Lengyel testvérekkel együtt védjük Európát, a normalitást ! - dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde a 2021. július 24-i normalitáspárti EPUE tüntetésen

2021. július 24-én, a szexuális deviánsok politikai célzatú "felvonulása" idejére  a European Patriots Unite, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom, Budaházy György, a Mi Hazánk Ifjai, a HVIM  és az Alfa Szövetség szervezett normalitáspárti ellentüntetéseket Budapest több helyszínén. Ezen hazafias rendezvények jogi biztosítását a Nemzeti Jogvédő Szolgálat látta el. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő SZolgálat ügyvezetője az lgbtqip+ felforgatóktól és politikai csatlósaiktól mentesített Andrássy úton és a Fővám téren is tartott beszédet. A mostani felvétel az Andrássy út-Bajcsy Zsilinszky út sarkán tartott tüntetésen elhangzott beszédét mutatja be, amelyet azzal zárt, hogy ebben a küzdelemben "minden hazafiara szükség van !"

Videós tudósítás a szexuális deviánsok Pride felvonulása elleni normalitáspárti tüntetésekről.

Ezen a normalitáspárti tüntetésekről szóló közlések miatt "lőtte ki" a Facebook a nemzeti jogvédő 20 ezer követővel rendelkező közösségi oldalát. Így működik a balliberális vélemény-diktatúra. Természetesen lesznek megfelelő jogi ellenlépések.

 

„Én a magyar lelkiismerethez szólok” – Zétényi Zsolt 80 éves

Dr. Zétényi Zsolt egyike azoknak, akik évtizedek óta nemcsak a magyar lelkiismeret ajtaján kopognak, hanem szóban és írásban testet öltött példájukkal a magyar lelkiismeret hűséges megszólaltatói. Arra kérjük a Történelem Urát, tartsa meg még sokáig köztünk erőben, egészségben a 2021.  augusztus 9-én 80 életévét betöltő dr. Zétényi Zsoltot ügyvédet, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnökét. Nemzeti jogvédő közösségünk nevében is kívánjuk, hogy adjon Isten jó egészséget és erőt ahhoz, hogy küldetésedet, jogászi-nemzetstratégiai küldetését tovább tudja még sokáig folytatni mindannyiunk, az egész nemzetünk üdvére és okulására. Ajánljuk figyelembe a most is minden tekintetben hatályos és érvényes köszöntő sorainkat, amelyet 75. születésnapja alkalmával tettünk közzé.

Forrás: felvidek.ma

„Alapélményem 1956 nemzeti felkelése és édesanyám mély vallásossága, s mindenekelőtt az, hogy magyarnak születtem, s lélekben, magatartásban az is maradtam, ami a Gondviselés nagy adománya” – nyilatkozta tíz évvel ezelőtt a most 80 éves dr. Zétényi Zsolt, aki 1941. augusztus 9-én született Veszprémben.

Zétényi Zsolt nevét a kilencvenes évek elején ismerte meg igazán a közvélemény. Az 1991 tavaszán beterjesztett ún. „igazságtételi törvény” az ő kezdeményezése volt, s bár 1992 tavaszán az ellenzéki képviselők és a baloldali sajtó verbális pergőtüze ellenére megszavazott törvényt az Alkotmánybíróság kétes értékű indoklással megsemmisítette, a kudarcot vallott kezdeményezéssel Zétényi beírta nevét a magyar történelembe.

A jogász végzettségű Zétényi a nyolcvanas évek második felétől tagja, titkára, majd főtitkára volt a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságnak (későbbi, rövidített nevén: Bajcsy-Zsilinszky Társaság), s 1989-ben ő is részt vett a hatalommal folytatott kerekasztal-tárgyalásokon. Az első szabad választásokon az MDF színeiben került az Országgyűlésbe, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagjaként, alelnökeként szívén viselte a határon túli magyarság sorsát. Határozati javaslatot nyújtott be például a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban, interpellált a háború után a Felvidékről kitelepített magyarok ügyében. Érdemes felidézni 1993. július hatodikán elhangzott parlamenti felszólalását, amelyben az elsők között szorgalmazott perújrafelvételt a törvénytelenül elítélt gróf Esterházy János és a jogfosztott felvidéki magyarság ügyében. Ezt a beszédet rövidítve közöljük:

„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásomat két tényre alapítom, tekintettel arra, hogy nagyon ritkán szoktam ezzel a lehetőséggel élni, és feltétlenül időszerű kérdésben. Az egyik az a hír, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése keddi plenáris ülésén – mármint az elmúlt hét keddjén – ellenszavazat nélkül, a magyar küldöttség tagjainak tartózkodása mellett megszavazta Szlovákia teljes jogú tagságát a szervezetbe. A kérdés végső elbírálása most a tanács miniszteri bizottsága elé kerül. Igen fontosnak minősítették az érdekeltek azt a körülményt, hogy mind a szlovák kormány, mind a pozsonyi törvényhozás kilátásba helyezte, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos politikáját és törvényhozását az Európa Tanácsnak az európai emberi jogi konvencióhoz csatolt ajánlása alapján végzi és alakítja. A másik hír úgy szól: néhány hónappal ezelőtt Moszkva rehabilitálta gróf Esterházy Jánost, azt a gróf Esterházy Jánost, aki a két világháború közötti időszak vezető csehszlovákiai magyar politikusa volt. Mint jól tudjuk, Esterházy János az önálló fasiszta szlovák állam idején, 1942-ben az akkori parlament egyetlen olyan képviselője volt, aki nem szavazta meg a zsidótörvényt, amely a szlovákiai zsidók ezreinek – megközelítőleg 65000 embernek – a pusztulását okozta. Esterházy János ezenkívül a szlovák és a magyar nép együttműködésének híve volt, számos kulturális és gazdasági intézményt hozott létre a magyar kisebbség javára, és amikor az első bécsi döntés után Dél-Szlovákiát visszacsatolták Magyarországhoz, továbbra is Szlovákia területén folytatta működését. Tehát az egyetlen ember, aki a népirtás ellen, az emberi jogokért szót emelt, mégis háborús bűnösként, halálra ítélten kénytelen volt tengetni életét 1957-ig, amikor börtönben halt meg. Hamvait azóta nem sikerült megtalálni, és a szlovák állam ez ideig mereven elzárkózott attól, hogy elégtételt adjon a mártírhalált halt politikusnak, és a személye által a csehszlovákiai magyarságnak is, mely annyit szenvedett ugyanazért, amiért Esterházy János. /…./ Perújrafelvételre van szükség nemcsak a halálra ítélt humanista, háborús bűnösnek bélyegzett gróf Esterházy János ügyében, hanem a csehszlovákiai magyarság ügyében, a jelenlegi szlovákiai magyarság ügyében is perújrafelvételre van szükség. Jól tudjuk, hogy a Beneš-féle dekrétumok és mindenekelőtt az úgynevezett kassai kormányprogram minden állampolgári jogától megfosztotta az akkori csehszlovákiai magyarságot, több százezer embert szülőföldjéről való távozásra kényszerítve, több százezer embert arra kényszerítve, hogy szlováknak vallja magát, és több tízezer embert arra kényszerítve, hogy Csehországba kényszermunkára vigyék, mintegy tízezret pedig a Szovjetunióba málenkij robotra. A csehszlovákiai magyarság tehát – felületes véleményekkel ellentétben – nemcsak a községnevek magyar nyelvű használatára, nemcsak a magyar nyelvű anyakönyvezésre nem jogosult még, nemcsak iskoláit fenyegeti veszély, hanem az elemi jogfosztását kimondó dekrétumokat és kormányprogramot sem tagadta meg az Európai Tanácsba felvett szlovák állam. /…/ Azt mondom, emlékezzünk és cselekedjünk okosan, de határozottan és felelősségteljesen. Tisztelt Országgyűlés! A szlovákiai magyarság ügyében, mint sok más magyar ügyben is, perújrafelvételre van szükség. Várjuk, kérjük és követeljük ezt a perújrafelvételt, figyelemmel kísérve az elkövetkezendő, nem túl biztató kilátású eseményeket. Mégis bizakodjunk!.”

Zétényi soha nem a csonka-hazában gondolkodott, az összmagyarság ügyét tartotta szem előtt. Ezért bírálta a harminc éve aláírt ukrán-magyar alapszerződést és a későbbi, immár Horn Gyula miniszterelnöksége idején megszületett magyar-szlovák és magyar-román alapszerződést is.

Zétényi politikai pályája 1994-ben véget ért. Az MDF nem indította a választásokon, különös módon tehertétel lett a párt számára egyik legtisztességesebb, legfelkészültebb politikusa. Ismét ügyvédként dolgozott, azonban a közéletnek sem fordított hátat: különböző nemzeti szervezetek tagjaként, vezetőjeként hallatta a hangját, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökeként végzett munkája pedig külön dolgozat tárgya lehetne. S közben épült az írásos életmű is, könyvek, tanulmányok sorát tette le az asztalra – ezek közül is kiemelkednek a Szentkorona-eszmével, -tannal és a történeti alkotmánnyal foglalkozó szövegek („A történeti alkotmány” című, közel másfélezer oldalas kötet összeállítása, a terjedelmes bevezető dolgozat Zétényi irodalmi munkásságának talán a csúcsa).

Idén ősszel emlékezünk majd az ún. „igazságtételi törvény” megszavazásának 30. évfordulójára, ezért az alábbiakban vázlatosan fölidézzük az akkori történéseket.

1991 májusában nyújtotta be az Országgyűlésnek dr. Zétényi Zsolt azt a képviselői önálló indítványt, amelyet „igazságtételi törvény”-ként, vagy „Zétényi-Takács törvényként” ismert meg a közvélemény. A törvényjavaslatot nem egyedül dr. Zétényi Zsolt jegyezte, azt aláíratta dr. Takács Péter képviselőtársával is, hogy – Zétényi szavaival élve – „könnyítsem az előterjesztőt terhelő jelenléti kötelezettséget”; a javaslat azonban egyedül és kizárólag Zétényi műve, bár a szöveg módosított formában jutott el a végszavazásig.

„Az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló törvényjavaslat rövid volt:

„1. § (1) 1990. május 2-án ismét elkezdődik az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és az elkövetéskor hatályos törvényekben meghatározott azon bűncselekmények büntethetőségének az elévülése, amelyeket az 1978. évi IV. tv. 114. § (2) bekezdése hazaárulásként, 166. § (1) és (2) bekezdése szándékos emberölésként, 170. § (5) bekezdése halált okozó testi sértésként határoz meg, ha az állam politikai okokból nem érvényesítette büntetőjogi igényét.

(2) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés alkalmazásával kiszabott büntetés.”

A javaslat tehát az 1944-es ideiglenes nemzetgyűlés első ülésnapja és a szabadon választott Országgyűlés első ülésnapja közötti időszakra vonatkozóan mondta ki az elévülés „nyugvását” az (1) bekezdésben pontosan meghatározott bűncselekményekre. Az Országgyűlés 1991. szeptember másodikai ülésén elhangzott beszédében Zétényi Zsolt részletesen megindokolta tervezetét. Részlet a beszédből:

„A tervezet lényege az, hogy megnyitja a büntethetőség lehetőségét a szándékos emberölés, a gyilkosság és a hazaárulás, illetve hűtlenség tényállását megvalósító kriminális cselekmények tekintetében. /…./ Amikor azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy tűzze napirendjére és tárgyalja sürgősséggel ezt a javaslatot, majd pedig döntsön legjobb lelkiismerete szerint, én a magyar lelkiismerethez szólok, abban a biztos tudatban, hogy ez jelen van ebben a Parlamentben, a Parlament tagjaiban, tekintet nélkül arra, hogy hol ülnek ebben a teremben. Nem a magyar nemzet nevében, mert erre nincsen jogom, de a legyilkolt ezrekért és a nemzet méltóságáért, a sokszor elárult magyar haza jobb sorsáért, az újabb gazságok megelőzése céljától vezetve, nemkülönben azért, hogy mindenki számára világos legyen, nem követhet el főbenjáró bűnöket sokat szenvedett népünk ellen a jövőben sem és a jelenben sem, nem számíthat arra, hogy bármilyen okból főbenjáró bűnök miatt büntetlenséget élvezhet.”

