Gaudi-Nagy Tamás a Hír Tv-n a 2 millióra marasztalt szeméremsértő Pride-os ítéletéről
A HÍR TV Csörte c. műsorának 2022. február 14-i adásában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a dr. Téglásy Imre magzat, élet- és családvédő ellen szeméremsértés bűncselekményét elkövető, vétsége miatt 2 milliós sérelemdíj és egymilliós perköltség megfizetésére kötelezett, amerikai-görög állampolgárságú Pride-os LMBTQ aktivista ügyében született ítéletéről és annak tanulságairól.
A hatalmas jelentőségű, remélhetően kellő társadalomvédő és az áprilisi gyermekvédelmi népszavazás tekintetében mozgósító hatású ítélet és az ügy részletei itt találhatók.
Az ügyről a Magyar Nemzet c. napilap ekként számolt be.
A megtélt sérelemdíj alapjául szolgáló bűncselekményt bemutató felvétel az alábbi videóban 0:52:1:20 között látható
Pert vesztett A mi kis falunk sorozatot gyártó cég
Forrás: magyarnemzet.hu
Elmarasztalta a Tatabányai Törvényszék A mi kis falunk című tévésorozatot készítő Content Factory Kft.-t, a bíróság az első fokú, nem jogerős ítéletében megállapította: a cég az egyik helyi lakosról engedély nélkül készített felvételt, amit – szintén az illető tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba. A bíróság szerint a Content Factory Kft. ezzel megsértette a helyi lakos képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát.
Pert nyert első fokon, nem jogerősen a Tatabányai Törvényszéken egy pilisszentléleki férfi az RTL Klubon látható, A mi kis falunk című tévésorozatot készítő Content Factory Kft. ellen. Reményi János azért fordult bírósághoz, mert a tudta és engedélye nélkül 2019-ben néhány másodperc erejéig olyan, falusi életképi hatást keltő vágóképet tettek be a sorozatba, amelyen ő látható. A Tatabányai Törvényszék ítéletében megállapította: a Content Factory Kft. azzal, hogy a férfiról annak engedélye nélkül mozgóképes képfelvételt készített, azt felhasználta és elhelyezte az általa gyártott A mi kis falunk című tévésorozat 4. évad 4. részének 39. percében három másodperc hosszan, másrészt közlésre átadta a Magyar RTL Televízió Zrt.-nek, megsértette Reményi János képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát.
Jelentős büntetés
A Tatabányai Törvényszék kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül a polgári törvénykönyv ide vonatkozó jogszabálya alapján adjon elégtételt oly módon, hogy levélben bocsánatot kér. A bíróság kötelezte továbbá a Content Factory Kft.-t, hogy tizenöt napon belül fizessen meg Reményi Jánosnak háromszázezer forint összegű sérelemdíjat, illetve ügyvédi munkadíj címén 1 634 800 forint perköltséget.
Gaudi-Nagy Tamás, a Reményi Jánost képviselő ügyvéd a Magyar Nemzetnek elmondta: a per a felvétel engedély nélküli, ezért jogellenes készítése és közlése miatt indult.
Azt ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az eljárás megindítása előtt felhívták a céget a jogsértés megszüntetésére és elégtétel adására, a Content Factory Kft. azonban – a jogsértés tényének megtörténtét is vitatva – a jogvita peren kívüli rendezésétől elzárkózott. Annyi történt csupán, hogy a Content Factory Kft. utólag kivágta a Reményi János által sérelmezett részt az érintett epizódból.
Felháborító tett
Az ügyvéd kifejtette: a sikertelen peren kívüli rendezési kísérlet után szerették volna egy eljárásban perelni a gyártó céget, a Content Factory Kft.-t és az RTL Klubot, de ezt a Tatabányai Törvényszék nem engedte, az ügyet ketté kellett bontani.
Jelenleg a gyártó céggel szembeni per zajlik, amelyben ötszázezer forint összegű sérelemdíjat és milliós nagyságrendű perköltséget kértünk. Az RTL Klub elleni pert felfüggesztették, amely csak akkor folytatódik, ha a gyártó céggel szembeni per jogerősen befejeződik
Eredménytelen védekezés
– Azzal, hogy engedélye nélkül, lényegében egy paparazzifelvételt készítettek róla és azt beemelték a sorozatba, olyan látszatot keltettek, mintha ő statisztaként egyrészt aprópénzt fogadott volna el a szereplésért, másrészt pedig a helyi közösség előtt hiteltelenné kívánták tenni azzal, hogy bort iszik és vizet prédikál, tehát mégis támogatja a sorozatot, noha szóban kiáll ellene – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.
A perben a Content Factory Kft. – eredménytelenül – azzal védekezett, hogy a negyedik évadra vonatkozó forgatási rend a faluban mindenki számára ismert volt, ők a lakosokat, illetve a helyi önkormányzatot is tájékoztatták arról. Védekezésül hozták fel azt is, hogy mivel az évente több hónapig tartó – egyébként a településrészen élők életét sokszor megnehezítő – filmforgatás során egy nagy létszámú stáb dolgozik, amely mások számára is észrevehető, a jelenlétéből pedig szükségképpen arra kell következtetni, hogy ott filmet forgatnak. Aki pedig akár helyi lakosként arra sétál, az ráutaló magatartással engedélyt ad arra, hogy felvételt készítsenek róla. Az érvelést nem fogadta el a bíróság, rámutatva, hogy a felvétel nem ilyen körülmények között készült, ráadásul egy olyan, nem tervezett, nem meghirdetett forgatási helyszínen történt, amelyre nem terjedt ki a filmforgatási közterület-használati engedély sem. Az ügy első fokon lezárult, azt még nem tudni, hogy a Content Factory Kft. fellebbez-e a Tatabányai Törvényszék döntése ellen.
A kitörés hőseinek igaza és becsülete örök
Ma este a budai várból 2500 fő indult el a Kitörés 60 emléktúrán ezáltal is tisztelegve az 1945. február 11-ei kitörés magyar és német hősei előtt. A Bécsi kapunál 23 antifa szánalmas erőlködéssel nácizva provokált és a "felszabadító" Vörös Hadsereget dicsőítette vörös csillagos zászlóval. A gyalázatos tiltott önkényuralmi jelkép miatti feljelentés nem maradt el. A túrázva emlékezők nem ültek fel a hazug provokációnak, odavágás nélkül, a hős elődökhöz méltó fegyelmezettséggel bizonyították a védők igazát és erejét. Büszke vagyok rá hogy a helyszínen nemzeti jogvédő biztosítást adhattam ehhez a hiánypótló emléktúrához. Köszönet a szervezőknek, a résztvevőknek és korrekt biztosítást adó rendőröknek.
Hat évvel ezelőtti írásommal tisztelgek a Becsület napjának hősei előtt.
Honfitársi üdvözlettel:
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Kétmillió forintos sérelemdíjra ítélték a pride-os molesztálót
Forrás: magyarnemzet.hu
A bíróság a követelt hárommillió helyett kétmillió forint sérelemdíjat ítélt oda Téglásy Imének, aki egy Szűz Máriát ábrázoló képpel tiltakozott a Pride ellen, mikor egy görög–amerikai állampolgárságú pride-os demonstráló molesztálni kezdte.
Alig több mint egy évvel a perindítás után elsőfokú ítélet született azon LMBTQ-mozgalmár ügyében, aki a 2014-es Budapest Pride-on szeméremsértést követett el Téglásy Imre ellentüntetővel szemben. A követelt hárommillió helyett – kamattal növelt – kétmillió forint sérelemdíjat és csaknem nyolcszázezer forint perköltséget ítélt meg a bíróság a sértettnek. Az ügy előzménye, hogy 2014 nyarán Téglásy Imre, aki egyúttal a magzatvédő Alfa Szövetség elnöke, bejelentett ellentüntetést szervezett – egy családvédő közösséggel – a Budapest Pride ellen.
A többgyermekes családapa a demonstráción egy Szűz Máriát ábrázoló képet tartott a kezében.
A békésen tiltakozó ellentüntetőket a rendőrök kordonokkal választották el a Pride felvonulóitól, akik közül egy görög–amerikai állampolgárságú, de Magyarországon élő Pride-demonstráló sétált be közéjük. Téglásy ezt követően rendezőként megkérte a férfit, hogy távozzon, amire a magát festőnek nevező felvonuló Téglásyt először ölelgetni, majd szeméremsértő módon fogdosni, simogatni kezdte. A botrányosan viselkedőt a rendőrök, illetve a többi ellentüntető fékezte meg. Az elkövető ezután egy pózolós meneteléssel, náci karlendítéssel távozott a helyszínről, és „Isten veled, szerelmem!” kijelentéssel szólt vissza Téglásy Imrének.
– Az ítélet jól bemutatja, hogy az LMBTQ jegyében fellépő és maguknak toleranciát követelő emberek abszolút intoleránsak a normalitást védőkkel szemben, és ez jelen esetben eljutott a tettleges, bűncselekményt megvalósító magatartásig. Másrészt azt gondolják, hogy rájuk abszolút nem vonatkoznak a törvények. Harmadsorban pedig nem szeretik vállalni a tetteik következményeit
– mondta lapunknak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. A pernyertes felperes ügyvédjeként azt is elmondta, a bűnelkövető semmilyen megbánást nem tanúsított. Mint részletezte, a védekezését végig arra alapozta, hogy nem is értett magyarul, nem tudta, hogy mi történik, kikkel van ott az eseményen. Az ügyvéd kifejtette: ezt a tények egyértelműen cáfolták, az elkövetőnek a felvételen látható mozdulatai pedig egyértelműen szexuális célzatúak és megalázók voltak. – Az ügy érdekessége, hogy a Magyar Helsinki Bizottság egyik kiemelt ügyvédje, Fazekas Tamás ügyvéd képviselte a vádlottat a büntetőeljárásban.
Mivel a perben másodfokon nem tartanak tárgyalást, az ügyvéd nagy esélyt lát arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedjen.
Gaudi-Nagy Tamás reménykedik abban, hogy az ügynek a megfelelő emberi méltóságot, a társadalmat és a normalitást védő hatása is lesz.
