Forrás: pestisracok.hu

Közösség tagjai elleni erőszak vádjával áll bíróság előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke normalitáspárti vélemény-nyilvánítása miatt. A büntetőper tárgya, melyben a Székesfehérvári Járásbíróság február 27-i tárgyaláson védői indítványra az Európai Uniós Bíróságának előzetes döntéshoztalét kérheti, egy 2019. október 23-ra meghirdetett, ám aztán meg sem valósult “LMBTQP” szivárványos zászlóégetés. Az ügy tökéletesen megmutatja, milyen nyomásgyakorlást alkalmaznak és milyen befolyást érnek el az igazságszolgáltatás rendszerében a Soros-hálózathoz tartozó liberális civil szervezetek. A büntetőfeljelentést a Háttér Társaság illetve annak elnöke tette,  de azt többször is elutasították a hatóságok, majd a liberális jogvédők addig tolták erőszakosan az ügyet, míg végül ugyanaz az ügyészség, amelyik korábban nem látott megvalósult bűncselekményt, mégis vádat emelt Barcsa-Turner Gábor ellen és megbüntetését kéri család- és gyermekvédő véleményközlése miatt.

A mai eljárás előkészítő üléssel vette kezdetét, ami a felek meghallgatása után tárgyalással folytatódott.

Az ügyész a védelem indítványára röviden ismertette a vádat: felidézte, hogy 2019. október 23 előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke, Barcsa-Turner Gábor a közösségi médiában olyan plakátot jelentett meg, amely egy vidéki településen interaktív megemlékezést hirdetett, annak keretében vörös, uniós és LMBTQ-zászlók elégetésére hívott.

A vád álláspontja szerint a plakát, ami több internetes portálon is megjelent, alkalmas volt hogy az LMBTQ szexuális közösség tagjaiban riadalmat keltsen. Az ügyész félmillió forint pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

A HVIM elnöke és védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint fontos politikai kérdés került a tárgyalóterembe: a kérdés az, hogy egy liberális ideológia, szexuális orientációban eltérők csoportja közösség-e, mert amíg ez nem tisztázott, addig alapjaiban értelmezhetetlen az egész büntetőügy. Ha pedig ez egy politikai közösség, akkor zászlajuk elégetése, miért nem szabad véleménynyilvánítás mint más politikai közösségek zászlójának elégetése, amelyről az Alkotmánybíróság állásfoglalást is kiadott korábban. Barcsa-Turner Gábor a tárgyalóteremben azt mondta: a szabad véleménynyilvánítást biztosító alkotmányos jogát próbálják eltiporni ezzel az eljárással.

Amikor meghirdettem ezt a rendezvényt, nem gondoltam, hogy ennyire interaktív lesz és egy több éve tartó koncepciós eljárásba fog torkollni, melyben olyanok nyomására fognak vádolni, akik az 56-os forradalom és szabadságharc leverőinek ideológiai örökösei -fogalmazott a HVIM társelnöke.

Hozzátette, ez az ügy egyértelműen egy politikai jellegű ügy. Politikai állásfoglalást tesz egyik másik oldal.

Ez az eljárás nem is rólam szól, hanem az LMBTQ szexuális orientációról, hogy azt ki miként ítéli meg, ki áll a lobbijuk mellett és ki az aki a normalitás talaján áll, akár csak annyira, hogy a jogot tekinti és nem a politikai csatározás terepeként használja az igazságszolgáltatást -mondta Barcsa-Turner.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ominózus plakáton három zászló égetése szerepel: vörös, uniós és LMBTQ. 1956 az elnyomás elleni lázadás, felkelés volt. Az az ideológia most is itt van velünk. Ahogy a kommunizmus, úgy az LMBTQ is társadalmat romboló erő. Egy fiatal történész, Csarnai Márk egy tanulmányában rá is mutat erre – az LMBTQ egy ideológia, nem egy védendő kisebbség, nem olyan emberek közössége, akik elnyomva senyvednek a világban.

Ez színtisztán politikai kérdés, amiben az unió is eljárásokkal zsarolja Magyarországot, én pedig a véleményemet nyilvánítottam ki az elkészített plakáttal. Úgy érzem hogy ebben az eljárásban a véleménynyilvánításhoz való alkotmányos jogomat próbálják eltiporni -jelentette ki Barcsa-Turner Gábor.

Majd idézte a TASZ egy közleményét a szivárványégetésről. A liberális jogvédő szervezet maga fogalmazta meg egy Alkotmánybírósági állásfoglalást is beemelve, hogy egy politikai zászlójának elégetése politikai véleménynyilvánítás, annak vegytiszta, szavak nélküli szimbolikus kifejezése, fel sem idézi az erőszakot, ha nem társul hozzá további erőszakra való felhívás.

A zászlóégetés nyilvánvaló politikai ellenszenv kinyilvánítása, amit lehet sértőnek találni vagy azonosulni vele, egyet nem lehet, eljárni vele szemben és megtiltani. A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs alapjogok része, eszmék, nézetek szabad kifejtése, mely a fejlődni képes eleven társadalom létezésének alapfeltétele.

A HVIM elnöke végül kihangsúlyozta, a szólásszabadság alkotmányos védelme alatt áll.

Ő pedig még örül is ennek az ügynek, mert a Háttértársaság az ő minden áron bíróság elé citálásával bebizonyította, hogy milyen befolyásoló erővel bír.

Világosan lehet látni, hogy a nyomozóhatóság többször lezárja az eljárást, ki sem akar hallgatni, ügyészségi parancsra kihallgatnak, érveim hatására aztán ejtik az ügyet. Már kezdtük elhinni, hogy helyre állt a jogbiztonság, amikor  derült égből jött a villámcsapás, hogy mégis lesz büntetőper, és ugyan annak az ügyészségnek kellett ellentétes tartalmú iratokat beadnia, felsőbb utasításra, amelyik korábban már lezárta az ügyet. Ez a lobbierő felülírja a szakmát, a jogot, külső beavatkozás jelei abszolút tetten érhetők és mindenkinek színt kell vallania, hogy van e még Magyarországon jogbiztonság – önöknek erről kell dönteni én Szent Péter ítélőszéke elé tiszta lelkiismerettel állok -fogalmazott Barcsa-Turner Gábor.

Gaudi-Nagy Tamás védő szerint a vádban és az egész eljárásban felfedezhető a négy legnagyobb álcivil liberális szervezet gyűlölet elleni munkacsoportja által készített úgynevezett előélet indikátor listájának hatása, amit  iránymutatásként küldtek ki a főügyészségeknek.

Gaudi tudni szerette volna, hogy a vádemeléskor használta-e ezt az iránymutató munkaanyagot az ügyészség, de a vád képviselője visszautasította a kérdést. Mint mondta, nem kell megosztaniuk, hogy milyen szakmai anyagokat használnak fel a munkájuk során.

Liberális álcivil szervezetek nem érhetnek el semmilyen befolyást a bűnüldözés szintjein -jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás.

Majd védői indítványban azt kérte, idézze a bíróság a feljelentő Háttér Társaság vezetőjét, hogy derüljön ki pontosan, milyen nyomást gyakoroltak a hatóságokra ebben az ügyben. Továbbá indítványozta valamilyen szakértő kirendelését annak a kérdéskörnek a tisztázására, hogy eltérő szexuális orientáltságúak csoportja egyáltalán közösségnek minősül-e, van-e védett jogi tárgy, amire a vád hivatkozik.

Bár megjegyezte, az igazságügyi szakértői névsorban nem talált LMBTQ-szakértőt, de talán szociológiailag körüljárható a kérdés. Szerinte a téma széles körben ismert és elismert szakértője Bagdy Emőke biztosan iránymutató módon tudná szakértelmével segíteni ennek a fontos kérdésnek feltárását. 

Definiálják szakértőkkel, ügyészségi leirattal, bármivel, csak bizonyítsák, miért kellene ezt elfogadnunk, hogy eltérő szexuális orientáltságú embereket miért kellene védett közösségként értelmeznünk -fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

Végül hozzátette, a mellett az “apró” részlet mellett sem szabad elmenni, hogy a vád tárgyává tett ominózus plakáton az LMBTQP mozaikszóban a P betű a pedofíliára utal. Az egész eljárás arra utal, hogy a Háttér Társaság a feljelentéssel, majd az eljárás megszüntetések elleni panaszokkal magára vette a pedofil szóval kibővített mozaikszót, és ami sokkal súlyosabb, hogy a vádemeléssel az ügyészség is a pedofilok védelmében lép fel egy normalitáspárti, család- és gyermekvédő hazafival szemben.

Ha a bíróság elítéli a vádlottat, azzal maga is a pedofília mellé is áll azokkal szemben, akik a családok és keresztény értékek védelme mellett lépnek fel -szúrta oda a bírónak.

A bírónő mindkét indítványt helyben azonnal elutasította. Mint mondta, a Háttér Társaság mint feljelentő meghallgatása szükségtelen. Ez egy ténykérdés, kihallgatásuk irreleváns, a szakértő kirendelése pedig indokolatlan.

A bizonyítás befejeztével a perbeszédek következtek. Az ügyész a vádbeszédében többek közt azt hangsúlyozta, hogy nem kellenek ide szakértők, megállapítani, hogy az LMBTQ mozaikszó alá tartozók egy közösség, akik joggal érezték magukat megfélemlítve. Álláspontjuk szerint a vádlott cselekményében jelen van a kirívóan közösségellenes magatartás, amely jogi megítélésében évtizedes jogi gyakorlat van.

Nem is szükséges, hogy megvalósuljon a cselekmény, csak azt kell nézni, alkalmas volt-e hogy riadalmat keltsen. Nem is kell erőszaknak lennie -érvelt az ügyész, hogyan lehet erőszakot elkövetni egy meg sem valósult zászlóégetéssel.

Végül úgy összegzett, hogy az enyhítő körülményekre, miszerint jelentős az időmúlás, a vádlott három kiskorú gyermekeket nevel, és büntetlen előéletű, nem indokolt a törvény által lehetővé tett börtönbüntetés kiszabása, még felfüggesztett formában sem. Ezért kért csak pénzbüntetést a vádlottra.

Védőbeszédében Gaudi-Nagy Tamás a korábban elmondottak megismétlése mellett arra is kitért, nem igaz, hogy évtizedes jogi gyakorlat alapozná meg a büntetőeljárást. A gyűlölet elleni bűncselekményekről ugyanis egy 2008-as uniós  kerethatározat (az irányelv korábbi neve) rendelkezik, a tagállamoknak pedig időt adtak arra, hogy saját joggyakorlatukba ültessék, de semmiképp sem az uniós irányelvvel ellentétesen.

Ez az uniós irányelv a rasszizmus és idegengyűlölet ellen született. Ám a gyurcsányi időkben elfogadott hazai szabályozásban nem csak rasszizmus és idegengyűlölet célpontjai szerepelnek. Önkényesen – Háttér Társaság lobbija hatására – kiterjesztették egyes további “speciális” csoportokra (hagyományostól eltérő szexuális identitású és orientációjú személyek), amelyekre az uniós kerethatározat nem tér ki. A 2010 előtti balliberális kormányzat a nyugati gyarmatosítóknak annyira meg akart felelni, hogy messze túl akartak teljesíteni. Ez a lényegük, hogy gyökerében- elfojtsák a nemzetünk megvédésére, normalitás megvédésére törekvő erők fellépéseit -emelte ki Gaudi. Kijelentve:

Ez a jogszabály a gyurcsányi terror-korszak öröksége.

Arra tett indítványt végül, hogy mivel a büntetőeljárást megalapozó törvényi passzus nem harmonizál az uniós irányelvekkel, a bíróság vagy mentse fel most itt a vádlottat, vagy függessze fel az eljárást és forduljon az Európai Unió Bíróságához és kérjen állásfoglalást, hogy az alkalmazni rendelt törvényi tényállás megfelel-e az uniós jognak – amely bőrszínre, vallásra, nemzetiségre vonatkozóan határozza meg a védett jogi tárgyat, védett csoportot, közösséget.

Mintegy 15 perc gondolkodási idő után a bíró a tárgyalást elnapolta, amíg megfontolás tárgyává teszi a teszi a védői indítványt. Summa summarum, egy meg sem történt szivárványos zászlóégetés miatt kerülhet uniós vizsgálat alá a gyűlölet bűncselekmények elleni gyurcsányi érában született jogszabályunk.

A következő tárgyalás napját május 3-ra tűzték ki, ahol -ha nem függeszti fel a bíró az eljárást és nem kezdeményez előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságon – a védőbeszéd folytatódik, majd Barcsa-Turner Gábor utolsó szó jogán elmondandó beszédére kerül sor.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint a vádban és az egész eljárásban felfedezhető a négy legnagyobb álcivil liberális szervezet (Amnesty International, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ) Gyűlölet Elleni Munkacsoportja által a gyűlölet-bűncselekmények elkövetői elleni fellépést szolgáló úgynevezett előítélet indikátor listájának hatása, mivel ezen szervezetek elérték azt, hogy  a Legfőbb Ügyészség döntő mértékben az ő javaslataikat küldte ki 2019-ben jogalkalmazói iránymutatásként a vármegyei főügyészségeknek.

Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője értékelik gyurcsányi koncepciós Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában eddig történteket és latolgatják az eljárás, illetve kegyelem esélyeit. A vád, a védelem, továbbá Budaházy György és a II.r. vádlott már megtartotta perbeszédeit, jelen állás szerint március 1-jén 9 órától a Fővárosi Ítélőtáblán a többi 8 vádlott utolsó szó jogán elmondott perbeszédei várhatók.

A sokak által várt befejező bírósági határozat kihirdetésére nagy valószínűséggel nem ekkor kerül sor, hanem a március 1-én a bíróság által megadott új nyilvános ülésnapon.

Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 3 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített három megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)

Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Neves közszereplők és nemzeti értelmiségiek kiállása Budaházyék kegyelme mellett:

1. Dr. Csókay András

2. Budaházy Edda

3. Vass István '56-os szabadságharcos

4. Skrabksi Fruzsina

5. Varga Domokos György

6. Ágoston Balázs

A gyurcsányi koncepció szerinti, hatósági-bírósági visszaélésekkel és koholt bizonyítékokkal teli ügy részletei: szabadsagot.com

Kérjük továbbra is támogassák a kegyelmi megoldást szorgalmazó petíciót! (a petíció a szabadsagot.com kezdőoldalán!)

Szabadságot Budaházyéknak!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

E-mail: njsz@nemzetijogvedo.hu

Február 10-én a Hír Tv Háború Ukrajnában c. műsorának első részében dr. Bogár Lászó közgazdásszal együtt ismertette dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az NJSZ kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló emberi jogi jelentését, kérte a segítséget a jelentés és a Magyarok prés alatt Kárpátalján c. dokumentumfilm külföldi terjesztéséhez, amelyeket angolul már eljuttattak az ENSZ, Európai Unió, Európa Tanács és EBESZ illetékes szerveihez, illetve Ukrajna elnökéhez is a kárpátaljai magyarok népirtásával fenyegető helyzet önrendelkezési alapú megoldása érdekében.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2023. február 11., www.njsz.hu)

1945. február 11-én este 8 körül törtek ki a bolsevik támadók ellen védekező, Budai Várba szorult magyar és német csapatok. Február 12-én reggelre nagyjából 16 ezer katona jutott ki a város környéki hegyekbe. A Vörös Hadsereg kegyetlen embervadászatot rendezett soraikban. A közel 40 ezer harcosból kevesebb mint ezer jutott ki végül élve az ostromgyűrűből, a többiek hősi halált haltak vagy fogságba estek, ami a közeli halál esélyével volt egyenlő.

Megkerülhetetlen, hogy ezek a hősök végre helyükre kerüljenek a magyar történelmi emlékezetben és méltóképpen emlékezzen rájuk az ország, amelyért életüket adták!

Ennek jegyében zajlik idén is a Kitörés Emléktúra, amelynek résztvevői a Budai Várból indulnak a 60 km hosszú útra.

Egyre több jel mutat arra, hogy a nemzetközi baloldal vörös brigádjai aktív támadásba lendültek a hazánkban, amelynek során egyre agresszívabb és egyre összehangoltabb erőszakos akciókkal támadnak hagyományőrzőkre és különösen az 1945. február 11-ei budavári kitörés magyar és német hősei előtt tisztelgő Kitörés 60 emléktúra résztvevőire.

Idén már odáig jutottak ezek az a jórészt külföldiekből álló antifa rohamcsapatok, hogy a Kitörés60 túra szervezőinek tájékoztatása szerint a mai évfordulós rendezvényt megelőző napokan Budapesten hat különböző késes, viperás támadást hajtottak végre általuk szélsőjobboldalinak vélt személyekkel szemben. A fővárosi Gazdagréti téren egy áruháznál végrehajtott brutális támadásukat térfigyelő kamerák rögzítették: egy 8 fős viperával és más közbiztonságre veszélyes eszközökkel felfegyverzett antifa csoport hátulról támadt a tarsolyt viselő sértettre, földre vitték, lefogták, majd így ütlegelték fejét, testét viperával, rugdosták, paprikasprével lefújták, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Cselekményük kimeríthette az emberölés kísérletét is, de az biztos, hogy felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettének (Btk. 216. § (3) bek. b.) és e.) pontok) és aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettének halmazatban történt elkövetésére került sor (Btk. 164. § (6) bek. a.) és e.) pontok).

Ehhez képest a rendőrség garázdaság minősített esete miatt rendelt el nyomozást, ami nyilvánvalóan téves. Határozott álláspontunk szerint az antifasiszta támadók cselekménye minimálisan a Btk. 216. §-a szerinti közösség tagja elleni erőszak bűntette és súlyos testi sértés büntette fentiek szerint minősített eseteinek minősül, ugyanis a sértett sérelmére a bűncselekményeket csoportosan és felfegyverkezve (emberi élet kioltására is alkalmas tárgyakkal) követték el. Az elkövetőek a sértettel szemben egyértelműen a lakosság egyes csoportjához való tartozása vagy vélt tartozása, ruházata, megjelenése alapján vélt politikai, szélsőjobboldali nézeteik miatt tanúsítottak kirívóan közösségellenes magatartást illetve kifejezetten emiatt bántalmazták az áldozatot.

Feltűnő kettős mércés jelenség, hogy a „szexuális másságúak” bántalmazása esetén a nyomozó hatóságok előszeretettel indítanak eljárást közösség tagja elleni erőszak gyanújával. Amikor a Budapest Pride-ról 2013-ban távozó férfipár egyik tagját nyakon ütötték, a bíróság jogerősen kétéves szabadságvesztést szabott ki az elkövetőre közösség tagja elleni erőszak miatt. (A sértettet a Soros György által kiemelten pénzelt Magyar Helsinki Bizottság képviselte.)

De ezen gyűlöletbűncselekmény minősített esetével gyanúsították meg – kétszeri eljárás megszüntetés után –alaptalanul Budaházy Györgyöt, Barcsa-Turner Gábor HVIM elnököt és egy társukat, akik más hazafiakkal együtt részt szerettek volna békésen venni a Háttér Társaság iskolai LMBTQ propagandát népszerűsítő nyilvánosnak meghirdetett 2019-es rendezvényén, majd miután nem engedték be őket erőszakmentesen vélemény-nyilvánítottak. Ugyanezt a minősítést alkalmazták és -hármszori megszüntetés után - vádat emeltek közösség tagja elleni erőszak miatt egy másik ügyben nemrég Barcsa-Turner Gábor ellen, aki szerintük egy október 23-i zártkörű emlékező rendezvényt vörös zászló égetéses programponttal hirdetett meg.

Jogos tehát az elvárás, hogy - a fenti két eljárás megszüntetése mellett - most, miután egy magyar hagyományőrzőt minden ok nélkül, pusztán a vélt politikai nézetei miatt ért gyűlöletbűncselekményes támadás az elkövetőkkel szemben lépjen fel a rendőrség, az ügyészség és a bíróság.

Ezen káros és veszélyes jelenséggel szemben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat évek óta fellép, és feljelentésekkel próbálja elérni az elkövetők felelősségre vonását, és azt, hogy a rendőri szervek sokkal határozottabban, kettős mércétől mentesen és elrettentő hatást gyakorolva lépjenek fel az elsősorban külföldiekből álló szélsőbaloldali erőszaktevőkkel szemben.

Három éve a Nemzeti Jogvédő Szolgálat felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt hiába tett büntetőfeljelentést azon antifasiszta jelszavakat skandáló, nácizó szélsőbaloldali-anarchista tüntetők ellen, akik 2020. február 8-án a Becsület napja elnevezésű rendezvény után ok nélkül megtámadtak, botokkal ütlegeltek és megrugdostak három felvidéki fiatalt (köztük egy lányt), mert ruházatuk alapján szélsőjobboldaliaknak hitték őket. És bár csak rendőri közbelépés akadályozta meg azt, hogy támadás súlyosabb következményekkel járjon az erőszakos antifák egész olcsón megúszták, mivel nem kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bántalmazással csoportosan elkövetett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak minősített esete), hanem csak csoportosan elkövetett garázdaság miatt vádoltak meg hármat közülük. Szerény mértékű közérdekű munka büntetést kaptak.

Nemrég pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság megszüntette a közszemlére tétellel elkövetett önkényuralmi jelkép (vörös csillag) használatának vétsége gyanúja miatt tett NJSZ feljelentés (https://njsz.hu/a-kitores-hoseinek-igaza-es-becsulete-orok/) alapján indult büntetőeljárást. Tavaly február 12. napján a Budai Várban megrendezésre került Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúrán a Bécsi kapu tetején egy szélsőbalos aktivista kezében egy vörös csillagos zászlóval hergelte a túra résztvevőit. A rendőrség szerint az elkövető a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szervezet zászlaját használta, amelynek központi szimbóluma a kommunista önkényuralmat jelképező vörös csillag. Az elkövető és antifa társai ezzel egyidejűleg a „felszabadító” Vörös Hadsereget dicsőítették, a túrán résztvevőket pedig nácizva provokálták.

Tekintettel arra, hogy az ötágú vörös csillag Magyarországon önkényuralmi jelképnek minősül és nagy nyilvánosság ellőtt történő használatát a Btk. tiltja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2022. február 15. napján feljelentést tett ismeretlen tettesekkel szemben. Ebben kifejtettük, hogy „[n]em vitás, hogy a jelkép használatára egy olyan zászlóval került sor, amelyen a vörös csillag, tehát a tiltott önkényuralmi jelkép rendkívül domináns módon, nagy méretben, jól kivehetően megtalálható volt.” Rámutattunk továbbá, hogy „[t]eljesen nyilvánvaló tehát, hogy ezen jelkép elkövető általi használata azt célozta, hogy a Vörös Hadsereg, mint a szovjet kommunista önkényuralmi rendszer fegyveres szervezete áldozatainak, jelesül a Budai Várat és Budapestet védő áldozatok, de minden, a megszálló

Vörös Hadsereg által megölt, meggyalázott magyar ember emberi méltóságát és kegyeleti jogát sértse.”

Már e feljelentésben is kifejtésre került, hogy „[n]em jelenthet büntethetőséget kizáró okot, vagy társadalomra veszélyesség hiányát nem okozhatja, ha a köznyugalom célzatával alkalmazott önkényuralmi jelképet valamely működő vagy nem működő szervezet zászlajaként alkalmaznak”, hiszen ellenkező esetben azt lehetne megállapítani, hogy az Amerikai Náci Párt zászlaját – amely a Harmadik Birodalom lobogójához rendkívül hasonló – bátran lehet használni Magyarországon. Épp ezért a nyomozó hatóságnak két választása van: vagy minden olyan jelképet tartalmazó zászló, felirat köznyugalom megzavarására alkalmas használatát bűncselekményként kezelik, melyek a Btk. 335. §-ában szerepelnek, függetlenül attól, hogy az adott jelkép valamely jelenleg a világban bárhol működő szervezet zászlajában szerepel-e vagy sem, vagy pedig megállapítják, hogy sem a YPG, sem az Amerikai Náci Párt zászlajának használata nem tiltott.

Mindezek ellenére a nyomozó hatóság 2022. február 21. napján kelt határozatával mivel –álláspontja szerint a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette a büntetőeljárást. Ezen végzésében – teljesen abszurd módon – kijelentette a BRFK Bűnüldözési Osztálya, hogy „az ötágú vörös csillag nem tekinthető kizárólag a kommunizmust reprezentáló jelképnek, mivel továbbra is számos egyéb politikai és nem politikai szimbólumként is feltűnik”. A nyomozó hatóság álláspontja szerint a YPG zászlaja ezért nem alkalmas arra, hogy a köznyugalmat megzavarja, illetőleg az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértse.

A határozattal szemben az NJSZ képviseletében dr. Gaudi-Nagy Tamás panasszal élt, melyben kifejtette, hogy a „felejelentést elutasító határozat azért téves, mert nem fogalmi eleme a tárgyi bűncselekményt elkövető magatartásnak az, hogy olyan módon kerüljön használatra az ötágú vörös csillag, amely kizárólag a kommunizmust reprezentáló jelképnek minősül (…) teljesen irreleváns, hogy az ötágú vörös csillagot Kurd Népvédelmi Egységek használják három betű kombinálásával sárga alapon háromszög alakú zászlón”. Mint leírta, „a lényeg az, hogy az ötágú vörös csillagot az 1945. február 12-i kitörés napjának emlékére szervezett „Kitörés 60” túra résztvevőinek szeme láttára, közszemlére kitéve alkalmazta a köznyugalom megzavarására alkalmas módon (…) a használat időzítése, módja és az azt kísérő hangosbeszélős üzenetek, illetve kommunista indulók lejátszása egyértelművé tette, hogy kommunista rendszert szimbolizáló ötágú vörös csillagnak a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történő használatára került sor, amelyet viszont a törvény büntet.”

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség először elutasította a panaszt, ezt követően azonban, elfogadva a panaszban tett érvelést, határozatával az eljárást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozást az ügyben, amelynek során a feljelentőt is meghallgatták, illetve az elkövetést észlelő tanúkat.

Mindezen fejlemények után a Budapesti Rendőr-főkapitányság – a korábbi határozatában írtakkal egyező indokokkal – ismételten megszüntette az eljárást, mellyel szemben az NJSZ panasszal élt – ennek elbírálása egyelőre még nem történt meg.

Mint látható, szervezetünk immáron egy éve küzd annak érdekében, hogy a kommunista provokatőröket az igazságszolgáltatás felelősségre vonja a 2022. évi Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra közszemlére tétellel elkövetett önkényuralmi jelkép használatával történő megzavarásáért.

A nyomozó hatóság fenti döntését sajnálatos módon nem tudjuk másként értelmezni, minthogy a más külföldi országokban legálisan működő szervezetek zászlóit minden további nélkül lehet szabadon használni, még akkor is, ha annak központi eleme egy önkényuralmi jelkép, és teljesen nyilvánvaló, hogy az azért szerepel ott, mert az adott szervezet ideológiai közösséget vállal az adott önkényuralmi jelképet alkalmazókkal. Ezen rendőrségi logika szerint tehát legálisnak tekinthető a Kurd Népvédelmi Egységek zászlajának alkalmazása éppúgy, mint az Amerikai Náci Párt lobogójának alkalmazása, amely a horogkeresztet ábrázolja vörös alapon.