A törvényjavaslat célja világos volt: a kommunista diktatúra időszakának legsúlyosabb, állam által szándékosan, tehát politikai okokból nem üldözött bűncselekményei tekintetében újra „megnyitotta” az elévülést, lehetővé téve a megfelelő büntetőeljárások megindítását, ugyanakkor a többi, a diktatúra alatt elkövetett, de politikai okból nem szankcionált bűncselekmény vonatkozásában, kimondatlanul, „közkegyelmet” tartott kívánatosnak. A törvény célja tehát nem a bosszú, a boszorkányüldözés volt, bár a baloldali ellenzék és sajtó ezzel vádolta Zétényit.

A Zétényi-féle javaslat kritikusai azzal érveltek, hogy a korábban elévült bűncselekmények üldözhetővé tétele alkotmányellenes, a jogbiztonság felrúgása. 1991. október 8-án elmondott hosszabb beszédében dr. Zétényi Zsolt erre az érvre szabatos okfejtéssel válaszolt, s föltette a kérdést,

 „nem jelent-e jogbizonytalanságot főbenjáró bűntettek, gyilkosság és hazaárulás büntetés nélkül hagyása?”

Zétényi cáfolhatatlanul bizonyította, hogy az elévülés újbóli „megnyitása” nem ütközik a jogállamiság elveibe, hiszen a törvényben jelzett időszakban az állam politikai okokból bizonyos esetekben szándékosan nem érvényesítette büntetőigényét (gondoljunk például az Államvédelmi Hatóság nevű terrorszervezetnél alkalmazott kínzásokra), elévülésre hivatkozni tehát nem lehet.

1991. november 4-én, az 1956-os forradalom eltiprásának 35. évfordulóján a magyar Országgyűlés megszavazta a törvényt. A végszavazás előtt fölszólalt Zétényi Zsolt is; véleményünk szerint ez a beszéde a képviselői pálya egyik csúcspontja. A törvényjavaslatot támadó képviselőknek ezt mondta:

„Kénytelen vagyok feltenni újra a költői kérdést: gondolkoztak-e azon, hogy mi lenne akkor, ha a 301-es és a 298-as és más parcellák és névtelen temetők és névtelen sírok néma lakói feltámadnának, ha a legéppuskázottak, ha azok az anyák, akik gyermekükkel itt ezen a téren vonultak fel 1956. október 25-én békésen, a demokráciát követelve, és itt maradtak vérbe fagyva, lemészárolva, mit mondanának? Ez az a demokrácia, amiért harcoltak? Vagy elfogadnák-e, hogy képtelenek vagyunk a bűnösök megnevezésére és a bűnök megméretésére? Hugo Grotius-szal, a modern nemzetközi jog megalapozójával válaszolhatunk: crimen grave non potest non esse punibile, azaz: nem lehet, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető.”

A törvényt Göncz Árpád köztársasági elnök nem írta alá, az Alkotmánybírósághoz fordult. A Sólyom László vezette testület 1992. március 5-én kelt határozatával alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a törvényt. Öt nappal később, az Országgyűlés 184. ülésnapján Zétényi napirend előtti felszólalásában alapos érvekkel bírálta az alkotmánybírósági döntést, s föltette a kérdést: „Mi az oka annak, hogy az emberi élethez fűződő alapjogot nem lehet összevetni a bűnös embernek a büntetlenséghez való jogával? Hogyan lehetséges, hogy a bűnből jogok fakadnak, hogy a bűnös embernek alanyi joga keletkezik a büntetlenségre?” Majd egyik jogtudósunkat idézte: „Nagy felelősséget vállal az magára, aki a maga alapelveit alkotmányos erővel szeretné felruházni.”

A törvény megszavazása után húsz évvel megszületett Magyarország Alaptörvénye, amelynek preambulumában rögzítették azt az alapelvet, amelyet Zétényi már 1991-ben képviselt:

„Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.” Kései elégtétel volt ez Zétényi Zsoltnak.

Rövid politikusi pályájának kényszerű lezárása után is az igazságtétel határozta meg Zétényi Zsolt pályafutását. Itt és most nincs hely annak részletes bemutatására, ügyvédként, jogvédőként mit tett az áldozatok, a meghurcoltak és elítéltek rehabilitálása, az ártatlanul megvádoltak érdekében, mindössze egyetlen kiemelkedő ügyre utalunk.

2011-et írunk. A zsidóság ellen a második világháború idején elkövetett bűnök még élő tetteseinek felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Center akkor már évek óta a háborús bűnösök listájának élén közölte dr. Képíró Sándor volt csendőrtiszt nevét. A szervezet feljelentése nyomán a magyar ügyészség vádat emelt Képíró ellen; az érdemi bizonyítékokkal alá nem támasztott vád szerint a volt csendőrtiszt a törvényesen elrendelt 1942-es újvidéki razzia idején részt vett ártatlan polgári személyek meggyilkolásában. A vádlott jogi képviseletét Zétényi Zsolt látta el. A Fővárosi Bíróság 2011 júliusában kihirdetett ítéletében a volt csendőr századost a háborús bűntett vádja alól felmentette, ami kellemetlenül érintette az évek óta Képírót gyalázó nácivadász szervezetet és baloldali sajtót. Az egykori pártlap vezető publicistája például a „szélsőjobboldali történelemértelmezés egyik zászlóvivőjeként” említette Zétényit (Népszabadság, 2011. július 20. 11. p.) – teljesen alaptalanul, hiszen az újvidéki vérengzést a per során maga Zétényi is súlyos bűncselekményként értékelte, amelyben azonban védence nem volt érintve. (Ennek az ügynek a történetét Zétényi később megírta: A Képíró-ügy. Bp., 2013, 384 p.)

Nemrég jelent meg Zétényi Zsolt legújabb könyve, a trianoni békediktátum százéves évfordulójára időzítve. Az 1990-es években Ukrajnával, Szlovákiával és Romániával kötött alapszerződések jogfeladó klauzuláira rámutatva nem a történelmi Magyarország erőszakos visszaállítását sürgeti, hanem azt vallja, amit Deák Ferenc híres képviselőházi beszédében, 1861. augusztus 8-án, így fogalmazott meg:

„/…/ amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindég nehéz s mindég kétséges.”

