A Magyar Katolikus Rádió Reggeli riport című műsorában (riporter: Kövesdy Zsuzsa) 2023. március 15-én  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a Budaházy-Hunnia ügyként ismertté vált koncepciós terrorperben március 9-én kihirdetett másodfokú ítéletről, a meghurcoltak jelenlegi sanyarú helyzetéről és a kegyelmi megoldás elkerülhetetlenségéről, amit széleskörű társadalmi támogatás mellett a márciusi ifjak 12 pontjának 11. pontja is időszerűvé tesz.

A Budaházy-Hunnia ügy és kegyelmi megoldásért zajló társadalmi törekvések  részletei a szabadsagot.com honlapon megtalálhatók  amelynek címlapján a kegyelmet szorgalmazó petíció is aláírható.

(NJSZ közlemény, 2023. március 18., www.njsz.hu)

Jogerősen bűnösnek nyilvánították a balliberális oldal egyik megmondó emberét, dr. Lattman Tamás jogászt, akinek a 2018-as választások előtt még miniszterelnök-jelölti ambíciói is voltak. A Fővárosi Törvényszék nemrég kézbesített, 2023. február 14-én kihirdetett jogerős ítéletében a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Gaudi-Nagy Tamás sérelmére elkövetett két rendbeli rágalmazás vétsége miatt bűnösnek találta és intézkedésként egy évre próbára bocsátotta dr. Lattmann Tamást, valamint a bűnügyi költségek (68.400,- Ft)  megfizetésére kötelezte. A próbára bocsátás annyit jelent, hogy egy éven belüli újabb szándékos bűncselekmény esetén már ezen bűncselekmény miatt büntetést szabnak ki Lattmannra.

Itt látható dr. Gaudi-Nagy Tamás videós értékelése a Lattmann Tamást rágalmazás miatt bűnössé nyilvánító jogerős ítéletről, amelyről nemrég a Magyar Nemzet c. napilap is hírt adott.

Tanulságos megtekinteni a perbeszédeket az NJSZ-Gaudi-Nagy v. Lattmann magánvádas büntetőeljárás másodfokú szakaszában.

A másodfokú ítélethirdetés felvétele az NJSZ-Gaudi-Nagy v. Lattmann magánvádas büntetőeljárásban.

Lattmann a rágalmazást azzal követte el a jogerős ítélet ítéleti tényállása szerint, hogy a 2006 őszi Gyurcsány-féle rendőrterror utolsó, 53 fős  károsulti csoportjának két évvel ezelőtti kárrendezése kapcsán egy, saját oldalán megjelentetett írásában valótlan és sértő módon „ügyvédmaffiának” nevezte a hazafias ügyvédekből álló Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ) (njsz.hu) és dr. Gaudi-Nagy Tamást ügyvezetőt pedig „ügyvédmaffia” vezetőjének.

Lattmann feltűnően szoros szakmai kapcsolatban áll egy prágai székhelyű jogállamisággal foglalkozó NGO szervezettel, amelyről a Tűzfal Csoport kimutatta, hogy  Soros befolyása alatt állhat.

Nemrég  Szél Bernadett-tet,  az LMP korábbi társelnökét ítélték el első fokon dr. Tarnai Richárd Pest vármegye főispánja sérelmére elkövetett rágalmazásért.

A rágalmazással elkövetett személyiségi jogsértés miatt várhatóan polgári per indul rövidesen, hiszen Lattmann védője, dr. Sziklai János  jelezte a sértetteknek, hogy a bűnügyi költségeket önként kifizeti az elkövető, de az NJSZ és Gaudi-Nagy által a jóhírnevük megsértése miatt tőle követelt 2 milliós sérelemdíjat nem hajlandó. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, NJSZ ügyvezető nemrég ügyvédi felszólítással követelte Lattmann ügyvédjétől a jogerős büntetőbírósági ítélet alapján a rágalmazó szófordulat cikkből való törlését, elégtételi közlemény megjelentetését, a jogerős ítélet szerinti bűnügyi költség megfizetését és  bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértés miatti sérelemdíjak (1-1 millió forint sérettenként) megfizetését.

A Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd vezette NJSZ képviselte a 2006-os állami terror keretében a Kossuth téren október 23-án történt hajnali brutális tömegoszlatás áldozatainak kártérítési ügyét az Emberi Jogok Európai Bíróságán indított eljárásban, amelyben korábban néhai dr. Grespik László ügyvéd járt el.  A hosszas eljárás során sikerült végül a Kormánnyal kötött egyezséggel, illetve egy kormányhatározattal rendezni a jóvátételt személyenként 270 ezer forint mértékben.

A kártérítésekről 2021-ben dr. Varga Judit igazságügyi miniszter adott hírt, amire Lattmann saját honlapján reagált egy szakmailag téves, mutyit és blöfföt sejtető cikkben, azt írva egyebek mellett, hogy  "a 2010-2014 között jobbikos parlamenti képviselő Gaudi-Nagy Tamás vezette Nemzeti Jogvédő Szolgálat néven futó jobbikos-fideszes ügyvédmaffia minden lehetséges panaszt megkísérelt megállapodással, pénzügyi kártérítésekkel rövidre zárni."

Az NJSZ és Gaudi-Nagy Tamás mint sértettek – miután a jogsértés elhárítását és jóvátételét célzó felszólításuk eredménytelen maradt - magánvádas feljelentést tettek, és elsőfokon, majd jogerősen megnyerték a büntetőpert. Lattmannék eredménytelenül védekeztek azzal, hogy a közszereplőknek tűrniük kell az ilyen közléseket. A jogerős ítélet kimondja többek között, hogy Lattmann azért követte el a rágalmazást, mert "nem élveznek védelmet a gyalázkodó, bűncselekmény elkövetésére utaló, valótlan tartalmú tényállítások.", továbbá az "„ügyvédmaffia” tényre utaló kifejezés egyértelműen bűnszervezetre, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények szervezett elkövetésére szakosodott bűnelkövetői csoportra, közösségre utal, ezáltal olyan jogellenes magatartásra vonatkozik, mely valóságos volta esetén büntetőeljárás megindításának alapjául szolgálhatna."

Nem a mostani rágalmazás Lattmann egyetlen botrányos ügye. A Magyar Nemzet c. napilap korábban beszámolt róla, hogy Lattmann – aki korábban sikertelenül a baloldal miniszterelnök-jelöltjének is ajánlkozott – egy, a 2019-es önkormányzati választás előtt készült esélylatolgatás ürügyén szállt bele Párkányi Eszterbe, az Alapjogokért Központ elemzőjébe. A jogász akkor úgy fogalmazott, hogy „az Alapjogokért Központ az a hely, ahol még az alapszakos diplomájukat sem megszerzett »elemzők« osztják az okosságot a propagandamédiában. Igaz, legalább csinosak. Vajon milyen funkcióik vannak még?” – célozgatott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezt követően megszüntette Lattmann közalkalmazotti jogviszonyát, azzal indokolva, hogy az oktató megnyilvánulása egyetemi polgárhoz méltatlan és elfogadhatatlan volt.

A tanulság az, hogy a jobboldali, patrióta, konzervatív személyek és szervezetek jóhírnevét és becsületét is védik a jogszabályok, és amennyiben a magukat előszeretettel, de sokszor minden alap nélkül toleránsnak és demokratának beállító balliberálisok megsértik a jobboldali személyek és szervezetek jóhírnevét és becsületét, úgy polgári- és büntetőjogi személyiségvédelmi eszközökkel fel lehet lépni velük szemben, mivel ők sem állnak a törvények felett és kötelesek viselni jogsértéseik polgári- és büntetőjogi következményeit.

Ezzel az üggyel azt is be kívánjuk mutatni, hogy véget ért a liberális jogi fölény a jogvédelmi jogvitákban: a liberálisok nem mentesülhetnek  a patrióták ellen elkövetett jogsértő cselekményeik következményei alól, ráadásul az általuk csak rájuk alkalmazandónak tekintett és általuk előszeretettel használt jogi érvekkel győztük le őket, miközben hiába hivatkoztak egyébként tévesen a George Soros emberei által uralt, Strasbourgban székelő  Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.  Eljutottunk oda, hogy a bíróságok végre alkalmazzák velük szemben is a személyiségvédelmi eszközöket, bár egy ilyen aljas, politikai motiváltságú és kártékony célzatú, nagy nyilvánosság előtti lejáratási kísérlet megítélésünk szerint súlyosabb jogkövetkezményeket is maga után vonhatott volna. De még következik a második menet: a sérelemdíj és a többi polgári jogi szankció érvényesítése. Valódi visszatartó hatást a büntető- és polgári jogi eszközök együttes bevetésétől várhatunk.

Mindezzel egyúttal biztatást szeretnénk adni a nemzeti érdekű ügyekben balliberális oldalról támadást szenvedő hazafiaknak, hogy érdemes kiállni és fellépni a jogsértés megtorlás érdekében, mert a háttérhatalmi érdekeket szolgáló balliberálisok egyáltalán nem legyőzhetetlenek a jogi küzdőtéren sem.

Petőfiék március 15-én alig voltak egytucatnyian, amikor elindultak és mi lett belőle... Áprilisi törvények, majd szabadságharc. Akkor és ott tudták, hogy cselekedni kell, mert a szabadság nem magától jön, az önrendelkezést ki kell vívni a nemzeti megmaradás érdekében és azt meg is kell védeni. Nagy idők voltak, nagy emberekkel. Legyünk méltók hozzájuk!

A történelemformáló márciusi 12 pont 11. pontja a politikai státusfoglyok szabadon bocsátásáról szól. Emlékezetes, hogy a császári udvar a politikai ellenzék működését ellehetlenítette, tagjait bebörtönözte. Az akkori kor legismertebb politikai foglya Táncsics Mihály (eredetileg Stancsics Mihály) volt, akit 1847-ben sajtóvétségért tartóztattak le. Táncsicsot 1848. március 15-én szabadították ki börtönéből a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozó nép. A többek között Petőfi Sándort is sorai között tudó közcsendi bizottmány aznapi közleményében  a következőképpen írja le a politikai fogoly szabadítás történetét: " a közgyűlés alolírt választmányt bízta meg, hogy a rend fentartásául czélszerűen intézkedve, határozatait foganatosítsa, mellyeknek teljesítéséül alolírt választmány kiküldetéséhez képest kieszközlötte, hogy Stancsics Mihál hazánkfia, ki azért mert szabadon írt, mint statusfogoly Budán le vala tartóztatva bírói ítéletig nyomban szabadon bocsáttatott, s a nép kiséretében a családjának adatott vissza."

Korunk Táncsics Mihálya Budaházy György, akire a 2010 előtti nemzetellenes balliberális kormány elleni cselekedetek miatt kilenc honfitársával együtt a Hunnia perben március 9-én kihirdetett másodfokú bírósági ítélet összesen 45 és fél év végrehajtandó  fegyházbüntetést (egy másfél éves börtönbüntetést kivéve) szabott ki. Hat elítélés (közte Budaházy György 6 éves fegyházbüntetése) jogerős, őket már ismét rácsok mögé zárták. Tegnap a Háttér Társaság által kezdeményezett másik, Budaházy és két társa elleni büntetőeljárásban eljáró védőként, bent voltam nála a Gyorskocsi utcai BV Intézetben és éppen akkor kézbesítették ki neki a befogadási értesítését, amely szerint még 2025. június 25-ig kellene fegyházban lennie, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárták. Ez több mint 2 év és 3 hónap.

Öt bebörtönzött és az eljárás harmadfokú szakaszában még szabadlábon védekező további négy társának fejenként még ennél is többet kellene a fegyház rácsai mögött töltenie, szintén feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül.

A hatgyermekes (közte két örökbefogadott gyermek, egyikük súlyosan fogyatékos) informatikus, Nagy Zoltánnak még több mint 4 évet, akinek a felesége szívszorító nyilatkozatban (21:47-től) tudatta március 9-én dr. Répássy Róbert igazságügyi parlamenti államtitkárral azt, hogy  Zoltán ismételt rácsok mögé kerülése milyen elképesztő és lényegében megoldhatatlan nehézségeket jelent számukra, ráadásul, ha napokon belül nem tud dolgozni Zoltán, akkor elvesztheti munkahelyét, ami kilátástalan helyzetbe hozná az egész családot.

A PestiSrácok videós tudósítása elején az látható, hogy a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság és tucatnyi tüntető márciusi 9-i ítéletet követő Igazságügyi Minisztérium előtti gyors reagálású akciója keretében ismertetésre kerül Budaházy György feleségének a másodfokú ítélet fejleményeivel kiegészített indítványa, amelyben kérte  Budaházy György jogerős és végrehajtásában megkezdett hat év fegyház büntetése félbeszakítását és kegyelmi kérelmének támogatói javaslattal dr. Novák Katalin köztársasági elnök  részére mielőbb történő felterjesztését. Az ismertetést követően dr. Répássy Róbert parlamenti államtitkár a kérelmet nyilvánosan átvette. A felvételen az IM előtti szolidaritási megmozduláson látható még dr. Morvai Krisztina, Budaházy Edda, Hegedűs Lóránt, dr. Petrányi Szöőr Anna, Skrabski Fruzsina és jómagam felszólalása is.

Az ismételt, sokadik bebörtönzése ellenére Budaházy György a sanyarú körülményekhez képest (egyébként korrekten állnak hozzá bent), reménykedő hangulatban van, nagyon köszöni a rengeteg érte és társaiért tett jószándékú erőfeszítést, kiállást, úgy érzi sok százezer honfitársunkkal együtt most már csak napok kérdése a kedvező, megszabadító  kegyelmi döntés számára és meghurcolt társai számára.

Tegnap, március idusán Budaházy György  megfogalmazta március 15-i üzenetét, amely a PestiSrácok hírportálon jelent meg először.

Levelét az alábbiakkal zárta:

"Tavaly a március 15-i nemzeti ünnepünket még éppen kint töltöttem, másnap az elsőfokú ítélet után ismét elhurcoltak. Idén sajnos éppen csak itt bent kell megéljem, de remélem, hogy utána végre szabad lehetek végérvényesen a meghurcolt társaimmal együtt. A márciusi 12 pont 11. pontja 175 év után ismét időszerű ügyünk kapcsán és bízom benne ezt a kegyelmi döntéshozók is érzik, s tudják: „A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak.”

Szabadságot a politikai foglyoknak! Éljen a magyar szabadság, éljen a Haza!"

Ennek az ügynek hét vádlottja tavaly decemberben már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy György és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak. Fennáll a joga arra is az igazságügyi vezetésnek, hogy a már megkezdett fegyházbüntetések végrehajtását félbeszakítsa, ezt is kérték a vádlottak.

Budaházyék számára tehát a gyors, végleges és biztos mentesülést már  csak a köztársasági elnök által megadandó kegyelem adhat.

Ráadásul ezekben a nemzetünk számára vészterhes, veszélyekkel teli időszakban a bíróság által is elismerten a társadalom hasznos tagjainak számító és terroristának nem tekinthető meghurcolt hazafiakra is szükség van, mint minden, magyar szabadságért cselekvő hazafisággal tettre kész  magyarra !

Az ügy további háttere a szabadsagot.com oldalon és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat honlapján itt érhető el

Éljünk bárhol magyarként a világban: küldetésünk, hogy az igazságosság és szabadság mellett kiálljunk, ősi jogainkért, méltóságunkért és a magyarok önrendelkezéséért. A csonka országban, elszakított területeken és szórványban. Most egyszerre állunk nemzetközi erők, multik és hazai kiszolgálóik, a magyar területeket megszállva tartó idegen államok, s kiszolgálóik nyomása alatt.