Annak érdekében, hogy az idei évben az ehhez hasonló incidensek elkerülhetők legyenek, a HVIM egyik tagja bejelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitány részére egy, az idei Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra időpontjával megegyező időpontban történő statikus gyűlés megszervezéséről a Bécsi Kapu tetején. Ennek során egy „Tisztelet a hősöknek” feliratú molinót is ki szerettek volna függeszteni. A bejelentő előadta azt is, hogy a gyűlés nem a klasszikus „Becsület napi” megemlékezés lett volna, hanem csak a „Kitörésben” résztvevők számára állított volna emléket.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint a gyűlés a korábbi évek „Kitörés napi” rendezvényeihez hasonló, s a résztvevők köre is azonos, a korábbi tapasztalatok alapján alkalmas lehet arra, hogy a külső szemlélőkben félelmet, riadalmat, ellenérzést keltsen, ezáltal a köznyugalom megzavarására alkalmas, a gyűlés megtartását megtiltotta. Az indokolás ezek mellett még utalt arra is, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet.

A döntés megtámadásra került, mely alapján a Kúria elvi tartalmú döntésében – teljesen érthetetlen módon – egyetértett a BRFK azon állításával, mely szerint a gyűlés tiltott célra irányul, mivel az – állításuk szerint – összekapcsolható a „Becsület Napjával”, amely „nem csupán Budapest ostroma és ennek részeként a kitörési kísérlet során életüket vesztett, hazájukat védő katonák hősiességéről való megemlékezést, mint kegyeleti aktust jelenti – aminek jogszerűségét senki nem kérdőjelezte meg –, hanem >>az évek, évtizedek során ráépült, köré szerveződött ideológiai felhangokkal együtt egy olyan, a nemzetiszocialista diktatúra, illetve annak elfogadhatóvá tétele mellett kiálló megnyilvánulást is, amely ekként már ellentétes az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakkal (…)<<”.

Szervezetünk tudomására jutott az is, hogy egy, mozgalmakhoz nem kötődő személy 2022. decemberében bejelentést tett egy 2023. február 11. napján 15 órától 20 óráig a Bécsi Kapu tetején megtartandó statikus gyűlés vonatkozásában. A gyűlés célja a zsidó honfitársaink előtti megemlékezés és tisztelgés lett volna, akik a budapesti ostrom során vesztették életüket. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban ezt a tüntetést is megtiltotta, mivel titkosszolgálati adatokra utalva azt összefüggésbe hozta a „Becsület Napjával”. Erre a következtetésre egy minősített adatot tartalmazó okiratban adott tájékoztatás szolgált.

A fentiek eredményeként az idei Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra idejére az antifasiszták ismételten tüntethetnek a Bécsi Kapu térnél, ezért sajnos a túrán résztvevőknek a kommunista provokatőrök általi aljas támadására ismételten számítani lehet. Sőt tudomásunkra jutott, hogy felhívásokat tettek közzé a túra résztvevői elleni erőszakos cselekményekre, amely már önmagában bűncselekmény, mivel a közösség tagja elleni erőszak bűntettének az előkészülete is büntetendő. (Btk. 216. § (4) bek.)

Ezúton is síkra szállunk a határozott, kettős mércétől mentes és törvényes rendőri fellépés mellett az 1945-ös budavári kitörésre békésen megemlékező túrázók megvédése érdekében a rájuk támadó vörös csillagos, egyre agresszívabb antifák ellen !

Ahogy a kitörés hősei sem adták fel, mi sem fogjuk feladni a honvédő küzdelmet a bolsevik módszerekkel hazánkat és a keresztény Európát egyre agresszívabban és gátlástalanabbul támadó neomarxista-liberális, patriofób erőkkel szemben !

Éppen ezért tájékoztatjuk a túrán résztvevőket, hogy ha őket az antifák által atrocitás éri, vagy azt észlelik, hogy egyes személyek bűncselekményt követnek el, úgy forduljanak a Nemzet Jogvédő Szolgálathoz (njsz@nemzetijogvedo.hu) bizalommal, igyekszünk lehetőségeink keretei között jogi segítséget adni számukra.

A Pesti Srácok POLBEAT c. műsorának 2023. februrár 2-i felvételén dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője  és Kertész Dávid, a PS munkatársa  a kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló jelentést és dokumentumfilmet bemutató nemzetközi sajtótájékoztató után beszélgettek Húth Gergellyel és Stefka Istvánnal a kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről és a megoldási lehetőségekről.

A  kárpátaljai magyarok elleni jogsértéseket vizsgáló jogi monitorozó missziónk eredményeit összegző, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által készített  emberi jogi jelentés frissített magyar és angol változatát, illetve a PestiSrácok hírportál munkatársaival és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen elkészített, " Magyar a prés alatt Kárpátalján" című dokumentumfilm angol feliratos változatát itt találják.

Kérünk mindenkit, hogy juttassák el a jelentés és dokumentumfilm magyar és angol változatait minél több hazai, külhoni és külföldi helyre kárpátaljai magyar honfitársaink helyzetének jobbra fordítása érdekében !

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat  kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló  jelentése az EU Bizottság múlt héten kiadott, Ukrajnáról szóló mostani jelentésének emberi jogi mellékleteként is felfogható, ezért küldtük meg ezen a héten jelentésünket az EU minden csúcsvezetője és minden érintett szervének az angol feliratos dokumentumfilmmel együtt, de egyúttal az Európa Tanács, EBESZ és az ENSZ hatáskörrel rendelkező szervei és vezetői részére is és Magyarország Kormánya mellett Ukrajna elnökének is.

Ízelítő a levelekből:

1. Levél az ENSZ főtitkárához

2. Levél az ENSZ Genocídium Megelőzési Hivatalához

3. Levél az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés elnökéhez

4. Levél az Európa Tanács emberi jogi főbiztosához

5. Levél az Európai Unió Bizottságának elnökéhez

6. Levél az EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi főbiztosához

7. Levél Ukrajna elnökéhez

A kilenc fejezetből álló Jelentés szerint Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A Jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve részletesen mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi, sőt fizikai genocídium, lakosságcsere, illetve etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő őshonos magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

Mindezen feltárt jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez és végső soron az őshonos kárpátaljai magyarság megsemmisüléséhez, szülőföldjéről való elűzéshez vezethetnek. A Jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a kárpátaljai magyarok tarthatatlan helyzetének megnyugtató, megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát korrekten rendező, bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.

Éppen a sajtótájékoztatónk napján február 2-án  jött ki az EU Bizottság Ukrajnáról szóló jelentése,  amiben  egyértelműen az ukrán állam EU  csatlakozásra való alkalmatlanságát állapítják meg. Másnap, pénteken az EU csúcsvezetése (Ursula von der Leyen és Charles Michel) Kijevben járt és ömlengve dícsérte Ukrajnát az EU csatlakozásra való szerintük fennálló, de valójában teljesen hiányzó érettsége miatt. Ugyanakkor a mostani bizottsági jelentés egyetlen érdemi kiegészítést, megállapítást sem tartalmaz az alapvető emberi jogokról a Bizottság tavaly júniusi értékeléséhez képest.

Egyelőre  a kárpátaljai magyarok létét fenyegető súlyos, egyre fokozódó és rendszerszintű jogsértések, üldözések még nem érték el az EU Bizottságának és az emberi jogok védelmében illetékes más nemzetközi szervezet ingerküszöbét, kivéve az Európa Tanácsot, ahol már foglalkoznak az üggyel.

"Minden magyar felelős minden magyarért !"

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Elkészült a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése magyarul és angolul is a kárpátaljai magyarságot érő atrocitásokról és a PestiSrácokkal, Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített, Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm, amelyet már közel 400 ezren láttak, az angol felirattal ellátott változat egy nap alatt megközelítette a tízezres nézettséget.

Ennek kapcsán az Ultrahangon Nagy Imre Jonatán beszélgetett dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével a kárpátaljai magyarok súlyosan veszélyeztett helyzetéről, a korlátozott nyelvhasználatról, a tömeges kényszersorozásokról, a magyarság jogait korlátozó törvényekről, s a népirtás kérdéséről és arról, hogy ezt a veszélyes folyamatot miként lehetne megállítani, de legalábbis minderre ráirányítani a világ és a hatóképes szervezetek figyelmét. A kilenc fejezetből álló NJSZ Jelentés szerint Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A Jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve részletesen mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi, sőt fizikai genocídium, lakosságcsere, illetve etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő őshonos magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

Ezúton ajánlom megtekintésre és terjesztésre  az alábbi híreket és videókat, annak kapcsán, hogy február 8-tól megkezdődött a Fővárosi Ítélőtáblán a gyurcsányi koncepciós terrorvádas Hunnia büntetőper megismételt másodfokú tárgyalási szakasza a tavaly december végi kedvező köztársasági elnöki eljárási kegyelmi döntésekből kimaradt Budaházy György és 9 vádlott-társa ügyében.

Hét vádlott-társuk már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy és 9 vádlott-társának  kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak.

Egyre többen állnak ki a teljes körű kegyelmi rendezés mellett:  Dr. Csókay András kiállása Budaházy György és társai mellett

Elindult a kegyelmet szorgalmazó kampányoldal: a szabadsagot.com, amelyen elérhető a Budaházyék kegyelmét sürgető petíciót !

Kérjük írják alá és terjesszék !

A február 8-án tartott első nyilvános ülésen történteket a PestiSrácok videós tudósítása foglalja össze, amelyben Budaházy György is értékeli az eddigieket.

A következő bírósági nyilvános ülés az ügyben holnap (február 10. péntek) 9 órától a Fővárosi Ítélőtáblán (1027 Budapest, Fekete Sas u. 3. I. em. 1.)

További tervezett ülésnapok: 2023. február 15., 17., 22. és március 1., kezdés mindig 9 órától.

Március 1-jén várható jelen állás szerint a befejező határozat, de még ez változhat, jelezzük, ha így lesz.

Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 3 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített három megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

1. Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

2. Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)

3. Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Szabadságot Budaházyéknak !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

E-mail: njsz@nemzetijogvedo.hu

Adószám: 19334684-1-05

Forrás: mandiner.hu

Reményi János szerint, amikor forgatási időszak van, Pilisszentlélek úgy néz ki, mint Etyekwood: kamionok, kamerák, kábelkötegek, reflektorok.

Megsértette Reményi János képmáshoz fűződő jogát A mi kis falunk című, RTL Klubon futó sorozat gyártója, a Content Factory Kft. A gyártócég korábban a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – három másodperc erejéig be is emelt a műsorba. A Mandineren több cikket is szenteltünk már az ügynek. Megírtuk, nem a mostani volt az első eset, hogy gondok adódtak A mi kis falunk forgatása kapcsán. Korábban Morvai Krisztina támadta a sorozat készítőit, mondván: az egyszerre sérti a nemzeti büszkeséget, az emberi méltóságot és a hely szellemét.

A mostani eset után a produkciós cégnek 300 ezer forint sérelemdíjat és 2,6 millió forint perköltséget kell megfizetnie. Lapunk a mostani per kapcsán felkereste Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, Európa jogi szakjogászt, aki a felperes jogi képviselője volt. Az ügyvéd szerint a mostani ügy valójában csak a jéghegy csúcsa, hiszen jelentős gondok adódtak a területhasználatért fizetett díjak körül is, arról nem is beszélve, hogy a forgatás ideje alatt – ami az évnek körülbelül a felét fedi le – folyamatosan akadályozzák a falu közúti forgalmát. „A mi kis falunk gyártói úgy telepedtek rá Pilisszentlélek életére, mint egy megszálló hadsereg” – szögezte le.

Gaudi-Nagy Tamás úgy véli, az RTL-es széria primitív, magyar- és kereszténygyalázó fércmunka. Kifejtette: a sorozat egy torz szemüvegen keresztül mutatja be a magyar vidéket, rendkívül gunyoros és bántó módon; a kereszténységet, a magyarság értékeit és a vidéki embereket pedig sokszor gyalázó, primitív módon ábrázolja. „Mindezt úgy, hogy közben próbál vicces lenni – de e „humor” láttán szerintem Jiří Menzel és a többi klasszikus forog a sírjában” – nyilatkozta lapunknak. Hozzátette: „Nagyon aljas dolognak tartom, hogy valakik abból csinálnak pénzt, hogy egy népből és ennek a népnek az életmódjából, hitéből lejárató sorozatot készítenek.”

Megkerestük a pernyertes Reményi Jánost

Az RTL-es sorozat gyártója ellen nyert per és a forgatási viszontagságokról hallott információk kapcsán megkerestük Reményi János ötgyermekes pilisszentléleki családapát is, akit a sérelem ért.

Amikor forgatási időszak van, a település úgy néz ki, mint Etyekwood – kamionok, kamerák, kábelkötegek, reflektorok. A stáb létszáma húsz és ötven fő közt változik, tehát a kiszolgáló személyzettel együtt 100-150-200 fő tartózkodik a faluban a helyieken kívül. Egy 300 fős faluban ez rendkívül nagy létszám. Ez azt jelenti, hogy ha az ember végigmegy a falun – ami jóformán egyetlen főutcából és pár leágazásból áll –, akkor biztosan belebotlik egy kábelkötegbe, reflektorba, ilyen-olyan autóba. És ez megy heteken, hónapokon keresztül” – vázolja a helyzetet Reményi János.

Hozzáteszi: volt olyan eset, hogy valakinek a házát építették, ami belógott a képbe, és látszott, ahogy a munkások dolgoznak az épületen. „Úgyhogy odaállítottak egy adóvevős embert, aki vezényelte a munkásokat, mikor bukjanak le, mert épp forog a kamera, majd jelezték nekik, mikor dolgozhatnak tovább. És persze volt, hogy szóltak, ne menjek ki a házból, legyek szíves álljak meg az autóval, a gyerek, ha lehet, ne most gyakoroljon trombitát, ne vágjuk a füvet. Egyszer-kétszer eltűri az ember, de ha folyamatosan ez megy, az rendkívül bosszantó.”