Erről a fontos kötetről egy későbbi időpontban talán még szólni fogunk, most csak a záró mondatokat idézzük:

„A történelmi téren és időn átsugárzó Szent Korona éltető, a Gondviselés közvetítő ereje legyen és maradjon az egész Kárpát-medencén, a történelmi hazán és népein, adja meg a magyar népnek az esélyt, hogy a közép-európai népek és a többi nép javára teljesítse ezeréves hivatását, a közvetítés, a szervezés, az értékhordozás erényeit, legyen Európa kovásza.

Jó hír, cáfolhatatlan tény az, hogy a magyar nemzet és a magyar állam 100 év elteltével is létezik reményteljesen…

A magyar a világon leginkább saját magára, krisztusi lelkületű nemzet- és országépítésére, láthatatlan védangyalaira számíthat, s mindenekfölött a Történelem Urára! Isten óvja az örök Magyarországot!”

(Zétényi: Trianon és az antalli örökség. Bp., 2020, 134. o.)

Addigi pályáját mérlegre téve tíz évvel ezelőtt így fogalmazott Zétényi Zsolt: „Önvizsgálatot tartva azt látom, hogy sokkal többet kellene, kellett volna cselekedni – mégpedig eredményesen – a hiteles, istenes élet, a közösség, a nemzet, a haza erősödése, kiteljesedése, virágzása és szeretetteljes családi kapcsolatok jegyében. /…/ Sajnálom, hogy nem eleget tehettem ténylegesen, eredményesen.” Jelen sorok írója csupán egyetlen, szubjektív megjegyzést fűz ezekhez a szavakhoz. Idéztük már Zétényi

Zsolt harminc évvel ezelőtt elhangzott, írásunk címébe emelt mondatát: „Én a magyar lelkiismerethez szólok.” Talán nem túlzás, ha leírjuk: Zétényi Zsolt egyike azoknak, akik évtizedek óta nemcsak a magyar lelkiismeret ajtaján kopognak, hanem szóban és írásban testet öltött példájukkal a magyar lelkiismeret hűséges megszólaltatói. Arra kérjük a Történelem Urát, tartsa meg még sokáig köztünk erőben, egészségben a ma 80 éves Zétényi Zsoltot.

Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozott a Pest Tv-n Bede Zsolt újságírói munkájának erőszakos jobbikos akadályozása és a Jobbik gyalázatos nemzetárulása kapcsán

Forrás: a vadhajtasok cikke

Skype-on adott jogi értékelést  a Pesti TV-nek a Pesti Riport c. műsorban 2021. augusztus 6-án a Bede Zsolt elleni jobbikos erőszak ügyéről dr.  Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő.  Bede Zsoltot a vadhajtasok.hu tudósítójával szemben

Mint ismert,  Jakab Péter Jobbik elnök egyik budapesti nyilvános lakossági fórumán jobbikosok erőszakosan léptek fel.

Gaudi-Nagy Tamás szerint "döbbenetes az az eseménysor, ami lezajlik és messze túllép azon kereteken, amit egyébként egy választókkal való politikusi találkozás során a biztonság érdekében meg lehet tenni."

Hozzátette, hogy a felvételeken látszik, hogy a jobbikosok nagyon jól ismerik a Vadhajtások újságíróját, aki kellemetlen kérdéseket tett fel a párt pedofil botrányával kapcsolatban Jakab Péternek, de a Jobbik elnökének érdemi válaszadása helyett a párt emberei  kitépték Bede Zsolt kezéből a sajtótudósítást készítő telefonját, majd hátracsavarták kezeit, őt személyes szabadságától megfosztva, így gátolták sajtómunkája elvégzésében.

Több bűncselekmény minősített esete is felmerülhet egyébként: kényszerítés,  személyes szabadság aljas célból elkövetett megsértése és nyilvános rendezvényen, csoportosan elkövetett garázdaság bűntette, utóbbi két bűncselekmény akár halmazatban is állhat. - tette hozzá a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Gaudi-Nagy Tamás szerint miközben a balliberális nemzetvesztőkkel elvtelen szövetségre lépett Jobbik a sajtószabadságért folytat - látszólag - szabadságharcot, eközben a sajtószabadság jegyében eljáró újságírót erőszakkal akadályoznak meg munkája elvégzésében.

Családvédelmi akció miatt szabott ki pénzbírságot a vármegyés vezetőre a bíróság

Barcsa-Turner Gábort, a HVIM társelnökét a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2021. május 14-i végzésével 80 ezer forint összegű  pénzbírsággal sújtotta, amiért megpróbált többedmagával tavaly egy, a “szivárványcsaládokról” szóló, egyébként nyilvános rendezvényre bejutni és ott a normalitáspárti véleményét közölni. Ezt a "toleráns" Pride aktivisták önkényesen megakadályozták és rendőrt hívtak, ebből  indult az eljárás.  Az önkény miatt a kirekesztett hazafiak rövid spontán tüntetést tartottak.

A rendőrség által kiszabott bírságot a családvédő vármegyés vezető nem fogadta el és a bíróságtól kérte a bírságolás hatályon kívül helyezését, amely azonban helyben hagyta a rendőrség téves döntését. A rendőrség nem képviseltette magát a tárgyaláson és videófelvételt sem bocsátott a bíróság rendelkezésére a történtek miatt. A hazafi védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látta el. 

A videófelvétel összefoglalót ad a  tárgyalásról, amelyet követően a családvédelemért megbírságolt vármegyés vezető és védője elemezték az ügyet és szélesebb horizonton is áttekintették az egyre agresszívabban nyomuló szexuális deviáns mozgalom elleni küzdelem állását.

Figyelemre méltó, hogy ugyanez a bíróság 2018-ban egy be nem jelentett kormányellenes tüntetésen történt úttestre lépés miatt megbírságolt balliberiális tüntetőt azzal az indokolással mentesített a bírságolás alól, hogy spontán tüntetésen vett részt. Tehát ebben az esetben kitágított értelmezést adott a bíróság a spontán tüntetésnek,  a családvédő vármegyés esetén azonban önkényesen és Alaptörvény-ellenesen szűkített értelmezést.