Aki a nemzetért dolgozik tudja helyét és feladatát. És teszi dolgát, igaza biztos tudatában. Igazak az igazért. Ez az üdvös és kívánatos.

Kívánok minden nemzettársamnak méltóságot és szabadságot nemzeti ünnepünkön!

Ebben, a magyarság számára sorsdöntő, kihívásokkal teli időszakban erőt, s hitet erősítő, emelkedett ünneplést kívánok nemzeti jogvédő közösségünk nevében is a nemzeti ünnepünkön a határon inneni és túli minden jóakaratú magyar testvérünknek, kérve különösen a  létükben súlyosan fenyegetett, végveszélyben levő kárpátaljai honfitársaink sorsának jobbra fordulását, Isten áldását és segítségét közös nemzetvédő küzdelmeinkhez.

Isten óvja és vezesse Magyarországot! Nem engedünk a magyarok jogaiból!

Budapest, 2023. március 15.

Honfitársi üdvözlettel:

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Hír Tv Napi aktuális című műsorának 2023. március 9-i adásában értékelte a Budaházy-Hunnia ügyben született másodfokú ítéletet és fejtette ki álláspontját a vádlottaknak megadandó kegyelem minden szempontból fennálló mielőbbi szükségességéről, a jog és a társadalmi erkölcsi felháborodás, igazságosság-igény közötti ellentmondás feloldását elhozni képes elnöki kegyelemről. Kihangsúlyozta, hogy Budaházyékra jogerősen kimért büntetések mértéke lényegében összeér azokéval, akik már terrorcselekmény miatt első fokon elítéltként kegyelmet kaptak. Elmondta, hogy Budaházyék drákói büntetéseit másodfokon ugyan enyhítették, de a gyurcsányi terrorbélyeg rajtuk ragadt. Budaházy és 5 vádlott-társa ismét a rácsok mögött, 4 további vádlott büntetesei nem jogerősek. Még fejenként 2-3 év körüli fegyház vár rájuk. Most már csak a kegyelem segíthet rajtuk, bizakodását fejezte ki a gyors kegyelmi döntés iránt. 

Kifejtette, hogy a másodfokú ítéletet hozó bírók megalapozták a kegyelmi döntést a kiszabott bünetések jelentős csökkentésével, továbbá az indokolással, amelyben az ügyészséget és a korábban eljárt Ignácz bírót is súlyos kritika alá vonták, a vádlottakat pedig társadalomra nem veszélyes, kifejezetten társadalomra hasznos személyként írták le, akiket nem is lehet szerintük hétköznapi szóhasználat értelmében terroristának nevezni.

A közelgő március 15-i nemzeti ünnep kapcsán rámutatott,  hogy a 12 pont 11. pontja a politikai statusfoglyok szabadon bocsátásáról szól. 

Ismertette a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság és tucatnyi tüntető tegnapi ítéletet követő Igazságügyi Minisztérium előtti gyors reagálású akcióját, amelynek során dr. Répássy Róbert parlamenti államtitkári nyilvánosan átvette Budaházy György feleségének a másodfokú ítélet fejleményeivel kiegészített indítványát, amelyben kérte  Budaházy György jogerős és végrehajtásában megkezdett hat év fegyház büntetése félbeszakítását és kegyelmi kérelmének támogatói javaslattal dr. Novák Katalin köztársasági elnök  részére mielőbb történő felterjesztését tegnapi  indítványát. Ilyen indítványt a további 9 vádlott is előterjesztett az elmúlt hetekben.   

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Török Zsolt bíró vezette tanácsa 2023. március 9-jén hirdette ki a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában a másodfokú határozatát a vádlottak, a hozzátartozók, nagyszámú érdeklődő - köztük a Budaházy Bizottság az Igazságtételért több tagja (Budaházy Edda, dr. Csókay András, dr. Drábik János, Gonda László, Hegedűs Lóránt, dr. Lenhardt Balázs, Földi László, Kondor Katalin, Mikus Márton, dr. Morvai Krisztina, Skrabski Fruzsina, Szamosi Tímea, Szilágyi Ákos, dr. Szöőr Anna, Varga Domokos György, dr. Gaudi-Nagy Tamás) -, neves további közszereplők (Toroczkai László, Novák Előd) és számos újságíró jelenlétében.

A bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta egyes vádlottak egyes minősítései, illetve kiszabott büntetései tekintetében, amelyeket jelentősen enyhített. Budaházy György 6 év fegyházbüntetést kapott. Két vádlottra 5 év 6 hónap fegyházat, öt vádlottra 5 év fegyházat, egy vádlottra 2 év fegyházat, és egy vádlottra 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönt szabtak ki. Összesen 45 év 6  hónap szabadságvesztés a tíz hazafira. Hat elítélés (közte Budaházy Györgyé) jogerős, őket már ismét rácsok mögé zárták, négy elítélétnél még harmadfokú eljárás jön. 

Ennek az ügynek hét vádlottja tavaly decemberben már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy György és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak. Fennáll a lehetősége arra is az igazságügyi vezetésnek, hogy a már megkezdett fegyházbüntetések végrehajtását félbeszakítsa, ezt is kérték a vádlottak.

Budaházyék számára tehát a gyors, végleges és biztos mentesülést már  csak a köztársasági elnök által megadandó kegyelem adhat.

Egyre többen állnak ki a teljes körű kegyelmi rendezés mellett:  

További neves közszereplők kiállása Budaházyék kegyelme mellett:

1. Dr. Csókay András
2. Budaházy Edda
3. Vass István ’56-os szabadságharcos
4. Skrabksi Fruzsina
5. Varga Domokos György

6. Ágoston Balázs
7. Hegedűs Loránt
8. Dr. Schiffer András
9. Füssy Angéla
10. Moys Zoltán
11. Dr. Gaudi-Nagy Tamás
12. Földi László

Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 5 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített négy megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)

Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Hunnia-portrék: katonából lett gazdálkodó, egy Bibliába rejtett ultrahangfelvétel és a megtartó elfogadás

Hunnia-portrék, 5. rész: erdélyi gyógytornász és bioméhész, akit terrorváddal 12 évre küldenének fegyházba

A gyurcsányi koncepció szerinti, hatósági-bírósági visszaélésekkel és koholt bizonyítékokkal teli ügy részlete megtalálhatók a nemrég elindult, kegyelmet szorgalmazó kampányoldal: a szabadsagot.com, amelyen elérhető a Budaházyék kegyelmét sürgető petíciót ! Kérjük továbbra is írják alá és terjesszék a kegyelmi megoldást szorgalmazó petíciót! (a petíció a szabadsagot.com kezdőoldalán!)

A már több mint 14. éve meghurcolt Budaházy György és társainak ügye egész Magyarország ügye !

Szabadságot Budaházyéknak!

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében is honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője

Budaházyék drákói büntetéseit másodfokon ugyan ma enyhítették, de a gyurcsányi terrorbélyeg rajtuk ragadt. Budaházy és 5 vádlott-társa ismét a rácsok mögött, 4 további vádlott büntetesei nem jogerősek. Még fejenként 2-3 év körüli fegyház vár rájuk. Most már csak a kegyelem segíthet rajtuk, ezt is kértük  ma egy gyors reagálású tüntetés keretében az Igazságügyi Miniszteriumtól a  végrehajtás félbeszakításával együtt. A kérelmet a döntésre jogosult dr. Répássy Róbert államtitkár úr átvette. Bizakodunk a gyors kegyelmi döntésben ! A közelgő március 15-i nemzeti ünnep kapcsán fontos rámutatni  hogy a 12 pont 11. pontja a politikai statusfoglyok szabadon bocsátásáról szól. A Hír Tv  Napi aktuális c. műsorában ma este 20 óra 20 perc körül nyilatkozik dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető az ügyről. Holnap részletes NJSZ beszámoló.

A PS tudósítása.

A mandiner.hu tudósítása.

A Szent Korona Rádió tudósítása.

A Magyar Jelen tudósítása.

A Vadhajtások tudódítása.

A kiállás még a további felületeken is elérhető, kérem terjesszék és támogassák a kegyelmi petíciót a szabadsagot.com oldalon !

www.szabadsagot.com

Facebook, Twitter,  Instagram,  Tiktok

Március 9-én 9 órától hirdet határozatot a bíróság a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában: a vádlottak és védőik szerint csak a felmentés lehet a törvényes döntés, az igazi és végleges megoldás a kegyelem !

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye- jogi tudósítása, 2023. március 1., www.njsz.hu)

Szabadságot Budaházyéknak!

Forrás: magyarjelen.hu

A Háttér Társaság feljelentése nyomán – egy 1956-os szabadságharcra emlékező rendezvény 2019-es plakátja miatt – közösség tagja elleni erőszakkal vádolja az ügyészség Barcsa-Turner Gábort, a HVIM társelnökét, akit dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője véd.

Az ügy második tárgyalására a Székesfehérvári Járásbíróságon került sor február 27-én, s bár a perbeszédekre figyelemmel mindenki ítéletet várt, a bírónő végül az eljárás felfüggesztését az EU jogába ütköző büntetőjogi szabály alkalmazása miatt kezdeményező védői indítványra elnapolta a tárgyalást május 3-ára.

A PestiSrácok videós tudósítása a tárgyalásról itt érhető el.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye- jogi tudósítása, 2023. március 1., www.njsz.hu)

A Fővárosi Ítélőtáblán 2023. március 1-jén folytatódott és egyúttal le is zárult a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásának határozathozatal előtti szakasza az eddig még sorra nem került vádlottak utolsó szó jogán elmondott nyilatkozataival. A nagyszámú érdeklődő – köztük a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság egyes tagjai (Budaházy Edda, Gonda László, Varga Domokos György és dr. Gaudi-Nagy Tamás) - és több újságíró jelenlétében zajló eljárási szakaszban eddig minden a papírforma szerint alakult, a perbeszédek és az utolsó szó jogán tett vádlotti nyilatkozatok elhangzottak, már csak a másodfokú határozat nyilvános kihirdetése van hátra, amelyre március 9-én kerül sor 9 órától. A védők között található több nemzeti jogvédős ügyvéd (dr. Gyurta Tibor és dr. Novozánszky Ilona, mindketten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagjai), míg Budaházy György I. r. vádlott védelmében eljáró dr. Szikinger István ügyvéd jár el.

Jelen írás alapvetően egy jogi-szakmai beszámoló, amely a mai, március 1-ejei ülésnapon történteket és a felmerült eljárási jogi és anyagi jogi kérdéseket igyekszik alaposan bemutatni a történeti hűség kedvéért, remélhetően közérthetően, kitérve a várható döntés tartalmára és a kegyelmi megoldás elkerülhetetlenségére.

Az alábbi felvételen Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás jelzik meglátásaikat a Hunnia-ügy március 9-i másodfokú döntése előtt és latolgatják az eljárás kimenetelének különböző lehetőségeit:

A megismételt másodfokú eljárásban februárban dr. Török Zsolt által vezetett háromtagú bírói tanács elutasította a védelem erős jogi megalapozottságú, nyilvános ülés elején előterjesztett indítványait az eljárás felfüggesztésére, amely azt célozta, hogy a terrorcselekmény 2010 előtti hazai szabályozásának EU jogba ütközése miatt az EU Bíróságán előzetes döntéshozatali eljárás, illetve az Alkotmánybíróságon nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítását célzó eljárás induljon. Az eljáró bírósági tanács ellen előterjesztett kizárási indítványokat a Fővárosi Ítélőtábla másik tanácsa elutasította. Ugyanakkor a bírói tanács enyhítette Budaházy György bűnügyi felügyeletét: otthonában való tartózkodásra kötelezés helyett a mozgástere Érd és Diósd településre kiterjesztésre került. II. r. vádlott Fejér vármegye egész területére vonatkozóan megkapta a szabad mozgás lehetőségét a lakhelye szerinti kistelepülés határain belüli mozgás szűk lehetősége helyett.

A védelem bizonyítási indítványait a bíróság elutasította, így bizonyítási cselekményekre nem kerülhetett sor.

A 2023. február 8-án megkezdődött másodfokú nyilvános ülési szakasz eddigi részében a vád, a védelem, továbbá Budaházy György I.r. vádlott és a II.r. vádlott már megtartotta perbeszédeit.

A február 8-án tartott első nyilvános ülésen történteket a PestiSrácok videós tudósítása foglalja össze, amelyben Budaházy György is értékeli az eddigieket.

A későbbi fejlemények elemzése, értékelése Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tanmás részéről a gyurcsányi koncepciós Hunnia terrorperben.

A sokak által várt befejező bírósági határozatot nem ma hirdette ki a bíróság, mivel a perbeszédek a bíróság által tervezettnél több időt vettek igénybe. A másodfokú határozatot a bíróság március 9-én egy új nyilvános ülésnapon 9 órás kezdettel hirdeti ki.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) a patrióta jogvédő tevékenysége keretében a Budaházy György és társai ellen immár 14. éve tartó, gyurcsányi politikai koncepció mentén zajló büntetőeljárást évek óta figyelemmel kíséri. Szervezetünk már többször felhívta a figyelmet az ügyben rendszeresen tapasztalható súlyos ügyészségi és bírósági visszásságokra.

Figyelemre méltó, hogy minderre csaknem pontosan öt évvel azután kerül sor, hogy a Budaházy-Hunnia terrorperben az első másodfokú eljárás tárgyalási szakasza megkezdődött. Az arról szóló jogi-szakmai beszámoló itt olvasható.

2018. májusában a Fővárosi Ítélőtábla akkor végül négyféle súlyos eljárási hibát is megjelölve hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely összesen 125 év szabadságvesztés büntetést szabott ki Budaházy Györgyre és 16 vádlott-társára.

A megismételt elsőfokú eljárásban emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék (eljáró bíró: dr. Ignácz György) 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélete, amely Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Az első fokon elítéltek közül 11 vádlott sokéves súlyos, letöltendő fegyházbüntetéseket kapott, hatan 10 évet meghaladó mértékű letöltendő fegyházbüntetéseket. Budaházy György 17 év letöltendő fegyházbüntetést kapott és amely miatt a bűnszervezeti minősítés okán, ha így maradna az ítélet, még feltételes szabadságra se lenne bocsátható. Bár az eljárás elhúzódása a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható, mégis az ítélet 30 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte az elítélt vádlottakat. Kifejtettük korábban többször (http://njsz.hu/gaudi-nagy-a-hatalmas-felhaborodast-kivalto-drasztikus-budahazy-hunnia-iteletrol/ és http://njsz.hu/visszassagok-a-budahazy-hunnia-ugyben-biroi-lassitas-hatraltatja-a-letartoztatasok-elleni-jogorvoslatok-felterjeszteset-es-a-vadlottak-kegyelmi-ugyeinek-elorehaladasat-az-ugyeszseg-pedig-meg-sulyosa/), hogy törvénytelennek és alaptalannak tartjuk ezt az ítéletet, amely szerintünk a vonatkozó büntető anyagi- és eljárásjogi jogszabályokkal több tekintetben ellenkező eljárási és döntési folyamat téves és káros eredménye.

Szász Endre III.r. vádlott az utolsó szó jogán elmondott beszédében átfogó és részletes elemző kritikáját adta az ellen felhozott bizonyítékoknak és az eddig zajlott eljárásnak. Közel 2 órán át ismertette rendkívüli alapossággal az elsőfokú ítélet megalapozatlansági körülményeit és az elsőfokú eljárás, továbbá az ügyészségi nyomozás ötvenes éveket idéző visszásságait.