– Fellélegeztem, és a jogi képviselőm is. Nyolc éven keresztül ezt az egész ügyet vinni – sok-sok tárgyalást, feszült pillanatot átélni –
Nem könnyű megélni azt, amikor valaki nem vállalja fel az általa elkövetett bűncselekményt, ráadásul minket szidalmaz, nácinak nevez, illetve olyan egyéb vádakkal illet bennünket, amelyeket nehéz volt indulat nélkül hallgatni. Mindennek tetejébe a perbe fogott provokátor – a felvételek és a szemtanúk bizonyítékai ellenére – minket vádolt agresszióval azért, mert tüntetni mertünk ellenük – nyilatkozta lapunknak az ítéletről Téglásy Imre. Hozzátette: a felvonuló minden egyes verbális és metakommunikációs megnyilvánulása a bántás, a kigúnyolás, a gyalázás felé mutatott mind az eseményen, mind a tárgyaláson. – Meggyőződésem, hogy ha a mi oldalunkról történt volna hasonló bűncselekmény, akkor már a helyszínen megbilincselték volna az elkövetőt.
Ez a közösség úgy gondolja, mindent megtehet.
Én egy héttagú család feje vagyok, engem ez a támadás nagyon megviselt – fűzte hozzá. Téglásy Imre ennek ellenére úgy vélekedik, a jelen helyzetben egy magyar, keresztény érzelmű ember legfontosabb szerepe, hogy védje a magyarságot, a keresztény értékeket, üzenve, hogy „az a kártékony magatartás, amely megnyilvánul az LMBTQ-mozgalmak részéről, számunkra nem fogadható el”.
Kétmilliót ítéltek Téglásy Imrének, aki egy „Pride”-ozó LMBTQ ember szeméremsértésének áldozata lett
A Fővárosi Törvényszék 2022. február 9-én hozott elsőfokú ítéletével kétmillió forint és kamatai összegű sérelemdíj, továbbá közel egymilliós perköltség megfizetésére kötelezett egy, hazánkban élő USA-görög állampolgárságú LMBTQ személyt, amiért a „másság”-ot népszerűsítő budapesti Pride-on 2014. július 5-én a normalitás védelme érdekében társaival, kezében Szűz Máriát ábrázoló képpel békésen tüntető dr. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke sérelmére - büntetőbíróság által jogerősen megállapítottan - szeméremsértés vétségét követte el. A közismert magzat- és életvédő pernyertes jogsértett jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője látja el négy éve.
A felvételen dr. Téglásy Imre felperes és jogi képviselője értékelik a hatalmas jelentőségű ítéletet, amelynek remélhetően kellő társadalomvédő és az áprilisi gyermekvédelmi népszavazás tekintetében mozgósító hatása lesz. Az eset egy jellemző példa arra, hogy az LMBTQ jegyében fellépő és maguk irányában elfogadást követelők milyen intoleránsak tudnak lenni a normalitást védőkkel szemben, mennyire hajlamosak nem tisztelni a hagyományos értékek mellett kiállók emberi méltóságát, azt gondolni, hogy ők a törvények felett állnak és tetteik következményeit pedig nem vállalni.
A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjjal való kompenzálása érdekében indított polgári perben a lefolytatott bizonyítás eredményeként mondta ki a bíróság, hogy az elkövető nagy nyilvánosság előtt elkövetett, súlyos jogsértésnek minősülő, szándékos bűncselekményével megsértette dr. Téglásy Imre szexuális integritásához fűződő jogát és ezáltal az emberi méltóságához való jogát, ezért köteles az okozott nemvagyoni hátrány jóvátételére.
Az ítélet indokolásában szerepel az többek között, hogy „személyiségi jogot sértő magatartás, így közéleti viták eszköze nem lehet az, amit alperes tanúsított, a bíróság pedig nem tartotta külön bizonyítandónak azt az tényt, hogy felperes magát ezen alperesi magatartás következtében megalázottnak és megbecstelenítettnek érezte.” A bíróság kimondta azt is – cáfolva az elkövető azon védekezését, hogy ő a jogsértett szerinte intoleráns magatartására reagált csak -, hogy „ semmiképpen sem nevezhető a felperes véleményével arányban álló ellenvélemények az alperes magatartása” és „felperesi magatartásban a bíróság semmilyen intoleranciát nem vélt felfedezni, hiszen ha az alperes és demonstráción részt vevő többi személy részéről nem intolerancia a saját értékrend ország-világ előtt demonstrálása, úgy a felperes és az ő közössége részéről sem minősíthető intoleranciának ugyanennek a megjelenítése.”
A sérelemdíj összegét a bíróság – a preventív és reparatív célokat szem előtt tartva – a keresetben kért összegnél ugyan alacsonyabb összegben határozta meg, de az ítélet összességében a jogsértett számára elfogadható.
Az ítélet még nem jogerős, de mivel ebben a pertípusban fellebbezés esetén a másodfok nem tart tárgyalást és iratokból dönt, így reális esély van arra, hogy ez a precedens- jelentőségű ítélet jogerőre is emelkedjen.
A tényállás szerint a békésen tiltakozó ellentüntetők közé– bár a rendőrök kordonokkal választották el őket - a Pride vonulói közül besétált kihívó módon egy személy, akit dr. Téglásy Imre rendezőként távozásra kért, mire a provokátor őt ölelgetni, majd szeméremsértő módon fogdosni, simogatni kezdte, végül megtaperolta mellét. A botrányosan viselkedőt a rendőrök, és a többi ellentüntető fékezte meg. Az elkövető ezután pózolós meneteléssel, náci karlendítéssel távozott, az „Isten veled szerelmem” kijelentést címezve a sértettnek.
A hat évig tartó büntetőeljárásban – amely dr. Téglásy Imre becsületsértés miatt tett feljelentése miatt indult (három évig az elkövetőt keresték) - az ügyészségtől hiába kérték a cselekmény minősítésére sokkal alkalmasabb, közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt vádemelést a Pesti Központi Kerületi Bíróság végül csak szeméremsértés vétsége miatt mondta ki bűnösnek az az elkövetőt, emiatt őt két év próbára bocsátotta, a sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Másodfokon a próbára bocsátás intézkedés idejét egy évre csökkentették, de kimondták, hogy az elkövető megsértette dr. Téglásy Imre szexuális integritáshoz fűződő jogát és emberi méltóságát. A büntetőeljárásban a Magyar Helsinki Bizottság egyik kiemelt ügyvédje, dr. Fazekas Tamás védte az elkövetőt. Ezt követően indult 2020 őszén az újonnan bevezetett típusú, sértettek számára igénybe vehető gyorsított per, amelyben alig egy év után született a mostani ítélet. Az elkövető az eljárások alatt megbánást nem tanúsított és többször sértő módon, nácizva nyilvánult meg a hagyományos értékekkel és képviselőikkel szemben.
Az ügy korábbi szakaszairól szóló bírósági tudósítások:
https://www.bitchute.com/video/aeORjS...
https://www.bitchute.com/video/X1gSKt...
https://www.bitchute.com/video/fz7R5f...
Budapest, 2022. február 9.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
Többé már nem kiszolgáltatottjai a magyar emberek a szomszédságukban zajló megaépítkezéseknek - a szükségtelen zavarás miatt sérelemdíj jár
2021 októberében egy precedensértékű, jogerős és azóta az alperesek által pénzügyi teljesítést nyert bírósági ítélet született a Fővárosi Ítélőtáblán. A másodfokú bíróság jelentős mértékű sérelemdíjat állapított meg három felperesnek, miután bizonyítottnak látta, hogy a Metrodom csoport cégei a Panoráma fantázianevű újpesti megalakópark építésével megsértették a felperesek pihenéshez, hétvégi és éjszakai nyugalomhoz, valamint az egészséges és zavartalan környezethez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy közel 3 éven át szükségtelen mértékű zaj és por hatással terhelték a környezetet.
Büszke vagyok arra, hogy a kemény jogi küzdelemet, de végül a jogsértett polgárok győzelmét hozó perben bátyámat, Nagy Attilát és két másik jogsértettet képviselhettem. Ez egy ízig-vérig nemzeti jogvédő kihívás, amelynek még nincs vége, mivel több más jogsértett is indított pereket, illetve erre készül. Az elért eredményt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is üdvözli és kiemelt jelentőségűnek tartja jogvédő szempontból is. Az alábbiakban erről a perről Nagy Attila által tartott sajtótájékoztató összefoglalója olvasható:
A holland-izraeli érdekeltségű, hazánkban 2012 óta működő Metrodom csoport magát Budapest legnagyobb ingatlanépítőjének nevezi. Még Újpest előző polgármestere, Wintermantel Zsolt is így nyilatkozott erről az építkezésről: “A Metrodom soha nem látott brutalitással rontott a környéken lakók nyugalmára.”
A perben a felpereseknek személyenként egymillió-négyszázezer forint és kamatai összegű sérelemdíjat ítéltek meg jogerősen, valamint a több milliós perköltséget is a pervesztes Metrodom cégeknek kellett viselniük. A kirendelt igazságügyi szakértő megállapította többek között, hogy az "alperesek az általuk épített lakópark tervezése és kivitelezése során nem vették figyelembe a felperesek érdekeit.", továbbá "az építkezés idején a zajkibocsátási határértékek rendszeres és jelentős mértékű túllépése történt meg."
A pernyertes elsőrendű felperes Nagy Attila, a Mi Hazánk budapesti elnöke és a párt II. kerületi országgyűlési képviselő-jelöltje volt, a felperesi jogi képviselő pedig dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, aki - Nagy Attila szerint - kiválóan és szakszerűen vitte végig a 3 évig zajló pert. Nagy Attila elmondta, hogy szerinte ezzel megszűnt az a kiszolgáltatott helyzet, amelyben következmények nélkül kellett eltűrniük a pihenésükben, nyugalmukban megzavart polgároknak egy multinacionális óriásberuházás szükségtelenül zavaró hatásait, miközben a jogsértő multik milliárdos profitot vágnak zsebre a polgárok rovására. Azt javasolta a hasonló helyzetbe került, de jogsértéseket nem tűrő honfitársainknak szerte az országban, hogy ne hagyják magukat. Jelezte: a szükségtelen zavarás tényét és tartalmát megfelelően bizonyítani kell, ehhez a jogsértettek kitartó összefogása és célirányos pervitel mellett többek között az építési folyamat idején gyűjtött megfelelő bizonyítékokra (pl. fényképek, mozgóképes felvételek) is szükség van.