A vármegyés vezető  kifejtette semmiféle visszatartó erővel nem bírnak számára ezek az elmarasztaló határozatok, ő csak a családvédő kötelességét teljesítette a vélemény-nyilvánítási szabadság és gyülekezési jog keretei között és a jövőben is így fog eljárni.

A védelem szerint a döntés Alaptörvény-ellenes, mivel a gyülekezési jogot garantáló alkotmányos rendelkezést sérti. A hazafiak tiltakozása szerinte egy gyors reakciójú válasz volt arra, hogy az LMBTQIP+  eszmék terjesztését és a hagyományos családok szétverését népszerűsítő rendezvényen való részvételüket önkényesen és jogellenesen megakadályozták. Ilyen esetben pedig nem áll fenn a bejelentési kötelezettség, tehát a gyülekezési szabadság megsértésének szabálysértése sem merülhet fel. A bírósági döntés Alaptörvény-ellenessége miatt alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordultak, csakúgy mint Barcsa-Turner Gábornak egy másik, szintén tavalyi magyarságot-védő  kiállása miatti szabálysértési bírságolási ügyében (http://njsz.hu/penzbirsag-a-magyarellenes-rasszizmus-elleni-hazafias-kiallasert-es-a-rendorseggel-valo-egyuttmukodesert-videoval/).

 

Videós tudósítás a szexuális deviánsok Pride felvonulása elleni normalitáspárti tüntetésekről

Bella Árpád részletes videós tudósítása a European Patriots Unite, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom, Budaházy György, a Mi Hazánk Ifjai, a HVIM  és az Alfa Szövetség által, a szexuális deviánsok politikai célzatú "felvonulása" idejére szervezett normalitáspárti ellentüntetésekről, amelyeket a hazafiak 2021. július 24-én tartottak Budapest több helyszínén, többek között a lgbtqip+ felforgatóktól és poltikai csatlósaiktól  Novák Előd és dr. Gaudi-Nagy Tamás által mentesített Andrássy úton, majd a Fővám téren és a Döbrentei téren.

Nemzeti jogvédő beszámoló a történtekről:

Gaudi a Pesti Tv-n a Facebook oldalának "kilövéséről" és a kiszabadult két székely hazafi ügyéről

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a Pesti Tv Pesti Riporter c. műsorában 2021. július 28-án a koncepciós terrorvád alapján elítélt, román börtönből most szabadult két székely hazafi (Beke István-Szőcs Zoltán) ügyéről és arról, hogy miután a Facebook önkényesen, jogellenesen a napokban elérhetetlenné tette a 20 ezer követővel rendelkező közösségi oldalát milyen ellenlépéseket tervez, ezt a véleménydiktatúrát miként értékeli, továbbá miért tartja szükségesnek a balliberális politikai törekvéseket egyoldalúan szolgáló közösségi oldalak jogi megregulázását.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye Beke István  és Szőcs Zoltán szabadulása kapcsán:

A Magyar Nemzet c. napilap és a vadhajtasok.hu cikkei dr. Gaudi-Nagy Tamás közösségi oldalának Facebook általi önkényes letiltásáról:

Letiltotta Gaudi-Nagy Tamás oldalát a Facebook

Forrás: magyarnemzet.hu

AZ ÜGYVÉD A MAGYAR NEMZET TUDÓSÍTÁSÁT OSZTOTTA MEG KÖZÖSSÉGI OLDALÁN

– Vasárnap tettem fel közösségi oldalamra a saját képes beszámolómat és a Magyar Nemzet, továbbá az MTI azon tudósításait, amelyek a Budapest Pride elleni előző napi tüntetésekről tudósítottak.

Rá pár órával a Facebook leblokkolta, elérhetetlenné tette az oldalamat közösségi alapelvek megsértésére hivatkozva, bár konkrét jogsértést nem jelöltek meg; ilyen egyébként nem is volt – nyilatkozta lapunknak a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd egyike volt azoknak, akik az European Patriots Unite Egyesület szervezésében ellendemonstrációt és beszédet tartottak az Andrássy úton, majd a Budaházy testvérek által szervezett másik ellentüntetésen, a Fővám téren.

– A Facebooknak huszonnégy órát adtam arra, hogy visszaállítsák az oldalamat, mivel gyűlöletbeszédet nem tartalmazott a bejegyzés, alapelvet nem sértett. Amennyiben ez nem történik meg, pert indítok a közösségi oldal üzemeltetője ellen az oldalam visszaállítása, és százmillió forintos sérelmi díj érvényesítése érdekében – mondta az ügyvéd, hozzátéve: tíz évig működött a húszezer követőt számláló közösségi oldala, amely a hazai jogvédő szervezetek, közéleti személyiségek körében jelentősnek tekinthető (a Soros-féle Társaság az Alapjogokért nevű szervezetnek hatvanezer, a Helsinki Bizottságnak negyvenezer követője van).

Gaudi-Nagy Tamás emlékeztetett arra is, hogy a Facebook nem először alkalmaz kettős mércés véleményterrort megvalósító önkényt, és üldözi a hazafias tartalmú, a hagyományos értékek mellett elkötelezett bejegyzéseket, közszereplőket. Korábban letiltották a Mi Hazánk elnökének, Toroczkai Lászlónak a 170 ezer követőt számláló közösségi oldalát, aki azóta első fokon pert nyert emiatt.

Ráadásul amiért Gaudi-Nagy Tamás 2018-ban védelmére kelt a „terrorizmus” koncepciós vádjával, a román bíróság által ártatlanul elítélt két erdélyi magyar aktivistának, Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, a Facebook eltávolította bejegyzését és harminc napra letiltotta őt.

Az ügyvéd szerint ez vár a közeljövőben a választáshoz közeledve egyre több nemzeti elkötelezettségű közszereplőre, ezért elkerülhetetlen a Facebook jogszabályi megregulázása a véleménynyilvánítás szabadságának megóvása érdekében.

Gaudi-Nagy Tamást egy Magyar Nemzet cikk miatt végleg törölte a Facebook

Forrás: vadhajtasok.hu

Ezekben a percekben tettük le a telefont, Gaudi-Nagy Tamással beszéltünk.