Kimutatta, hogy a vádlottak terhére rótt terrorcselekmények és az ennek érdekében a vád szerint vádlottak által létrehozott bűnszervezet működésének bizonyítása érdekében egyik legfőbb tárgyi bizonyítékként az ügyészség által hivatkozott Hunnia szerveren szereplő informatikai adatokat a nyomozó hatóság a lefoglalást követően a gyurcsányi koncepciónak megfelelő tartalommal manipulálta és ezért a vádlottak bűnössége bizonyítására nem alkalmas.

Levezette, hogy az informatikai eszközök lefoglalására az eljárási szabályok súlyosan és többszörösen sértő módon került sor, továbbá azt is, hogy ezen elkövetett eljárási hibák és az utólagos hatósági manipulációk miatt nem lehet már kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy szerepeltek-e és milyen tartalommal szerepeltek egyáltalán a vádlottaknak tulajdonított üzenetek.

Rámutatott arra is, hogy a Hunnia levelezőszerveren szereplő informatikai adatok manipulációsmentességét ún. igazoló ellenőrző összegek és a szerveren szereplő informatikai adatokról történt másolatkészítéssel (klónozás) kapcsolatos adatok nem szerepelnek az igazságügyi informatikai szakvéleményben.

Kiemelte, hogy a nyomozati szakban eljárt informatikai szakértő a bűnügyi iratok szerint több súlyos hiányossággal és hibával járt el. Nem ellenőrizhető, hogy az informatikai adatokat tartalmazó bűnjelcsomagot ki, mikor, hol és milyen garanciák betartása mellett bontotta fel. Szerinte a Hunnia szerveren szereplő adatok tetszés szerinti módosítás lehetősége fennállt, illetve új adatok elhelyezése is lehetővé vált a visszakövethetőség hiánya miatt, ezért a Hunnia szerveren szereplő adatok nem tekinthetők hiteles bizonyítéknak.

Aggályt vet fel szerinte a szerver pontos lefoglalási helyszínének több esetben egymásnak ellentmondó meghatározása a nyomozati iratokban. Ráadásul van, ahol egy asztali számítógép és egy laptop szerepel a nyomozati iratokban, máshol pedig két asztali számítógép és egy laptop, ez is megalapozott kételyt ébreszt a hatóság eljárásának törvényessége kapcsán.

Szerinte elfogadhatatlan és védekezéshez fűződő jog sérelme, hogy mai napig nem tekinthette át a szerveren szereplő adatokat és ezért nem tudta ellenőrizni a terhelőnek tekintett e-mail üzenetek egyáltalán elküldésre kerültek-e, elolvasásra kerültek-e, illetve azokra a címzettek válaszoltak-e és ha igen, akkor mi volt a válasz.

A terhelőnek tekintett e-mail üzenetek többsége az ítéletben került elő először, azokra védekezést kifejteni nem lehetett.

Néhány, rébuszokban megfogalmazott e-mail üzenet felolvasásával bemutatta, hogy azok mennyire általánosak és egyáltalán nem bizonyítanak semmilyen konkrét, vád szerinti bűncselekményt.

Ezt követően Szász Endre áttért a vád koronatanújaként jellemezhető Soós Tibor vallomásainak elemzésére, ennek keretében levezette és konkrét példákkal bemutatta, hogy milyen súlyos ellentmondások, valóságellenességek és befolyásoltságok jellemzik Soós vallomásait, ezért azokat szintén nem lehet a vádlottak bűnösségét kétséget kizáró igazoló bizonyítéknak tekinteni.

Részletesen bemutatta a vád által a Szilvásy nyaraló környékére tett egyik állítólagos bűncselekményi mozzanat kapcsán, hogy a „koronatanú” vallomását egy maroklőfegyvernek Szász Endre általi állítólagos betárazása vonatkozásában semmi nem igazolja, az minden tekintetben ellentmond az eljárás egyéb bizonyítékainak. A „koronatanú” állítása szerinti tárazás közben néhány lőszer eldobásra került, azonban a helyszíni szemle során a helyszínen, amit Soós mutatott, nem találtak lőszert. De a „koronatanú” azt sem tudta pontosan megjelölni, hogy forgótáras revolverről vagy automata szekrénytáras pisztolyról volt-e egyáltalán szó, pedig a két fegyvertípus teljesen más tárazási technikát igényel.

Kifejtette, hogy a vádlottak elfogásához vezető un. Honfoglalás nevű titkosszolgálati eszközökkel lezajlott akció iratait titkosították és azokat a vádlottak mai napig nem ismerhették meg, pedig ezekből könnyen fény derülhetne a Gyurcsány-Bajnai balliberális kormányzati időszak politikai koncepciójára, amellyel magyar terroristákat akartak kreálni ehhez manipulált koholt bizonyítékokkal.

Szerinte kezdetekről fogva az eljárás egy kirakatper is egyben, amellyel valakik oda akarnak vágni a hazafias erőknek.

Szász Endre III. r. vádlottat követően dr. Sz. Frigyes IV. r. vádlott következett, aki súlyos kritikával illette dr. Ignácz György bíró elsőfokú ítéletét, amelyben a bíró megengedhetetlen stílusban sértegette a vádlottakat és védőket, és számos más tekintetben is számot adott a súlyos elfogultságáról.

Szerinte a megismételt elsőfokú eljárásban kétszer szigorúbb elbánást kapott: az első elsőfokú ítélet rá 8 bűncselekmény miatt 10 év fegyházbüntetést szabott ki, míg a mostani elsőfokú ítélet 4 bűncselekmény miatt 8 éves szabadságvesztést feltételes szabadságra bocsátás kizárásával.

Kijelentette, hogy „nem vagyok és nem voltam terrorista és bűnszervezet tagja.”

Soós Tibor vád „koronatanújának” vallomásai teljesen komolyanvehetetlenek és hiteltelenek.

Az elsőfokú ítéletből hiányoznak a pontos hivatkozások, így ellenőrizhetetlenek és sértik a bíróság indokolási kötelezettségét.

Szerinte a társadalmi elvárás ebben az ügyben az ügyészség állításával ellentétben éppen nem az, hogy az időmúlás ellenére súlyos büntetéseket kell kiszabni, hanem a fel kell a vádlottakat végre menteni.

Feltette a kérdést: „2 gyerekkel, 2 diplomával, felsőfokú nyelvvizsgával, doktori disszertációval, akadémiai tagsággal, tisztes állással és szerető családdal most miért lennék társadalomra veszélyes ?”

Visszásnak tartja, hogy Csintalan Sándor bántalmazása – amelyben nem vett részt – kapta a legenyhébb büntetőjogi értékelést, miközben itt történt egyedül testi sérülés, a többi esetben csak csekély anyagi kár vagy az sem.

Molnár Csaba V.r. vádlott szerint az elsőfokú ítélet legnagyobb csúsztatása vele kapcsolatban történt. A lefoglalt robbanóanyaggal teli labdán az ítélet szerint rajta volt az ujjlenyomata, miközben a bűnjeljegyzék szerint az ujjlenyomata a labdát szállító gépkocsi egy belső ablakán volt és nem a labdán, ami hatalmas különbség és ezért nem igazolja azt, hogy a labdához bármi köze volt. Ráadásul szerinte nem vált a bizonyítékok részéve ez az ujjlenyomat, ezzel szemben nem tudott védekezni. Azzal, hogy Ignácz bíró kizárta Soós Tibor elsőfokú eljárásban tett tanúvallomásait meghiúsította az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése szerinti azon feladat elvégzését, hogy vesse össze a vád koronatanújának vallomásait más bizonyítékokkal. Elsődlegesen felmentést, másodlagosan hatályon kívül helyezést kért, harmadlagosan pedig azt, hogy olyan büntetést mérjenek rá, amely megfelel az eddig elszenvedett szabadságkorlátozás időtartamának.

Tián Csaba VIII.r vádlott szerint egyértelmű, hogy egy gyurcsányi időkből származó politikai koncepciós terrorvádról van szó, amelyet az akkori hatalom azért talált ki, hogy saját magát áldozatnak mutassa be és társadalmi támogatást szerezzen hatalmának megőrzéséhez. Kiemelte, hogy a terhére rótt cselekményeket nem követte el és nem érzi magát társadalomra veszélyesnek, azt széles körben igazolni tudják a környezetében élők, családja és munkatársai.

Nagy Zoltán IX. r. vádlott kiemelte, hogy csatlakozik a védője, vádlott-társai és a védők által kifejtettekhez. Számára a sok szenvedés és nehézség mellett a legnagyobb hozadéka az volt ennek a meghurcolásnak, hogy számos kiváló ember állt ki mellettük és ez azt jelzi nekik van igazuk. Az is tény, hogy 2006-2010 közötti balliberális rendszer a jogállamiság kereteit messze túllépte különösen a hazafias érzelmű emberekkel szemben. Utalt arra, hogy az ügyész a vádbeszédében szerinte sértő és valótlan módon állította, hogy a társadalom többsége a megbüntetésüket akarja, ehhez képest ez éppen fordítva van. A társadalmi többséget képviselő köztársasági elnök kegyelme a hét vádlottnak pedig végképp azt jelzi, hogy arra van többségi igény, hogy végre teljes mentesülést nyerjenek.

„Mire védekeztek maguk?”, kérdezte Ignácz bíró – idézte fel. „Az ártatlanságunkra alapozva védekeztünk” – válaszolta erre. Következetesek egyedül a vádlottak voltak szerinte, végig állítva, hogy nem követték el a bűncselekményeket. Kiemelte, hogy a vele szembeni vádpontokat semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.

Felidézte: „arra alapítani védekezést nem lehet, hogy koncepciós az eljárás” nyilatkozta két elsőfokú ítéletet hozó bíró (dr. Kenéz Andrea és dr. Ignácz György). Azonban IX. r. vádlott szerint a történelmi tapasztalatok mást igazolnak és jelen esetben azért van így, mert az eljárás számos eleme ezt igazolja is.

Furcsának nevezte, hogy az alapeljárás során „nem találták” a rendőrségi provokátor tanú, időközben elhunyt Benkő György-féle, vád szerint terhelő hangfelvételek lefoglalási iratait, majd mikor a megismételt eljárásban a védők ismét kérték, az ügyészség azt közölte, hogy időközben megsemmisítették. Homályban maradt, hogy milyen kapcsolatban állt Benkő a rendőrséggel. Csak az lehet, hogy az ezzel kapcsolatos valóság gyengítette volna a vádat, ezért nem tárta fel az ügyészség. Titoktartás terhelte még Benkő élettársát is. Számos bizonyíték rejtélyesen eltűnt, pl. Budaházy György lehallgatásainak felvételei, híváslistái, Magnum szauna megtámadását rögzítő biztonságikamera felvétel, de még Soós Tibor egész napos helyszíni kihallgatásának anyaga is stb.

Informatikusként megfogalmazott hosszas elemzése végén rámutatott, hogy az elvi lehetősége egyértelműen fennállt annak, hogy a Hunnia szerver adatait manipulálják, emiatt pedig az azon szereplő üzenetek nem hiteles bizonyítékok. Rámutatott, hogy Soós Tibor „vád-koronatanú” kirendelt védője – aki politikai töltetet emlegetett 2009-ben az ügy kapcsán - súlyosan aggályos szerepet játszott, amelynek eredménye volt, hogy „feltáró” vallomásokat tett Soós Tibor, amelyek nagyon jól jöttek az ügyészségnek. Érdekes módon nem tett meg szerinte mindent a kirendelt védő Soós szabadlábra helyezése érdekében.

Feloldatlan ellentmondás szerinte az, hogy Soós elismerte ugyan, hogy találkozott az általa 2010 őszén megkeresett országgyűlési képviselő (dr. Gaudi-Nagy Tamás) által ajánlott ügyvéddel, ugyanakkor tagadta, hogy nem kért segítséget ahhoz, hogy a kényszervallatással kicsikart vallomásait visszavonhassa.

Soós szerinte az első elsőfokú eljárásban teljesen életszerűtlen és nem élményszerű vallomásokat tett, amelyek arra utalnak, hogy ezeket nem saját akaratából és nem a valóság mentén tette, tehát azok nem elfogadható bizonyítékok.

Az ellene szóló minden bizonyítékról részletesen levezette, hogy azok nem hitelt érdemlőek és bűnösséget nem alapoznak meg. Feltette a kérdést: ha mégis elítélnék, mit javítana az rajta. Egy ilyen döntés csak családját (hat gyermekét és feleségét) sújtaná. Kérte, ha mégis büntetést szabnának ki, akkor ne foganatosítsák a kegyelmi kérelmekre tekintettel a szabadságvesztés büntetést, azt a kegyelmi döntésig halasszák el.

Fábián Róbert XI.r. vádlott fontosnak tartotta felvillantani azt a hátteret, amely ahhoz vezetett, hogy őt 2009-ben – kihasználva szorongatott és megfélemlített helyzetét – lényegében kényszervallatás útján arra vették rá, hogy letartóztatása idején terhelő vallomásokat tegyen a vádlottakra. Akkor egy nemrég született kislánya volt, új munkahelye és épülő háza, emiatt jobban rászálltak és rávették olyan nyilatkozatokra, amelyeket magától nem tett volna meg. Meg akart szabadulni a szorongatott helyzetéből, de utána már mihelyt olyan helyzetbe került visszavonta a vallomását, mert nem akart úgy azzal a tudattal élni, hogy miatta mások súlyos büntetést szenvedjenek. Szerinte minden vádlott, de Soós Tibor is áldozata mindannak, amit itt 14. éve zajlik. Tágabb értelemben lakóhelye, Tiszafüred város egész közössége kiáll mellette, elismert gyógytornászént, senki nem tartja őt társadalomra veszélyesnek. De széles körben kiállnak rengetegen az ő és vádlott-társai mellett.

A jogi küzdelem ezzel másodfokon döntő részben lezajlott, most már csak a másodfokú határozat kihirdetése várható, amelyre március 9-én 9 órakor kerül sor a Fővárosi Ítélőtáblán (Budapest, II. kerület Fekete Sas u. 3. I. emelet).

A bíróság másodfokú döntése elméletileg alapvetően ötféle lehet az egyes vádlottakra szabva:

1. Teljes körű vagy részbeni felmentés: első esetben teljes mentesülésre, utóbbi esetben ennek megfelelően az érintett vádlott büntetésének enyhítése kerülne sor. Ha viszont olyan vádlott felmentésére kerül sor, akit elsőfokon elítéltek, megnyílik az ügyészség számára a fellebbezés lehetősége, ebben az esetben harmadfokú eljárásra kerül sor. A részbeni felmentés esetén a felmentéssel nem érintett büntetést kiszabó ítéleti rendelkezés viszont jogerőre emelkedik és azonnal végrehajthatóvá válik, amely ha letöltendő szabadságvesztés, akkor ez érintett vádlottat azonnal letartóztatják, megbilincselik és bv. intézetbe viszik.
2. Hatályon kívül helyezés és újabb megismételt eljárás elrendelése, ebben az esetben egy sokéves eljárás kezdődik újra annak reális esélye nélkül, hogy a számos, nem orvosolható eljárási hiba és a jelentős időmúlás okán a történeti tényállást a valóságnak megfelelően meg lehessen állapítani. Ebben az esetben a kényszerintézkedéseket is várhatóan feloldanák vádlottak tekintetében.
3. Helyben hagyás: ebben az esetben az elsőfokú ítélet változatlan marad és jogerőre emelkedik, ebben az esetben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtását azonnal foganatosítják, tehát ez érintett vádlottat azonnal letartóztatják, megbilincselik és bv. intézetbe viszik a jellemzően fegyházbüntetés letöltésének megkezdése érdekében, ezen túl 15 napon meg kell fizetnie az érintett vádlottnak a 30 millió forint összegű bűnügyi költségből rá jutó, személyenként jellemzően több milliós összeget.
4. Súlyosítás: az ügyészség súlyosító fellebbezésére tekintettel az a lehetőség is fennáll, hogy a kiszabott büntetést még szigorúbbra változtatják, és egyebekben ugyanazon szabadságkorlátozó kényszerintézkedési lépésekre kerül sor, mint a helybenhagyás esetén, ha a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapították meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett, akkor vádlott számára is megnyílik a fellebbezés joga abban a körben, de a jogerős ítéleti rendelkezés végrehajtását megkezdik.
5. Enyhítés: alapvetően az az eset, hogy a bűnösséget fenntartják egy vagy több vádpont szerinti bűncselekmény tekintetében, de téves minősítés és/vagy büntetéskiszabás miatt a kiszabott szabadságvesztés mértékét enyhítik, ebben az esetben is a helybenhagyás kapcsán írtak szerinti kényszerintézkedési lépésekre kerül sor.