Budapest, 2022. február 9.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviseletében
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Nemzeti jogvédő jókívánságok 2022-re, amely hatalmas küzdelem után a magyarság győzelmének éve lesz
Mottó: “Semmi sem állhat ellen hosszan az igazságnak: lehet támadni, de sohasem lehet legyőzni.” - Loyolai Szent Ignác
Bízom benne, hogy a Megváltó születésének áldott és kegyelemteljes minapi karácsonyi ünnepét sikerült honfitársainknak gúnyhatárokon innen és túl meghitt, szeretetteljes békés és egészséges körülmények között megélni és egyúttal erőt meríteni a nemzetünk számára sorsdöntő, ma megkezdődött új esztendő nyilvánvalóan kőkemény honvédő küzdelmeihez.
A globalista-liberális erők és hazai csatlósaik, kiszolgálóik célkeresztjébe került mára minden, ami a magyar ember számára szent és a megmaradás záloga: Isten, haza, család, hagyományaink, nemzeti értékeink, nemzeti összetartozásunk. Idén e körök meg akarják kaparintani a hatalmat, hogy ezzel visszaélve - természetesen az általuk mindig szentírásként hivatkozott jogállami követelményeket sutba vágva - eltöröljék, felszámolják a magyarság nemzeti létalapjait, sőt magát a nemzeti államunk normalitáspárti kereteit, hogy hazánkat és a magyarságot a globalista világhálózat engedelmes csatlósává tegyék és a nemzeti ellenállókkal szemben pedig baloldali terrorista módszerekkel lépjenek fel ismét 1919-hez, 1945-48 közötthöz, 1956-hoz és 2006-hoz hasonlóan.
Minden hazafias érzelmű és nemzeti értékrendű magyar számára világos kell legyen: jelenünk és jövőnk megvédése érdekében minden eszközzel meg kell akadályoznunk a magyarság felszámolásának tervét és nem engedhetjük, hogy balliberálisok hatalomra jussanak.
Támadni fognak soha nem látott erővel és gátlástalansággal, ezért nekünk, felelős hazafiaknak nagyon helyén kell legyen az eszünk és a szívünk, hogy megcselekedhessük, amit megkövetel a haza. Ebben a küzdelemben minden hazafira szükség van. És ebben a küzdelemben mi, nemzeti jogvédők - ahogy már 2004 óta tesszük - most is ott leszünk: a jog eszközével szolgálva nemzetünket, mert mi nem engedünk a magyarok jogaiból.
Kiváló eleink iránymutatásaiból most is bátran meríthetünk:
„Nem az a jellemteljes hazafi, ki kormánytekintet vagy pártérdek alá sorozza a haza javát, de az, ki a két elsőt állhatatosan és gyáva félelem nélkül mindig emennek rendeli alá!” - gróf Széchenyi István
"Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." - Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
. "Segítsünk tehát önmagunkon s ne higyjünk azoknak, kik rontani igen, de építeni sehogy sem tudnak."
- Prohászka Ottokár püspök
Ezúton kívánok a magam és minden nemzeti jogvédő nevében egészségben megélt, örömökben és sikerekben gazdag boldog új esztendőt minden kedves barátunknak, harcostársunknak, támogatónknak, honlaplátogatónknak, a magyar szabadságért és igazságért a világ bármely pontján küzdő hazafiaknak, de azoknak is, akik nem értenek egyet velünk, sőt azoknak is, akik a nemzet ellen vannak, abban a reményben, hogy előbb-utóbb ők is rájönnek: a magyarságnak küldetése van, a Szeretet, az Igazság és Szabadság kiteljesítése, és ezért kell közösen megtennünk minden tőlünk telhetőt a 2022-es esztendőben is!
Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel vallom, hogy: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? "
Budapest, 2022. január 1-jén
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
A Háttér Társaság bosszú-lobbija ? – Ismét újraindították a Barcsa-Turner Gábor elleni "LMBTQP zászlóégetős" ügyet
Forrás: szentkoronaradio.com
Barcsa-Turner Gábort (HVIM elnöke) immáron több mint két éve vegzálják a hatóságok egy zártkörű rendezvényre meghirdetett LMBTQP zászló elégetésének a szándéka miatt. Az ügyet bő két hónappal ezelőtt megszüntető határozattal másodjára is lezárták, ugyanis megállapították, hogy nem történt bűncselekmény.
A további fejlemények azonban a Háttér Társaság bosszújára utalnak, amiért a HVIM ismételten fellépett a deviáns „családokat” népszerűsítő plakátkampány ellen – melyek nagy részét iskolák és vallási intézmények közelében helyezték el. Nem kizárható, hogy ez a szexuális deviáns lobbista Soros-szervezet kilobbizta az ügy folytatását. Az ügyön tisztán látszik az ideológiai nyomás, hiszen míg a büntetőeljárást megszüntető határozat szilárd érvrendszerrel részletesen és logikusan fejti ki, hogy önmagában egy „sértő kifejezés használata” még nem bűncselekmény, annak riadalom keltésére alkalmasnak kell lennie, melynek megítélése objektív, és aminek nem a közösség tagjainak érzékenysége szolgál alapul, addig az ügyet hetekkel a megszüntetése után most újraindító főügyészi határozat teljesen önkényes, és jogilag alaptalan indokokkal él. A határozat szerint a szivárványos zászló égetésére irányuló felhívás riadalomkeltésre alkalmas az LMBTQP közösségre nézve. Megállapításaival azonban teljesen szembe megy az Alaptörvény véleménynyilvánítási szabadságot és összességében a családokat és a normalitást védő rendelkezéseivel. Így immáron több mint két éve minden jogalap nélkül folytatnak zaklatásnak minősülő eljárást egy, az ország Alaptörvényében lefektetett normalitáspárti elveket betartó és betartatni kívánó hazafival szemben.
Az ügy újraindításának teljes abszurditását az is mutatja, hogy egyik fő érvként ezen döntés mellett azt hozták fel, hogy a plakát nyilvánosságra kerülésének körülményeit tisztázni akarják, hiába vallotta Barcsa-Turner Gábor azt, hogy a plakátot ő szerkesztette, és ő hirdette meg az eseményt. Egyértelmű, hogy a HVIM mögött álló infrastrukturális, szervezeti működést akarják felderíteni ennek apropóján. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a feltételezett honlapszerkesztők lakásánál a nyomozóhatóság megjelenjen, mint ahogy arra eddig is volt példa az ügyben…
Részlet az eljárás megszüntetését hatályon kívül helyező dokumentumból.
Továbbá követeljük, hogy a legfőbb ügyész azonnali hatállyal vonja vissza a négy legbefolyásosabb, Soros hálózathoz tartozó hazai liberális jogvédő szervezet (tagjai: Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ, Amnesty International Magyarország) által készített egyoldalú, elfogult és szakmailag aggályos, magyarság érdekeit sértő, gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos előélet-indikátor szempontrendszer lényegének kötelező alkalmazását elrendelő leiratot, amely 2019-ben az ügyészségek és nyomozó hatóságok számára előírta a liberális jogvédők elfogult és szakmailag aggályos, nemzetellenes szempontjainak alkalmazását.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy míg a kormányzat és az Országgyűlés teljes mellszélességgel kiáll az LMBTQP-lobbi ellen, addig a külföldi ügynök jellegű szervezetek és a genderlobbi szélsőséges liberális képviselői befurakodnak a hazai bűnüldözésbe és átvenni igyekeznek a hazai nyomozó hatóságok szakértőinek, instruktorainak szerepét.
Korábbi követelésünket fenntartva követeljük, hogy a magyar jogalkotás és a végrehajtó szervek, bűnüldöző hatóságok szakítsanak meg minden együttműködést és kapcsolatot az amúgy is nemzetbiztonsági kockázatként jelenlévő, külföldről finanszírozott ügynökszervezetekkel (pl. Háttér Társaság); de az ideális és jogilag is megvalósítható végső megoldás a jogi úton történő megszüntetésük lenne a kormányzat által is oly sokszor hangoztatott nemzetvédelem érdekében.
A végső győzelemig folytatjuk küzdelmünket a normalitás megvédése érdekében.
Kelt.:
2021.12.17. Székesfehérvár-Budapest
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető (Nemzeti Jogvédő Szolgálat) és Barcsa-Turner Gábor elnök (HVIM)
Áldozatok 2006 - új dokumentumfilm a 2006 őszi terrorról
2021. október 21-én mutatták be Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás dokumentumfilmjét a 2006 őszi rendőrterrorról az Eiffel Műhelyházban. A film felidézi a véres hetek eseményeit és megrázó erővel mutatja be a gyurcsányi terror gépezetének áldozatává vált civilek pokoljárását.
Megtisztelő, hogy az egyik alkotó Skrabski Fruzsina felkérte a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, hogy segítse a film megvalósítását: örömmel tettünk kérésének eleget, így került a filmbe két jogsértett egykori ügyfelünk Apáthy Istvánné és Macsotay Gergely esete. Ezen kívül szakértői véleményünket is megosztottuk az alkotókkal. Arra különösen büszkék vagyunk, hogy a film bemutatja véleményünket, amelyet szerint ez a hatalmi erőszak terrorcselekmény volt a nép ellen, amely el nem évülő bűntett (ráadásul bűnszervezetben elkövetett formában) és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Külön öröm volt, hogy ezt Fruzsina a filmbemutatón elmondott beszédében hangsúlyosan emelte ki és értett vele egyet.
A film különlegessége, hogy az értékrendileg a nemzeti jogvédőktől távol álló liberális jogvédők is szerepelnek eseteikkel és ezáltal átível a világnézeti árkokon és eljuttatja a gyurcsányi terror borzalmait, módszereit olyanokhoz is, akik esetleg abban a téves vélelemben voltak, hogy mindez csak kitaláció vagy legendázó történet. Ez is mutatja, hogy a hatalom megtartása érdekében bevetett példátlanul kegyetlen balliberális terror válogatás nélkül csapott le mindenkire aki a karhatalom útjába került.