Értetlenül állunk a dolgok előtt, az ügyvéd, jogvédő az alábbiakat fogalmazta meg szerkesztőségünk felé:

A zuckerbergi diktatúra láthatóan nem bírta tolerálni azt a kiállást, amelyet a normalitáspárti tüntetők és nemzeti jogvédők tanúsítottak tegnap a Pride felvonulás ellentüntetései kapcsán. A tüntetésre való felhívást is törölte a Facebook, közösségi alapelvek megsértése miatt. Abban semmi ilyen nem szerepelt. (csak a tüntetések ténye, illetve, hogy az NJSZ jogvédő biztosítást ad)

Ezt követően írtam egy beszámolót a tüntetéseken zajlottakról, ahol értékeltem az eseményeket, de nem írtam becsmérlő, gyűlölködő, erőszakra uszító, gyűlöletbeszédnek minősülő megnyilvánulás nem volt benne. Pusztán a normalitás és a hagyományos értékek melletti kiállás és elkötelezettség. Feltettem néhány fényképet, illetve a legfrissebb poszt, az pedig a Magyar Nemzetnek a tegnapi, normlitáspárti ellentüntetésekről szóló cikke volt. Tehát az értékelés ebből az, hogy most már olyan alacsonyra húzta meg a tűrésküszöböt a liberális dogmák ellenzői vonatkozásában a Facebook, hogy itt már pusztán - mint pl. a müncheni Eb-meccsen az LMBTQ elleni vélemények hangoztatása - ez már szerintük gyűlöletbeszéd. Ez már a totális liberális véleménydiktatúra.

Mindenről vasárnap 16 óra körüli email üzenetben értesítettek, hogy ugye "lebénították" a 20000 követővel rendelkező oldalamat, mert hogy az irányelvek állítólagos megsértésére került sor, semmilyen előzetes figyelmeztetést nem kaptam egyéként, pedig a saját szabályzatuk szerint ez kellett volna, hogy történjen.

Jogorvoslati lehetőséget sem biztosítanak.

Én egy 24 órás ultimátumot adtam nekik írásban, kifejtve, hogy semmilyen gyűlöletbeszédet és a szabályzatukat sértő megnyilvánulás nem volt ezekben a posztokban, ezért ez egy jogellenes intézkedés, ami egyébként a nemzetközi és a hazai jogszabályokkal is ellentétes, meg a saját szabályzataikkal is. Főleg azon elköteleződésükkel is, amely a vélemények sokféleségének a garanciájáról szól. Kilátásba helyeztem, hogy amennyiben nem vonják vissza a blokkolást, akkor pert indítok a blokkolás megszüntetésére, és egyúttal 100 millió forintos sérelem iránti igényt terjesztek elő.

Annyit még érdemes megjegyezni, hogy hazai jogvédő szervezetek terén ez a húszezres követő tábor nagyon jelentősnek mondható, hiszen a TASZ-nak 60000, a Helsinki Bizottságnak 40000 követője van.

A Magyar Nemzet cikkét mi is szemléztük, ami itt olvasható.

Természetesen amennyiben az ügyben lesznek fejlemények, azonnal beszámolunk azokról is.

"Magyarország egy erős bástya, amit be akarnak venni"- Gaudi-Nagy Tamás a Hír Tv-ben a gyermekek védelmét szolgáló törvényről, a normalitás védelme érdekében szervezett holnapi hazafias demonstrációkról és a Pride felvonulás betiltását célzó NJSZ indítvá

"A normalitás és gyermekeink védelmében" címmel hirdette meg demonstrációját a European Patriots Unite, amit a Budapest Pride felvonulás napján, július 24-én tartanak meg 14 órától az Andrássy út-Bajcsy-Zsilinszky út sarkán.  Ezt aznap 15 órától a Fővám téren egy másik hazafias normalitáspárti tüntetés követ és a sort 16 órai kezdettel a Döbrentei téren tartandó gyermek- és családvédő demonstráció zárja.

(http://njsz.hu/tiltakozzunk-egyutt-julius-24-en-a-szivarvanyos-aberralta...)

A Magyarország élőben vendége Gaudi-Nagy Tamás, az Egyesület elnökségi tagja és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője  volt, aki méltatta a gyermekek védelmét szolgáló törvényt, büntetőjogi szankciókat és kemény végrehajtást szorgalmazott, ismertette a  holnapi normalitáspárti tüntetéseket és a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak a  Pride vonulás megtiltása, korlátozása érdekében a budapesti rendőr-főkapitányhoz  benyújtott közérdekű indítványát.

"Magyarország egy erős bástya, és ezt a bástyát szeretnék bevenni" - mondta többek között a nemzeti jogvédő.

A hazafias ellenállás több helyen is kiállt a normalitás mellett - kordonok közé szorultak a balliberális ellenzéki tüntetést végrehajtó "felvonulók"

Köszönet minden hazafinak, aki az elsöprő láncszerűen kapcsolódtak egymáshoz, azok között pedig alkotmányos jogainkkal élve vonultunk át molinókkal, jelszavakkal alapvetően korrekt rendőri biztosítás mellett. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél azonban - az egyik bejelentett hazafias tüntetési helyszínen - felesleges, zaklató rendőri  igazoltatás alá vonták a hazafiakat és  a Gellérthegynél pedig - bár végül eredménytelenül - akadályozni próbálták a 12 méter hosszú antilmbtq molinó kifeszítését. Több alkalommal azonban a   "büszke felvonulók" közé vitt gyermekek gondozói elleni feljelentéseink nyomán kiskorú veszélyeztetése bűntette miatt a rendőrség intézkedett. A Belváros közönsége sok helyen tapssal és integetéssel fogadta a normalitáspárti kiállásunkat, amelyet a végső győzelemig folytatunk.

Tudósítások: mandiner.hu , magyarnemzet.hu

 

Isten óvja és vezesse Magyarországot !

Honfitársi üdvözlettel:

 Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Tiltakozzunk együtt július 24-én a szivárványos aberráltak és felforgató politikai csatlósaik országhódítási kísérlete ellen ! - a nemzeti jogvédők jogi biztosítást adnak a hazafias tiltakozásoknak.

