúton kívánok magam és minden nemzeti jogvédő nevében is a meghurcoltaknak mielőbbi megszabadulást  és a feltámadás bizonyságával áthatott Áldott Húsvétot minden magyarnak, gúnyhatárokon innen és túl !

"Legyen áldott az Isten és Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minket nagy irgalmában Jézusnak a halálból való feltámadása által új életre hívott, az élő reményre."

(Szent Péter 1. levele, 1.3)   

Isten óvja és vezesse Magyarországot !

Nem engedünk a magyarok jogaiból !

Szabadságot Budaházyéknak !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Hazafiak beadványai nyomán sokmilliós bírságokat kaptak a gyermekvédelmi népszavazás érvénytelenségért kampányoló és ezért választási jogsértést elkövető LMBTQP szervezetek

Forrás: szentkoronaradio.com

Történelmi jelentőséggel bíró bírságot harcoltak ki hazafias szervezetek, amit azoknak az LMBTQP szervezeteknek kell megfizetni, akik érvénytelen voksok leadására buzdítottak a gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatban. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Hozz világra Még Egy Magyart Mozgalom közös munkája járjon példaként előttünk és vegyük észre, hogy a jelek szerint még a sérthetetlennek tűnő, gigantikus háttérrel rendelkező, pusztító szervezetek ellen is felvehető a harc, és még a győzelem sem lehetetlen.

16 felforgató szervezetre szabott ki összesen 9 millió forintos bírságot a Nemzeti Választási Bizottság.

Óriási közös eredményt értünk el a világ legerősebb lobbijával szemben! Míg Nyugat-Európában minden állam hátrál, ahogyan a globális genderlobbi előrenyomul, addig Magyarországon a nemzeti szervezeteknek és személyeknek köszönhetően többmilliós bírság lett a felforgató tevékenységük következménye. Ahogyan az mindenki számára ismert, a vasárnap megtartott gyermekvédelmi népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdítottak a genderlobbista NGO-k. Azonban ismét bebizonyosodott, hogy a “jogvédő” szervezetek” voltaképpen “jogvétő” szervezetek, ugyanis egészen egyszerűen ez a kampányuk jogellenes volt, amit most a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is megállapított, és a maximális bírság kiszabásával nyomatékosított.

Barcsa-Turner Gábor (HVIM) , Dr. Gaudi-Nagy Tamás (NJSZ) , Budaházy Edda, a Mi Hazánk Mozgalom és több vármegyés vezető nyújtott be kifogást az NVB-hez az érvénytelen szavazásra buzdító hirdetéseket bizonyítékként csatolva. Kérték a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását. A beadványokban hivatkoztak az NVB egy korábbi megállapítására, miszerint: „Az érvénytelen szavazat egy jogsértő szavazat, szembemegy a népszavazás céljával és a Választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel, az ilyen szavazatra való buzdítás ezért egy jogellenes tevékenység”.

A Bizottság az április 8-ai ülésén hozott határozataiban megállapította a jogsértést, és a HVIM alelnök Kónyi-Kiss Botond (a Mi Hazánk által megbízott NVB tag) és más tagok indítványainak helyt adva három esetben elrendelte a maximális, esetenként 3 millió Ft-os bírság kiszabását. Így a népszavazás érvényességét aláásó legfőbb bűnösök, a Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország 3-3 millió forintos bírságot kapott. Egy szintén jogsértő, érvénytelen szavazásra buzdító, sok szervezet által aláírt közlemény miatt összesen 16 szervezetnek kell szintén 3 millió forintot megfizetnie. A megbírságolt szervezeteken túl a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének kifogására a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) terhére is megállapította a Bizottság a jogsértést ebben a határozatban.

Nyugodtan nevezhetjük ezt a bátor döntést történelmi jelentőségűnek. Mi, magyarok leszünk azok, akik Európában megállítjuk a gender forradalmat, és a hagyományos világrendet felforgatni akaró törekvéseket. Erről tanúskodik az a 3,5 millió “nem” szavazat, amivel a magyarok hatalmas arányban elutasították az LMBTQP lobbi szándékait, és ennek egy fontos állomása a tegnap kiszabott 9 milliós bírság is. A szivárványos világnak itt vége. A most kiszabott 9 millió Ft bírság közel sem fedezi azt a kárt, amit ezek az ügynökszervezetek Magyarországnak okoztak. Számukra ez aprópénz, amit a sokszáz milliós külföldi támogatásaikból nevetve ki tudnak fizetni. Ennél csak sokkal súlyosabb büntetéseket kell kapjanak, ha nem hagynak fel gyermekmegrontó tevékenységükkel! Folytatjuk a küzdelmet!