János elmeséli, ebben az évben június-júliustól decemberig ment a forgatás. November végén volt a csúcs: akkor vették fel a karácsonyi jelenetet az önkormányzat épületében, ami a falu központjában van. Mint mondja: „Ezek a képsorok sötét, esti jelenetek voltak, így két nap éjszakai forgatás volt, ami azt jelentette, hogy este hattól reggel hatig dolgoztak. Vasárnap hajnal négykor ment a legnagyobb buli, táncos-zenés jelenet, ordítozás. Többször volt olyan, hogy megkerestük őket a szezon elején, üljünk le, beszéljük meg, mit szeretnénk, mi az, amitől nekünk is egy kicsit jobb lenne, és nekik is könnyebb lenne az itt eltöltött munkaidő.

Soha nem sikerült leülni velük. Egyszerűen nem állnak szóba velünk.”

János szerint egyébként ezt a kérdést is „ügyesen kijátszották, ugyanis szerveztek a faluban egy találkozót a kocsmában, persze munkaidőben, hogy minél kevesebben érjenek rá, és a megjelentek közül mindenki kapott egy sörkupont”. Hozzáteszi: ők, a kritikusok nyilván nem tudtak elmenni, mert épp dolgoztak, onnantól pedig az illetékesek tudtak arra hivatkozni, hogy el sem mentek a találkozóra.

Mi a helyzet a területfoglalással?

A pilisszentléleki férfit a területfoglalásról is kérdeztük, hiszen Gaudi-Nagy Tamás említette lapunknak, a per során ezzel kapcsolatos problémákra is fény derült. „A forgatás bejelentett területhasználatainak mértéke messze alulmúlja a valóságban ténylegesen használt területek mértékét. A területhasználatért pedig díjat kell fizetni az önkormányzat számára, tehát a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tulajdonképpen sokkal csekélyebb bevételhez jutott, mint kellett volna” – fejtette ki az ügyvéd.

János szerint a területfoglalási kérdés összetett dolog: a lényege az, hogy filmfelvételnél nem csupán a konkrét forgatási helyszínt kell bérelni, hanem azt a plusz területet is, amit azért zárnak le, hogy ne lógjon be a képbe olyan illető, akit a sorozat készítői nem szeretnének a felvételeken látni. „Ők ezeket a területeket sosem bérlik, magyarán jóval nagyobb területet használnak, mint amennyit bérelnek. Az önkormányzat kiadta nekünk a területfoglalási igényeket, ezeket átnéztük. Többnyire a használt területeknek csupán felét fizetik meg, de volt olyan is, amikor a tízszeresét használták annak, mint amit valójában kibéreltek”

– magyarázza János – Ezért is érthető már így utólag, hogy a perben miért igyekeztek üzleti titokra hivatkozva megakadályozni azt, hogy ezeket a közterület-használati szerződéseket a bíróság beszerezze, s azt megismerjük. Egészen elképesztő, hogy egy település közterületének használati feltételeit (érintett területek és díjak) szerették volna eltitkolni. Remélem, végre az önkormányzat alaposan a körmükre néz, de a legjobb az lenne, ha a jövőben már nem kapnának több lehetőséget."

Az érem másik oldala

Lapunkat felkereste egy helyi lakos, aki azt írta: R. János és felesége, illetve több helyi lakos személyautóval és cross-motorral rendszeresen zavarják a forgatást. Valamint, hogy nyaranta az utca végi sövény mögül fagylaltot árulnak a turistáknak. Szerettük volna, ha János ezekre a vádakra is reagál.

 „Részben igaz. Itt több állítás is elhangzott. Valóban vannak olyan helyi fiatalok a faluban, akik szoktak motorozni, de nekem sem motorom, sem motorjogosítványom nincsen, tehát nem szoktam motorozni a faluban. Az, hogy személyautóval szoktuk-e zavarni a forgatást, annyiban valóban igaz, hogy a forgatáson vannak úgynevezett forgalomirányító személyek, ami úgy néz ki, hogy kint áll egy ember, aki megállítja az autókat, és azt mondja, várjunk, mert most itt forgatnak. Ezeknek az embereknek többnyire nem volt vagy nincsen jogosultsága arra, hogy megállítsák a forgalmat. Néhány ilyen esetben valóban volt, hogy nem álltunk meg, de senkinek a testi épségét nem veszélyeztettük” – feleli.

János elárulja: sokszor körbejárták ezt a kérdést, és az ügyvédek véleménye szerint civilként – és egy forgalomirányító civilnek minősül – csak abban az esetben lehet megállítani a forgalmat, ha balesetveszélyes helyzet van. „De egy egyszerű forgatás miatt egy sima sárga mellényes személy nem állíthatja meg a közlekedőket – vagy rendőr, vagy polgárőr teheti csak meg ezt. Ez azonban tudomásom szerint pénzbe kerül, és a filmesek ezt – egy-két kivételes alkalomtól eltekintve – szeretik megspórolni.

Az biztosan nem helyénvaló, hogy kiállítanak egy embert, aki félmeztelenül álldogál az úton, a farzsebéből kilóg egy sárga láthatósági mellény, és ő dirigál.

Ez hosszú időn keresztül konkrétan így ment. Egy ideig ilyenek voltak a forgalomirányítók. Az ilyen srácoknak valóban megmondtuk, ha látják az autónkat, ki se jöjjenek, mert nekik nem fogunk megállni...” – magyarázza, majd hozzáteszi – „...mostanra kicsit összeszedték magukat, javult a helyzet. Egy biztos: minden esetben, mikor polgárőr állított meg minket, megálltunk és ezután is meg fogunk.”

A fagylalt-téma kapcsán János elmondja: valóban árultak fagylaltot, mert olyan szintű turista áradat volt a településen. Mint mondja, mostanra már egy kicsit alábbhagyott a dömping, de éveken keresztül ez azt jelentette, hogy nyaranta gyakorlatilag több száz, időnként ezer ember érkezett a településrészre.

„Utána lehet nézni, mennyire bedugult a főút hosszú hétvégéken vagy ünnepnapokon – pünkösd, húsvét. Volt, hogy egy idő után a rendőrség már csak lakcímkártyával engedett be embereket, akkora volt a tömeg. És mivel a Teca kocsmán és egy másik kocsmán kívül semmiféle ilyen jellegű hely nem volt, úgy voltunk vele, hogy árulunk fagylaltot, hiszen a településen semmilyen hasonló szolgáltatás nem volt. Ez az idelátogató turistáknak is jó volt. Ezt néhány évig csináltunk teljesen hivatalosan, bejelentetten. Azóta már több helyi vendéglátós követte a példát, de mi már abba hagytuk. Én ezt a turizmus érdekében végzett kényszervállalkozásnak hívtam.”

A sérelemdíjból a kolostorromot támogatná

János szerint korábban a településen, ha nem is egységesen, de közösen álltak ki az emberek, és mondták azt, hogy: ne! Mint mondja, megpróbáltak beszélni az önkormányzattal, hogy rendezzék a felmerülő kérdéseket, de nem sikerült. „Megpróbáltunk közösen több beadványt is érvényre juttatni, a polgármester úr fogadott is minket, végül abból sem nagyon lett semmi. Az emberek nagy része nem szereti a forgatást, ez tény, de ma már jóformán csak legyintenek rá, mert megszokták – csak nem biztos, hogy ez normális.

Mostanra sajnos inkább szétesett az egység – ha valaha volt is” – jegyzi meg. „Pedig – mint mondja – az sem elhanyagolható, amit már többször említettünk: a sorozat magyarság, keresztény és vidékellenes beállítottsága. Az eredeti szlovák változatban a bugyuta falusiakat mind magyar karakterek játsszák, a normálisabbakat szlovákok. Ezen túl azonban konkrét jelenetek is vannak a filmben, amik kifejezetten sértik a keresztényeket, sőt, egyenesen katolikus szentségeket gyaláznak – elég csak a gyóntatófülkés jelenetekre gondolni. A gyónás egy szentség. Teljesen érthetetlennek tartom, hogy kiváló és jóérzésű, magukat kereszténynek valló színészek egy ilyen produkcióban hogyan vehetnek részt.”

Ahogy korábban mi is megírtuk, János a sérelemdíjat, a helyi pálos kolostorrom felújítására ajánlotta fel. A férfi szerint ugyanis hosszú ideje elég hossz állapotban van.

„Ahogy ideköltözésünk után a ’48-as emlékmű felújítását megszerveztük és megcsináltuk a saját, illetve más falusi gyerekekkel, úgy szeretnénk megszervezni a pálos kolostorrom rendbetételét is. Nem azt mondom, hogy gazdátlan, mert van egy helyi vállalkozó, aki gondozza a területet, amiért nagyon hálásak vagyunk neki, de nagyon régen – talán a '80-as években – volt felújítva, így néhány fal már ledőlőben van. Alig várjuk, hogy nekiállhassunk. Olvastam kommenteket, hogy pár százezer forint úgysem lesz elég semmire, de ezt én akkor is rászántam, és az ügy után találtam egy-két támogatót, aki szívesen kiegészíti az összeget, illetve Gaudi-Nagy ügyvéd úr is jelezte, hogy ő is ad támogatást a díja terhére ehhez a nemes ügyhöz. Remélem még sokan követik példájukat. Tehát ez az eset generált egy kisebb hullámot a kiállásra, hogy akkor tényleg költsünk rá” – zárta sorait.

International press conference on a monitoring Report in relation to mass human rights violations against Hungarians in Sub-Carpathia (Zakarpattia oblast in Ukraine) (2 February 2023)

2023. február 2-án mutatta be Budapesten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) és a PestiSrácok hírportál angol nyelvű követő tolmácsolással tartott, élőben közvetített nemzetközi sajtótájékoztató keretében a Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmjük angol feliratos változatát, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi jelentését a Kárpátalján élő őshonos magyarok ellen elkövetett tömeges emberi jogi jogsértésekről.

Kárpátalját hivatalosan Zakarpatszkaja területnek hívják, és jelenleg Ukrajna része, de korábban ezer éven át a Magyar Királyság szerves része volt 1920-ig, amikor a trianoni békediktátum elszakította.

Az emberi jogi monitorozás eredményeként készített filmben és Jelentésben a korábban 200 ezer fős kárpátaljai magyar közösséget sújtó egyre fokozó intenzitású jogsértések, atrocitások kerültek összegzésre. A Jelentés szövege elérhető magyar és angol nyelven is.

Az NJSZ és a PestiSrácok közös célkitűzése, hogy Magyarországon kívül a nemzetközi közvélemény, továbbá az érintett (magyar és ukrán) és más európai kormányok, a fontosabb nemzetközi szervezetek (Európai Unió, Európa Tanács, ENSZ, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) figyelmét is felhívják a kárpátaljai magyarok üldöztetésére és elősegítsék a helyzetük jobbra fordulását. Ezért a filmet (készítésben részt vett még a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete is) és jelentést ezért megküldik az említett kormányok, szervezetek és a világsajtó részére.

A sajtótájékoztató keretében a Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm angol feliratos változatának vetítését követően részletesen bemutatásra került a "Jelentés a kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről” című 45 oldalas emberi jogi vizsgálati jelentés. Az esemény végén a film és Jelentés készítésében közreműködő tényfeltáró magyar újságíró elleni ukrán válaszlépésekről is szó esett.

A kilenc fejezetből álló Jelentés szerint Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A Jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve részletesen mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi, sőt fizikai genocídium, lakosságcsere, illetve etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő őshonos magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

Mindezen feltárt jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez és végső soron az őshonos kárpátaljai magyarság megsemmisüléséhez, szülőföldjéről való elűzéshez vezethetnek. A Jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a kárpátaljai magyarok tarthatatlan helyzetének megnyugtató, megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát korrekten rendező, bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.

A Jelentés szerint Ukrajnának tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a jelentés ajánlások alapján a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a jogtipró oktatási és nyelvtörvénnyel, hanem a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával, véres háborúban történő katonai szolgálatra való tömeges kötelezéssel is megszeg.

A dokumentumfilm és a Jelentés célja, hogy elősegítsük a kárpátaljai magyarok jogainak védelmét, és elérjük, hogy Ukrajna haladéktalanul hagyjon fel a kárpátaljai magyarságot súlyosan fenyegető jogkorlátozásokkal és jogfosztásokkal, és biztosítsa számukra az őket megillető egyéni és közösségi jogokat, a számukra szükséges önrendelkezési jogot, az önkormányzatiságot, a magyar állampolgárság akadálytalan megszerzését és gyakorlását, valamint javítsa a kárpátaljai magyarok életkörülményeit, hogy ősi szülőföldjükön boldogulhassanak.

In English:

A Hungarian human rights watchdog NGO called National Legal Defence Service (NLDS) and a Hungarian investigative news portal called PestiSrácok presented at a live international press conference on 2 February in Budapest (supported by consecutive English interpretation) the English subtitled version of their jointly (together with a Hungarian filmmaker NGO called Association of National Filmmakers) produced documentary film under the title  "Hungarians under the Pressure in Sub-Carpathia", as well as the NLDS's human rights monitoring Report on the mass human rights violations committed against indigenous Hungarians living in Sub-Carpathia.

Sub-Carpathia is officially called as Zakarpattia Oblast and currently the part of Ukraine, but was one thousand year long the integral part of Hungarian Kingdom until 1920 when it was torn away from the motherland by the Peace Treaty of Trianon.

The text of the Report is available in Hungarian and in English as well.

The documentary film is a collection of the evidence referred in the monitoring report on the serious human rights violations perpetrated against Hungarians in Sub-Carpathia.

At the end of the press event, the Ukrainian response to the Hungarian fact-finding journalist who contributed to the film and Report was also discussed.