Fontos kiemelni, hogy ennek az ügynek hét vádlottja tavaly decemberben már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy György és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak. A 10 vádlottra így jelenleg 102 kiszabott szabadságvesztés jut, ami 10 év 3 hónapos átlag fejenként.

Budaházy György eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a mindenkire tévesen alkalmazott bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás miatt – csak 2036-ban szabadulhatna.

Dr. Novák Katalin köztársasági elnök a kegyelmi döntése kapcsán kiadott közleményében kiemelte, hogy „az úgynevezett Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű az is az elnöki közleményben, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.”

Dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ítélet „olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt, …elfogadhatatlan, tűrhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni.”

Ahogy korábban írtuk: a terrorvád miatt elítélt vádlottak kegyelme bíztató előjel arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

Budaházyék számára tehát a gyors, végleges és biztos mentesülést továbbra is csak a köztársasági elnök által megadandó, a másodfokú döntéstől függően eljárási vagy végrehajtási kegyelem adhat.

A gyurcsányi koncepció szerinti, hatósági-bírósági visszaélésekkel és koholt bizonyítékokkal teli Hunnia ügy részlete megtalálhatók a nemrég elindult, kegyelmet szorgalmazó kampányoldalon: a szabadsagot.com, amelyen elérhető a Budaházyék kegyelmét sürgető petíciót !

Kérjük továbbra is írják alá és terjesszék a kegyelmi megoldást szorgalmazó petíciót! A petíció a szabadsagot.com kezdőoldalán!

Egyre többen állnak ki a teljes körű kegyelmi rendezés mellett, legutóbb dr. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, az itt látható felvételen.

További neves közszereplők kiállása Budaházyék kegyelme mellett:

1. Dr. Csókay András
2. Budaházy Edda
3. Vass István ’56-os szabadságharcos
4. Skrabksi Fruzsina
5. Varga Domokos György
6. Ágoston Balázs
7. Hegedűs Loránt

A Budaházy Bizottság tiszteletbeli tagjának tekinti a tavaly elhunyt néhai Wittner Mária, 1956-os szabadságharcost, akinek politikai végakaratát teljesítené a Budaházyéknak adandó kegyelem. Ő azt mondta erről az ügyről, hogy Budaházyékat „beárazták Gyurcsányék terroristának és így fogadta be a bíróság. Felcímkézték. Holott bizonyítani mit tudnak belőle? Semmit. Az 50. évforduló rendőreit felmentették. És akkor ők mik voltak ? Állami terrorizmust hajtottak végre. És akkor most már öntsünk tiszta vizet a pohárba. De az igazság szerint.”

Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 4 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített négy megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)

Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Hunnia-portrék: katonából lett gazdálkodó, egy Bibliába rejtett ultrahangfelvétel és a megtartó elfogadás

A már több mint 14. éve meghurcolt Budaházy György és társainak ügye egész Magyarország ügye !

Szabadságot Budaházyéknak!

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében is honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője

Február 14-én a Kossuth Rádió "Jó reggelt Magyarország!" című műsorában dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 10 percben bemutatta a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló emberi jogi jelentését, kitérve egyes jogsértésekre.Kifejtette, hogy az egyre aggasztóbb jelenség már a népirtás definíciójának is megfelel, de etnikai tisztogatással és nyelvi genocídiummal is jellemezhető.

Ismertette az emberi jogi vizsgálat módszertanát, a jelentés és film készítés körülményeit, továbbá azt is hogy a jelentést, illetve a "Magyarok prés alatt Kárpátalján" című, Pesti Srácokkal és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített dokumentumfilmet magyar és angol változatban számos nemzetközi szervezet részére megküldték, többek között az ENSZ szakosított szervei, az Európa Tanács, az Európai Unió és az EBESZ számos vezetője és szervezete is megkapta. Visszajelzések is érkeztek már az Európa Tanács felől a jelentés megküldését megköszönve.

Gaudi-Nagy kitért a jelentés 16 pontból álló ajánlásaira is, amelyek között szerepel többek között az autonómia biztosítása, az összes jogfosztó intézkedés eltörlése, a magyar állampolgársággal szembeni diszkriminatív, jogfosztó gyakorlat felszámolása és a magyar intézmények elleni támadások megszüntetése, a magyar nyelv használatának korlátozásmentes biztosítása és a kényszermozgósítások leállítása.

Kifejtette azt is, bízik benne, hogy a jelentés és film nagyban hozzásegíthet ahhoz, hogy a magyar kormányzat széles körben ismertté tegye a kárpátaljai magyarok elleni súlyos jogfosztásokat, népirtással fenyegető helyzetet és eredménnyel léphessen fel annak érdekében, hogy kárpátaljai magyarok és a Kárpátalján élő más elnyomott népek gyakorolhassák az önrendelkezés jogát is.

Forrás: pestisracok.hu

Közösség tagjai elleni erőszak vádjával áll bíróság előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke normalitáspárti vélemény-nyilvánítása miatt. A büntetőper tárgya, melyben a Székesfehérvári Járásbíróság február 27-i tárgyaláson védői indítványra az Európai Uniós Bíróságának előzetes döntéshoztalét kérheti, egy 2019. október 23-ra meghirdetett, ám aztán meg sem valósult “LMBTQP” szivárványos zászlóégetés. Az ügy tökéletesen megmutatja, milyen nyomásgyakorlást alkalmaznak és milyen befolyást érnek el az igazságszolgáltatás rendszerében a Soros-hálózathoz tartozó liberális civil szervezetek. A büntetőfeljelentést a Háttér Társaság illetve annak elnöke tette,  de azt többször is elutasították a hatóságok, majd a liberális jogvédők addig tolták erőszakosan az ügyet, míg végül ugyanaz az ügyészség, amelyik korábban nem látott megvalósult bűncselekményt, mégis vádat emelt Barcsa-Turner Gábor ellen és megbüntetését kéri család- és gyermekvédő véleményközlése miatt.

A mai eljárás előkészítő üléssel vette kezdetét, ami a felek meghallgatása után tárgyalással folytatódott.

Az ügyész a védelem indítványára röviden ismertette a vádat: felidézte, hogy 2019. október 23 előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke, Barcsa-Turner Gábor a közösségi médiában olyan plakátot jelentett meg, amely egy vidéki településen interaktív megemlékezést hirdetett, annak keretében vörös, uniós és LMBTQ-zászlók elégetésére hívott.

A vád álláspontja szerint a plakát, ami több internetes portálon is megjelent, alkalmas volt hogy az LMBTQ szexuális közösség tagjaiban riadalmat keltsen. Az ügyész félmillió forint pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

A HVIM elnöke és védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint fontos politikai kérdés került a tárgyalóterembe: a kérdés az, hogy egy liberális ideológia, szexuális orientációban eltérők csoportja közösség-e, mert amíg ez nem tisztázott, addig alapjaiban értelmezhetetlen az egész büntetőügy. Ha pedig ez egy politikai közösség, akkor zászlajuk elégetése, miért nem szabad véleménynyilvánítás mint más politikai közösségek zászlójának elégetése, amelyről az Alkotmánybíróság állásfoglalást is kiadott korábban. Barcsa-Turner Gábor a tárgyalóteremben azt mondta: a szabad véleménynyilvánítást biztosító alkotmányos jogát próbálják eltiporni ezzel az eljárással.

Amikor meghirdettem ezt a rendezvényt, nem gondoltam, hogy ennyire interaktív lesz és egy több éve tartó koncepciós eljárásba fog torkollni, melyben olyanok nyomására fognak vádolni, akik az 56-os forradalom és szabadságharc leverőinek ideológiai örökösei -fogalmazott a HVIM társelnöke.

Hozzátette, ez az ügy egyértelműen egy politikai jellegű ügy. Politikai állásfoglalást tesz egyik másik oldal.

Ez az eljárás nem is rólam szól, hanem az LMBTQ szexuális orientációról, hogy azt ki miként ítéli meg, ki áll a lobbijuk mellett és ki az aki a normalitás talaján áll, akár csak annyira, hogy a jogot tekinti és nem a politikai csatározás terepeként használja az igazságszolgáltatást -mondta Barcsa-Turner.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ominózus plakáton három zászló égetése szerepel: vörös, uniós és LMBTQ. 1956 az elnyomás elleni lázadás, felkelés volt. Az az ideológia most is itt van velünk. Ahogy a kommunizmus, úgy az LMBTQ is társadalmat romboló erő. Egy fiatal történész, Csarnai Márk egy tanulmányában rá is mutat erre – az LMBTQ egy ideológia, nem egy védendő kisebbség, nem olyan emberek közössége, akik elnyomva senyvednek a világban.

Ez színtisztán politikai kérdés, amiben az unió is eljárásokkal zsarolja Magyarországot, én pedig a véleményemet nyilvánítottam ki az elkészített plakáttal. Úgy érzem hogy ebben az eljárásban a véleménynyilvánításhoz való alkotmányos jogomat próbálják eltiporni -jelentette ki Barcsa-Turner Gábor.

Majd idézte a TASZ egy közleményét a szivárványégetésről. A liberális jogvédő szervezet maga fogalmazta meg egy Alkotmánybírósági állásfoglalást is beemelve, hogy egy politikai zászlójának elégetése politikai véleménynyilvánítás, annak vegytiszta, szavak nélküli szimbolikus kifejezése, fel sem idézi az erőszakot, ha nem társul hozzá további erőszakra való felhívás.

A zászlóégetés nyilvánvaló politikai ellenszenv kinyilvánítása, amit lehet sértőnek találni vagy azonosulni vele, egyet nem lehet, eljárni vele szemben és megtiltani. A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs alapjogok része, eszmék, nézetek szabad kifejtése, mely a fejlődni képes eleven társadalom létezésének alapfeltétele.

A HVIM elnöke végül kihangsúlyozta, a szólásszabadság alkotmányos védelme alatt áll.

Ő pedig még örül is ennek az ügynek, mert a Háttértársaság az ő minden áron bíróság elé citálásával bebizonyította, hogy milyen befolyásoló erővel bír.

Világosan lehet látni, hogy a nyomozóhatóság többször lezárja az eljárást, ki sem akar hallgatni, ügyészségi parancsra kihallgatnak, érveim hatására aztán ejtik az ügyet. Már kezdtük elhinni, hogy helyre állt a jogbiztonság, amikor  derült égből jött a villámcsapás, hogy mégis lesz büntetőper, és ugyan annak az ügyészségnek kellett ellentétes tartalmú iratokat beadnia, felsőbb utasításra, amelyik korábban már lezárta az ügyet. Ez a lobbierő felülírja a szakmát, a jogot, külső beavatkozás jelei abszolút tetten érhetők és mindenkinek színt kell vallania, hogy van e még Magyarországon jogbiztonság – önöknek erről kell dönteni én Szent Péter ítélőszéke elé tiszta lelkiismerettel állok -fogalmazott Barcsa-Turner Gábor.

Gaudi-Nagy Tamás védő szerint a vádban és az egész eljárásban felfedezhető a négy legnagyobb álcivil liberális szervezet gyűlölet elleni munkacsoportja által készített úgynevezett előélet indikátor listájának hatása, amit  iránymutatásként küldtek ki a főügyészségeknek.

Gaudi tudni szerette volna, hogy a vádemeléskor használta-e ezt az iránymutató munkaanyagot az ügyészség, de a vád képviselője visszautasította a kérdést. Mint mondta, nem kell megosztaniuk, hogy milyen szakmai anyagokat használnak fel a munkájuk során.

Liberális álcivil szervezetek nem érhetnek el semmilyen befolyást a bűnüldözés szintjein -jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás.

Majd védői indítványban azt kérte, idézze a bíróság a feljelentő Háttér Társaság vezetőjét, hogy derüljön ki pontosan, milyen nyomást gyakoroltak a hatóságokra ebben az ügyben. Továbbá indítványozta valamilyen szakértő kirendelését annak a kérdéskörnek a tisztázására, hogy eltérő szexuális orientáltságúak csoportja egyáltalán közösségnek minősül-e, van-e védett jogi tárgy, amire a vád hivatkozik.

Bár megjegyezte, az igazságügyi szakértői névsorban nem talált LMBTQ-szakértőt, de talán szociológiailag körüljárható a kérdés. Szerinte a téma széles körben ismert és elismert szakértője Bagdy Emőke biztosan iránymutató módon tudná szakértelmével segíteni ennek a fontos kérdésnek feltárását. 

Definiálják szakértőkkel, ügyészségi leirattal, bármivel, csak bizonyítsák, miért kellene ezt elfogadnunk, hogy eltérő szexuális orientáltságú embereket miért kellene védett közösségként értelmeznünk -fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

Végül hozzátette, a mellett az “apró” részlet mellett sem szabad elmenni, hogy a vád tárgyává tett ominózus plakáton az LMBTQP mozaikszóban a P betű a pedofíliára utal. Az egész eljárás arra utal, hogy a Háttér Társaság a feljelentéssel, majd az eljárás megszüntetések elleni panaszokkal magára vette a pedofil szóval kibővített mozaikszót, és ami sokkal súlyosabb, hogy a vádemeléssel az ügyészség is a pedofilok védelmében lép fel egy normalitáspárti, család- és gyermekvédő hazafival szemben.

Ha a bíróság elítéli a vádlottat, azzal maga is a pedofília mellé is áll azokkal szemben, akik a családok és keresztény értékek védelme mellett lépnek fel -szúrta oda a bírónak.

A bírónő mindkét indítványt helyben azonnal elutasította. Mint mondta, a Háttér Társaság mint feljelentő meghallgatása szükségtelen. Ez egy ténykérdés, kihallgatásuk irreleváns, a szakértő kirendelése pedig indokolatlan.

A bizonyítás befejeztével a perbeszédek következtek. Az ügyész a vádbeszédében többek közt azt hangsúlyozta, hogy nem kellenek ide szakértők, megállapítani, hogy az LMBTQ mozaikszó alá tartozók egy közösség, akik joggal érezték magukat megfélemlítve. Álláspontjuk szerint a vádlott cselekményében jelen van a kirívóan közösségellenes magatartás, amely jogi megítélésében évtizedes jogi gyakorlat van.

Nem is szükséges, hogy megvalósuljon a cselekmény, csak azt kell nézni, alkalmas volt-e hogy riadalmat keltsen. Nem is kell erőszaknak lennie -érvelt az ügyész, hogyan lehet erőszakot elkövetni egy meg sem valósult zászlóégetéssel.

Végül úgy összegzett, hogy az enyhítő körülményekre, miszerint jelentős az időmúlás, a vádlott három kiskorú gyermekeket nevel, és büntetlen előéletű, nem indokolt a törvény által lehetővé tett börtönbüntetés kiszabása, még felfüggesztett formában sem. Ezért kért csak pénzbüntetést a vádlottra.