Az NVB döntése ellen 3 napon belül bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthatnak be a megbírságolt szervezetek. Bízunk abban, hogy a Kúria is a jogsértő cselekmények súlyának megfelelően hozza meg a döntését!

Az NVB határozatai ide, ide és ide kattintva érhetőek el.

Az alábbi 16 szervezetnek soványodik most a pénztárcája:

-Amnesty International Magyarország

-Artemisszió Alapítvány

-Budapest Pride szervezőjeként a Szivárvány Misszió Alapítvány

-Háttér Társaság

-Labrisz Leszbikus Egyesület

-Magyar Aszexuális Közösség

-Magyar Helsinki Bizottság

-Magyar LMBT Szövetség tagjaként az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer S-portegyesület

-PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület

-Ökotárs Alapítvány

-noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft.

-Prizma Transznemű Közösség

-Szimpozion Egyesület

-Szivárványcsaládokért Alapítvány

-Társaság a Szabadságjogokért

-Transvanilla Transznemű Egyesület

Budapest, 2022. 04. 10.

 

Aláírók:

Barcsa-Turner Gábor (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom)

Budaházy Edda (Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom)

dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat)

Friss bombahír (2022.04.13.) :

A Nemzeti Választási Bizottság 328/2022 sz. határozata ma végleges lett, amely  a Magyar Helsinki Bizottság terhére a népszavazási érvénytelenség melletti kampányolás miatt választási jogsértést állapított meg és ezért a liberális jogvédő szervezetet 3 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.  A Kúria mai végzésével a a Magyar Helsinki Bizottság bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, annak felülvizsgálatra való  alkalmatlansága okán.

Isten óvja és vezesse Magyarországot !

Nem engedünk a magyarok jogaiból !

Szabadságot Budaházyéknak !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Fegyház vagy kegyelem ? - a Budaházy-Hunnia ügy a Pesti Tv-n (Az Ügy, 2022. 04.09.)

Forrás: pestitv.pestisracok.hu

A Pesti Tv tényfeltáró riportműsora, "Az Ügy" legutóbbi adásában (2022.04.09.) Füssy Angéla és csapata alaposan feltárta a hátterét a Budaházy-Hunnia ügynek. Az Ügy körüljárja, a mélyére néz a Hunnia-ügynek. Mostani riportjukban szólnak az ítélkező bíróról, az eljárás anomáliáiról, megszólal Szikinger István, Budaházy György védője és Gaudi–Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, akik szerint ezzel az ítélettel a társadalom igazságérzete kapott sebet. És megszólalnak Budaházy György családtagjai: húga és felesége, Trencsányi Bernadett, aki először beszélt a nyilvánosság előtt.

Lassan már egy hónapja hirdették ki a Budaházy György és 16 társa elleni koncepciós terrorvádas büntetőper megismételt eljárásában a hatalmas felháborodást és a bíróságba vetett közbizalmat súlyosan megingató, 117 év szabadságvesztést kiszabó, jogtalan és kegyetlen ítéletet  A vádlottak - akik közül négyen ismét letartóztatásra kerültek - minden bizalmukat elvesztették egy törvényes ítélet iránt, ezért egyéni kegyelmi kérelmeket nyújtottak be, amelyek kedvező elbírálását a köztársasági elnöktől várják sok százezernyi magyarral együtt. Számos közéleti személyiség állt ki a kegyelmi megoldás mellett, többek között Wittner Mária, 1956-os szabadságharcos, volt országgyűlési képviselő, Tőkés László református lelkipásztor,  az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, volt európai parlamenti képviselő, Földi László, a Védett Társadalom Alapítvány elnöke, Bayer Zsolt újságíró, Szentesi-Zöld László író, Lovas István díjas, újságíró, dr. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Pilhál Tamás Lovas István díjas újságíró, Magyar Nemzet c. napilap publicistája,  ifj. Hegedűs Loránt református tiszteletes, a Hazatérés Templomának gyülekezeti lelkésze, Borbély Zsolt Attila politológus, Varga Domokos György író, Kondor Katalin újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke, a Lovas István Társaság elnöke, Kassai Lajos lovasíjász, dr. Morvai Krisztina egyetemi docens,volt európai parlamenti képviselő, Budaházy Edda, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője, Bencsik András újságíró, a Magyar Demokrata c. hetilap főszerkesztője, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, volt országgyűlési képviselő.