The film and the Report have been prepared by the use of the results of a human rights monitoring survey and summarise the increasing intensity of human rights violations and atrocities suffered by the once 200,000-strong Hungarian community in Sub-Carpathia.

The joint objective of the NLDS and PestiSrácok is to draw the attention of the international public outside Hungary, as well as European governments and major international organisations. European Union, Council of Europe, United Nations, Organisation for Security and Cooperation in Europe) to the persecution of the Hungarians living in Ukraine and to help improve their situation.  Therefore, the film and Report are being sent to the Government of Hungary, Government of Ukraine, to the Council of Europe, to the organs of the European Union (Commission, European Parliament), to the Organization for Security and Co-operation in Europe, to the competent organs of the UN and circulated to the press all over the world.

According to the 9-chapter Report Ukraine has failed the test in terms of human rights. The Report describes in detail, supported by evidence, testminonies and indicating the relevant legal provisions, a number of serious, systemic violations committed by Ukrainian authorities against the indigenous Hungarians living in Sub-Carpathia, which have the effect of linguistic and even physical genocide, population exchange and ethnic cleansing. The combined effect of these poses a fatal threat to them and fundamentally jeopardise their survival as a national community. All of these phenomena seem to be rather close to genocide, or an attempt to commit genocide, which is prohibited by international law, and could ultimately lead to the destruction of the Hungarian population of Sub-Carpathia and their exodus from their homeland. The Report contains recommendations for changing the unbearable situation of the Hungarians in a reassuring way, with appropriate guarantees and a proper settlement of the fate of them, in line with relevant international law regulation and proven, good European models and the right to self-determination.

According to the Report, Ukraine must respect and implement the binding European laws and standards guaranteeing the individual and community rights of the indigenous national communities (especially Hungarians) living on its territory, which are violated not only through the opressive law on education and language, but also through the systematic and assimilationist repression Hungarians of Sub-Carpathia, and the mass and agressive conscription of Hungarians into military service in the blood war.

It is also the aim with this documentary and Report is to promote the protection of the rights of the Sub-Carpathian Hungarians, and to advance that Ukraine immediately stops the restrictions and deprivations of rights that have seriously threatening effects on the Sub-Carpathian Hungarians, and guarantees them the individual and community rights as the members of national minorities are entitled to, the degree of self-determination needed by them, self-governance and the unhindered acquisition and exercise of Hungarian citizenship and improve the living conditions for Sub-Carpathian Hungarians in order to let them prosper in their ancient homeland.

Immár angol nyelven is elkészült a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a PestiSrácok.hu kárpátaljai magyarság súlyosan aggasztó emberi  jogi helyzetének közelmúltját és jelenét bemutató dokumentumfilmje, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas jelentésének végleges változata magyar és angol nyelven.

A jelentés ma 11 órakor egy nemzetközi sajtótájékoztató keretében kerül ismertetésre.

A jelentés egy tavaly ősszel teljesített monitorozó út, hosszas kutató munka, valamint azóta történt események alapján igyekszik teljes képet adni arról, milyen nehézségeket él át nap mint nap a kárpátaljai magyarság, hogyan őrzi magyarságát, milyen intézkedések, körülmények gátolják, veszélyeztetik ebben és miként sérülnek egyéni és közösségi jogaik. A dokumentumfilm, valamint a jelentés - melyet a magyar és ukrán kormányok mellett az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is megküld magyar és angol nyelven a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, rámutat a háború Kárpátalját, kárpátaljai magyarságot érintő eseményeire, mint a kényszersorozás, belső menekültek Kárpátalján való letelepedése, egyre korlátozottabb nyelvhasználat, fokozódó magyarellenesség, kárpátaljaiak kényszerű kivándorlása, mely visszafordíthatatlanul változtathatja meg az etnikai viszonyokat a Kárpátok lábánál. A Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmet már közel 400 ezren látták az elmúlt egy hónapban, az angol felirattal ellátott változat egy nap alatt megközelítette a tízezres nézettséget.

Ukrajnának tiszteletben kell tehát tartania és végre kell hajtania a fenti ajánlások alapján a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a jogtipró oktatási és nyelvtörvénnyel, hanem a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával, véres háborúban történő katonai szolgálatra való tömeges kötelezéssel is megszeg

-áll abban a közel 50 oldalas jelentésben, amelyet a kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről” című, emberi jogi monitorozó munka eredményeként foglalt össze a Nemzeti Jogvédő Szolgálat.

A jogvédők vizsgálata  azt igazolta, hogy Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A jelentés megállapítja: ez az állam súlyosan megsérti a Kárpátalján élő őshonos magyarok nemzeti kisebbségi egyéni és közösségi jogait megszegve ezzel számos ponton a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit és sok esetben saját jogszabályait.

Sőt sajnos ki kell mondani: egyfajta nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik, amelyek jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez

-fogalmaz a jelentés.

Drámai tény továbbá, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a korábban több mint ezer évig Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a háború előtti még 200 ezres lélekszámú magyarság legalább fele, a katonaköteles férfiaknak pedig legalább több mint kétharmada a kényszerítő és fenyegető körülmények hatására elmenekült már szülőföldjéről és jelenleg Magyarországon vagy más európai államban kényszerül tartózkodni.

Az eszkalálódó háborús helyzetben a háború hatásai is egyre súlyosabban érintik a kárpátaljai magyarságot. Az elmúlt hetekben felerősödött a mozgósítás Kárpátalján is, számtalan felvétel kerül nyilvánosságra arról, hogyan hurcolják el erőszakkal a hadköteles férfiakat az utcáról, piacról, buszokról, vagy akár saját otthonukból, ahová már rendelet teszi lehetővé, hogy betörjenek az ukrán hatóságok képviselői ellenőrzés céljából. Miközben hadköteles korú ukrán férfiak nagy számban menekültek át Magyarországra illetve még tovább, sok esetben anyagi lehetőségeinek köszönhetően, mind a mai napig számtalan kárpátaljai magyar bujkál az otthonában, mert nem akar részt venni a háborús konfliktusban, fizikailag és képzettségét tekintve is alkalmatlan eredményes katonai szolgálatra, ahhoz viszont nem volt elegendő anyagi forrása, hogy menekülni tudjon. A kettős állampolgárságot Ukrajna nem fogadja el és a közel 3000 külföldön élő ukrán állampolgár, köztük a kárpátaljai magyarok ukrán állampolgárságról való lemondását sem támogatja Kijev - ami kiutat jelenthetne a háborúban való részvétel alól.

Magyarország a nyugati államoktól eltérő békét szorgalmazó álláspontja, amellyel a kezdetektől fogva megtagadja a háborús konfliktusba való aktív beavatkozást (nem ad fegyvereket és nem járul hozzá, hogy Magyarországon át közvetlenül Ukrajnába akár más államok fegyvereket szállítsanak) tovább mélyítette az anyanyelv használatot korlátozó oktatási- és nyelv törvények miatt egyre romló ukrán-magyar kapcsolatokat. Felmérések igazolják, hogy az orosz után a leggyűlöltebb nemzetiség a magyar lett Ukrajnában, miközben Magyarország több mint egymillió háború elől menekülő ukránnak adott menedéket, ellátást és 30 milliárd forintot meghaladó támogatást adott a háború miatt szenvedőknek nemcsak Kárpátalján, de Ukrajna más részein élőknek is

Ukrajnán belül a munkácsi járásban ezen belül egy kiemelt magyarellenesség tapasztalható, melynek egyik kezdeti mérföldköve volt tavaly októberben a munkácsi vár ormáról a turul szobor eltávolítása. A jelenség az utóbbi hetekben Munkácson, illetve több Munkács közeli kistelepülésen a magyar nemzeti zászlók, valamint magyar feliratok és táblák és magyar intézményvezetők eltávolításában csúcsosodott ki.

Az emberi jogi jelentés kimondja, hogy nemcsak az ukrán népet, de a szülőföldjén, Kárpátalján élő magyar népet is megilleti az emberi jogok teljessége és az önrendelkezés érintettek által támogatott formája. Jelen helyzetben ugyanis az EU csatlakozás nyomvonalán van igazából reális lehetőség, hogy Ukrajnát a tisztességes és őshonos kárpátaljai magyar közösség fennmaradását, gyarapodását szolgáló feltételek biztosítására rávegyék.

A magyarok sorsa napról napra nehezebb a háború árnyékában. Az NJSZ és a PestiSrácok közös célkitűzése, hogy nem csupán Magyarország, de a nemzetközi közvélemény, továbbá az európai kormányok és a fontosabb nemzetközi szervezetek (Európai Unió, Európa Tanács, ENSZ, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) figyelmét is felhívjuk a kárpátaljai magyarok üldöztetésére. Ezért készítettük el a dokumentumfilm angol feliratos verzióját, hogy a világsajtó elé tárhassuk ezeket a jogsértéseket. A film angol feliratos változatát már közzétettük, míg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló jelentését az utóbbi hetek magyarellenes fejleményeivel kiegészített magyar, illetve angol nyelvű változatainak közzététele jelen sajtókonferenciával egyidejűleg történik meg.

Forrás: pestisracok.hu

Immár angol felirattal is megtekinthető a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és PestiSrácok.hu dokumentumfilmje, amely a kárpátaljai magyarokat ért jogsértéseket mutatja be. A Magyarok a prés alatt Kárpátalján először decemberben került a nagyközönség elé, azóta több százezres megtekintést ért el, az aktualitása azonban sajnos nem változott, ezért a filmet most angolul is nyilvánosságra hozzuk, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívjuk a kárpátaljai nemzettársainkat érő súlyos sérelmekre és megmaradásukat fenyegető veszélyekre.

Tavaly decemberben került bemutatásra a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) és PestiSrácok.hu közös jogi monitoring projektjének (támogató: Nemzeti Együttműködési Alap) keretében készült dokumentumfilm, a Magyarok a prés alatt Kárpátalján. A filmet a Hazatérés templomában tartott ősbemutatóját követően, rövid időn belül több százezren tekintették meg, így addig példa nélküli betekintést nyújthattunk a nemzettársainkat érő mindennapos támadásokba. A dokumentumfilm lényegében a mozgóképes bizonyíték-gyűjteménye a NJSZ emberi jogi jelentésének a Kárpátalján élő magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről, amelyet a filmmel együtt mutattak be.

Munkánk során igyekeztünk a háború kitörését követően kialakult helyzet mellett képet festeni arról, a már évtizedek óta tartó jogsértő magatartásról, melyet az ukrán állam a kisebbségekkel szemben tanúsít. A nemzetiségi nyelvhasználat szisztematikus elnyomása ugyanis már egy évtizede elkezdődött. A jelenlegi helyzetben a fő szempont azonban mégis a tavaly február óta kialakult állapotok feltárása volt. A háború első napjai óta népességcsere zajlik Kárpátalján: a helyi magyarokat előszeretettel, egyre agresszívabb módszerekkel és egyre nagyobb számban küldik a frontra, míg a Kárpátaljára érkezett rengeteg belső menekültet legfeljebb a területvédelmi egységekben való szolgálatra szólítják fel. A kettős állampolgárokat tulajdonképpen túszul ejtette az ukrán állam. Hiába az európai uniós útlevél, nem hagyhatják el az országot. Az anyanyelvhez való jog pedig kiemelt támadások alá került. Amint filmünkben másfél hónappal ezelőtt beszámoltunk róla, a magyarok ellen nyelvi-, de az egyre fokozódó frontszolgálatra vezénylés miatt már létet fenyegető fizikai-genocídium folyik, amely a nemzeti identitástudat teljes megszüntetéséhez és végső soron az őshonos kárpátaljai magyarság megsemmisüléséhez, szülőföldjéről való elűzéshez vezethet.

A kárpátaljai nemzettársainkat ért üldöztetés azonban továbbra sem szűnt meg, sőt esetenként súlyosbodott. Magyar tanintézmények vezetőit bocsátották el. Eltávolították nemzeti jelképeinket, halálosan fenyegetnek magyar képviselőket és a kényszersorozás is egyre nagyobb mértéket ölt. A magyarok sorsa napról napra nehezebb a háború árnyékában. Az NJSZ és a PestiSrácok közös célkitűzése, hogy nem csupán Magyarország, de a nemzetközi közvélemény, továbbá az európai kormányok és a fontosabb nemzetközi szervezetek (Európai Unió, Európa Tanács, ENSZ, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) figyelmét is felhívjuk a kárpátaljai magyarok üldöztetésére. Ezért készítettük el a dokumentumfilm angol feliratos verzióját, hogy a világsajtó elé tárhassuk ezeket a jogsértéseket. A film angol feliratos és a jelentés utóbbi hetek magyarellenes fejleményeivel kiegészített magyar, illetve angol nyelvű változatainak bemutatójára 2023. február 2-án 11 órától kerül majd sor egy nemzetközi sajtótájékoztató keretében a Polgári Mulatóban. Az eseményt online is élőben követhetik a PestiSrácok oldalán (pestisracok.hu)!

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi jelentése a Kárpátalján élő magyarok elleni jogsértésekről a sajtótájékoztatóval egyidejűleg kerül fel a njsz.hu és a pestisracok.hu oldalakra.

Kérünk mindenkit, hogy juttassák el ezen jelentés és dokumentumfilm magyar és angol változatait minél több hazai, külhoni és külföldi helyre kárpátaljai magyar honfitársaink helyzetének jobbra fordítása érdekében. Alább pedig következzen a film és jelentés angol nyelvű összegzése, bízva abban, hogy a minél több szemet sikerül vele felnyitnunk, szerte a világon:

HUNGARIANS UNDER PRESSURE IN SUB-CARPATHIA

An upsetting documentary under the title “Hungarians under pressure in Sub-Carpathia” (in Hungarian: Magyarok a prés alatt Kárpátalján”), made in cooperation by a Hungarian human rights watchdog NGO called National Legal Defence Service (NLDS), a Hungarian investigative news portal called PestiSrácok and a Hungarian filmmaker NGO called Association of National Filmmakers. The documentary is a collection of the evidences referred in a monitoring report made by the NLDS on the serious human rights violations perpetrated against indigenous 200.000 Hungarians living in Sub-Carpathia, officially called as Zakarpattia Oblast of Ukraine.