Védőbeszédében Gaudi-Nagy Tamás a korábban elmondottak megismétlése mellett arra is kitért, nem igaz, hogy évtizedes jogi gyakorlat alapozná meg a büntetőeljárást. A gyűlölet elleni bűncselekményekről ugyanis egy 2008-as uniós  kerethatározat (az irányelv korábbi neve) rendelkezik, a tagállamoknak pedig időt adtak arra, hogy saját joggyakorlatukba ültessék, de semmiképp sem az uniós irányelvvel ellentétesen.

Ez az uniós irányelv a rasszizmus és idegengyűlölet ellen született. Ám a gyurcsányi időkben elfogadott hazai szabályozásban nem csak rasszizmus és idegengyűlölet célpontjai szerepelnek. Önkényesen – Háttér Társaság lobbija hatására – kiterjesztették egyes további “speciális” csoportokra (hagyományostól eltérő szexuális identitású és orientációjú személyek), amelyekre az uniós kerethatározat nem tér ki. A 2010 előtti balliberális kormányzat a nyugati gyarmatosítóknak annyira meg akart felelni, hogy messze túl akartak teljesíteni. Ez a lényegük, hogy gyökerében- elfojtsák a nemzetünk megvédésére, normalitás megvédésére törekvő erők fellépéseit -emelte ki Gaudi. Kijelentve:

Ez a jogszabály a gyurcsányi terror-korszak öröksége.

Arra tett indítványt végül, hogy mivel a büntetőeljárást megalapozó törvényi passzus nem harmonizál az uniós irányelvekkel, a bíróság vagy mentse fel most itt a vádlottat, vagy függessze fel az eljárást és forduljon az Európai Unió Bíróságához és kérjen állásfoglalást, hogy az alkalmazni rendelt törvényi tényállás megfelel-e az uniós jognak – amely bőrszínre, vallásra, nemzetiségre vonatkozóan határozza meg a védett jogi tárgyat, védett csoportot, közösséget.

Mintegy 15 perc gondolkodási idő után a bíró a tárgyalást elnapolta, amíg megfontolás tárgyává teszi a teszi a védői indítványt. Summa summarum, egy meg sem történt szivárványos zászlóégetés miatt kerülhet uniós vizsgálat alá a gyűlölet bűncselekmények elleni gyurcsányi érában született jogszabályunk.

A következő tárgyalás napját május 3-ra tűzték ki, ahol -ha nem függeszti fel a bíró az eljárást és nem kezdeményez előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságon – a védőbeszéd folytatódik, majd Barcsa-Turner Gábor utolsó szó jogán elmondandó beszédére kerül sor.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint a vádban és az egész eljárásban felfedezhető a négy legnagyobb álcivil liberális szervezet (Amnesty International, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ) Gyűlölet Elleni Munkacsoportja által a gyűlölet-bűncselekmények elkövetői elleni fellépést szolgáló úgynevezett előítélet indikátor listájának hatása, mivel ezen szervezetek elérték azt, hogy  a Legfőbb Ügyészség döntő mértékben az ő javaslataikat küldte ki 2019-ben jogalkalmazói iránymutatásként a vármegyei főügyészségeknek.

Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője értékelik gyurcsányi koncepciós Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában eddig történteket és latolgatják az eljárás, illetve kegyelem esélyeit. A vád, a védelem, továbbá Budaházy György és a II.r. vádlott már megtartotta perbeszédeit, jelen állás szerint március 1-jén 9 órától a Fővárosi Ítélőtáblán a többi 8 vádlott utolsó szó jogán elmondott perbeszédei várhatók.

A sokak által várt befejező bírósági határozat kihirdetésére nagy valószínűséggel nem ekkor kerül sor, hanem a március 1-én a bíróság által megadott új nyilvános ülésnapon.

Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 3 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített három megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)

Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Neves közszereplők és nemzeti értelmiségiek kiállása Budaházyék kegyelme mellett:

1. Dr. Csókay András

2. Budaházy Edda

3. Vass István '56-os szabadságharcos

4. Skrabksi Fruzsina

5. Varga Domokos György

6. Ágoston Balázs

A gyurcsányi koncepció szerinti, hatósági-bírósági visszaélésekkel és koholt bizonyítékokkal teli ügy részletei: szabadsagot.com

Kérjük továbbra is támogassák a kegyelmi megoldást szorgalmazó petíciót! (a petíció a szabadsagot.com kezdőoldalán!)

Szabadságot Budaházyéknak!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

E-mail: njsz@nemzetijogvedo.hu

Február 10-én a Hír Tv Háború Ukrajnában c. műsorának első részében dr. Bogár Lászó közgazdásszal együtt ismertette dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az NJSZ kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló emberi jogi jelentését, kérte a segítséget a jelentés és a Magyarok prés alatt Kárpátalján c. dokumentumfilm külföldi terjesztéséhez, amelyeket angolul már eljuttattak az ENSZ, Európai Unió, Európa Tanács és EBESZ illetékes szerveihez, illetve Ukrajna elnökéhez is a kárpátaljai magyarok népirtásával fenyegető helyzet önrendelkezési alapú megoldása érdekében.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2023. február 11., www.njsz.hu)

1945. február 11-én este 8 körül törtek ki a bolsevik támadók ellen védekező, Budai Várba szorult magyar és német csapatok. Február 12-én reggelre nagyjából 16 ezer katona jutott ki a város környéki hegyekbe. A Vörös Hadsereg kegyetlen embervadászatot rendezett soraikban. A közel 40 ezer harcosból kevesebb mint ezer jutott ki végül élve az ostromgyűrűből, a többiek hősi halált haltak vagy fogságba estek, ami a közeli halál esélyével volt egyenlő.

Megkerülhetetlen, hogy ezek a hősök végre helyükre kerüljenek a magyar történelmi emlékezetben és méltóképpen emlékezzen rájuk az ország, amelyért életüket adták!

Ennek jegyében zajlik idén is a Kitörés Emléktúra, amelynek résztvevői a Budai Várból indulnak a 60 km hosszú útra.

Egyre több jel mutat arra, hogy a nemzetközi baloldal vörös brigádjai aktív támadásba lendültek a hazánkban, amelynek során egyre agresszívabb és egyre összehangoltabb erőszakos akciókkal támadnak hagyományőrzőkre és különösen az 1945. február 11-ei budavári kitörés magyar és német hősei előtt tisztelgő Kitörés 60 emléktúra résztvevőire.

Idén már odáig jutottak ezek az a jórészt külföldiekből álló antifa rohamcsapatok, hogy a Kitörés60 túra szervezőinek tájékoztatása szerint a mai évfordulós rendezvényt megelőző napokan Budapesten hat különböző késes, viperás támadást hajtottak végre általuk szélsőjobboldalinak vélt személyekkel szemben. A fővárosi Gazdagréti téren egy áruháznál végrehajtott brutális támadásukat térfigyelő kamerák rögzítették: egy 8 fős viperával és más közbiztonságre veszélyes eszközökkel felfegyverzett antifa csoport hátulról támadt a tarsolyt viselő sértettre, földre vitték, lefogták, majd így ütlegelték fejét, testét viperával, rugdosták, paprikasprével lefújták, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Cselekményük kimeríthette az emberölés kísérletét is, de az biztos, hogy felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettének (Btk. 216. § (3) bek. b.) és e.) pontok) és aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettének halmazatban történt elkövetésére került sor (Btk. 164. § (6) bek. a.) és e.) pontok).

Ehhez képest a rendőrség garázdaság minősített esete miatt rendelt el nyomozást, ami nyilvánvalóan téves. Határozott álláspontunk szerint az antifasiszta támadók cselekménye minimálisan a Btk. 216. §-a szerinti közösség tagja elleni erőszak bűntette és súlyos testi sértés büntette fentiek szerint minősített eseteinek minősül, ugyanis a sértett sérelmére a bűncselekményeket csoportosan és felfegyverkezve (emberi élet kioltására is alkalmas tárgyakkal) követték el. Az elkövetőek a sértettel szemben egyértelműen a lakosság egyes csoportjához való tartozása vagy vélt tartozása, ruházata, megjelenése alapján vélt politikai, szélsőjobboldali nézeteik miatt tanúsítottak kirívóan közösségellenes magatartást illetve kifejezetten emiatt bántalmazták az áldozatot.

Feltűnő kettős mércés jelenség, hogy a „szexuális másságúak” bántalmazása esetén a nyomozó hatóságok előszeretettel indítanak eljárást közösség tagja elleni erőszak gyanújával. Amikor a Budapest Pride-ról 2013-ban távozó férfipár egyik tagját nyakon ütötték, a bíróság jogerősen kétéves szabadságvesztést szabott ki az elkövetőre közösség tagja elleni erőszak miatt. (A sértettet a Soros György által kiemelten pénzelt Magyar Helsinki Bizottság képviselte.)

De ezen gyűlöletbűncselekmény minősített esetével gyanúsították meg – kétszeri eljárás megszüntetés után –alaptalanul Budaházy Györgyöt, Barcsa-Turner Gábor HVIM elnököt és egy társukat, akik más hazafiakkal együtt részt szerettek volna békésen venni a Háttér Társaság iskolai LMBTQ propagandát népszerűsítő nyilvánosnak meghirdetett 2019-es rendezvényén, majd miután nem engedték be őket erőszakmentesen vélemény-nyilvánítottak. Ugyanezt a minősítést alkalmazták és -hármszori megszüntetés után - vádat emeltek közösség tagja elleni erőszak miatt egy másik ügyben nemrég Barcsa-Turner Gábor ellen, aki szerintük egy október 23-i zártkörű emlékező rendezvényt vörös zászló égetéses programponttal hirdetett meg.

Jogos tehát az elvárás, hogy - a fenti két eljárás megszüntetése mellett - most, miután egy magyar hagyományőrzőt minden ok nélkül, pusztán a vélt politikai nézetei miatt ért gyűlöletbűncselekményes támadás az elkövetőkkel szemben lépjen fel a rendőrség, az ügyészség és a bíróság.

Ezen káros és veszélyes jelenséggel szemben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat évek óta fellép, és feljelentésekkel próbálja elérni az elkövetők felelősségre vonását, és azt, hogy a rendőri szervek sokkal határozottabban, kettős mércétől mentesen és elrettentő hatást gyakorolva lépjenek fel az elsősorban külföldiekből álló szélsőbaloldali erőszaktevőkkel szemben.

Három éve a Nemzeti Jogvédő Szolgálat felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt hiába tett büntetőfeljelentést azon antifasiszta jelszavakat skandáló, nácizó szélsőbaloldali-anarchista tüntetők ellen, akik 2020. február 8-án a Becsület napja elnevezésű rendezvény után ok nélkül megtámadtak, botokkal ütlegeltek és megrugdostak három felvidéki fiatalt (köztük egy lányt), mert ruházatuk alapján szélsőjobboldaliaknak hitték őket. És bár csak rendőri közbelépés akadályozta meg azt, hogy támadás súlyosabb következményekkel járjon az erőszakos antifák egész olcsón megúszták, mivel nem kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bántalmazással csoportosan elkövetett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak minősített esete), hanem csak csoportosan elkövetett garázdaság miatt vádoltak meg hármat közülük. Szerény mértékű közérdekű munka büntetést kaptak.

Nemrég pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság megszüntette a közszemlére tétellel elkövetett önkényuralmi jelkép (vörös csillag) használatának vétsége gyanúja miatt tett NJSZ feljelentés (https://njsz.hu/a-kitores-hoseinek-igaza-es-becsulete-orok/) alapján indult büntetőeljárást. Tavaly február 12. napján a Budai Várban megrendezésre került Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúrán a Bécsi kapu tetején egy szélsőbalos aktivista kezében egy vörös csillagos zászlóval hergelte a túra résztvevőit. A rendőrség szerint az elkövető a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szervezet zászlaját használta, amelynek központi szimbóluma a kommunista önkényuralmat jelképező vörös csillag. Az elkövető és antifa társai ezzel egyidejűleg a „felszabadító” Vörös Hadsereget dicsőítették, a túrán résztvevőket pedig nácizva provokálták.

Tekintettel arra, hogy az ötágú vörös csillag Magyarországon önkényuralmi jelképnek minősül és nagy nyilvánosság ellőtt történő használatát a Btk. tiltja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2022. február 15. napján feljelentést tett ismeretlen tettesekkel szemben. Ebben kifejtettük, hogy „[n]em vitás, hogy a jelkép használatára egy olyan zászlóval került sor, amelyen a vörös csillag, tehát a tiltott önkényuralmi jelkép rendkívül domináns módon, nagy méretben, jól kivehetően megtalálható volt.” Rámutattunk továbbá, hogy „[t]eljesen nyilvánvaló tehát, hogy ezen jelkép elkövető általi használata azt célozta, hogy a Vörös Hadsereg, mint a szovjet kommunista önkényuralmi rendszer fegyveres szervezete áldozatainak, jelesül a Budai Várat és Budapestet védő áldozatok, de minden, a megszálló

Vörös Hadsereg által megölt, meggyalázott magyar ember emberi méltóságát és kegyeleti jogát sértse.”

Már e feljelentésben is kifejtésre került, hogy „[n]em jelenthet büntethetőséget kizáró okot, vagy társadalomra veszélyesség hiányát nem okozhatja, ha a köznyugalom célzatával alkalmazott önkényuralmi jelképet valamely működő vagy nem működő szervezet zászlajaként alkalmaznak”, hiszen ellenkező esetben azt lehetne megállapítani, hogy az Amerikai Náci Párt zászlaját – amely a Harmadik Birodalom lobogójához rendkívül hasonló – bátran lehet használni Magyarországon. Épp ezért a nyomozó hatóságnak két választása van: vagy minden olyan jelképet tartalmazó zászló, felirat köznyugalom megzavarására alkalmas használatát bűncselekményként kezelik, melyek a Btk. 335. §-ában szerepelnek, függetlenül attól, hogy az adott jelkép valamely jelenleg a világban bárhol működő szervezet zászlajában szerepel-e vagy sem, vagy pedig megállapítják, hogy sem a YPG, sem az Amerikai Náci Párt zászlajának használata nem tiltott.

Mindezek ellenére a nyomozó hatóság 2022. február 21. napján kelt határozatával mivel –álláspontja szerint a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette a büntetőeljárást. Ezen végzésében – teljesen abszurd módon – kijelentette a BRFK Bűnüldözési Osztálya, hogy „az ötágú vörös csillag nem tekinthető kizárólag a kommunizmust reprezentáló jelképnek, mivel továbbra is számos egyéb politikai és nem politikai szimbólumként is feltűnik”. A nyomozó hatóság álláspontja szerint a YPG zászlaja ezért nem alkalmas arra, hogy a köznyugalmat megzavarja, illetőleg az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértse.

A határozattal szemben az NJSZ képviseletében dr. Gaudi-Nagy Tamás panasszal élt, melyben kifejtette, hogy a „felejelentést elutasító határozat azért téves, mert nem fogalmi eleme a tárgyi bűncselekményt elkövető magatartásnak az, hogy olyan módon kerüljön használatra az ötágú vörös csillag, amely kizárólag a kommunizmust reprezentáló jelképnek minősül (…) teljesen irreleváns, hogy az ötágú vörös csillagot Kurd Népvédelmi Egységek használják három betű kombinálásával sárga alapon háromszög alakú zászlón”. Mint leírta, „a lényeg az, hogy az ötágú vörös csillagot az 1945. február 12-i kitörés napjának emlékére szervezett „Kitörés 60” túra résztvevőinek szeme láttára, közszemlére kitéve alkalmazta a köznyugalom megzavarására alkalmas módon (…) a használat időzítése, módja és az azt kísérő hangosbeszélős üzenetek, illetve kommunista indulók lejátszása egyértelművé tette, hogy kommunista rendszert szimbolizáló ötágú vörös csillagnak a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történő használatára került sor, amelyet viszont a törvény büntet.”