Ugyanakkor megállapítható és ezt a filmmel kapcsolatban hozzánk eljutott jószándékú visszajelzések is tudatták, hogy messze nagyobb felületet kaptak a liberális jogvédők, mint amit tényleges 2006 őszi jogvédő tevékenységük indokolt volna. A filmet nem mi rendeztük, tehát ráhatásunk az arányokra nem volt, de kimaradni hiba lett volna. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 300 jogsértett büntető- és szabálysértési védelmét, majd kártérítési képviseletét látta el. Az igazságtétel ügyét több mint 15 éve napirenden tartjuk (itt minden megtalálható) és idén tudtuk az utolsó 53 Kossuth téri meghurcolt tüntetőt jóvátételhez juttatni. Idén október 23-án tettük közzé a 2006-os emléktörvény-javaslatunkat, amely az igazságtétel még nyitott kérdéseit zárná le.
A két liberális jogvédő szervezet (TASZ, Helsinki Bizottság) ehhez képest töredéknyi áldozat ügyében járt el, mégis a film olyan téves látszatot kelthet a valós jogvédő küzdelem történetét nem ismerők számára, mintha abban a liberális jogvédők játszották a főszerepet. A 2010-es kormányváltás után a 2006 őszi rendőrterror témáját ők levették a napirendről (nem úgy, mintha addig minden lehetőséget megragadva küzdöttek volna az igazságtételért) és egyértelmű politikai célzatból már csak a nemzeti kormány állítólagos jogállam-sértéseivel foglalkoznak.
A film másik sok kritikát joggal kiváltó része, hogy 2006 őszének történeti tényállási eseményeit a megszólaló rendőrök (hol voltak eddig ?) sok esetben önigazoló és tüntetőket alaptalanul befeketítő módon vezetik fel. A narráció szövegezésében szerencsére részben legalább sikerült az egyébként még a filmben láthatónál-hallhatónál is sokkal elfogultabb, mundérvédő és áldozathibáztató rendőri narratívát korrigálni. Az mindenesetre sokat mondó, hogy az egyik fő felelős, a jelképes büntetést kapott Gergényi máig védett embernek érzi magát, a terror felelőseinek elszámoltatását elszabotáló ügyészség milyen szánalmas önfelmentő nyilatkozatot tett a filmben és a belügy részéről nem volt senki, aki véleményét közölte volna.
Mindettől függetlenül fontos, hogy elkészült ez a film és már számos helyre eljutott, köszönet az alkotóknak.
Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a terrorért felelős politikai és rendőri vezetők elszámoltatása nélkül a 2006-os igazságtétel súlyosan hézagos és a jövőre szóló elrettentő hatás hiánya miatt a jövőre hatalomra törő balliberálisok gátlástalan jogállamtipró terveiket gátlástalanul szövögethetik. Fontos, hogy a jogsértettek jóvátétele lényegében megtörtént és sikerült elérni a koncepciós eljárások alá vontak felmentését. De hasonlóan megkerülhetetlen feladat, hogy közkegyelmi úton, törvénnyel zárja le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen több mint 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd terrorvád alapján zajló eljárás (Hunnia ügy), addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították.
Végül ajánlunk megtekintésre két korábbi tényfeltáró dokumentumfilmet is, főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:
1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) - a terror története 8 megrázó eseten keresztül
2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)
A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.
A jogsértettek és a nemzeti jogvédők nem adják fel: az egykori politikai és rendőri vezetők nem úszhatják meg és nem kerülhetnek soha vissza a hatalomba !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
1956 és 2006 közös vonásai. Soha többé baloldalt! - évfordulós beszélgetés a Polgári Mulatóban (2021.10.23.)
A beszélgetés résztvevői:
- dr. Bándi Kund, ügyvéd, 1956-os szemtanú
- Budaházy György hazafi, a Nemzeti Filmkészitők Egyesületének elnökségi tagja
- dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
Műsorvezető: Velkovics Vilmos
A beszélgetésben a résztvevők felelevenítették személyes emlékeiket - ki, mit megélt - '56-ról és 2006 őszi rendőrterror véres napjairól, elmondták véleményüket a két szabadságküzdelem közös vonásairól és kifejtették, hogy miért nem kérnek a nemzetellenes és kártékony baloldalból.
Győzelem a hazafiakat feljelentgető szivárványlobbisták ellen:megszüntették a büntetőeljárást az LMBTQP-rongy égetést programkéntajánló HVIM plakát ügyében
Másfélévnyi huzavona, a nyomozás rendőrségi lezárása, majd ügyészi újraindítása után a Székesfehérvári Járási Ügyészség nemrég közölt megszüntető határozatában megállapította, hogy Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) társelnöke nem követett el gyűlölet-bűncselekményt azzal, hogy 2019-ben egy ’56-os, zártkörű emlékező rendezvény plakátján programként szerepeltette az LMBTQP-mozgalom szivárványos zászlójának elégetését. A szivárványlobbista Háttér Társaság feljelentése alapján gyűlöletbűncselekmény miatt indult eljárás ezzel megszűnt.Ez a HVIM közös győzelme a hazafiak védelmét 17 éve ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálattal (NJSZ), amelynek vezetője dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd látta el Barcsa-Turner Gábor védelmét.
Az ügyészség először közösség tagja elleni erőszak előkészületével, majd később közösség tagja elleni erőszak bűntette befejezett alakzatának elkövetésével gyanúsította meg az először tanúként kihallgatott Barcsa-Turner Gábort, annak ellenére, hogy hiányzott a közösségellenesség, a felhívás konkrétsága, nem történt meg a zászlóégetés és egy zártkörű eseményről volt szó. A nyomozás egyre abszurdabb irányba kezdett fordulni ’50-es éveket idéző módon: a vármegyések után kezdtek el vizsgálódni, a HVIM vált célponttá. Fel akarták deríteni, hogy kik szerkesztik a hozzájuk köthető felületeket. 1,5 év alatt a gyanúsított vármegyés vezetőt viszont több hátrány is érte az életben, hiszen büntetőeljárás volt folyamatban ellene.Joggal alakulhatott ki eddig olyan benyomás, hogy az Alaptörvény és a kormány gyermek- és családvédő, LMBTQP törekvéseket visszaszorítani hivatott rendelkezései ellenére a bűnüldöző hatóságok a szivárványos mozgalom kottájából játszva lépnek fel a normalitáspárti hazafiak ellen. A képtelen eset nemrég kritikai éllel bemutatásra került a Pesti Tv „Az ügy” c. műsorában.
Ezek után, ugyanazon vezető ügyész, aki korábban lesöpörte a védelem érvelését, végül megszüntette az eljárást és megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Örömteli az ügyészség hirtelen megvilágosodása, azonban felvetődik a kérdés, hogy miért kellett ehhez másfél év, amikor a megszüntetésre vonatkozó körülmények az ügy kezdetekor is ismertek voltak?
Emlékezetes, hogy idén januárban a hazafias erők ellentámadásba mentek át: a HVIM és az NJSZ kezdeményezték a külföldről finanszírozott és támogatott Háttér Társaság törvényességi ellenőrzését és a feloszlatását Alaptörvény-ellenes tevékenysége miatt, kiemelve, hogy ezen szivárványlobbista szervezetet kellene vizsgálat alá vonni a hazafiak zaklatása helyett.
Sajnálatos módon az ügyészség elutasította a Háttér Társasággal szemben kezdeményezett törvényességi kérelmünket, dacára annak, hogy ez a Soros-szervezet nyíltan szembemegy az Alaptörvénnyel, a tradicionális családmodellt lerombolná és népszerűsíti a szexuális devianciákat, illetve igyekszik saját közösségellenes céljaik szolgálatába állítani a rendvédelmi szerveket: rendőröknek tartanak érzékenyítéseket és törekednek elérni, hogy részrehajlóan intézkedjenek, aminek jelei észlelhetőek. Ezen túlmenően bíróknak, ügyészeknek dolgoztak ki más liberális, álcivil szervezetekkel olyan, szakmailag kifogásolható, szexuális kisebbségeknek egyoldalúan kedvező eljárási protokollokat (például a gyűlölet-bűncselekmény esetén vizsgálandó előítélet-indikátorok), amelynek alkalmazását elfogadhatatlan módon 2019-ben a Legfőbb Ügyészség kötelezővé tette az alárendelt ügyészi szervek számára! Követeljük, hogy a Háttér Társaságot és a többi, külföldről támogatott, hasonlóan veszélyes és így nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezetet minimum zárják ki a jogalkotás és jogalkalmazás minden szintjéről és szakítsa meg velük minden állami szerv a kapcsolatokat, de az ideális megoldás a jogi úton történő megszüntetésük lenne a nemzet megvédése érdekében.
Kelt.: 2021.10.28. Székesfehérvár-Budapest
Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat) és Barcsa-Turner Gábor (HVIM)
A Kossuth Rádió “Jó reggelt Magyarország” c. műsorában Nagy Katalin vendége volt dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, a 2006-os rendőri brutalitás következményeiről beszélgettek.
Az M5 csatorna "Ez itt a kérdés" október 21-i adásában Révész Máriusz országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője és Kormos Valéria író, újságíró beszélgettek a 15 évvel ezelőtti rendőrterrorról.
Az M5 csatorna "Ez itt a kérdés" október 21-i adásában Révész Máriusz országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője és Kormos Valéria író, újságíró beszélgettek a 15 évvel ezelőtti rendőrterrorról, annak hátteréről és a jövőre szóló tanulságairól.
A baloldal világossá tette, hogy a rendőrterrort tartják követendő példának
Forrás: origo.hu
Szombaton, október 23-án lesz 15 éve annak, hogy Gyurcsány Ferenc utasítására lovasrohamot vezényeltek békés tüntetők ellen, emberek szemét lövették ki gumilövedékekkel, és porba tiporták az alapvető jogokat. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője az Origónak idézte fel a 2006-os rendőrterror legvéresebb napját és arról is beszélt, hogy miként térne vissza az erőszak és az elnyomás, ha Gyurcsány Ferenc és a baloldal ismét hatalomra kerülne.