Ukraine has failed the test in terms of human rights. Ukraine severely violates the rights of indigenous Hungarians living in Sub-Carpathia; both in regard their ethnic minority rights and their personal and communal rights. Moreover, as the observation carried out by the NLDS has shown, there is ongoing linguistic genocide, a certain population exchange is in progress and ethnical cleansing is perpetrated in Sub-Carpathia.

The survey was carried out with the support of the Hungarian Cooperation Fund and within a strategic partnership with PestiSrácok.hu. As a result of this survey an upsetting documentary was made entitled “Magyarok a prés alatt Kárpátalján” (Hungarians under pressure in Sub-Carpathia), that was presented in Budapest on 15 December 2022 and could have been watched at first at PestiSrácok.hu portal and their YouTube-channel. Since the premier the film was seen by 375 thousand viewers. Now the English subtitled version is also available. The participants in creating the documentary film: Boglárka Molnár H., Angéla Füssy editors and script writers, Dávid Kertész script writer and data collector, Lajos Almási cameraman, Nándor Kelecsényi cameraman and editor, Dániel Ferkó and Pál Oberfrank narrators, dr. Gaudi-Nagy Tamás legal contributor and expert. The film is directed by Angéla Füssy. The 200,000-strong Hungarian community living in Sub-Carpathia has become increasingly oppressed in recent years, with anti-Hungarian atrocities being systematic and exacerbated by the Russian-Ukrainian armed conflict that broke out on 24 February 2022.

Sub-Carpathia was thousand year long the integral part of Hungarian Kingdom but was torn away from the motherland by the Treaty of Trianon. In the course of the survey information was collected about the violations of the individual and communal rights of indigenous Hungarians living in Sub-

Carpathia that are to be provided to them based on international agreements and also enshrined in law. The survey brought extraordinary situations and hardships. The data collection had to be carried out by bearing in mind that the establishment of such contact may result in life-threatening situations for the data provider Sub-Carpathian Hungarians – and in a manner involving utmost discretion and caution. Most of our interviewees did not want to go on record, even by off camera with a distorted voice. That is why we had to change their main personal data and the stories with real content were presented by others.

The shocking stories that were told speak for themselves and call for urgent intervention in order to stop intimidation of Hungarians in Sub-Carpathia. The NLDS’s human rights report of Sub-Carpathian

Hungarians gives itemized presentation supported by evidences, with reference to relevant legislation for all those violations that are carried out by Ukrainian authorities vis-á-vis Sub-Carpathian Hungarians. The effect of these human rights violations is grave, systemic linguistic genocide and ethnic cleansing, that as a whole poses a fatal threat for Sub-Carpathians and their survival as a national community. Since its presentation, the Report has been updated with the latest anti-Hungarian actions and developments in Sub-Carpathia.

The Hungarian and English version of the NLDS’s Report shall be presented in its current form this week within the frame of an international press conference. The Hungarian and English version of the NLDS’s Report could be find here.

The Report also makes recommendations for changing this unsustainable situation in a reassuring way, with appropriate guarantees and in line with proven, good European models. The Report on violation of human rights of Hungarians living in Sub-Carpathia and the documentary film is being sent to the Government of Hungary, Government of Ukraine, to the Council of Europe, to the organs of the European Union (Commission, European Parliament), to the Organization for Security and Co-operation in Europe and to the competent organs of the UN. The aim with this documentary and Report is to promote the protection of the rights of the Sub-Carpathian Hungarians, and to advance that Ukraine immediately stops the restrictions and deprivations of rights that affect the Sub-Carpathian Hungarians, and guarantees them the individual and communal rights that members of national minorities are entitled to, the degree of self-determination needed by them, self-governance and the unhindered acquisition and exercise of Hungarian citizenship and the living conditions for Sub-Carpathian Hungarians to prosper in their ancient homeland.

Forrás: mandiner.hu

„Nagyon aljas dolognak tartom, hogy valakik abból csinálnak pénzt, hogy egy népből és ennek a népnek az életmódjából, hitéből lejárató sorozatot készítenek” – mondja az ügyvéd, aki szerint az RTL-es széria primitív, magyar- és kereszténygyalázó fércmunka.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk a Mandineren, megsértette Reményi János képmáshoz fűződő jogát a Content Factory Kft., A mi kis falunk című, az RTL Klubon futó filmsorozat gyártója, amikor korábban a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba.

A Győri Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Content Factory Kft. köteles jogsértést elismerő és bocsánatkérő levelet küldeni Reményi Jánosnak, továbbá a határozat értelmében az alperes köteles megfizetni a felperesnek 300 ezer forint összegű sérelemdíjat, valamint perköltségként 2,6 millió forint összegű ügyvédi munkadíjat és 154 ezer forint illetéket viselnie kell.

Ahogy azt szintén megírtuk, nem először indult per A mi kis falunk kapcsán. 2018-ban Morvai Krisztina támadta a gyártó céget, mondván: a sorozat egyszerre sérti a nemzeti büszkeséget, az emberi méltóságot és a hely szellemét. A mostani ügy kapcsán felkerestük Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, Európa jogi szakjogászt, aki a felperes jogi képviselője volt.

Hogyan került önhöz az A mi kis falunk sorozat ügye?

Fogalmazzunk úgy, hogy a jogsértett keresett meg.

Arról tudott, hogy 2018-ban Morvai Krisztina is perelte az RTL Klubot a sorozat miatt?

Pontosítanék: Morvai Krisztina nem perelt, de természetesen tudtam arról, hogy ő is beleállt abba az ügybe korábban, miszerint tarthatatlan, hogy a sorozat készítői élhetetlen helyzetet teremtenek Pilisszentléleken. Akkor végül csak egy kezdeményezés indult a tekintetben, hogy az esztergomi önkormányzat vizsgálja fölül a forgatás törvényességét és ne adjon tovább engedélyt a település területének ezen film céljára történő használatára. Mi – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat színeiben – megkerestük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot és a Nemzeti Filmintézetet is, hogy ellenőrizzék a forgatási gyakorlatot, ami tulajdonképpen az évnek nagyjából a fele időszakára élhetetlenné tette a településrészt.

Érdemi változást ez azonban nem hozott, bár ellenőrzéseket helyeztek kilátásba.

„Megítélésünk szerint ebben a filmhatósági ügyben nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is el kell járnia a T. Filmirodának, mivel az valószínűsíthető, hogy a filmforgatást végző visszaél a közterületi filmforgatás lehetőségével és megsérti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Filmtv.) rendelkezéseit. Dr. Morvai Krisztina beadványából egyértelműen kitűnik, hogy Esztergom városterületén (Pilisszentlélek) a 2004. évi II. törvény és az Esztergom Város saját rendeletében (20/2017) foglalt előírások súlyos és tartós megszegésével kerül sor »A mi kis falunk« c. igénytelen, magyar gyalázó és vallásos érzületet is sértő, RTL Klub tévécsatornán bemutatásra kerülő szappanopera közterületi filmforgatására,amely aránytalan és szükségtelen mértékben korlátozza az érintett közterülettel érintett ingatlanok használatát és aránytalan terheket okoz a tulajdonosok számára, így dr. Morvai Krisztina számára is” – állt az akkori hatósági eljárás iránti indítványban.

 Tulajdonképpen mi a gondjuk a sorozattal? Ha jól sejtem, nem pusztán az a három másodperc böki a csőrüket, amelyben R. János feltűnik a megkérdezése nélkül.

Úgy fogalmaznék, hogy ez az ügy igazából a jéghegy csúcsa. Az biztos, hogy mostanra a településrészen – Pilisszentlélek Esztergomhoz tartozik – élő emberek többsége már eljutott oda, hogy nagyon megelégelte a sorozatforgatást, annak minden velejáróját és következményét. És azt se feledjük, hogy azért mégiscsak egy ikonikus pálos kolostortól nem messze található településről van szó. Az én megbízóm egyértelműen értékrendi alapon is kifogásolja a forgatást. A kezdetektől fogva ellenezte azt, kritikákat fogalmazott meg, hiszen mindez szerinte a falu életére is rossz hatással van. A sorozat ugyanis egy torz szemüvegen keresztül mutatja be a magyar vidéket, rendkívül gunyoros és bántó módon. A kereszténységet, a magyarság értékeit és a vidéki embereket sokszor gyalázó, primitív módon ábrázolja. Mindezt úgy, hogy közben próbál vicces lenni – de e „humor” láttán szerintem Jiří Menzel és a többi klasszikus forog a sírjában.

A faluban a forgatást régóta ellenzőkön túl azonban van egy olyan réteg is, aki igyekszik hasznot húzni ebből: gondolok itt a kocsma vagy más helyiségek kiadására, a statisztálásra, melyek egyeseknek bevételt generálnak. Ez egy sok-sok éve zajló folyamat. Meggyőződésem, hogy Jánost egyértelműen azért helyezték bele a sorozatba, mert az egyik meghatározó embere volt az ellenzőknek. Ahogy írtuk is, valószínűleg szándékosan akartak kiszúrni vele: azt a látszatot próbálták kelteni, mintha csupán csak szóban ellenezné a forgatást, valójában mégis szerepel a sorozatban, esetleg némi statiszta-pénzt is elfogad.

Akkor önök szerint egy visszavágási kísérlet volt?

Valószínűleg igen, ám ha tágabban nézzük, akkor nyilván arról is szól ez a történet, hogy egy szakvállalat, amely filmgyártásból él és több milliárdos árbevétellel rendelkezik, lényegében megszegte a filmforgatásra vonatkozó szabályokat és megsértette János képmáshoz fűződő jogát. Ha valakit szerepeltetni akar a filmben, akkor vagy előre, vagy utólag be kell szerezni rá a megfelelő engedélyeket – ez elmaradt.

A perben egyébként arra is fény derült, hogy a forgatás bejelentett területhasználatainak mértéke messze alulmúlja a valóságban ténylegesen használt területek mértékét.

A területhasználatért díjat kell fizetni az önkormányzat számára, tehát a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tulajdonképpen sokkal csekélyebb bevételhez jutott, mint kellett volna.

Visszatérve az előző kérdéshez: sajnos Morvai Krisztina korábbi kezdeményezéséhez még nem igazán csatlakoztak a településen lakók, és az esztergomi önkormányzat is lerúgta magáról az ügyet. Sőt, Morvai Krisztina még Völner Pál, akkori területileg illetékes képviselőt is megkereste, de ő is elhárította az témát. Ez a mostani eset egy határozott jel; igazolása annak, hogy a gyártó cég – és közvetett módon az RTL – törvénytelen módszerekkel forgatott filmet gyárt és azt sugározza. Illetve, amiről már fentebb beszéltünk: az sem érdekli őket, hogy a helyben élők életviszonyai hátrányosan alakulnak. A kérdés az, hogy a helyi lakosság, a filmhatóság, más illetékes szervek és Esztergom önkormányzata meddig tűri még ezt a fajta filmgyártási módszert, illetve a mögötte rejlő keresztény és magyar gyalázó szemléletet.

Ön milyen megoldást javasolna a probléma orvosolására?

Nekem az volt a gondolatom, hogy építsenek fel egy díszletfalut valahol, ahol vidáman le lehet forgatni akármennyi évadot és epizódot, ahogy ezt már egyes belső helyszíneknél megtették. Lehet zavartalanul dudálni, hangoskodni.

Az nem állapot, hogy egy élő településen zajlik mindez úgy, hogy az évnek körülbelül a felét, tehát legalább 5-6 hónapot lefed. Ez idő alatt folyamatosan akadályozzák a falu közúti forgalmát, de olyan is előfordult már, hogy a tulajdonost megkérték, forgatási időben ne tartózkodjon a saját telkén, ne vágjon fát, ne hallgasson zenét, ne menjen ki az utcára, vagy épp hajnali négy órakor vettek fel egy zenés, kiabálós karácsonyi jelenetet.

Úgy telepedtek rá Pilisszentlélek életére, mint egy megszálló hadsereg. És ezt gyakorlatilag eltűri a Magyar Filmintézet, az esztergomi önkormányzat és az NMHH is.

Mára komoly többségbe kerültek azok, akik nem szeretnék, hogy Pilisszentléleken forgassák A mi kis falunkat.

A másik probléma: hogy mindennek lett egy olyan hozadéka is, ami most még kevéssé közismert, de hétvégente elindult egy „zarándokjárás” a filmsorozat nézői részéről a településre. Százszámra jelennek meg turisták, hogy megnézzék a sorozat helyszínét, ami szintén rontja az ottani életminőséget, kezdve a parkolási anomáliáktól, egészen addig, hogy a helyiek sokszor már kirakati tárgyaknak érzik magukat. Ha egyszerűen szeretném megfogalmazni: az van, hogy a gyártó cég profitéhsége összekapcsolódott a magyar- és keresztényellenességgel, s mindennek egy olyan ikonikus pilisi települést választottak helyszínéül, ahol egy pálos kolostorrom is található. Sokan sajnos most ezen az ügyön keresztül ismerik meg a településrészt, és nem ismerik meg valódi értékeit.

Vannak, akik szerint az egész arra ment ki, hogy ön kaszáljon az ügyön.