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség először elutasította a panaszt, ezt követően azonban, elfogadva a panaszban tett érvelést, határozatával az eljárást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozást az ügyben, amelynek során a feljelentőt is meghallgatták, illetve az elkövetést észlelő tanúkat.

Mindezen fejlemények után a Budapesti Rendőr-főkapitányság – a korábbi határozatában írtakkal egyező indokokkal – ismételten megszüntette az eljárást, mellyel szemben az NJSZ panasszal élt – ennek elbírálása egyelőre még nem történt meg.

Mint látható, szervezetünk immáron egy éve küzd annak érdekében, hogy a kommunista provokatőröket az igazságszolgáltatás felelősségre vonja a 2022. évi Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra közszemlére tétellel elkövetett önkényuralmi jelkép használatával történő megzavarásáért.

A nyomozó hatóság fenti döntését sajnálatos módon nem tudjuk másként értelmezni, minthogy a más külföldi országokban legálisan működő szervezetek zászlóit minden további nélkül lehet szabadon használni, még akkor is, ha annak központi eleme egy önkényuralmi jelkép, és teljesen nyilvánvaló, hogy az azért szerepel ott, mert az adott szervezet ideológiai közösséget vállal az adott önkényuralmi jelképet alkalmazókkal. Ezen rendőrségi logika szerint tehát legálisnak tekinthető a Kurd Népvédelmi Egységek zászlajának alkalmazása éppúgy, mint az Amerikai Náci Párt lobogójának alkalmazása, amely a horogkeresztet ábrázolja vörös alapon.

Annak érdekében, hogy az idei évben az ehhez hasonló incidensek elkerülhetők legyenek, a HVIM egyik tagja bejelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitány részére egy, az idei Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra időpontjával megegyező időpontban történő statikus gyűlés megszervezéséről a Bécsi Kapu tetején. Ennek során egy „Tisztelet a hősöknek” feliratú molinót is ki szerettek volna függeszteni. A bejelentő előadta azt is, hogy a gyűlés nem a klasszikus „Becsület napi” megemlékezés lett volna, hanem csak a „Kitörésben” résztvevők számára állított volna emléket.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint a gyűlés a korábbi évek „Kitörés napi” rendezvényeihez hasonló, s a résztvevők köre is azonos, a korábbi tapasztalatok alapján alkalmas lehet arra, hogy a külső szemlélőkben félelmet, riadalmat, ellenérzést keltsen, ezáltal a köznyugalom megzavarására alkalmas, a gyűlés megtartását megtiltotta. Az indokolás ezek mellett még utalt arra is, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet.

A döntés megtámadásra került, mely alapján a Kúria elvi tartalmú döntésében – teljesen érthetetlen módon – egyetértett a BRFK azon állításával, mely szerint a gyűlés tiltott célra irányul, mivel az – állításuk szerint – összekapcsolható a „Becsület Napjával”, amely „nem csupán Budapest ostroma és ennek részeként a kitörési kísérlet során életüket vesztett, hazájukat védő katonák hősiességéről való megemlékezést, mint kegyeleti aktust jelenti – aminek jogszerűségét senki nem kérdőjelezte meg –, hanem >>az évek, évtizedek során ráépült, köré szerveződött ideológiai felhangokkal együtt egy olyan, a nemzetiszocialista diktatúra, illetve annak elfogadhatóvá tétele mellett kiálló megnyilvánulást is, amely ekként már ellentétes az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakkal (…)<<”.

Szervezetünk tudomására jutott az is, hogy egy, mozgalmakhoz nem kötődő személy 2022. decemberében bejelentést tett egy 2023. február 11. napján 15 órától 20 óráig a Bécsi Kapu tetején megtartandó statikus gyűlés vonatkozásában. A gyűlés célja a zsidó honfitársaink előtti megemlékezés és tisztelgés lett volna, akik a budapesti ostrom során vesztették életüket. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban ezt a tüntetést is megtiltotta, mivel titkosszolgálati adatokra utalva azt összefüggésbe hozta a „Becsület Napjával”. Erre a következtetésre egy minősített adatot tartalmazó okiratban adott tájékoztatás szolgált.

A fentiek eredményeként az idei Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra idejére az antifasiszták ismételten tüntethetnek a Bécsi Kapu térnél, ezért sajnos a túrán résztvevőknek a kommunista provokatőrök általi aljas támadására ismételten számítani lehet. Sőt tudomásunkra jutott, hogy felhívásokat tettek közzé a túra résztvevői elleni erőszakos cselekményekre, amely már önmagában bűncselekmény, mivel a közösség tagja elleni erőszak bűntettének az előkészülete is büntetendő. (Btk. 216. § (4) bek.)

Ezúton is síkra szállunk a határozott, kettős mércétől mentes és törvényes rendőri fellépés mellett az 1945-ös budavári kitörésre békésen megemlékező túrázók megvédése érdekében a rájuk támadó vörös csillagos, egyre agresszívabb antifák ellen !

Ahogy a kitörés hősei sem adták fel, mi sem fogjuk feladni a honvédő küzdelmet a bolsevik módszerekkel hazánkat és a keresztény Európát egyre agresszívabban és gátlástalanabbul támadó neomarxista-liberális, patriofób erőkkel szemben !

Éppen ezért tájékoztatjuk a túrán résztvevőket, hogy ha őket az antifák által atrocitás éri, vagy azt észlelik, hogy egyes személyek bűncselekményt követnek el, úgy forduljanak a Nemzet Jogvédő Szolgálathoz (njsz@nemzetijogvedo.hu) bizalommal, igyekszünk lehetőségeink keretei között jogi segítséget adni számukra.

A Pesti Srácok POLBEAT c. műsorának 2023. februrár 2-i felvételén dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője  és Kertész Dávid, a PS munkatársa  a kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló jelentést és dokumentumfilmet bemutató nemzetközi sajtótájékoztató után beszélgettek Húth Gergellyel és Stefka Istvánnal a kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről és a megoldási lehetőségekről.

A  kárpátaljai magyarok elleni jogsértéseket vizsgáló jogi monitorozó missziónk eredményeit összegző, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által készített  emberi jogi jelentés frissített magyar és angol változatát, illetve a PestiSrácok hírportál munkatársaival és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen elkészített, " Magyar a prés alatt Kárpátalján" című dokumentumfilm angol feliratos változatát itt találják.

Kérünk mindenkit, hogy juttassák el a jelentés és dokumentumfilm magyar és angol változatait minél több hazai, külhoni és külföldi helyre kárpátaljai magyar honfitársaink helyzetének jobbra fordítása érdekében !

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat  kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló  jelentése az EU Bizottság múlt héten kiadott, Ukrajnáról szóló mostani jelentésének emberi jogi mellékleteként is felfogható, ezért küldtük meg ezen a héten jelentésünket az EU minden csúcsvezetője és minden érintett szervének az angol feliratos dokumentumfilmmel együtt, de egyúttal az Európa Tanács, EBESZ és az ENSZ hatáskörrel rendelkező szervei és vezetői részére is és Magyarország Kormánya mellett Ukrajna elnökének is.

Ízelítő a levelekből:

1. Levél az ENSZ főtitkárához

2. Levél az ENSZ Genocídium Megelőzési Hivatalához

3. Levél az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés elnökéhez

4. Levél az Európa Tanács emberi jogi főbiztosához

5. Levél az Európai Unió Bizottságának elnökéhez

6. Levél az EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi főbiztosához

7. Levél Ukrajna elnökéhez

A kilenc fejezetből álló Jelentés szerint Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A Jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve részletesen mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi, sőt fizikai genocídium, lakosságcsere, illetve etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő őshonos magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

Mindezen feltárt jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez és végső soron az őshonos kárpátaljai magyarság megsemmisüléséhez, szülőföldjéről való elűzéshez vezethetnek. A Jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a kárpátaljai magyarok tarthatatlan helyzetének megnyugtató, megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát korrekten rendező, bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.

Éppen a sajtótájékoztatónk napján február 2-án  jött ki az EU Bizottság Ukrajnáról szóló jelentése,  amiben  egyértelműen az ukrán állam EU  csatlakozásra való alkalmatlanságát állapítják meg. Másnap, pénteken az EU csúcsvezetése (Ursula von der Leyen és Charles Michel) Kijevben járt és ömlengve dícsérte Ukrajnát az EU csatlakozásra való szerintük fennálló, de valójában teljesen hiányzó érettsége miatt. Ugyanakkor a mostani bizottsági jelentés egyetlen érdemi kiegészítést, megállapítást sem tartalmaz az alapvető emberi jogokról a Bizottság tavaly júniusi értékeléséhez képest.

Egyelőre  a kárpátaljai magyarok létét fenyegető súlyos, egyre fokozódó és rendszerszintű jogsértések, üldözések még nem érték el az EU Bizottságának és az emberi jogok védelmében illetékes más nemzetközi szervezet ingerküszöbét, kivéve az Európa Tanácsot, ahol már foglalkoznak az üggyel.

"Minden magyar felelős minden magyarért !"

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Elkészült a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése magyarul és angolul is a kárpátaljai magyarságot érő atrocitásokról és a PestiSrácokkal, Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített, Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm, amelyet már közel 400 ezren láttak, az angol felirattal ellátott változat egy nap alatt megközelítette a tízezres nézettséget.

Ennek kapcsán az Ultrahangon Nagy Imre Jonatán beszélgetett dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével a kárpátaljai magyarok súlyosan veszélyeztett helyzetéről, a korlátozott nyelvhasználatról, a tömeges kényszersorozásokról, a magyarság jogait korlátozó törvényekről, s a népirtás kérdéséről és arról, hogy ezt a veszélyes folyamatot miként lehetne megállítani, de legalábbis minderre ráirányítani a világ és a hatóképes szervezetek figyelmét. A kilenc fejezetből álló NJSZ Jelentés szerint Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A Jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve részletesen mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi, sőt fizikai genocídium, lakosságcsere, illetve etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő őshonos magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

Ezúton ajánlom megtekintésre és terjesztésre  az alábbi híreket és videókat, annak kapcsán, hogy február 8-tól megkezdődött a Fővárosi Ítélőtáblán a gyurcsányi koncepciós terrorvádas Hunnia büntetőper megismételt másodfokú tárgyalási szakasza a tavaly december végi kedvező köztársasági elnöki eljárási kegyelmi döntésekből kimaradt Budaházy György és 9 vádlott-társa ügyében.

Hét vádlott-társuk már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy és 9 vádlott-társának  kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak.

Egyre többen állnak ki a teljes körű kegyelmi rendezés mellett:  Dr. Csókay András kiállása Budaházy György és társai mellett

Elindult a kegyelmet szorgalmazó kampányoldal: a szabadsagot.com, amelyen elérhető a Budaházyék kegyelmét sürgető petíciót !

Kérjük írják alá és terjesszék !

A február 8-án tartott első nyilvános ülésen történteket a PestiSrácok videós tudósítása foglalja össze, amelyben Budaházy György is értékeli az eddigieket.

A következő bírósági nyilvános ülés az ügyben holnap (február 10. péntek) 9 órától a Fővárosi Ítélőtáblán (1027 Budapest, Fekete Sas u. 3. I. em. 1.)

További tervezett ülésnapok: 2023. február 15., 17., 22. és március 1., kezdés mindig 9 órától.

Március 1-jén várható jelen állás szerint a befejező határozat, de még ez változhat, jelezzük, ha így lesz.

Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 3 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített három megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

1. Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

2. Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)

3. Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Szabadságot Budaházyéknak !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

E-mail: njsz@nemzetijogvedo.hu

Adószám: 19334684-1-05

Forrás: mandiner.hu

Reményi János szerint, amikor forgatási időszak van, Pilisszentlélek úgy néz ki, mint Etyekwood: kamionok, kamerák, kábelkötegek, reflektorok.

Megsértette Reményi János képmáshoz fűződő jogát A mi kis falunk című, RTL Klubon futó sorozat gyártója, a Content Factory Kft. A gyártócég korábban a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – három másodperc erejéig be is emelt a műsorba. A Mandineren több cikket is szenteltünk már az ügynek. Megírtuk, nem a mostani volt az első eset, hogy gondok adódtak A mi kis falunk forgatása kapcsán. Korábban Morvai Krisztina támadta a sorozat készítőit, mondván: az egyszerre sérti a nemzeti büszkeséget, az emberi méltóságot és a hely szellemét.

A mostani eset után a produkciós cégnek 300 ezer forint sérelemdíjat és 2,6 millió forint perköltséget kell megfizetnie. Lapunk a mostani per kapcsán felkereste Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, Európa jogi szakjogászt, aki a felperes jogi képviselője volt. Az ügyvéd szerint a mostani ügy valójában csak a jéghegy csúcsa, hiszen jelentős gondok adódtak a területhasználatért fizetett díjak körül is, arról nem is beszélve, hogy a forgatás ideje alatt – ami az évnek körülbelül a felét fedi le – folyamatosan akadályozzák a falu közúti forgalmát. „A mi kis falunk gyártói úgy telepedtek rá Pilisszentlélek életére, mint egy megszálló hadsereg” – szögezte le.

Gaudi-Nagy Tamás úgy véli, az RTL-es széria primitív, magyar- és kereszténygyalázó fércmunka. Kifejtette: a sorozat egy torz szemüvegen keresztül mutatja be a magyar vidéket, rendkívül gunyoros és bántó módon; a kereszténységet, a magyarság értékeit és a vidéki embereket pedig sokszor gyalázó, primitív módon ábrázolja. „Mindezt úgy, hogy közben próbál vicces lenni – de e „humor” láttán szerintem Jiří Menzel és a többi klasszikus forog a sírjában” – nyilatkozta lapunknak. Hozzátette: „Nagyon aljas dolognak tartom, hogy valakik abból csinálnak pénzt, hogy egy népből és ennek a népnek az életmódjából, hitéből lejárató sorozatot készítenek.”

Megkerestük a pernyertes Reményi Jánost

Az RTL-es sorozat gyártója ellen nyert per és a forgatási viszontagságokról hallott információk kapcsán megkerestük Reményi János ötgyermekes pilisszentléleki családapát is, akit a sérelem ért.

Amikor forgatási időszak van, a település úgy néz ki, mint Etyekwood – kamionok, kamerák, kábelkötegek, reflektorok. A stáb létszáma húsz és ötven fő közt változik, tehát a kiszolgáló személyzettel együtt 100-150-200 fő tartózkodik a faluban a helyieken kívül. Egy 300 fős faluban ez rendkívül nagy létszám. Ez azt jelenti, hogy ha az ember végigmegy a falun – ami jóformán egyetlen főutcából és pár leágazásból áll –, akkor biztosan belebotlik egy kábelkötegbe, reflektorba, ilyen-olyan autóba. És ez megy heteken, hónapokon keresztül” – vázolja a helyzetet Reményi János.

Hozzáteszi: volt olyan eset, hogy valakinek a házát építették, ami belógott a képbe, és látszott, ahogy a munkások dolgoznak az épületen. „Úgyhogy odaállítottak egy adóvevős embert, aki vezényelte a munkásokat, mikor bukjanak le, mert épp forog a kamera, majd jelezték nekik, mikor dolgozhatnak tovább. És persze volt, hogy szóltak, ne menjek ki a házból, legyek szíves álljak meg az autóval, a gyerek, ha lehet, ne most gyakoroljon trombitát, ne vágjuk a füvet. Egyszer-kétszer eltűri az ember, de ha folyamatosan ez megy, az rendkívül bosszantó.”