2006. október 23-án jutott csúcspontra a rendőrterror, amelyet Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd kiszivárgása után vezényelt a tüntetők ellen. Ma már jogerős ítéletekkel, felvételekkel, szemtanúkkal, jelentésekkel is alátámasztott tény, hogy szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmaztak törvénytelen eszközökkel, amelynek célja a megfélemlítés, a hatalom megőrzése és az alapvető jogok gyakorlásától való elrettentés volt.
Gaudi-Nagy Tamás szerint célkeresztbe vették az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz megemlékezését és egyúttal azokat is, akiket később a Kossuth térről jogellenesen szorítottak ki a rendőrök.
Balsai István vizsgálati jelentése, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 10. évfordulós jelentése nem véletlenül minősítette terrorcselekménynek a történteket - fogalmazott.
A bevetett eszközök közül a szemkilövetéskor is használt vadászfegyverek és gumilövedékek szakértők által megállapítottan élet kioltására alkalmasak voltak és nem is voltak rendszeresítve. Mégis több ezer gumilövedéket lőttek ki a Deák tér és az Astoria környékén ártatlan emberek ezreire azonosító nélküli, maszkos rendőrök.
Számtalan esetben ráadásul
A GUMILÖVEDÉKEKKEL, VALAMINT A KÖNNYGÁZGRÁNÁTOKKAL IS AZ EMBEREK FEJÉRE CÉLOZTAK, AMI EGYÉRTELMŰEN JELZI, HOGY A CÉL A MINÉL SÚLYOSABB SÉRÜLÉSEK OKOZÁSA VOLT.
Minden esetben közös jellemző volt az öncélú kegyetlenkedés, amely nem csak az utcán tartózkodókat, hanem akár a vendéglátóhelyeken ülőket is utolérte. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy lovasrohamot vezényeltek békésen megemlékező emberekkel szemben, akik között babakocsis anyukák és bottal közlekedő idősek is voltak.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője adatokkal bizonyította, hogy Gyurcsány Ferenc felesége hazudott akkor, amikor azt mondta, hogy több volt a rendőr sérült, mint a civil.
A valóság az, hogy legalább 200 civil súlyos sérüléséről szólnak a kórházi és a mentős adatok, míg a Gyurcsány által felkért bizottság összesen 47 rendőr sérülését állapította meg - hangsúlyozta Gadi-Nagy Tamás.
Az áldozatok közül 14 ember szenvedett szemsérülést, több tucat fej és nyaksérülés volt, valamint több ezer ember ért maradandó testi vagy lelki károsodás. A kegyetlenkedés tovább folytatódott a fogdákban és a büntetés-végrehajtás intézetekben is az elkövetkező időszakban, valamint tömegesen indítottak koncepciós eljárásokat civilekkel szemben.
Velem együtt sokan nem gondolták volna, hogy Gyurcsány Ferenc ezen véres napok után 15 évvel nem megérdemelt fegyházbüntetését tölti, hanem a baloldal vezéreként hatalomra készül. Ráadásul világossá tette többször is a vele szövetséget kötő politikusokkal együtt - mint amilyen Márki-Zay Péter is -, hogy ők ezeket a módszereket tartják jogállaminak és követendő példának - mondta.
Gaudi-Nagy szerint, amikor a baloldal álságos módon azt állítja, hogy "jogállamisági problémák" vannak Magyarországon és vissza kell térni a 2010 előtti időszakra, akkor lényegében egyfajta ígérvényét adják annak, hogy ha hatalomra kerülnének akkor nem haboznának ilyen és ehhez hasonló módszerekhez folyamodni. Azt is elmondta, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester látszólag Gyurcsány-ellenes mondatait nem lehet komolyan venni.
Abban mindenki biztos lehet, hogy Márki-Zay Péter nem Gyurcsány Ferenc 2006-os elszámoltatásával fogja kezdeni esetleges kormányzását, de ez nyilvánvalóan később is teljesen kizárt lenne - zárta Gaudi-Nagy az Origónak adott interjúját.
Gaudi-Nagy Tamás a 888.hu-nak: Előbb vagy utóbb felelni fognak 2006 bűneiért
Forrás: 888.hu
Testközelből tapasztalhatta meg 2006 őszén a hatalom erőfitogtatását. Az utcákon a rendőrroham szemtanújaként és kis híján elszenvedőjeként, valamint az áldozatok védelmét ellátó jogászként a tárgyalótermekben. Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje tizenöt évvel a történtek után után sem tett le arról, hogy a 2006-os véres események kitervelőit és végrehajtóit végre felelősségre vonják.
888.hu: Tíz-tizenegy évvel ezelőtt, mekkora esélyt adott volna annak, hogy napjainkra nem hogy, nem tűnik el Gyurcsány Ferenc a politikai térképről, de éppenséggel ő az ellenzék vezére?
Gaudi-Nagy Tamás: Legvadabb rémálmaimban sem gondoltam, hogy az ártatlan emberek ellen vezényelt 2006-os rendőrroham és az ország csőd közeli helyzetbe jutásáért felelős ember 15 évvel később a bűneiért járó fegyház helyett a hatalomra törő baloldali vezérként a politika porondján lesz – nyilatkozta honlapunknak Gaudi Nagy Tamás. – Rengeteget tettem nemzeti jogvédő kollégáimmal és a jogsértettek elszánt körével együtt annak érdekében, hogy a terrorcselekmény miatti felelősségre vonásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álljanak. Rajtunk kívül is több jogvédő, és az eseményeket vizsgáló bizottság (Országgyűlés emberi jogi bizottsága, Civil Jogász Bizottság) is arra a következtetésre jutott, hogy a Gyurcsány távozását követelőkkel szemben alkalmazott szisztematikus erőszak tudatosan megtervezett, a hatalom megőrzése és az ellenállástól való elrettentést célzó megtorlás volt. Képviselőként is többször felhívtam a figyelmet arra, hogy ha elmarad a felelősségre vonás, az csak bátorítást ad a felelősöknek. A 2010-ben megalakult Országgyűlés emberi jogi bizottsága foglalkozott az alapvető szabadságjogok 2002 és 2010 közötti rendszerszintű megsértésével. Gyurcsány Ferenc – Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszterrel együtt –, koncepciós eljárást emlegetve megtagadta a vallomástételt, bár levelében elismerte, hogy elvárásokat fogalmazott meg a rendőrséggel szemben. Arcátlan távolmaradása miatt törvényjavaslatot terjesztettem elő, hogy büntetést kapjon az, aki képviselőként akadályoz egy országgyűlési vizsgálatot. Nem támogatták, így Gyurcsány megúszta, sőt, gyanúsítás sem volt ellene. Minden érintettnek tudnia kell azonban, hogy a Btk. szerint a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény. Szerintem, a 2022-es választás egyik tétje, hogy a nemzeti kormánynak egy új felhatalmazás birtokában megkerülhetetlenül végre kell hajtania a felelősségre vonást. Néhai Balsai István miniszterelnöki megbízott vezette bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy felmerül a terrorcselekmény lehetősége. Méltó lenne, ha a 15. évforduló kapcsán törvény mondaná ki a felelősségre vonás szükségességét, fejezné ki együttérzését az áldozatokkal és vonná meg a 2010 után megvalósult jóvátétel mérlegét. Emellett közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsítottak. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja.
888.hu: Mi volt a legmegdöbbentőbb élménye 2006-tal kapcsolatban? Nem a jogvédőként tapasztaltakról, inkább az utca emberével történt találkozások során szerzett „történetekre” lennék kíváncsi.
Gaudi-Nagy Tamás: Sok kép felidéződik, például szeptember 19-e estéje, amikor a Blaha Lujza tér környékén látott számtalan civil sebesült látványa döbbentett meg. Jogvédőként mentem ki, de hamar „mentős” lett belőlem, próbáltunk a sérülteknek segíteni, ahogy tudtunk. Az MSZP Köztársaság téri székháza elé akart vonulni a tömeg, ezt akadályozták meg brutális erővel, lovasrohammal, könnygázgránát sortűzzel, kutyás rendőrökkel, nekem is menekülnöm kellett. A másik megrázó élmény pedig október 23-án volt, amikor a Gyorskocsi utcai fogdába behurcoltaknak hátrabilincselve kellett fejjel a falhoz támaszkodniuk, és a fal véres volt. Szívfacsaró volt látni az „embervadászat” során begyűjtött és megvert, futószalagon, első fokon elrendelt előzetes letartóztatásba helyezett fiatalokat a bíróságon, akiket rendőrsorfal választott el síró, zokogó szeretteiktől, védőként hiába küzdöttünk szabadságukért.
888.hu: Vannak pontos számok a 2006-ról? Hány civil és hány rendőr sérült meg? Melyek voltak a legképtelenebb ítéletek, és hány állta ki a további vizsgálatok próbáját? Mennyi kártérítés kaptak az áldozatok?
Gaudi-Nagy Tamás: A mai, tényekkel alátámasztott ismereteink szerint legalább ezer civil szenvedett különféle testi és lelki sérülést. A kórházi és mentőszolgálati adatok legalább 200 súlyosan sérült civilről szólnak. A Gyurcsány Ferenc által megbízott Gönczöl Katalin-féle-bizottság 47 súlyosan sérült rendőrt említ. Dobrev Klára hazudik, amikor több súlyosan sérült rendőrt emleget. Hiába érkezett több száz feljelentés a rendőrök ellen, a vétkesek nem voltak beazonosíthatók, így csak 61 vádemelés történt, amelyből 42 felmentéssel, 17 ítélettel végződött, ám ebből csak 2 volt szabadságvesztés. A rendőrök fedezték egymást, a parancsnokok bűnpártoló módon nem „ismerték fel” a beosztottaikat. Az ügyészség sem járt el igazán szakszerűen, kétséges bizonyítékok alapján könnyen emeltek vádat a civilek ellen, az egyenruhásokkal szemben azonban már közel sem voltak ilyen szigorúak. Sok esetben rendőri jelentések és hamis vallomások alapján ítéltek el embereket. Közel 200 esetben rendeltek el első fokon előzetes letartóztatást olyanok ellen, akik semmit nem csináltak. A másodfok napokkal-hetekkel később aztán kilencven százalékban megszüntette a letartóztatást. Eszembe jut Dukán Dániel egyetemista, akit szeptember 19-én megvertek, a rendőrök vallomása szerint megtámadta, megdobálta őket. Hiába voltak a környéken kamerák, eltüntették a bizonyítékokat. Gyorsított eljárásban vonták felelősségre, két héten belül csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt első fokon, két és fél év börtönre ítélték. Másodfokon a büntetését 2 évre enyhítették, 4 évre felfüggesztve, de sokáig elítélt volt és a pártfogónál számot kellett adnia arról, hogy „jó útra tért”. 150 megsérült vagy személyes szabadság korlátozást szenvedett civil kb. 250 millió forint kártérítést kapott, 2010 után, korábban a hatalom elzárkózott a jóvátételtől. Az október 23-i Kossuth téri oszlatásról a bíróság kimondta, hogy jogellenes volt: 150 jogsértett gyülekezési jog megsértése miatt a kormánnyal kötött egyezség alapján fejenként 300 ezer forintot kapott. Csak érdekességként említem meg, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága évekig csak húzta, halasztotta ügyüket, de két tranzitzónás fogva tartásra panaszkodó bangladesi migránsnak a Helsinki Bizottság közreműködésével röpke másfél év alatt fejenként hat millió forintos kártérítést ítéltek meg.