Nézze, a következő van: János számára elsődleges jelentőséggel az bírt, hogy a jogsértést állapítsa meg a bíróság és kötelezze emiatt bocsánatkérésre a jogsértő céget. Az ítélet szerinti mértékek valóban szembe tűnően nagy különbséget mutatnak a sérelemdíj és a perköltség között. Ennek egyrészt az az oka, hogy sajnos az ilyen ügyekben, mint ez az engedély nélküli képmás-használat, a bírói gyakorlat még messze elmarad attól, hogy ezek a megítélt sérelemdíjak kellően elrettentőek legyenek. Ezért eleve csak ötszázezer forint sérelemdíj igényt terjesztettünk elő, ami egy nagyon visszafogott, inkább csak szimbolikus jóvátételre alkalmas összeg. A másik ok az, hogy az alperesi képviselő kolléganők az álláspontom szerint egy viszonylag egyszerű megítélési ügyet sokkal nagyobbra dagasztottak. Az alperesi képviselet ugyanis ontotta magából az iratokat – több tárgyalásra is sor került, számos tanúbizonyítási indítvánnyal éltek – ezzel jelentős többletmunkára késztetve a felperes képviselőit.

János kezdettől fogva jelezte, hogy a sérelemdíjat a kolostorrom rendbetételére kívánja majd fordítani, tehát semmilyen profitszerzési szempont nincs mögötte részéről sem. A perrendtartási szabályok szerint – ahogy az lenni szokott – a pervesztes, jogsértő félnek viselnie kell az eljárás költségét. És mivel az alperes plusz munkára kényszerített minket, illetve átlagot meghaladó mennyiségű tárgyalásra és iratkészítésre, mi ezeket a munkákat kimutattuk és felszámítottuk negyvenezer forintos óradíjon, ahogy általában szoktuk. A végére ez milliós értéket ért el, így jön ki, hogy ez a három másodperc nagyjából hárommillió forintba került a gyártó cégnek.

A minap felkeresett egy helyi lakos, hogy tudomása van arról, hogy Reményi János és felesége többször is szándékosan a forgatási helyszíneken motorozott és autózott; volt, hogy egy helyszínbiztosítót is elsodortak, aminek büntetőeljárás és pénzbüntetés lett a vége. Tud erről bármit?

Erről János tudna bővebben nyilatkozni, nem én jártam el a büntetőügyben, de nem tudok ilyen eseményekről. Az természetes, hogy ilyen esetben mindig elindul egy ilyen kis suttogó propaganda vagy lejárató kampány, amivel próbálják tompítani az ügy élét. De engedjen meg még egy észrevételt: mint nemzeti jogvédő mondom, messzemenően furcsállom és nagyon neheztelek azokra – az egyébként általam nagyra becsült – színészekre, akikről tudjuk, hogy értékrendileg fontos számukra a nemzeti hagyomány vagy a kereszténység, ennek ellenére szerepelnek egy olyan sorozatban, amelynek üzenete pontosan az ellenkező irányba hat. Kinek az érdekét szolgálja mindez?

Esetleg miért nem a magyar történelemnek valamilyen nemes, értéktartalmú és tanulságos részét dolgozzák föl, amiből fiatalok és idősebbek egyaránt tudnának erőt meríteni?

Nagyon aljas dolognak tartom, hogy valakik abból csinálnak pénzt, hogy egy népből és ennek a népnek az életmódjából, hitéből gúnyt űzve lejárató sorozatot készítenek.

Mit gondol, ezzel a perrel precedenst teremtettek? Ugyanis a Facebookon olvastam, hogy a stáb néhány jelenetet Nyitrán és Bátorkeszin is forgatott, s ott pedig egy felvidéki férfi perel.

Szerintem iránymutató kell, hogy legyen a jövőre nézve ez a jogerős ítélet, a törvényeket betartva kell a közterületi filmforgatást végezni. Én továbbra is azt mondom, hogy a megoldás az, hogy nem egy élő településen kell forgatni az epizódokat, hanem építsenek fel egy díszletfalut. A másik megoldásnak pedig azt látom, hogy ilyen tartalmú és szemléletű filmet a Filmalap ne támogasson!

Ön nézi a sorozatot?

Nem, de azt a konkrét adást megnéztem, amelyben feltűnt János. Abból azonnal arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem az én műfajom: primitív, magyar- és kereszténygyalázó fércmunka. Furcsának tartom, hogy a sorozat egyébként viszonylag stabil, milliós nézettséget ér el. Persze, azt értem, hogy az emberek szeretik a saját maguk élethelyzetét feldolgozva látni, de amit ez a sorozat tart eléjük, az egy nagyon-nagyon torz és sértő tükör. Jó lenne, ha erre minél többen rájönnének. De ez már egy esztétikai vita, aminek természetesen lehetnek pro és kontra érvei, viszont, ha a gyártók jogsértő módon járnak el, azon mindenképpen változtatni kell.

Forrás: magyarnemzet.hu

Megsértette Reményi János felperes képmáshoz fűződő jogát a Content Factory Kft., A mi kis falunk című, az RTL Klubon látható, magyar- és kereszténygyalázó filmsorozat gyártója, amikor korábban a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – három másodperc erejéig be is emelt a műsorba – ezt állapította meg 2023. január 11-én született jogerős ítéletében a Győri Ítélőtábla. A produkciós cégnek 300 ezer forint sérelemdíjat, perköltségként 2,6 millió ügyvédi munkadíjat és 154 ezer forint illetéket kell megfizetnie.

A Tatabányai Törvényszék elsőfokú ítéletét  döntő mértékben – a hangfelvételhez való jog megsértésére utaló, kereseti kérelem tárgyát nem is képező rész kivételével – helybenhagyta a megismételt fellebbezési eljárásban tartott tárgyaláson hozott ítéletével a Győri Ítélőtábla "A mi kis falunk" című sorozatot gyártó cég perében.

A megismételt fellebbezési eljárásra azért volt szükség, mert a Kúria jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte az ügyben a Győri Ítélőtábla még tavaly májusban született, Reményi János keresetét elutasító, őt 831 ezer forint perköltségre kötelező másodfokú ítéletet, és a bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Felperes korábban már meg is kellett kezdje ezen perköltség teljesítését (a gyártó cég, az alperes 8 havi egyenlő részletet engedélyezett), de a Kúria hatályon kívül helyező végzése miatt a már kifizetett négy részletet időközben visszakapta.

(Az elsőfokú ítéletről a Pesti TV Az ügy c. műsora Füssy Angéla révén is tudósított).

A Győri Ítélőtábla mostani jogerős ítélete szerint a Content Factory Kft., A mi kis falunk című, az RTL Klubon látható filmsorozat gyártója megsértette az egyik epizódba engedély nélkül betett felperes, a pilisszentléleki Reményi János képmáshoz való személyiségi jogát.

A Győri Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Content Factory Kft. köteles a jogsértést elismerő és bocsánatkérő levelet küldeni Reményi Jánosnak, emellett a határozat értelmében az alperes köteles megfizetni a felperesnek 300 ezer forint összegű sérelemdíjat, továbbá perköltségként összesen 2,6 millió forint összegű ügyvédi munkadíjat (az elsőfokú munkadíj 1,63 millió, az első másodfokú eljárás, a felülvizsgálati eljárás és második másodfokú eljárás munkadíja: 965 ezer forint) és 154 ezer forint illetéket viselnie kell.

A felperes jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd , a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arról adott tájékoztatást, hogy a bocsánatkérő levélben az RTL Klubon futó, A mi kis falunk című, sokak véleménye szerint nemzet- és kereszténygyalázástól sem mentes sorozat gyártója a következőket kell közölje:

A Content Factory Kft. megsértette Reményi János képmáshoz való személyiségi jogát azzal, hogy Reményi Jánosról hozzájárulása nélkül mozgóképes képfelvételt készített és ezen felvételt Reményi János hozzájárulása nélkül felhasználta oly módon, hogy elhelyezte azt az általa gyártott „A mi kis falunk” című tévésorozat 4. évad 4. részének 39. percében 3 másodperc hosszan 38:45-38:48 másodperc között, másrészt közlésre átadta a Magyar RTL Televízió Zrt. részére. A Content Factory Kft. az elkövetett jogsértés miatt ezúton elnézést kér Reményi Jánostól.

 Végső győzelem a perben

 Az ügyvéd szerint ez a döntés végső győzelemnek minősül, és az alperes esetleges felülvizsgálati kérelme sem hozhat már reálisan változást. – Azzal, hogy a felperes engedélye nélkül, lényegében egy paparazzo-felvételt készítettek, és azt beemelték a sorozatba, olyan látszatot keltettek, mintha ő statisztaként egyrészt aprópénzt fogadott volna el a szereplésért. Másrészt a helyi közösség előtt hiteltelenné kívánták tenni azzal, hogy bort iszik és vizet prédikál, tehát mégis támogatja a sorozatot, noha szóban kiáll ellene. Ez a terv azonban csúfosan megbukott – fogalmazott az ügyvéd.

A konzervatív-jobboldali beállítottságú, lokálpatrióta, ötgyermekes Reményi János a sorozat magyarságot, a vidéki embereket és a kereszténységet sértő szemléletmódjával, módszereivel kezdettől fogva nem értett egyet és ennek hangot is adott.

Az ügyvéd kifejtette: a filmgyártó eredménytelenül védekezett azzal, hogy A mi kis falunk című sorozat forgatási rendje az Esztergom városához tartozó háromszáz lakosú Pilisszentlélek településrészen mindenki számára ismert volt, ezért aki az évente több hónapig tartó filmforgatások idején a forgatási helyszínek környékén akár helyi lakosként arra sétál, az ráutaló magatartással engedélyt ad arra, hogy felvételt készítsenek róla.

Ezt az érvelést végül nem fogadta el a bíróság, és kimondta: mivel nem tömegfelvételről és nyilvános közszereplésről volt szó, ezért azzal, hogy nem kérték a sorozatot köztudottan ellenző felperes engedélyét a felvételhez, megsértették a képmáshoz fűződő személyiségi jogát.

– Örömteli, hogy végre törvényes másodfokú ítélet született, és a keresztény-nemzeti elveihez hű, személyiségi jogaiban megsértett felperes végre erkölcsi és pénzügyi elégtételhez juthat, költségei pedig megtérülnek – hangsúlyozta a jogi képviselő.

 Nemes célra költik a sérelemdíjat

 Reményi János a Magyar Nemzetnek örömét fejezte ki, hogy számára kedvező jogerős ítélet született, és hogy az ügy végre lezárul. Szavai szerint az ítélet nem lepte meg, mert számára kezdettől fogva egyértelmű volt a jogsértés, és biztos volt abban, hogy azt a bíróság is meg fogja állapítani. Ugyanakkor örül, hogy vége van a hosszúra nyúlt pernek, mert stresszes időszakot tudhat maga mögött.

"Nagyon sajnálom, hogy ezzel az egész üggyel foglalkozni kellett, hiszen ha a cég az elején belátja hibáját, és elnézést kér, akkor megóvtuk volna magunkat a pereskedéstől. Nem így tettek, és a bíróság most kimondta, hogy nem lehet mindent megtenni. A filmgyártó önkényesen nem járhat el, nem tehet meg akármit a falu lakosságával, tiszteletben kell tartania a helyiek magánéletét, személyiségi jogait. Ahogy mindenkinek, a gyártónak is minden szabályt be kell tartania, még akkor is, ha ők a Content Factory Kft. és ők gyártják A mi kis falunkat. Ez az ítélet legfőbb üzenete" – mutatott rá Reményi János. A férfi közölte, hogy a sérelemdíj összegét, a 300 ezer forintot az egykori pilisszentléleki pálos kolostor romjainak rendbetételére fordítják.

A jogerős ítéletre reagálva a pervesztes Content Factory Kft.  azt közölte, hogy felülvizsgálati kérelemmel él a szerinte jogszabályt sértő ítélet ellen, bár ennek okát nem jelölték meg, de nem is csoda, mivel a verdikt törvényes.

Reményi János felperes és jogi képviselője készek folytatni a küzdelmet és megvédeni a Kúrián a jogsértett patrióta győzelmét eredményező jogerős ítéletet.

2023. január 11-én legalább háromszázan kísértük utolsó útjára az újpesti Megyeri úti temetőben Nagy Lacit, a 2006 őszi rendőrterror miatt bal szemének világát elvesztett áldozatát.

Méltó, emelkedett és erős igazságtétel üzenetű, de szomorú alkalom volt, amelyet átitatott az igazságtétel iránti akarat. Rokonai, tisztelői, neves közéleti szereplők mellett számos 2006-os áldozat, bajtárs is eljött leróni kegyeletét,  jó volt velük ismét találkozni.

ifj. Hegedűs Loránt és Gonda László mellett magam is gyászbeszédben idéztem fel a Laci emlékét, csupaszív személyét és a gyalázatot, ami vele tettek és amelynek a terhét tovább már nem tudta teste hordozni. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ebben a közleményben emlékezett meg Laciról. Lacit nemcsak áldozatnak, hanem nemzeti jogvédő bajtársnak is tekintettük mindig, mert rendíthetetlenül állt ki mindenkor azért, hogy az állami terror véres kezű bűnösei elnyerjék büntetésüket, nem volt hajlandó beletörődni abba, hogy az őt és sok száz más hazafit meggyalázók megússzák. Ezért számtalanszor tett tanúságtételt a vele történt borzalomról velünk együtt:

A NJSZ megbízásából Bella Árpád által készített videós összefoglaló tudósítása a temetésről, amely 2006 őszi terror archív felvételeit is felidézi.

Bognár Tibor videós tudósítása a temetésről, amely tartalmazza a gyászbeszédeket teljes terjedelemben is.