János elmeséli, ebben az évben június-júliustól decemberig ment a forgatás. November végén volt a csúcs: akkor vették fel a karácsonyi jelenetet az önkormányzat épületében, ami a falu központjában van. Mint mondja: „Ezek a képsorok sötét, esti jelenetek voltak, így két nap éjszakai forgatás volt, ami azt jelentette, hogy este hattól reggel hatig dolgoztak. Vasárnap hajnal négykor ment a legnagyobb buli, táncos-zenés jelenet, ordítozás. Többször volt olyan, hogy megkerestük őket a szezon elején, üljünk le, beszéljük meg, mit szeretnénk, mi az, amitől nekünk is egy kicsit jobb lenne, és nekik is könnyebb lenne az itt eltöltött munkaidő.

Soha nem sikerült leülni velük. Egyszerűen nem állnak szóba velünk.”

János szerint egyébként ezt a kérdést is „ügyesen kijátszották, ugyanis szerveztek a faluban egy találkozót a kocsmában, persze munkaidőben, hogy minél kevesebben érjenek rá, és a megjelentek közül mindenki kapott egy sörkupont”. Hozzáteszi: ők, a kritikusok nyilván nem tudtak elmenni, mert épp dolgoztak, onnantól pedig az illetékesek tudtak arra hivatkozni, hogy el sem mentek a találkozóra.

Mi a helyzet a területfoglalással?

A pilisszentléleki férfit a területfoglalásról is kérdeztük, hiszen Gaudi-Nagy Tamás említette lapunknak, a per során ezzel kapcsolatos problémákra is fény derült. „A forgatás bejelentett területhasználatainak mértéke messze alulmúlja a valóságban ténylegesen használt területek mértékét. A területhasználatért pedig díjat kell fizetni az önkormányzat számára, tehát a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tulajdonképpen sokkal csekélyebb bevételhez jutott, mint kellett volna” – fejtette ki az ügyvéd.

János szerint a területfoglalási kérdés összetett dolog: a lényege az, hogy filmfelvételnél nem csupán a konkrét forgatási helyszínt kell bérelni, hanem azt a plusz területet is, amit azért zárnak le, hogy ne lógjon be a képbe olyan illető, akit a sorozat készítői nem szeretnének a felvételeken látni. „Ők ezeket a területeket sosem bérlik, magyarán jóval nagyobb területet használnak, mint amennyit bérelnek. Az önkormányzat kiadta nekünk a területfoglalási igényeket, ezeket átnéztük. Többnyire a használt területeknek csupán felét fizetik meg, de volt olyan is, amikor a tízszeresét használták annak, mint amit valójában kibéreltek”

– magyarázza János – Ezért is érthető már így utólag, hogy a perben miért igyekeztek üzleti titokra hivatkozva megakadályozni azt, hogy ezeket a közterület-használati szerződéseket a bíróság beszerezze, s azt megismerjük. Egészen elképesztő, hogy egy település közterületének használati feltételeit (érintett területek és díjak) szerették volna eltitkolni. Remélem, végre az önkormányzat alaposan a körmükre néz, de a legjobb az lenne, ha a jövőben már nem kapnának több lehetőséget."

Az érem másik oldala

Lapunkat felkereste egy helyi lakos, aki azt írta: R. János és felesége, illetve több helyi lakos személyautóval és cross-motorral rendszeresen zavarják a forgatást. Valamint, hogy nyaranta az utca végi sövény mögül fagylaltot árulnak a turistáknak. Szerettük volna, ha János ezekre a vádakra is reagál.

 „Részben igaz. Itt több állítás is elhangzott. Valóban vannak olyan helyi fiatalok a faluban, akik szoktak motorozni, de nekem sem motorom, sem motorjogosítványom nincsen, tehát nem szoktam motorozni a faluban. Az, hogy személyautóval szoktuk-e zavarni a forgatást, annyiban valóban igaz, hogy a forgatáson vannak úgynevezett forgalomirányító személyek, ami úgy néz ki, hogy kint áll egy ember, aki megállítja az autókat, és azt mondja, várjunk, mert most itt forgatnak. Ezeknek az embereknek többnyire nem volt vagy nincsen jogosultsága arra, hogy megállítsák a forgalmat. Néhány ilyen esetben valóban volt, hogy nem álltunk meg, de senkinek a testi épségét nem veszélyeztettük” – feleli.

János elárulja: sokszor körbejárták ezt a kérdést, és az ügyvédek véleménye szerint civilként – és egy forgalomirányító civilnek minősül – csak abban az esetben lehet megállítani a forgalmat, ha balesetveszélyes helyzet van. „De egy egyszerű forgatás miatt egy sima sárga mellényes személy nem állíthatja meg a közlekedőket – vagy rendőr, vagy polgárőr teheti csak meg ezt. Ez azonban tudomásom szerint pénzbe kerül, és a filmesek ezt – egy-két kivételes alkalomtól eltekintve – szeretik megspórolni.

Az biztosan nem helyénvaló, hogy kiállítanak egy embert, aki félmeztelenül álldogál az úton, a farzsebéből kilóg egy sárga láthatósági mellény, és ő dirigál.

Ez hosszú időn keresztül konkrétan így ment. Egy ideig ilyenek voltak a forgalomirányítók. Az ilyen srácoknak valóban megmondtuk, ha látják az autónkat, ki se jöjjenek, mert nekik nem fogunk megállni...” – magyarázza, majd hozzáteszi – „...mostanra kicsit összeszedték magukat, javult a helyzet. Egy biztos: minden esetben, mikor polgárőr állított meg minket, megálltunk és ezután is meg fogunk.”

A fagylalt-téma kapcsán János elmondja: valóban árultak fagylaltot, mert olyan szintű turista áradat volt a településen. Mint mondja, mostanra már egy kicsit alábbhagyott a dömping, de éveken keresztül ez azt jelentette, hogy nyaranta gyakorlatilag több száz, időnként ezer ember érkezett a településrészre.

„Utána lehet nézni, mennyire bedugult a főút hosszú hétvégéken vagy ünnepnapokon – pünkösd, húsvét. Volt, hogy egy idő után a rendőrség már csak lakcímkártyával engedett be embereket, akkora volt a tömeg. És mivel a Teca kocsmán és egy másik kocsmán kívül semmiféle ilyen jellegű hely nem volt, úgy voltunk vele, hogy árulunk fagylaltot, hiszen a településen semmilyen hasonló szolgáltatás nem volt. Ez az idelátogató turistáknak is jó volt. Ezt néhány évig csináltunk teljesen hivatalosan, bejelentetten. Azóta már több helyi vendéglátós követte a példát, de mi már abba hagytuk. Én ezt a turizmus érdekében végzett kényszervállalkozásnak hívtam.”

A sérelemdíjból a kolostorromot támogatná

János szerint korábban a településen, ha nem is egységesen, de közösen álltak ki az emberek, és mondták azt, hogy: ne! Mint mondja, megpróbáltak beszélni az önkormányzattal, hogy rendezzék a felmerülő kérdéseket, de nem sikerült. „Megpróbáltunk közösen több beadványt is érvényre juttatni, a polgármester úr fogadott is minket, végül abból sem nagyon lett semmi. Az emberek nagy része nem szereti a forgatást, ez tény, de ma már jóformán csak legyintenek rá, mert megszokták – csak nem biztos, hogy ez normális.

Mostanra sajnos inkább szétesett az egység – ha valaha volt is” – jegyzi meg. „Pedig – mint mondja – az sem elhanyagolható, amit már többször említettünk: a sorozat magyarság, keresztény és vidékellenes beállítottsága. Az eredeti szlovák változatban a bugyuta falusiakat mind magyar karakterek játsszák, a normálisabbakat szlovákok. Ezen túl azonban konkrét jelenetek is vannak a filmben, amik kifejezetten sértik a keresztényeket, sőt, egyenesen katolikus szentségeket gyaláznak – elég csak a gyóntatófülkés jelenetekre gondolni. A gyónás egy szentség. Teljesen érthetetlennek tartom, hogy kiváló és jóérzésű, magukat kereszténynek valló színészek egy ilyen produkcióban hogyan vehetnek részt.”

Ahogy korábban mi is megírtuk, János a sérelemdíjat, a helyi pálos kolostorrom felújítására ajánlotta fel. A férfi szerint ugyanis hosszú ideje elég hossz állapotban van.

„Ahogy ideköltözésünk után a ’48-as emlékmű felújítását megszerveztük és megcsináltuk a saját, illetve más falusi gyerekekkel, úgy szeretnénk megszervezni a pálos kolostorrom rendbetételét is. Nem azt mondom, hogy gazdátlan, mert van egy helyi vállalkozó, aki gondozza a területet, amiért nagyon hálásak vagyunk neki, de nagyon régen – talán a '80-as években – volt felújítva, így néhány fal már ledőlőben van. Alig várjuk, hogy nekiállhassunk. Olvastam kommenteket, hogy pár százezer forint úgysem lesz elég semmire, de ezt én akkor is rászántam, és az ügy után találtam egy-két támogatót, aki szívesen kiegészíti az összeget, illetve Gaudi-Nagy ügyvéd úr is jelezte, hogy ő is ad támogatást a díja terhére ehhez a nemes ügyhöz. Remélem még sokan követik példájukat. Tehát ez az eset generált egy kisebb hullámot a kiállásra, hogy akkor tényleg költsünk rá” – zárta sorait.

International press conference on a monitoring Report in relation to mass human rights violations against Hungarians in Sub-Carpathia (Zakarpattia oblast in Ukraine) (2 February 2023)

2023. február 2-án mutatta be Budapesten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) és a PestiSrácok hírportál angol nyelvű követő tolmácsolással tartott, élőben közvetített nemzetközi sajtótájékoztató keretében a Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmjük angol feliratos változatát, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi jelentését a Kárpátalján élő őshonos magyarok ellen elkövetett tömeges emberi jogi jogsértésekről.

Kárpátalját hivatalosan Zakarpatszkaja területnek hívják, és jelenleg Ukrajna része, de korábban ezer éven át a Magyar Királyság szerves része volt 1920-ig, amikor a trianoni békediktátum elszakította.

Az emberi jogi monitorozás eredményeként készített filmben és Jelentésben a korábban 200 ezer fős kárpátaljai magyar közösséget sújtó egyre fokozó intenzitású jogsértések, atrocitások kerültek összegzésre. A Jelentés szövege elérhető magyar és angol nyelven is.

Az NJSZ és a PestiSrácok közös célkitűzése, hogy Magyarországon kívül a nemzetközi közvélemény, továbbá az érintett (magyar és ukrán) és más európai kormányok, a fontosabb nemzetközi szervezetek (Európai Unió, Európa Tanács, ENSZ, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) figyelmét is felhívják a kárpátaljai magyarok üldöztetésére és elősegítsék a helyzetük jobbra fordulását. Ezért a filmet (készítésben részt vett még a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete is) és jelentést ezért megküldik az említett kormányok, szervezetek és a világsajtó részére.

A sajtótájékoztató keretében a Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm angol feliratos változatának vetítését követően részletesen bemutatásra került a "Jelentés a kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről” című 45 oldalas emberi jogi vizsgálati jelentés. Az esemény végén a film és Jelentés készítésében közreműködő tényfeltáró magyar újságíró elleni ukrán válaszlépésekről is szó esett.

A kilenc fejezetből álló Jelentés szerint Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A Jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve részletesen mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi, sőt fizikai genocídium, lakosságcsere, illetve etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő őshonos magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

Mindezen feltárt jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez és végső soron az őshonos kárpátaljai magyarság megsemmisüléséhez, szülőföldjéről való elűzéshez vezethetnek. A Jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a kárpátaljai magyarok tarthatatlan helyzetének megnyugtató, megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát korrekten rendező, bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.

A Jelentés szerint Ukrajnának tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a jelentés ajánlások alapján a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a jogtipró oktatási és nyelvtörvénnyel, hanem a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával, véres háborúban történő katonai szolgálatra való tömeges kötelezéssel is megszeg.

A dokumentumfilm és a Jelentés célja, hogy elősegítsük a kárpátaljai magyarok jogainak védelmét, és elérjük, hogy Ukrajna haladéktalanul hagyjon fel a kárpátaljai magyarságot súlyosan fenyegető jogkorlátozásokkal és jogfosztásokkal, és biztosítsa számukra az őket megillető egyéni és közösségi jogokat, a számukra szükséges önrendelkezési jogot, az önkormányzatiságot, a magyar állampolgárság akadálytalan megszerzését és gyakorlását, valamint javítsa a kárpátaljai magyarok életkörülményeit, hogy ősi szülőföldjükön boldogulhassanak.

In English:

A Hungarian human rights watchdog NGO called National Legal Defence Service (NLDS) and a Hungarian investigative news portal called PestiSrácok presented at a live international press conference on 2 February in Budapest (supported by consecutive English interpretation) the English subtitled version of their jointly (together with a Hungarian filmmaker NGO called Association of National Filmmakers) produced documentary film under the title  "Hungarians under the Pressure in Sub-Carpathia", as well as the NLDS's human rights monitoring Report on the mass human rights violations committed against indigenous Hungarians living in Sub-Carpathia.

Sub-Carpathia is officially called as Zakarpattia Oblast and currently the part of Ukraine, but was one thousand year long the integral part of Hungarian Kingdom until 1920 when it was torn away from the motherland by the Peace Treaty of Trianon.

The text of the Report is available in Hungarian and in English as well.

The documentary film is a collection of the evidence referred in the monitoring report on the serious human rights violations perpetrated against Hungarians in Sub-Carpathia.

At the end of the press event, the Ukrainian response to the Hungarian fact-finding journalist who contributed to the film and Report was also discussed.

The film and the Report have been prepared by the use of the results of a human rights monitoring survey and summarise the increasing intensity of human rights violations and atrocities suffered by the once 200,000-strong Hungarian community in Sub-Carpathia.

The joint objective of the NLDS and PestiSrácok is to draw the attention of the international public outside Hungary, as well as European governments and major international organisations. European Union, Council of Europe, United Nations, Organisation for Security and Cooperation in Europe) to the persecution of the Hungarians living in Ukraine and to help improve their situation.  Therefore, the film and Report are being sent to the Government of Hungary, Government of Ukraine, to the Council of Europe, to the organs of the European Union (Commission, European Parliament), to the Organization for Security and Co-operation in Europe, to the competent organs of the UN and circulated to the press all over the world.

According to the 9-chapter Report Ukraine has failed the test in terms of human rights. The Report describes in detail, supported by evidence, testminonies and indicating the relevant legal provisions, a number of serious, systemic violations committed by Ukrainian authorities against the indigenous Hungarians living in Sub-Carpathia, which have the effect of linguistic and even physical genocide, population exchange and ethnic cleansing. The combined effect of these poses a fatal threat to them and fundamentally jeopardise their survival as a national community. All of these phenomena seem to be rather close to genocide, or an attempt to commit genocide, which is prohibited by international law, and could ultimately lead to the destruction of the Hungarian population of Sub-Carpathia and their exodus from their homeland. The Report contains recommendations for changing the unbearable situation of the Hungarians in a reassuring way, with appropriate guarantees and a proper settlement of the fate of them, in line with relevant international law regulation and proven, good European models and the right to self-determination.

According to the Report, Ukraine must respect and implement the binding European laws and standards guaranteeing the individual and community rights of the indigenous national communities (especially Hungarians) living on its territory, which are violated not only through the opressive law on education and language, but also through the systematic and assimilationist repression Hungarians of Sub-Carpathia, and the mass and agressive conscription of Hungarians into military service in the blood war.

It is also the aim with this documentary and Report is to promote the protection of the rights of the Sub-Carpathian Hungarians, and to advance that Ukraine immediately stops the restrictions and deprivations of rights that have seriously threatening effects on the Sub-Carpathian Hungarians, and guarantees them the individual and community rights as the members of national minorities are entitled to, the degree of self-determination needed by them, self-governance and the unhindered acquisition and exercise of Hungarian citizenship and improve the living conditions for Sub-Carpathian Hungarians in order to let them prosper in their ancient homeland.