888.hu: Számtalan összeesküvés elmélet született 2006-tal kapcsolatban, mindegyik alaptalan, vagy van olyan is, amelyik kiállja egy részletesebb vizsgálat próbáját?
Gaudi-Nagy Tamás: Gyurcsány hazugsága példátlan indulatokat váltott ki, s ez meglepte a hatalmat is. A rendőri erők nem a legjobb formájukat hozták, csak kisebb szakasz erőket küldtek a tévészékházhoz, gyakorlatlan, ilyesféle feladatokra kiképzetlen egyenruhások – nők is – álltak szemben a feldühödött tömeggel. Nem kizárt, hogy tévészékház gyenge védelmével rendőrhalált szeretett volna a hatalom, hogy aztán jöhessen a leszámolás. Nem lett ilyen szerencsére, de sok rendőr megsérült és így is jött a leszámolás szeptember 19-i és 20-i embervadászatok keretében, majd a totális támadás a nép ellen október 23-án, amikor már „műveleti területté” nyilvánították a fél várost. Békés civilekre is lőttek ezrével fejmagasságban a roncsoló hatású, nem rendszeresített a gumilövedéket, könnygáz sortűzzel, kardlapos lovasrohammal támadtak. A rendőri erőkkel szemben védekezőket ráadásul tudatosan az Astoria felé, a Fidesz nagygyűlés színhelyére tolták. Azt hazudta a rendőrség, hogy az Alkotmány utcánál a rendőri ígéretnek megfelelően visszatérni kívánó tüntetők késsel támadtak az egyenruhásokra, nos, ilyen nem volt. A rohamok hatására volt szándék váltás, mivel voltak olyanok, akik az életüket, testi épségüket veszélyben érezve, jogos védelmi helyzetben visszatámadtak. Külföldi beavatkozásra civil közlések utaltak, de egyéb bizonyítékot nem találtunk. Olyan információt is kaptunk, hogy biztonsági cégek őrző-védő feladatokra kerestek embereket az események előtt, és ilyen erőket is bevetettek. A kegyetlenkedéseket sajnos a magyar rendőrök követték el. Bene László akkori országos főkapitány jogellenesen adta utasításba , hogy a gyakorló ruhára nem kell feltenni az azonosítót, ez teremtette a felelősségre vonástól mentes kegyetlenkedés táptalaját...
888.hu: Két film is foglalkozik a 15 évvel ezelőtti őszről, mennyiben segíthet a két munka a felelősök lelkiismeretének felébresztésében vagy a rövid távú emlékezet felfrissítésében?
Gaudi-Nagy Tamás: Még nem láttam, így csak remélni tudom, hogy a játékfilm kellő hitelességgel mutatja be a hatalom törvénytelen akcióit A megfélemlítés volt az intézkedések célja. Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjéhez pedig szakmai segítséget nyújtottam. Minél több jogsértett esetét mutatjuk be, annál erősebb hatású lesz a film. A Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk kezdeményezésére a Civil Összefogás Fórum szervezésében országjáró vándorkiállítás indult 18-tól, amely keretében interaktív módon mutatjuk be az állami terror szörnyűségeit. A kiállítás filmjeinek készítésében Budaházy György is részt vesz, számos eddig nem ismert, megdöbbentő jogsértést és filmrészletet mutatunk be. A mai napig hazudoznak 2006-ról, bagatellizálják a történeket, pedig figyelmeztetni kell a polgárokat arra, hogy a terror irányítóit és haszonélvezőit életveszélyes visszaengedni a hatalomba. Jellemző, hogy Gyurcsány nemrég kifejtett:e nekik vannak rendészeti módszerei arra, ha nem megy békésen a hatalomváltás.
888.hu: Az EU folyvást aggódik a magyar jogállamiság miatt, de a 2006-os rendőri túlkapások nem szúrtak nekik szemet. Megcímeznek valaha egy elítélő nyilatkozatot az akkori vezetőknek, vagy az EU-s vizsgálat lezárult, felejtsük el?
Gaudi-Nagy Tamás: A Budapesten járt LIBE-bizottságot meghívtuk a kiállításunkra, nézzék meg a 2006-os jogállamiságot. Nem jöttek el. Az Európa Parlament és az Európa Tanács egyetlen elmarasztaló szót sem ejtett a véres események kapcsán. Egyedül Franco Frattini, az EB egyik alelnöke kifogásolta, hogy nem rendszeresített fegyvereket, műanyag gyorskötözőket, gumilövedékeket vetettek be és sérülés okozásának a szándékával léptek fel.
888.hu: Mi a véleménye a kétharmados törvények feles meghatalmazással történő megváltoztatásának tervéről?
Gaudi-Nagy Tamás: Ez ugyanaz a bolsevik mentalitás, amely a történelem zivataros időszakaiban – 1919-ben és 1945 után – uralkodott. Szerintük minden eszköz megengedett a hatalom megragadása, és megtartása érdekében, ami persze az általuk sokszor emlegetett jogállamisággal teljes mértékben ellentétes.
888.hu Hogyan érinti a Jobbik beolvadása a baloldalba?
Gaudi-Nagy Tamás: A Jobbik ma már csak egy üres logó, a köpönyegforgatás és az árulás jelképe. Akik mostanában a Jobbik nevében nyilatkoznak és cselekednek, már nem azok, akik ezt a pártot sok ezer hazafival együtt feltették a politika térképére évekkel ezelőtt. A párt konstruktív nemzeti ellenzéke lehetett volna a kormánynak, amelyre rá is fért és ösztönzőleg is hatott volna. De most már végképp összebútoroztak Gyurcsányékkal, ezzel a hazafias közélet szemétdombjára helyezték magukat. Méltatlanok arra, hogy a nemzeti elkötelezettségre hivatkozzanak. A máig létező alapító nyilatkozatuk egyik fundamentuma, hogy a balliberálisok visszatérést meg kell akadályozni. Mellesleg Vona Gábor néppártosodást erőltető akciójával kezdődött a Jobbik mélyrepülése. Mostanra eljelentéktelenedett a párt, Jakab Péter pedig azt kapta, amit megérdemelt.
888.hu: Nem lenne egyszerűbb az élete, ha jó pénzért „egyszerű” betörőket, sikkasztókat vagy éppen rablógyilkosokat védene, és szabadidejében nyugodtan zenélhetne a barátaival?
Gaudi-Nagy Tamás: Nem tudok hátradőlni. Nézem a zsíros ügyeket lelkiismeret-furdalás nélkül vivő kollégákat, akik nem tartják fontosnak a közérdekű hazafias ügyek segítését jogászként, de én nem tudnám ezt csinálni. Pedig ez sok stresszel jár, a mai napig vannak olyan rossz nyomozó hatósági és bírósági beidegződések, amelyek nyomán a hazafias érzelműekkel szemben szigorúbban járnak el. Szóval, lesz dolgom bőven a jövőben is, és persze nem engedünk a 2006 őszi rendőrterror felelőseinek felelősségre vonásából.
Gaudi-Nagy Tamás és Szanyi Tibor vitáztak a Hír TV "Csörte" c. műsorában 2006-ról, az EU-ról és a rezsiárakról
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete sajtótájékoztatója 2006 őszi állami terror és az igazságtételi küzdelem 15 éves mérlegéről (2021.10.22.)
A 2006 őszi brutális rendőrterror és megtorlások miatti igazságtételi küzdelem mérlegét megvonó sajtótájékoztatót tartott 2021. október 22-én a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu), valamint a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete civil, nemzeti jogvédők és jogsértettek részvételével.
A sajtótájékoztató elején dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető ismertette a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által a 2006 őszi rendőrterror 15. évfordulójára országgyűlési elfogadásra javasolt emléktörvény koncepcióját.
A sajtótájékoztató résztvevői a megszólalás sorrendjében:
00:00 Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
06:31 Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke
09:27 Dr. Völgyesi Miklós a Kúria nyugalmazott tanácselnöke, a Civil Jogász Bizottság társelnöke
23:35 Dr. Galla János ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja
27:51 Dr. Szathmáry Géza ny. ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja
29:30 Dr. Pflazner László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja
33:20 Dr. Gyurta Tibor ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja
46:26 Kollár Tibor jogsértett
54:15 Reiner Péter jogsértett
01:00:00 Fábián Gábor jogsértett
01:04:05 Apáthy Istvánné jogsértett
01:05:56 Parragh Sándor jogsértett
01:09:56 Gőbl György jogsértett, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke
Pesti TV tudósítása az “Áldozatok 2006” c. film bemutatójáról, interjú Gaudi-Nagy Tamással a Pesti Riporterben a nemzeti jogvédők 2006 őszi emléktörvény javaslatáról
2021. október 20-án mutatták be az Eiffel Műhelyházban Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás "Áldozatok 2006" c. dokumentumfilmjét. A Pesti TV riportjában Budaházy György, Gaudi-Nagy Tamás és Karácsony Gergely értékelték a filmet, a 2006 őszi eseményeket és annak következményeit.