A választás előtt egy héttel Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta az ítéletről, hogy "...normális ítélet nem hozható 15 év után vagy 13-14 év után, ha jól emlékszem, itt 2007-2008-2009-es cselekményekről van szó, tehát 13-14 év után elsőfokú ítélet születik, megismételt eljárásról van szó, ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt..."

A terrorváddal meghurcolt 17 hazafi és honleány hozzátartozóinak közleménye itt olvasható, amelyben a kegyetlen ítélet vádlottakat érintő rendelkezései és a hozzátartozók támogatásának lehetősége is szerepel.

A Pesti Tv az adást a következő leírással tette közzé a világhálón:

"Miközben a 2000-és évek állami terrorját levezénylők rendkívül olcsón megúszták, egy Gyurcsány Ferenc pedig még politikai szereplő lehet, azok, akik szentül hitték, hogy egy forradalomban, a hazájukért cselekszenek, akár agg korukig is fegyházban maradhatnak.

Budaházy György és társai a megismételt elsőfokú ítélet kihirdetése óta a budapesti Gyorskocsi utcában várják sorsuk- és másfél évtizede tartó ügyük végkimenetelét. Hiába telt el 15 év, hiába éltek nyugodt, a társadalomra hasznos életet szabadlábon és meg sem próbáltak elszökni, a példátlanul súlyos ítéletet kimondó Ignácz György bíró még azt is fontosnak tartotta, hogy Budaházyék azonnal rács mögé kerüljenek. De nem is megdöbbentő mindez attól a bírótól, aki azt a szellemiségen nevelkedett, ami ellen Budaházyék egész életükben harcoltak.

Az Ügy körüljárja, a mélyére néz a Hunnia-ügynek. Mostani riportunkban mesélünk az ítélkező bíróról, az eljárás anomáliáiról, megszólal Szikinger István, Budaházy György védője és Gaudi–Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, akik szerint ezzel az ítélettel a társadalom igazságérzete kapott sebet. És megszólalnak Budaházy György családtagjai: húga és felesége, Trencsányi Bernadett, aki először beszélt a nyilvánosság előtt. Az általuk elmondottakból megtudjuk, Budaházy György és társai valóban úgy élték meg 2006-ot és az utána következő időszakot, mint forradalmat, az országot megnyomorítókkal, romba döntőkkel szemben. Ha tízszer verték össze őket parancsra Gyurcsány rendőrei, tizenegyedszer is talpra álltak. Mert hittek egy jobb, egy szabadabb országban. Az ő szabadságuk most a köztársasági elnök kezében van…"

 

Gaudi-Nagy a Big Tech cégek közösségi médiumokban működtetett vélemény-diktatúrájáról, a Mi Hazánk Facebook oldalának választási finisben történt önkényes letiltásáról és a lehetséges megoldásokról

Forrás: hetek.hu

Szerző: Sebestyén István

Durván beleavatkozott a magyar választásba a Meta: letiltották egy párt Facebook-oldalát. Az ügy súlyossága szempontjából teljesen mindegy, hogy a Mi Hazánk volt az áldozat.

Mint Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a Hit Rádióban elmondta, 2019-ben teljesen hasonló módon, az európai parlamenti választás kampányfinisében az ő oldalát tiltotta le a Facebook, ami akkor a párt legfontosabb médiafelülete volt, tavaly pedig egyszer már a Mi Hazánk oldalát is „bannolták”. „Lehetetlen nem észrevenni mindebben a tendenciát, nyilvánvalóan politikai döntésről van szó. Ráadásul nemcsak a Mi Hazánk Mozgalom Facebook-oldalát törölték, hanem az összes olyan tagunk privát profilját is, akinek adminisztrátori joga volt az oldalhoz” – mondta Toroczkai. A pártelnök egyébként a saját oldalának letiltása miatt pert indított a Facebook ellen, százmilliós kártérítést és az oldal visszaállítását követelve – az elsőfokú ítéletet a napokban hirdetik ki.

Toroczkai kiemelte: sem homofób, sem cigányellenes posztjaik nem voltak, hiszen a tartalomkészítés során már annyira óvatosak, hogy például az ő nevét sem írják le a posztokban.

„Nyilván beszélünk arról, hogy az egy férfi és egy nő kapcsolata a normális, és a házasság célja a gyermekáldás, minden egyebet devianciának tartunk. Egyébként mindenkinek magánügye, hogy hogyan éli a szexuális életét, de azt, hogy ebből ilyen politikai propagandát és háborút csinálnak, azt elutasítjuk. Erről persze a Facebookon nem írhatunk, mert cenzúra van, és öncenzúrát alkalmazunk” – magyarázta Toroczkai a Hit Rádiónak adott interjújában.