Immár angol nyelven is elkészült a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a PestiSrácok.hu kárpátaljai magyarság súlyosan aggasztó emberi  jogi helyzetének közelmúltját és jelenét bemutató dokumentumfilmje, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas jelentésének végleges változata magyar és angol nyelven.

A jelentés ma 11 órakor egy nemzetközi sajtótájékoztató keretében kerül ismertetésre.

A jelentés egy tavaly ősszel teljesített monitorozó út, hosszas kutató munka, valamint azóta történt események alapján igyekszik teljes képet adni arról, milyen nehézségeket él át nap mint nap a kárpátaljai magyarság, hogyan őrzi magyarságát, milyen intézkedések, körülmények gátolják, veszélyeztetik ebben és miként sérülnek egyéni és közösségi jogaik. A dokumentumfilm, valamint a jelentés - melyet a magyar és ukrán kormányok mellett az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is megküld magyar és angol nyelven a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, rámutat a háború Kárpátalját, kárpátaljai magyarságot érintő eseményeire, mint a kényszersorozás, belső menekültek Kárpátalján való letelepedése, egyre korlátozottabb nyelvhasználat, fokozódó magyarellenesség, kárpátaljaiak kényszerű kivándorlása, mely visszafordíthatatlanul változtathatja meg az etnikai viszonyokat a Kárpátok lábánál. A Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmet már közel 400 ezren látták az elmúlt egy hónapban, az angol felirattal ellátott változat egy nap alatt megközelítette a tízezres nézettséget.

Ukrajnának tiszteletben kell tehát tartania és végre kell hajtania a fenti ajánlások alapján a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a jogtipró oktatási és nyelvtörvénnyel, hanem a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával, véres háborúban történő katonai szolgálatra való tömeges kötelezéssel is megszeg

-áll abban a közel 50 oldalas jelentésben, amelyet a kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről” című, emberi jogi monitorozó munka eredményeként foglalt össze a Nemzeti Jogvédő Szolgálat.

A jogvédők vizsgálata  azt igazolta, hogy Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A jelentés megállapítja: ez az állam súlyosan megsérti a Kárpátalján élő őshonos magyarok nemzeti kisebbségi egyéni és közösségi jogait megszegve ezzel számos ponton a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit és sok esetben saját jogszabályait.

Sőt sajnos ki kell mondani: egyfajta nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik, amelyek jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez

-fogalmaz a jelentés.

Drámai tény továbbá, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a korábban több mint ezer évig Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a háború előtti még 200 ezres lélekszámú magyarság legalább fele, a katonaköteles férfiaknak pedig legalább több mint kétharmada a kényszerítő és fenyegető körülmények hatására elmenekült már szülőföldjéről és jelenleg Magyarországon vagy más európai államban kényszerül tartózkodni.

Az eszkalálódó háborús helyzetben a háború hatásai is egyre súlyosabban érintik a kárpátaljai magyarságot. Az elmúlt hetekben felerősödött a mozgósítás Kárpátalján is, számtalan felvétel kerül nyilvánosságra arról, hogyan hurcolják el erőszakkal a hadköteles férfiakat az utcáról, piacról, buszokról, vagy akár saját otthonukból, ahová már rendelet teszi lehetővé, hogy betörjenek az ukrán hatóságok képviselői ellenőrzés céljából. Miközben hadköteles korú ukrán férfiak nagy számban menekültek át Magyarországra illetve még tovább, sok esetben anyagi lehetőségeinek köszönhetően, mind a mai napig számtalan kárpátaljai magyar bujkál az otthonában, mert nem akar részt venni a háborús konfliktusban, fizikailag és képzettségét tekintve is alkalmatlan eredményes katonai szolgálatra, ahhoz viszont nem volt elegendő anyagi forrása, hogy menekülni tudjon. A kettős állampolgárságot Ukrajna nem fogadja el és a közel 3000 külföldön élő ukrán állampolgár, köztük a kárpátaljai magyarok ukrán állampolgárságról való lemondását sem támogatja Kijev - ami kiutat jelenthetne a háborúban való részvétel alól.

Magyarország a nyugati államoktól eltérő békét szorgalmazó álláspontja, amellyel a kezdetektől fogva megtagadja a háborús konfliktusba való aktív beavatkozást (nem ad fegyvereket és nem járul hozzá, hogy Magyarországon át közvetlenül Ukrajnába akár más államok fegyvereket szállítsanak) tovább mélyítette az anyanyelv használatot korlátozó oktatási- és nyelv törvények miatt egyre romló ukrán-magyar kapcsolatokat. Felmérések igazolják, hogy az orosz után a leggyűlöltebb nemzetiség a magyar lett Ukrajnában, miközben Magyarország több mint egymillió háború elől menekülő ukránnak adott menedéket, ellátást és 30 milliárd forintot meghaladó támogatást adott a háború miatt szenvedőknek nemcsak Kárpátalján, de Ukrajna más részein élőknek is

Ukrajnán belül a munkácsi járásban ezen belül egy kiemelt magyarellenesség tapasztalható, melynek egyik kezdeti mérföldköve volt tavaly októberben a munkácsi vár ormáról a turul szobor eltávolítása. A jelenség az utóbbi hetekben Munkácson, illetve több Munkács közeli kistelepülésen a magyar nemzeti zászlók, valamint magyar feliratok és táblák és magyar intézményvezetők eltávolításában csúcsosodott ki.

Az emberi jogi jelentés kimondja, hogy nemcsak az ukrán népet, de a szülőföldjén, Kárpátalján élő magyar népet is megilleti az emberi jogok teljessége és az önrendelkezés érintettek által támogatott formája. Jelen helyzetben ugyanis az EU csatlakozás nyomvonalán van igazából reális lehetőség, hogy Ukrajnát a tisztességes és őshonos kárpátaljai magyar közösség fennmaradását, gyarapodását szolgáló feltételek biztosítására rávegyék.

A magyarok sorsa napról napra nehezebb a háború árnyékában. Az NJSZ és a PestiSrácok közös célkitűzése, hogy nem csupán Magyarország, de a nemzetközi közvélemény, továbbá az európai kormányok és a fontosabb nemzetközi szervezetek (Európai Unió, Európa Tanács, ENSZ, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) figyelmét is felhívjuk a kárpátaljai magyarok üldöztetésére. Ezért készítettük el a dokumentumfilm angol feliratos verzióját, hogy a világsajtó elé tárhassuk ezeket a jogsértéseket. A film angol feliratos változatát már közzétettük, míg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló jelentését az utóbbi hetek magyarellenes fejleményeivel kiegészített magyar, illetve angol nyelvű változatainak közzététele jelen sajtókonferenciával egyidejűleg történik meg.

Forrás: pestisracok.hu

Immár angol felirattal is megtekinthető a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és PestiSrácok.hu dokumentumfilmje, amely a kárpátaljai magyarokat ért jogsértéseket mutatja be. A Magyarok a prés alatt Kárpátalján először decemberben került a nagyközönség elé, azóta több százezres megtekintést ért el, az aktualitása azonban sajnos nem változott, ezért a filmet most angolul is nyilvánosságra hozzuk, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívjuk a kárpátaljai nemzettársainkat érő súlyos sérelmekre és megmaradásukat fenyegető veszélyekre.

Tavaly decemberben került bemutatásra a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) és PestiSrácok.hu közös jogi monitoring projektjének (támogató: Nemzeti Együttműködési Alap) keretében készült dokumentumfilm, a Magyarok a prés alatt Kárpátalján. A filmet a Hazatérés templomában tartott ősbemutatóját követően, rövid időn belül több százezren tekintették meg, így addig példa nélküli betekintést nyújthattunk a nemzettársainkat érő mindennapos támadásokba. A dokumentumfilm lényegében a mozgóképes bizonyíték-gyűjteménye a NJSZ emberi jogi jelentésének a Kárpátalján élő magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről, amelyet a filmmel együtt mutattak be.

Munkánk során igyekeztünk a háború kitörését követően kialakult helyzet mellett képet festeni arról, a már évtizedek óta tartó jogsértő magatartásról, melyet az ukrán állam a kisebbségekkel szemben tanúsít. A nemzetiségi nyelvhasználat szisztematikus elnyomása ugyanis már egy évtizede elkezdődött. A jelenlegi helyzetben a fő szempont azonban mégis a tavaly február óta kialakult állapotok feltárása volt. A háború első napjai óta népességcsere zajlik Kárpátalján: a helyi magyarokat előszeretettel, egyre agresszívabb módszerekkel és egyre nagyobb számban küldik a frontra, míg a Kárpátaljára érkezett rengeteg belső menekültet legfeljebb a területvédelmi egységekben való szolgálatra szólítják fel. A kettős állampolgárokat tulajdonképpen túszul ejtette az ukrán állam. Hiába az európai uniós útlevél, nem hagyhatják el az országot. Az anyanyelvhez való jog pedig kiemelt támadások alá került. Amint filmünkben másfél hónappal ezelőtt beszámoltunk róla, a magyarok ellen nyelvi-, de az egyre fokozódó frontszolgálatra vezénylés miatt már létet fenyegető fizikai-genocídium folyik, amely a nemzeti identitástudat teljes megszüntetéséhez és végső soron az őshonos kárpátaljai magyarság megsemmisüléséhez, szülőföldjéről való elűzéshez vezethet.

A kárpátaljai nemzettársainkat ért üldöztetés azonban továbbra sem szűnt meg, sőt esetenként súlyosbodott. Magyar tanintézmények vezetőit bocsátották el. Eltávolították nemzeti jelképeinket, halálosan fenyegetnek magyar képviselőket és a kényszersorozás is egyre nagyobb mértéket ölt. A magyarok sorsa napról napra nehezebb a háború árnyékában. Az NJSZ és a PestiSrácok közös célkitűzése, hogy nem csupán Magyarország, de a nemzetközi közvélemény, továbbá az európai kormányok és a fontosabb nemzetközi szervezetek (Európai Unió, Európa Tanács, ENSZ, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) figyelmét is felhívjuk a kárpátaljai magyarok üldöztetésére. Ezért készítettük el a dokumentumfilm angol feliratos verzióját, hogy a világsajtó elé tárhassuk ezeket a jogsértéseket. A film angol feliratos és a jelentés utóbbi hetek magyarellenes fejleményeivel kiegészített magyar, illetve angol nyelvű változatainak bemutatójára 2023. február 2-án 11 órától kerül majd sor egy nemzetközi sajtótájékoztató keretében a Polgári Mulatóban. Az eseményt online is élőben követhetik a PestiSrácok oldalán (pestisracok.hu)!

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi jelentése a Kárpátalján élő magyarok elleni jogsértésekről a sajtótájékoztatóval egyidejűleg kerül fel a njsz.hu és a pestisracok.hu oldalakra.

Kérünk mindenkit, hogy juttassák el ezen jelentés és dokumentumfilm magyar és angol változatait minél több hazai, külhoni és külföldi helyre kárpátaljai magyar honfitársaink helyzetének jobbra fordítása érdekében. Alább pedig következzen a film és jelentés angol nyelvű összegzése, bízva abban, hogy a minél több szemet sikerül vele felnyitnunk, szerte a világon:

HUNGARIANS UNDER PRESSURE IN SUB-CARPATHIA

An upsetting documentary under the title “Hungarians under pressure in Sub-Carpathia” (in Hungarian: Magyarok a prés alatt Kárpátalján”), made in cooperation by a Hungarian human rights watchdog NGO called National Legal Defence Service (NLDS), a Hungarian investigative news portal called PestiSrácok and a Hungarian filmmaker NGO called Association of National Filmmakers. The documentary is a collection of the evidences referred in a monitoring report made by the NLDS on the serious human rights violations perpetrated against indigenous 200.000 Hungarians living in Sub-Carpathia, officially called as Zakarpattia Oblast of Ukraine.

Ukraine has failed the test in terms of human rights. Ukraine severely violates the rights of indigenous Hungarians living in Sub-Carpathia; both in regard their ethnic minority rights and their personal and communal rights. Moreover, as the observation carried out by the NLDS has shown, there is ongoing linguistic genocide, a certain population exchange is in progress and ethnical cleansing is perpetrated in Sub-Carpathia.

The survey was carried out with the support of the Hungarian Cooperation Fund and within a strategic partnership with PestiSrácok.hu. As a result of this survey an upsetting documentary was made entitled “Magyarok a prés alatt Kárpátalján” (Hungarians under pressure in Sub-Carpathia), that was presented in Budapest on 15 December 2022 and could have been watched at first at PestiSrácok.hu portal and their YouTube-channel. Since the premier the film was seen by 375 thousand viewers. Now the English subtitled version is also available. The participants in creating the documentary film: Boglárka Molnár H., Angéla Füssy editors and script writers, Dávid Kertész script writer and data collector, Lajos Almási cameraman, Nándor Kelecsényi cameraman and editor, Dániel Ferkó and Pál Oberfrank narrators, dr. Gaudi-Nagy Tamás legal contributor and expert. The film is directed by Angéla Füssy. The 200,000-strong Hungarian community living in Sub-Carpathia has become increasingly oppressed in recent years, with anti-Hungarian atrocities being systematic and exacerbated by the Russian-Ukrainian armed conflict that broke out on 24 February 2022.

Sub-Carpathia was thousand year long the integral part of Hungarian Kingdom but was torn away from the motherland by the Treaty of Trianon. In the course of the survey information was collected about the violations of the individual and communal rights of indigenous Hungarians living in Sub-

Carpathia that are to be provided to them based on international agreements and also enshrined in law. The survey brought extraordinary situations and hardships. The data collection had to be carried out by bearing in mind that the establishment of such contact may result in life-threatening situations for the data provider Sub-Carpathian Hungarians – and in a manner involving utmost discretion and caution. Most of our interviewees did not want to go on record, even by off camera with a distorted voice. That is why we had to change their main personal data and the stories with real content were presented by others.

The shocking stories that were told speak for themselves and call for urgent intervention in order to stop intimidation of Hungarians in Sub-Carpathia. The NLDS’s human rights report of Sub-Carpathian

Hungarians gives itemized presentation supported by evidences, with reference to relevant legislation for all those violations that are carried out by Ukrainian authorities vis-á-vis Sub-Carpathian Hungarians. The effect of these human rights violations is grave, systemic linguistic genocide and ethnic cleansing, that as a whole poses a fatal threat for Sub-Carpathians and their survival as a national community. Since its presentation, the Report has been updated with the latest anti-Hungarian actions and developments in Sub-Carpathia.

The Hungarian and English version of the NLDS’s Report shall be presented in its current form this week within the frame of an international press conference. The Hungarian and English version of the NLDS’s Report could be find here.

The Report also makes recommendations for changing this unsustainable situation in a reassuring way, with appropriate guarantees and in line with proven, good European models. The Report on violation of human rights of Hungarians living in Sub-Carpathia and the documentary film is being sent to the Government of Hungary, Government of Ukraine, to the Council of Europe, to the organs of the European Union (Commission, European Parliament), to the Organization for Security and Co-operation in Europe and to the competent organs of the UN. The aim with this documentary and Report is to promote the protection of the rights of the Sub-Carpathian Hungarians, and to advance that Ukraine immediately stops the restrictions and deprivations of rights that affect the Sub-Carpathian Hungarians, and guarantees them the individual and communal rights that members of national minorities are entitled to, the degree of self-determination needed by them, self-governance and the unhindered acquisition and exercise of Hungarian citizenship and the living conditions for Sub-Carpathian Hungarians to prosper in their ancient homeland.