A filmet 2021. október 24-én 21:40-től mutatja be a Duna TV, ezt követően a világhálón lesz látható. A filmhez szakértői segítséget adtunk, benne a Nemzeti Jogvédő Szolgálat több jogsértett ügyfele és ügyvezetője is megszólal.
A videó második részében látható Gaudi–Nagy Tamás október 21-i interjúja a Pesti Riporterben, amelyben szó esik arról, hogy miért érdekli és bántja még mindig az emberek igazságérzetét a 2006 őszi állami terror és arról is, hogy milyen ezzel kapcsolatos nyitott kérdéseket javasol rendezni a 15. évfordulón a nemzeti jogvédők emléktörvény kezdeményezése.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által országgyűlési elfogadásra javasolt emléktörvény koncepciója a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 15. évfordulójára
Indokolt és időszerű, hogy 15 évvel a rendőrterror után az Országgyűlés egy törvénnyel mérleget vonjon, erre vonatkozik a négy elemből álló javaslat.
1. Főhajtás, tisztelet kifejezése a jogsértett áldozatok előtt és lényegében az állam nevében törvénnyel való megkövetésük mindazért a borzalomért, amit 2006 őszén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején el kellett szenvedniük. Sőt az évforduló alkalmat teremt arra is, hogy azon áldozatok, akik vállalták a nyilvánosság előtt a 2006-os igazságtétel képviseletét állami elismerésben részesüljenek. Legalább ezer civil testi-lelki sérülését okozták a 2006 szeptemberi-októberi karhatalmi akciók és legalább 200 civil súlyos sérülésével jártak, köztük több mint esetben tíz maradandó szemsérüléssel.
2. Az Országgyűlés megvonhatná az áldozatok pénzügyi jóvátételének mérlegét, amely a 2010-es választások utáni új kormány időszakában történet meg. Több mint 320 millió forint nem vagyoni kártérítést fizettek ki közel háromszáz jogsértettnek testi sérülés, valamint személyes szabadság, emberi méltóság, illetve gyülekezési jog megsértése miatt. Felmerülhet az is, hogy ezt az összeget levonják azon pártok költségvetési támogatásából, amelynek soraiban a rendőrterrorért felelős személyek ülnek.
3. Fontos lenne kimondania az Országgyűlésnek, hogy az el nem évülő állami terrorcselekmény felelőseit mindenképpen szükséges eljárás alá vonni és megbüntetni, ez az áldozatok jóvátételhez való joga mellett a másik alapvető jog. Ezért az Országgyűlés – nem átvéve a bíróság ítélkező feladatát - kifejezhetné abbéli véleményét a népszuverenitás letéteményeseként a társadalom többségi akaratának képviseletében, hogy a bűn nem maradhat büntetlenül. A 2006. szeptember 19-21 és október 23-24 közötti időszak a rendszerszintű és szisztematikus rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai mindenképpen kimerítik az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.
4. Közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja, ezért azt mindenképpen megtehetné az Országgyűlés, hogy közkegyelmi jogait gyakorolva ezt az ügyet végképp lezárja. Budaházyék ügyében megismételt eljárás van folyamatban, várhatóan jövő tavasszal születik meg az új elsőfokú ítélet. 2016-ban elsőfokon 125 év fegyházat szabtak ki szabadulási kedvezményt kizárva a 17 vádlottra, köztük Budaházy Györgyre 13 évet, bár ezt a törvénytelen döntést hatályon kívül helyezték.
Nemrég Zagyva György Gyula és dr. Gaudi-Nagy Tamás az eljárásban vallomást tettek arról, hogy a vád egyik koronatanúja 2010-ben nekik, mint országgyűlési képviselőknek elmondta, hogy kényszervallatással vették rá arra, hogy Budaházyék ellen valljon és emiatt vissza akarta vonni vallomásait, amelyre végül nem került sor. Ez azonban közel sem jelent garanciát a felmentésre, de egy újabb bizonyíték arról, hogy milyen koholt bizonyítékokat raktak össze Budaházyék ellen 2009-ben, hogy felépítsék a nagy „terrorista pert”, ezzel mintegy hamisan igazolni kívánva a balliberális hatalom áldozati szerepét és az ellenük fellépők rémisztő jellegét.
Budaházy György a Nemzeti Filmkészítő Egyesület elnökségi tagjaként hónapok óta aktívan segíti a "Vérbe fojtott szabadság" című országjáró, szemfelnyitó vándorkiállítást, amelynek célja a 2006 őszi állami terror pusztító eseményeinek főleg fiatalok számára történő bemutatása. A koncepció kialakításában is részt vett, továbbá rendezője a kiállításon vetített „A terror napjai” című dokumentumfilmeknek.
Emelkedett és méltó megemlékezést kívánunk minden honfitársunknak az 1956-os szabadságharc 65. és a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 15. évfordulóján.
Isten óvja és vezesse Magyarországot !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Gaudi-Nagy Tamás: "Terrorcselekmény történt 2006-ban" - 15. évfordulós interjú (Magyar Nemzet, 2021.10.21.)
A Magyar Nemzet c. napilapnak, Gabay Dorka kérdéseire adott interjút dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a 2006 őszi rendőrterror 15. évfordulója alkalmából az események értékeléséről, a mérleg megvonásáról, egy négypontos emléktörvény szükségességéről és mindennek a jövő évi választások szempontjából lényeges tanulságairól. Ez az interjú a teljes, magyarnemzet.hu oldalon, 2021. október 21-én közzétett változata.
Forrás: magyarnemzet.hu
Csorba Attila a jobb állapotú szemére sérült meg 2006 októberében. Miután az agy- és szemsérüléséből fakadó gyötrelmeket nem tudta elviselni, 2013-ban öngyilkos lett. Ő a 2006-os rendőri állami erőszak egyik halálos áldozata – mondta lapunknak adott interjújában Gaudi-Nagy Tamás. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje a 15 évvel ezelőtti brutális tömegoszlatást felidézve elmondta, Gyurcsány Ferenc felelőssége egyértelmű, miután a volt kormányfő – a saját bevallása szerint – ott volt a rendőrségi operatív irányító központban október 23-án.
– Hol volt 2006. szeptember 17-én, amikor kiszivárgott Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde?
– Az ügyvédi irodámban értesültem Gyurcsány felháborító beszédéről, amelyben beismerte a trükkök százait és azt, hogy lényegében választási csalást követtek el, mivel a tavaszi választás előtt hazug módon eltitkolták az ország csődközeli helyzetét. Amikor pedig a spontán tiltakozások megkezdődtek, biztos voltam benne: csak idő kérdése, hogy mikor csap le az akkor már évek óta Gergényi Péter által irányított rendőrség a fővárosban.
A 2002-ben kormányra került MSZP–SZDSZ idején ugyanis ekkorra már túl voltunk számos békés kormányellenes tüntetés erőszakos és jogellenes feloszlatása, a résztvevők menetrend szerinti önkényes fogva tartása, majd koncepciós eljárás alá vonása miatti jogvédő csatákon.
A 2006 őszi – bolsevik mentalitású – rendőrállami módszereket tehát már évekkel előtte előszeretettel vetette be az akkori hatalom a másként gondolkodó ellenzékiekkel szemben, és ezt egyre durvább módszerekkel folytatta a balliberális kormányzat 2006 után is.
– Mikor szerzett tudomást az első rendőri brutalitásokról?
– Az MTV székháza elleni ostrom estéjén és az azt követő hajnalon már érkeztek hozzánk bejelentések a rendőri erőszak áldozatává vált jogsértettek érdekében. Szemtanúk, barátok és kétségbeesett szülők kértek védelmet a bajba kerülteknek. Másnap este pedig elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadtak. Ne felejtsük el, hogy Gyurcsány aznap délelőtt az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást. A Blaha Lujza téren közvetlenül mellettem lőttek fejbe könnygázgránáttal egy fiatalt, akit eszméletlen állapotban vittünk a mentőhöz. A rendőrök egyre kegyetlenebbé váltak, és hajnalban elkezdődtek az embervadászatok.
Válogatás nélkül agyba-főbe vertek mindenkit, az elfogottakat először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba.
Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban. A főváros fogdái megteltek megfélemlített, többségében sérült, a védelemhez való jogtól megfosztott fiatalokkal, akikről szeretteik napokig nem tudtak semmit. Az embervadászat másnap, tehát szeptember 20-ról 21-re virradó éjjel is folytatódott. Előfordult, hogy rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak buliból hazafelé tartó fiatalokra, véresre verték, begyűjtötték, majd képtelen gyanúsítások alá vonták őket. Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, a fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át.
– A rendőri brutalitás október 23-án csak fokozódott, Budapesten elszabadult a pokol.
– Valóban október 23-án jutott csúcsra a terrorgépezet pusztító működése. Velem együtt sokan nem gondolták volna, hogy a tüntető csoportok, illetve a magányos járókelőkkel szembeni szeptemberi kegyetlen támadássorozat után a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek. Soha nem látott mértékű rendőri erőt vetettek be, rendkívül veszélyes, roncsoló hatású, ráadásul nem is rendszeresített vadászfegyvereket használtak, fejmagasságban ezerszámra lődöztek gumilövedékeket és könnygázgránátokat törvényes alap nélkül. Az itt kialakult küzdelemben többen voltak, akik súlyos sérülést szenvedtek vipera- és tonfaütésektől, könnygáztól, illetve kirívóan erőszakos rendőri fejberúgástól, bántalmazástól. A pokol legmélyebb bugyrai egyébként az Erzsébet térnél nyíltak ki, ahol vízágyús rendőrségi gépjárművek összehangolt támadása mellett egy perccel a Fidesz-megemlékezés befejezése után kardlapos lovasrohamot vezényeltek a babakocsis, kisgyermekes családokra, idős emberekre és alapvetően békés polgárokra.
Fejmagasságban kilőtt könnygázgránátokkal, illetve több ezer, szintén fej- és nyakmagasságban kilőtt gumilövedékkel vadállati módon támadtak az emberekre, minden törvényes előírást megszegve.