Tavaly egy másik jobboldali véleményvezér, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, volt jobbikos képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének 20 ezer követővel rendelkező oldalát is letiltotta a Facebook. Mint a Heteknek elmondta, a Pride felvonulással kapcsolatban osztott meg egy cikket tavaly nyáron, amelyben nem volt semmi gyalázkodás – ennek ellenére az oldala a mai napig nem elérhető, ügyvédi felszólítására választ sem kapott.

„Ez a jelenség egy egészen döbbenetes veszély a demokráciákra nézve, hiszen az olyan big tech cégek, mint a Meta néven működő Zuckerberg-birodalom, a vélemények piacán értékeket meghatározó monopóliumot hoztak létre, és balliberális-globalista álláspontot képviselve nem engedik érvényesülni a véleménynyilvánítás szabadságát a másként gondolkodók számára” – hangsúlyozta az ügyvéd. Szerinte ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a Mi Hazánk politikájáról, ezek olyan önkényes eszközök, amelyekkel a közösségi oldalak az alkotmányos alapjogokat garantáló nemzeti jogszabályok fölé emelik magukat. Hozzátette: a YouTube is hasonló módon járt el: pár napja letiltották a gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatos videójukat, amelyben a „négy nem” mellett kampányoltak.

Az ügyvéd szerint ez olyan, mintha a mobilszolgáltató a mobilon zajló beszélgetések egy részét cenzúrázná vagy szankcionálná. „Ráadásul az ideológiailag súlyosan elfogult európai politikai elit a nemzeti, családi értékek védelmezőivel kapcsolatban nem tartja annyira fontosnak a jogvédelmet és a jogegyenlőséget” – mondta Gaudi-Nagy Tamás annak kapcsán, hogy vajon miért nem lehet hatékony európai szabályozást megalkotni a közösségi médiumokkal kapcsolatban. Szerinte, ha ez nem valósul meg uniós szinten, akkor nemzetállami szinten kell szabályozással élni. Fogyasztóvédelmi megközelítéssel arra kell kötelezni ezeket a vállalatokat, hogy ügyfélszolgálatokat, hatékonyan működő panaszmechanizmusokat építsenek ki, és lehessen velük szemben szankciókat alkalmazni jogsértésük esetén.

 A történtek kapcsán Schiffer András ügyvéd, az LMP volt elnöke is megszólalt, aki szerint miközben joggal lehet kritizálni a kormánypropagandát, arról hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, hogy a hagyományos médiatermékeknél nagyobb elérést biztosítanak a közösségi platformok. „Egy-egy tévécsatorna, újság, vagy éppen hírportál erejét ma az árazza be, hány követője van, hány megosztást generál, mennyi lájkot kap egy-egy tudósítása. Éppen ezért, egy-egy platformszolgáltató ma már nagyobb hatékonysággal tudja manipulálni a politikai nyilvánosságot, mint az államhatalom” – fogalmazott Facebook-posztjában. Schiffer szerint ebből a szempontból nem az számít, hogy ki hogyan ítéli meg a Mi Hazánkat:

„A tűrhetetlen nézeteket és a politikai alternatívákat azonban egyaránt nekünk, magyaroknak kell mérlegre tennünk és nem külföldi »jóembereknek«, nem a Big Tech szereplőinek.”

Hasonló állásponton van Hont András újságíró is, aki szerint úgy tűnik, hogy hiába hangoztak el az elmúlt 30 évben számtalanszor, máig nem tudtak meggyökeresedni Magyarországon a liberális jogállam alapelvei. „Például az, hogy azért nem vonom el saját értékpreferenciám, ízlésem, érdekem szerint más alapvető jogait, és azért nem örvendezek ilyesminek, ha más teszi, mert akkor adott esetben ő is elvonhatja az enyémet, vagy lelkesen tapsolni fog, amikor az én jogaim számolódnak föl. Márpedig amikor egy emberi kommunikációban monopolhelyzetbe kerülő szervezet felszámolja valaki megnyilvánulási lehetőségeit, akkor ott sérül a szabad véleménynyilvánítás” – fogalmazott a Face­bookon. Hont hozzátette: „A felvilágosult vallásúak jelentős része azonban bárgyún helyesel a Mi Hazánk oldalának eltüntetése miatt, és nemhogy annak árán nem képes ezen úrrá lenni, hogy akkor ez bármikor vele is megtörténhet, hanem azon az áron sem, hogy 12 éve ez történik vele. Vannak, akiken nem lehet segíteni.”