Tiltakozzunk együtt július 24-én a szivárványos aberráltak és felforgató politikai csatlósaik országhódítási kísérlete  ellen !

https://www.vadhajtasok.hu/2021/07/22/ket-hazafias-szervezet-is-tuntet-a-budapest-pride-ellen-reszletek

Ajánlom a részvételt cselekvő hazafiaknak a fenti felhívás szerinti mindkét tüntetésen, amelyek egymást követik, tehát, aki a 14-14.45 közötti  Andrássy úti tiltakozáson kezd, átér gyalog is a 3 órás Fővám téri hazafias megmozdulásra.

Legyünk minél többen, mutassuk meg a nemzeti ellenállás erejét !

Mellettünk most már nemcsak a normalitás igazsága, de most már a jog is. 

A zuckerbergi facebook diktatúra ezt a felhívást letiltotta, de  a big-tech liberális vélemény-terror eszköztára már nem elég, hogy a hazafias  ellentüntetésekre való mozgósítást megakadályozzák.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (ww.njsz.hu) jogi biztosítást ad mindkét normalitáspárti tüntetésen. Ügyeleti számunk: 30 549 4167

Honfitársi üdvözlettel:

 Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Végre kiszabadult a román börtönből a két meghurcolt székely hős hazafi, Beke István és Szőcs Zoltán !

Beke István és Szőcs Zoltán az értük szintén sokat küzdő Kulcsár Terza József székely képviselővel Kezdivásárhelyen tartottak július 20-én egy nappal a szabadulásuk után sajtótájékoztatót:

Így számolt be a július 19-i remek hírről a népszerű székely portál.

Felemelt fejjel mentek be és jöttek ki sokéves rabság után a székely ellenállás és önrendelkezés hősei, akikkel már a koncepciós kirakatper miatti elfogásuk előtt bajtársi kapcsolatban álltam.

Tisztelet és elismerés illeti őket, megtörhetetlen kitartásuk és nemzethűségük örök példa és minta minden hazafi számára. Isten adjon nekik és családjaiknak sok erőt, türelmet és szerencsét a  megpróbáltatások után életük folytatásához.

Kiemelt és megtisztelő nemzeti jogvédő feladat volt az értük folytatott jogi és politikai küzdelem, köszönet mindenki másnak is, aki szabadságukért és jogaikért harcolt-harcol.

Morvai Krisztina az elsők között állt ki értük 2016-ban az Európai Parlamentben és szállt vitába a koncepciós terrorvádat védő, hazudozó román képviselővel.

Krisztinával és Almási Lajossal 2016-ban készített dokumentumfilmünkből sok minden kiderül a két derék székely hazafi ügyéről.

Továbbra is fenntartom,  amit  2018 nyarán Kézdivásárhelyen a szabadulásukért tartott tüntetésen mondtam (ekkor kiadott közleményemet a zuckerbergi diktatúra terrorizmus-támogatás miatt törölte): "Öt év a semmiért: ez egy felháborító, jogi köntösbe öltöztetett székely- és magyarellenes támadás és provokáció, az európai jogállami elvek teljes sárba tiprása”

A cél nem lehet más mint, a teljes jogi rehabilitáció és jóvátétel elérése számukra és persze az önrendelkezésért vívott küzdelem folytatása.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Pesti Tv - Az Ügy c. műsor a 2006 őszi rendőrterrorról és a Budaházy-Hunnia terrorvádas eljárás abszurditásairól

Forrás: pestitv.hu

A Pesti Tv  Az Ügy c. műsorában felidézi és megmutatja a 2006-os rendőrterror legdurvább pillanatait, exkluzív interjúkat láthatnak áldozatokkal, akiket péppé vertek (Dukán Dániel) vagy csaknem agyonlőttek a nem rendszeresített lövedékeikkel (Apáthy Istánné). 

A műsor második részében megszólal Budaházy György,  az őt és 16 hazafit terroristának minősíteni célzó, 12 éve tartó büntetőeljárás anomáliáiról. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő pedig a Budaházy-Hunnia ügy gyurcsányi  indíttatásairól és a közkegyelem szükségességéről beszélt.

Hír Tv "Magyarország élőben" c. műsorban Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozott a 2006 őszi rendőrterror és a strasbourgi önkény 53 áldozatának kártérítéséről, jelezte: jogsértettek még jelentkezhetnek (2021-07-05)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére a 1354/2021 (VI.05.)  sz. kormányhatározat alapján 15 év után kártérítést kap a 2006. október 23-i Kossuth téri jogellenes tömegoszlatás áldozatainak utolsó olyan 53 fős csoportja, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárási önkénye miatt még nem részesült jóvátételben.

A HírTV Magyarország élőben című műsorának Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője volt a vendége 2021. július 5-én, aki megvilágította az ügy hátterét (http://njsz.hu/kozel-15-ev-utan-kap-karteritest-a-2006-oszi-rendorterror-53-aldozata/), kérte a kártérítésre jogosultak jelentkezését  az njsz@nemzetijogvedo.hu illetve a 2006jogsertettek@gmail.com címeken, de szólt az idén szeptember 17-én induló, 2006 őszi rendőrterrort bemutató országjáró vándorkiállításról is részletek:

Közel 15 év után kap kártérítést a 2006 őszi rendőrterror 53 áldozata

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ, www.njsz.hu) ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás és a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnök, Gőbl György 2021. július 2-án Budapesten, a Kossuth téren sajtótájékoztatót tartottak  a Kormány 1354/2021 (VI.05.) sz. határozatáról, amely által  a 2006 őszi rendőrterror áldozatainak utolsó nagy csoportja, 53 jogsértett Kossuth téri tüntető is hozzájuthat az őket megillető jóvátételhez. A kormányhatározat úgy rendelkezik, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 20424/10. számú ügyében érintett, de eljárási okból ki nem fizetett kártérítési igényeket fel kell mérni, és ezen igényeket az állam teljesíteni kívánja a korábbiakhoz hasonló 862 EUR összegű (jelenleg kb. 300.000,- Ft) mértékben.