Több vendéglátóhelyre is betörtek, és végigvertek mindenkit, egy kikergetett vak ember hátába közvetlen közelről kétszer is belelőttek kétcentis gumigolyós lőszerrel. Csapaterős karhatalmi harcászatot folytattak az Astoriánál tartott megemlékezés résztvevőivel szemben, illetve azon békés kormányellenes tüntetőkkel szemben, akiket 23-án hajnalban – utóbb a bíróság által megállapítottan – jogellenesen szorítottak ki azért, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya „szabadon”, a nép nélkül „ünnepelhesse” a szellemi elődei által vérbe fojtott szabadságharcot számos külföldi államfő és kormányfő részvételével.
– Gyurcsány parancsára cselekedtek a rendőrök?
– Bene László volt országos rendőrfőkapitány elmondta a 2006-os vizsgálóbizottságunk előtt, hogy Gyurcsány kifejezetten arra kérte, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ő biztonságban és nyugodtan „ünnepelhessen”.
A tervet bőven túlteljesítették.
A Kossuth téri tüntetők erőszakos kiszorítása után a délelőtti órákban a Nádor utca felől állami megemlékezésre érkező tüntetők ellen a készenléti rendőrök tömegoszlatást hajtottak végre, amelyet utóbb szintén jogellenesnek nyilvánított a bíróság.
– Milyen bűncselekményi kategóriába sorolható az akkori rendőri brutalitás?
– Ez a cselekménysorozat, együtt értelmezve a szeptemberi szisztematikus rendőri erőszakkal,
mindenképpen kimeríti a terrorcselekmény fogalmát, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy a lakosság megfélemlítése érdekében súlyos erőszakcselekményeket hajtsanak végre.
Ezt maradéktalanul teljesítették is a rendvédelmi szervek, amelyek tagjai törvényellenesen, azonosítószámok és jelvények nélkül, maszkban tevékenykedtek, számos esetben kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve. Előfordult vipera használata is, illetve tudatos sérülés okozása, mint Fábián Gábornál, akinek az ujját törték el a Dob utcánál, míg ugyanitt nem messze tőle Nagy László szemét lőtték ki célzott fejlövéssel, aki el is vesztette egyik szeme világát. De a közelben sérült meg Csorba Attila is a jobb állapotú szemére, aki az agy- és szemsérüléséből fakadó gyötrelmeket nem tudta elviselni, és 2013-ban öngyilkos lett.
Ő a 2006-os rendőri állami erőszak egyik halálos áldozata.
– A Nemzeti Jogvédő Szolgálat igyekezett felkarolni az áldozatok ügyét, számos pert indítottak a különböző rendvédelmi szervekkel szemben. Mit lehet ezekről tudni? Hány rendőrt ítéltek el? Hány esetben fizettek kártérítést?
– A jogsértettek jogvédelmét kezdettől fogva elláttuk nagy számban, közel száz jogsértettel foglalkoztunk, akiknek először a büntető-, illetve szabálysértési védelmét kellett megoldani, sokszor lehetetlen körülmények között, valótlan rendőri jelentésekkel, vallomásokkal szembesülve, és azzal, hogy a rendőrségi kamerafelvételek, illetve a térfigyelő kamerák felvételei rendszeresen hiányoztak akkor, amikor azok a valótlan rendőri állításokkal szemben igazolták volna a megvádolt személy ártatlanságát. Mégis jelentős sikereket értünk el, hiszen védenceink döntő többségének felmentését vagy az ellenük folyó eljárás megszüntetését elértük.
Voltak olyanok, akiknél ez nem sikerült, ott a 2011-ben elfogadott semmisségi törvény jelentett megoldást.
Igazi áttörést a kormányváltás hozott, hiszen 2010 májusában országgyűlési határozat rendelte el a jogsértettek jóvátételét, amelyre több hullámban, de végül sor került, ideértve a közel 150 Kossuth téri tüntetőt, akiknek a gyülekezési jogát sértették meg a törvénytelen feloszlatással. Az utolsó csoportjuk idén kapta meg a jóvátételt, a legtöbben azonban már 2010–2011-ben jóvátételhez jutottak.
– Összesen hány ember sérült meg 2006 őszén?
– Közel ezer civil testi-lelki sérülését okozták ezek a 2006. szeptemberi–októberi karhatalmi akciók, és legalább kétszáz civil súlyos sérülésével jártak – köztük 14 szemsérült – negyedannyi, 47 súlyos sérült rendőrrel szemben.
Tehát Dobrev Klára hiába hazudja azt, hogy több rendőr sérült meg súlyosan, mint tüntető.
A súlyos sérültek a maradványállapottól függően akár többmilliós összegben is részesültek, nyilván ez nem adja vissza a szemük világát, de az életbeli elnehezülést bizonyos értelemben kompenzálja. Legalább háromszáz ember több mint 320 millió forint összegű jóvátételben részesült.
– A felelősségre vonás mérlege hogyan alakult?
– A rendőrök elleni eljárások terén rendkívül aggasztó a helyzet, hiszen több száz feljelentés volt, ennek nyomán csupán 61 vádemelés történt, amelyből 42 felmentéssel végződött, 17 elítélés volt, ebből két esetben letöltendő börtönbüntetést szabtak ki bántalmazó rendőrökkel szemben.
Az ügyészség képtelen volt kellő hatékonysággal feltárni ezeket a szisztematikus rendőri bűncselekményeket.
A rosszul értelmezett mundérvédelem mellett ebben az is szerepet játszhatott, hogy valóban nehezen voltak azonosíthatók az elkövetők, ugyanakkor az is tény, hogy a rendőri alegységek vezetői jelvény nélkül is fel kell ismerjék az alárendeltségükbe tartozó bevetési területen tevékenykedő rendőröket, ám ezt nem tették meg, amivel bűnpártolást követtek el.
– A legtöbb eljárást megszüntető határozat Ihász Sándorhoz köthető, aki ma a Demokratikus Koalíció igazságügyi szakértője, akkor a Fővárosi Főügyészség vezetője volt.
– A legsúlyosabb hibát az ügyészség a rendőri vezetők perénél követte el, amely a 2006-os vizsgálóbizottságunk feljelentései alapján indult, de teljesen téves nyomvonalra siklott, hiszen Gergényi Pétert például az azonosítójelvények hiánya nélküli, szisztematikus erőszakot alkalmazó rendőrök tevékenysége helyett csupán a tévészékház szeptember 18-i nem megfelelő védelme miatt vádolták meg. Így egy nevetséges mértékű, szerény négyszázezer forintos pénzbüntetést kapott. 14 rendőr vezetőből 12 -t felmentettek, döntő mértékben elévülés miatt. Az ügyészség kézzel-lábbal kapálózott az ellen, hogy mi, nemzeti jogvédők sértetti képviselőként segíthessük a vád munkáját. Hiába bocsátottunk több tucatnyi bizonyítékot a bíróság rendelkezésére, azokat nem vették figyelembe, de kétségkívül a bíróság csak a vád keretei között ítélkezhet.
A terrorcselekmény vádja sajnálatos módon annak ellenére nem merült fel, hogy a miniszterelnök megbízottja, a néhai Balsai István által vezetett vizsgálóbizottság is arra a következtetésre jutott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat álláspontjához hasonlóan, hogy a terrorcselekmény lehetősége egyértelműen adott.
Ez alapján kellett volna az egész nyomozást lefolytatni. Így kerülhette el nemcsak a rendőri, hanem az akkori politikai vezetés is a felelősségre vonást. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért erre még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.
– Gyurcsány Ferenc felelőssége megkerülhető?
– Ma már cáfolhatatlan kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések igazolják azt, hogy Gyurcsány Ferencék „jogállama” a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében miként támadt 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers karhatalmi erőszakkal.
Gyurcsány Ferenc pedig ott volt – a saját bevallása szerint – a rendőrségi operatív irányító központban október 23-án, tehát pontos tudomása, ismerete kellett legyen arról, hogy mi történik az utcákon.
Ennek ellenére sem ő, sem pedig az akkori rendőri vezetők nem intézkedtek az erőszak leállításáról, sőt most már egyértelműen az világlik ki, hogy sokkal inkább az akkori politikai és rendőri vezetés akaratának megfelelő módon zajlottak ezek a kegyetlen események, amelyek egészen 24-én, a hajnali órákig tartottak, és a szeptemberihez hasonló embervadászatokba torkolltak. Az akkori rendőri rádióforgalmazási adatok is világosan utalnak erre. Itt többek között a puskás rendőr lövészek a civilek megdögléséről és a tüntetők kicsinálásáról értekeztek egymás között rádión, a hajnali embervadászatok során pedig túszejtésről, minél nagyobb létszámú elfogásokról kommunikáltak egymással.
– A 15. évfordulóra pár napja egy emléktörvény-koncepciót ismertetett a Kossuth téren. Ennek mi a lényege ?
– Sokak kérik, hogy 15 évvel a rendőrterror után az Országgyűlés egy törvénnyel mérleget vonjon az eltelt időszakról. Ennek négy eleme lenne. Az egyik egy főhajtás az áldozatok előtt és lényegében az állam nevében törvénnyel való megkövetésük mindazért a borzalomért, amit el kellett szenvedniük. Sőt ez az évforduló alkalmat nyithatna arra is, hogy azon áldozatoknak, akik azóta vállalták a nyilvánosság előtt a 2006-os igazságtétel képviseletét, állami elismerést adjanak.
A második elem lehet az, hogy az Országgyűlés megvonja a pénzügyi jóvátétel mérlegét, ami 2010 után valóban teljes mértékben megtörtént. Több mint 320 millió forint nem vagyoni kártérítést fizettek ki közel háromszáz jogsértettnek testi sérülés, valamint személyes szabadság, emberi méltóság, illetve gyülekezési jog megsértése miatt.
Harmadik pontként fontos lenne kimondania az Országgyűlésnek, hogy az el nem évülő állami terrorcselekmény felelőseit mindenképpen szükséges megbüntetni, és ezért az Országgyűlés kifejezhetné abbéli véleményét a népszuverenitás letéteményeseként a társadalom többségének képviseletében, hogy a bűn nem maradhat büntetlenül.
Végül, de nem utolsósorban közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi koholt bizonyítékok alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani ugyanis azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen valóban ilyen régóta tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja, ezért azt mindenképpen megtehetné az Országgyűlés, hogy közkegyelmi jogait gyakorolva ezt az ügyet végképp lezárja.