2018-ban már sikerült közülük 13 főt megtalálni, de még 40 jogsértettet, illetve az elhunytak esetében a jogutódokat keressük, várjuk a jóvátétel érdekében mielőbbi jelentkezésüket a njsz@nemzetijogvedo.hu illetve a 2006jogsertettek@gmail.com e-mail-címen, hogy megkaphassák a kártérítést.

Néhai dr. Grespik László nemzeti jogvédő ügyvéd kiharcolta, hogy a 2006. október 23-ai hajnali  Kossuth téri tüntetés-feloszlatást jogellenessé nyilvánítsa a hazai bíróság, majd 173 panaszos képviseletében az EJEB-hez fordult kárigénnyel. Sajnos életében nem született meg a kedvező ítélet, amelynek jogalapja fennállt, és az az EJEB saját gyakorlatának is megfelelt volna. Ennek oka az EJEB még az átlagosnál is sokkal hosszabbra nyúlt eljárása volt.  2016-ban bekövetkezett tragikus halála után 120 jogsértettet sikerült megtalálni és javukra sikerült egyezséget kötni az Igazságügyi Minisztériummal 2018 tavaszán fejenként 862 EUR kártérítés érdekében, amely teljesen megfelel a gyülekezési jog megsértése miatti hazai, illetve nemzetközi bírósági gyakorlatnak.

A jóvátétel kifizetésére fél évvel később került sor, mivel a strasbourgi testületnek fél év kellett még az egyezség jóváhagyásához is. 

Az egyezség után az ügyet folytató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd kezdeményezte a maradék 53 jogsértettből a később megtalált 13 fő kártérítését is, de az ő igényüket eljárási okokból nem sikerült érvényesíteni az EJEB előtt, mivel a balliberális hatalom patrióta jogsértettjeivel szemben a Soros és balliberális befolyásolás alatt álló strasbourgi bíróság kettős mércét alkalmazott, amikor eljárási okokra hivatkozva tévesen megtagadta az ügyük ismételt nyilvántartásba vételét.

Ezt követően sikerült dr. Varga Judit igazságügyi minisztert meggyőzni a kimaradtak többi jogsértetthez hasonló kárrendezéséről, ennek nyomán született meg a kárrendezést célzó kormányhatározat.  Fontos, hogy a kártérítés kormányzati rendezése okán ezen jogsértettek nem váltak a „strasbourgi önkény” áldozatává, azután, hogy a gyurcsányi önkény súlyosan megsértette alapvető jogaikat. Természetesen a 2006 őszi rendőrterror felelőseinek megbüntetése is elkerülhetetlen, mert ez jelenti a teljes igazságtételt.

A Magyar Nemzet tudósítása a sajtótájékoztatóról:

Tényfeltáró cikk  a 2006 őszi rendőrterror tagadóinak hazugságaira:

 

Gaudi-Nagy Tamás a 2006 őszi rendőrterrorról szóló vándorkiállításról és a szemkilövetők hazugságairól a Karc FM-n

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Karc FM-n 2021. június 4-ei interjúja  a 2006 őszi rendőrterrorról szóló vándorkiállításról, a szemkilövetők hazugságairól, illetve a magyarságot veszélyeztető hatalmi törekvéseiről a Karc FM-n. Műsorvezető: Imrényi Dávid

 

Gaudi-Nagy és ifj. Lomnici 2006 őszi rendőrrterrorról szóló vándorkiállításról a Kossuth Rádióban

Gaudi-Nagy Tamás és ifj. Lomnici Zoltán válaszoltak Kakukk L. Tamás kérdéseire a 2006 őszi rendőrrterrorról szóló vándorkiállítással kapcsolatban a Kossuth Rádió "Jó reggelt Magyarország" című műsorában 2021 június 3-án.

 

A 2006 őszi vándorkiállítás további részletei itt ismerhetők meg:

Budaházyék közkegyelme és Gyurcsányék felelősségre vonása elengedhetetlen és elkerülhetetlen

Megkerülhetetlen nemzeti kötelesség a Gyurcsány-Bajnai időszak koholmányai okán máig a Hunnia-Magyarok Nyilai ügyben jogtalanul terrorvád alatt tartott, 2009 óta zajló koncepciós eljárás terhe alatt élő kiváló hazafiak és honleányok, köztük Budaházy György közkegyelemben részesítése és rehabilitálása.

Bár a Fővárosi Ítélőtábla  2018-ban négy jogcímen is súlyosan törvénysértőnek minősítette és hatályon kívül helyezte  a 17 hazafira összesen 125 esztendőnyi, teljes egészében letöltendő fegyházat kiszabó, botrányos elsőfokú ítéletet (a tanácselnök bíró belebukott a kétes körülmények között született ítéletbe),  a megismételt eljárás napjainkban is zajlik. Ld.: https://budahazy.blogspot.com/2021/06/csutortokon-folytatodik-hunnia-ugy.html

Ugyanakkor a 2006 őszi hatalmi erőszak miatt terrorvád alá vonandó őszödi böszme fegyház helyett szabadlábon van, sőt a nemzetellenes ellenzék vezéreként ismét hatalmat akar és újra a magyarság elleni támadásokra készül.

Ez tarthatatlan és elfogadhatatlan.

Budaházyék közkegyelme és Gyurcsányék felelősségre vonása  elengedhetetlen és elkerülhetetlen.  

Honfitársi üdvözlettel:

 Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Gaudi-Nagy és ifj. Lomnici 2006 őszi rendőrrterrorról szóló vándorkiállításról a Kossuth Rádióban

Gaudi-Nagy Tamás és ifj. Lomnici Zoltán válaszoltak Kakukk L. Tamás kérdéseire a 2006 őszi rendőrrterrorról szóló vándorkiállítással kapcsolatban a Kossuth Rádió "Jó reggelt Magyarország" című műsorában 2021 június 3-án.

A 2006 őszi vándorkiállítás további részletei itt ismerhetők meg:

Megmutattuk a világnak, hogy milyen a magyar virtus!

Szép volt fiúk !
Parádésan harcoltatok mindannyiunkért.Felejthetetlen élményt adtatok. Magyarnak lenni büszke gyönyörűség, különösen e győzelemmel felérő dicső helytállás napján !