Egy rendkívül tisztességes és törhetetlen hitű, igaz szívű magyart vesztettünk el személyében, aki egyúttal a 2006 őszi gyurcsányi terror felelőseinek elszámoltatását teljes erkölcsi alappal kérlelhetetlenül követelő élő lelkiismerete volt a nemzetünknek. A 2006-os hőst méltán látjuk benne, mert ő hős volt és marad mindörökre. Kiemeltem, hogy addig nem nyugodhatunk, amíg meg nem valósítjuk Laci végakaratának is tekinthető célokat: a 2006 őszi állami terror felelőseinek megbüntetését, hatalomba visszatérésük megakadályozását és a Budaházyék elleni gyurcsányi koncepciós bosszú-eljárás  meghurcoltjainak (a tavaly decemberi hét vádlottnak megadott köztársasági elnöki kegyelem okán tíz hazafi) mentesítését.

Beszédem végén tolmácsoltam a 14. éve zajló abszurd eljárás alatt álló, jelenleg bűnügyi felügyelet miatt a temetésen megjelenni nem tudó, Budaházy György bajtársi gondolatait, aki rámutatott, hogy "Lacinak nagyon fájt, hogy nem volt elszámoltatás máig sem, hogy a tettesek megúszták, sőt, még az ellenállókat hurcolták és hurcolják meg mind a mai napig". Felhívása szerint" legyen az ő életáldozata egy kötelezvény a túlélők, a jogvédők és jogtalanság ellen küzdő civilek számára, hogy nem törődnek bele az igazságtalanságba és addig küzdenek, míg kiharcolják az igazságtételt !".

Gőbl Györggyel, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete vezetőjével helyeztük el a Nemzeti  Jogvédő Szolgálat koszorúját Laci ravatalánál, de  mellettünk még sokan, többek között  dr. Tarnai Richárd Pest vármegye főispánja,  Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője, és  a Mi Hazánk Mozgalom delegációja is koszorúval rótta le kegyeletét, rengetegen pedig virággal tisztelegtek Laci emléke előtt.

A főispán az eseményen a Magyar Nemzet c. napilap részletes tudósításában úgy fogalmazott, hogy "Isten nyugtassa Nagy Lászlót és imádkozom, hogy mindkét szemével lásson odaát." Kijelentette, hogy " továbbra is van benne egy őszinte felháborodás, mert azok az emberek, akik okozták ezt a halálesetet, mind a mai napig szabadlábon vannak, miközben mások – bár az ügy részleteit nem ismeri – 17 év letöltendő fegyházbüntetést kaptak, pedig ők egyetlen ember életében sem tettek kárt." A Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaságnak a gyászbeszédeket elmondó tagjai mellett több más tagja is (Kondor Katalin, Budaházy Edda, Skrabski  Fruzsina) elkísérte Nagy Lacit utolsó útjára.

Nyilvánvalóan érzékelhető Laci halála és temetése megkerülhetetlenül fősodratúvá tette a 2006 őszi állami terror felelőseinek beteljesítésre váró felelősségre vonását, de egyúttal a  gyurcsányi koncepciós terrorvádas Budaházy-Hunnia eljárás teljes körű kegyelmi rendezésének ügyét is. 

Fontos, hogy mindkét követelést a temetés kapcsán megszólaló közszereplők hangsúlyosan fogalmazták meg.

A temetés napján este 7-től tartott gyász-megemlékezésen a Hazatérés Templománál megkoszorúztam a 2006 őszi áldozatok emléktábláját dr. Gulyás Gergely kancellária miniszterrel együtt, és többekkel együtt gyertyát gyújtottunk Nagy László emlékére. Ezen a búcsúztatáson felszólalt dr. Schiffer András ügyvéd, Révész Máriusz országgyűlési képviselő, Balog Zoltán a református püspök,  Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Skrabksi Fruzsina filmrendező,  ifj. Hegedűs Loránt református tiszteletes és jómagam. Laciról való személyes hangú megemlékezésekben mindannyian kemény szavakkal ítéltük el a 2006 őszi állami terrort és a felelősségre vonás beteljesítését szorgalmaztuk.

A megemlékezők egy csoportja:

A gyászeseményről készített felvétel itt látható.

Jelentős sajtóérdeklődés volt, számos  helyen jelent tudósítás a temetésről, így  például a  temetés vezető hírként jött le a hirado.hu oldalon,  beszédeinkből tételesen idéztek, de még a Budaházy Györgytől általam tolmácsolt részt is.

További fontosabb tudósítások:

https://pestisracok.hu/orok-nyugalomra-helyeztek-nagy-laszlot-a-2006-os-rendorterror-kilott-szemu-aldozatat-videogaleria/

https://magyarjelen.hu/eltemettek-nagy-laszlot-a-2006-os-rendorterror-aldozatat-video/

Köszönet mindazoknak, akik részt vettek a gyász események szervezésében, kegyeletüket lerótták Nagy Laci előtt és tudósítottak.

Nagy Laci emléke is kötelez minket arra, hogy ne adjuk fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy és 9 társa) végre megkapják a kegyelmet.

Kedves Laci ! Isten adjon Neked örök nyugalmat !

Babits Mihály soraival búcsúzunk Tőled:

„Erős igazsággal az erőszak ellen: igy élj, s nem kell félned, veled már az Isten.”

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Nemzeti jogvédő közösségünk és a 2006 őszi jogsértettek közössége megrendülve értesült Nagy László, ahogy mindenki szólította Laci alig egy hónapja bekövetkezett váratlan haláláról.

Temetési szertartása január 11-én Újpesten, a Megyeri úti temetőben 10 :30-től kezdődik.

Megemlékezik róla: ifj. Hegedüs Lóránt, dr. Gaudi-Nagy Tamás és Gonda László.
Este 7-kor pedig mécsest gyújtunk érte és a többi áldozatért a Hazatérés Templománál, a 2006-os áldozatok emléktáblájánál.

Fontos, hogy utolsó földi útján méltó keretek között és minél többen búcsúzzunk el tőle: mindazok akik ismerték, tisztelték, szerették, sorstársai és bajtársai voltak, de azok is leróhassák kegyeletüket, akik a 2006-os hőst látják benne. Mert ő hős volt és marad mindörökre. Egy rendkívül tisztességes és törhetetlen hitű, igaz szívű magyart vesztettünk el személyében, aki egyúttal a 2006 őszi gyurcsányi terror felelőseinek elszámoltatását teljes erkölcsi alappal kérlelhetetlenül követelő élő lelkiismerete volt a nemzetünknek. Mindig kész volt kiállni 2006 igazságáért és az igazságtételért.

Bal szemét lőtték ki közelről célzott lövéssel 2006. október 23-án Budapesten az Astoria közelében nem rendszeresített vadászfegyvereket és gumilövedékeket használó, azonosítószám nélküli, maszkos rendőrök, Gyurcsány pribékjei. Kegyetlen lelövésének megrázó képei bejárták a sajtót, örökre a gátlástalan és nemzetellenes balliberális terror tragikus szimbólumává váltak.

Legutóbb a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére a CÖF-CÖKA megbízásából a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete által készített (rendező: Budaházy György), „2006: A terror napjai” c. filmsorozat 7. részében és Skrabski Fruzsina Áldozatok 2006 c. dokumentumfilmjében tett megrendítő vallomást a vele történt borzalomról.

Nemzeti jogvédő közösségünk  ebben a közleményben emlékezett meg róla.

Közreadjuk a  Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesület elnökének Nagy László temetéséről szóló közleményét, amelyhez a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is csatlakozik !

A temetés megszervezését és költségeit Skrabski Fruzsina, az Áldozatok 2006 c. dokumentumfilm rendezője vállalta, az ő nyilatkozata itt olvasható. Köszönet neki és minden jóakaratú segítőnek, akiknek velünk együtt soha fel nem adott célunk, hogy 2006 őszi állami terror bűnösei végre nyerjék el méltó büntetésüket.

Nagy Laci emléke is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  ne adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy és 16 társa) végre megkapják az eljárási kegyelmet.

Kedves Laci ! Isten adjon Neked örök nyugalmat !

Babits Mihály soraival búcsúzunk Tőled:

„Erős igazsággal az erőszak ellen: igy élj, s nem kell félned, veled már az Isten.”

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Forrás: vadhajtasok.hu

(Budapest, 2022. december 21., www.njsz.hu)

2022. december 14. napján a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokú, de magánvádlói fellebbezés miatt még nem jogerős ítéletében felmentette Bede Zsoltot, a vadhajtasok.hu újságíróját a könnyű testi sértés vádja alól. Az újságíróval szemben még 2019 őszén indult eljárás, melyet a –6 milliárd forintos adócsalással vádolt Czeglédy Csaba ügyvédi irodája által képviselt – DK-s önkormányzati képviselő, Domokos Ágnes indított meg (Czeglédyvel egy korábbi tárgyaláson – már az ügyvédi tevékenységének felfüggesztését követően –találkoztak Bedéék, az erről szóló cikk itt érhető el. A felfüggesztése óta Czeglédy felesége látja el a magánvádló jogi képviseletét.).

Bede Zsolt 2019. október 23-án este a Liszt Ferenc Zeneakadémia előtt plakáttalanította a DK-s flashmobot. Gyurcsány aktivistái az 1956-os dicső szabadságharc emlékére rendezett ünnepi koncert és Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt akartak demonstrálni. A szemkilövető emberei olyan gyalázkodó plakátokkal érkeztek a helyszínre, mint Orbán = Borkai. Ezt a feliratot éppen a magánvádló tartotta kezében.

Bede Zsolt éppen a helyszínre érkezett, amikor észrevette a provokációt. Mivel úgy gondolta, hogy 13 évvel a magyar emberekre Gyurcsányék által vezényelt 2006 őszi rendőrterror után nem hagyható szó nélkül az, hogy a DK emberei megtapossák a szabadságharc emlékét, ezért vitába szállt velük. A vita során végül nyomatékul elvette és széttépte a Gyurcsány-párt embereitől a gyalázkodó plakátokat, mire azok elkezdték őt sértegetni.

Bede Zsolt flashmobja 35 milliós megtekintésen áll eddig a Mérce Facebook-oldalán.

Az eset után azt állították a DK-sok, hogy Bede Zsolt a DK pártközpontjában dolgozó aktivistából éppen akkor alig több mint egy hete a budapesti III. kerület önkormányzati képviselőjévé avanzsált Domokos Ágnest megütötte. Ezután mentőt hívtak és a Baleseti Intézet felé vették az irányt, majd expressz sebességgel elkészült egy meglehetősen furcsa látlelet arról, hogy testi sértés áldozata lett a DK-s politikus. Az esetet a DK hatalmas botrányként, politikai célzatú nőverésnek állította be és követelte Bede Zsolt elítélését mondván, hogy „szintet lépett a fideszes provokáció” és ha egy DK-s képviselőt megütnek, akkor „azt minden DK-sal tették.”

Czeglédyék először garázdaság miatt tettek feljelentést, de miután a feljelentés korán elbukott, ezért már csak könnyű testi sértés miatt zajlott az eljárás magánvádas keretben, elsőfokon a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

A magánvádlói oldal igyekezett az eljárás elején Bedét egy beismerésen alapuló egyezségre rávenni: lényege az lett volna, hogy vadhajtások.hu tudósítója alaptalanul ismerje el egy bűncselekmény elkövetését, s kérjen emiatt bocsánatot a vadhajtasok.hu felületén. Bede Zsolt védelmét az eljárás ezen szakaszában vette át dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Az „egyezség” természetesen nem jöhetett létre, hiszen Bede bűncselekményt nem követett el, épp ezért bocsánatkéréssel sem tartozik.

A védelem kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy az eset a vélemény-nyilvánítás kereteibe tartozik és Bede Zsolt cselekménye, amellyel a gyalázkodó feliratot elvette a DK-s aktivistától még eshetőlegesen sem irányult az egyébként hitelt érdemlően nem is bizonyított testi sértés okozására, így bűncselekmény nem történt.

Az eljárás egyik kiemelkedő eleme volt, hogy a védelem kitartóan kérte a bíróságot, hogy az esemény közvetlen közelében állt Barkóczi Balázst, a DK politikusát, „kulturális árnyékminiszterét” idézze tanúként a tárgyalásra, aki minden alkalommal kimentette magát. Legutóbb Gyurcsány Ferenc állított ki részére igazolást, tekintettel Barkóczi állítólagos, halaszthatatlan országgyűlési képviselői feladatai ellátásának szükségességére.

Sokatmondó és a lejárató kampány elbukása beismerésének is felfogható, hogy a DK-s politikus dacára annak, hogy tevékeny részt vállalt abban, hogy az esettel kapcsolatban szítsa az indulatokat és Bede, illetve a Fidesz ellen hergelje a közvéleményt a tárgyaláson a tényekkel és az igazsággal való szembesítése alól már erősen kétséges okokból kimentette magát.

Dr. Ajtony Tímea, az elsőfokú bíróság eljáró bírája végül a december 14-i tárgyaláson Bede Zsolt vallomása, számos tanú (közte más DK-s aktivisták is) kihallgatása, az esetről készített videófelvétel alapos megtekintése és a bizonyítás értékelését összegző perbeszédeket követően úgy döntött, hogy a csak szándékosan elkövethető könnyű testi sértés vétsége nem valósult meg, így felmentette Bedét az ellene felhozott vád alól.

Megállapította, hogy ugyan bekövetkezett minimális testi sérelem a magánvádlón – egy karcolás, az eljárás során kiderült ugyanis, hogy mellkasi zúzódás a kiállított ambulánslap tartalma ellenére nem alakult ki –, de az véletlenül, gondatlanságból keletkezett.

A tárgyalások során dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, valamint ügyvédjelöltje, dr. Laklia Balázs, a védekezést arra alapozták, hogy a plakátok elvételével Bede Zsolt szándéka eshetőlegesen sem irányult testi sérülés okozására, ezért ellen-flashmobja nem valósított meg bűncselekményt. Ezt igazolta Bede videón is látható, a tanúk által is megerősített kéztartása, következetes magatartása a plakátok összegyűjtése és széttépése tekintetében. Láthatóan csak a plakát elvétele volt a célja és nem a sérülés okozás. Ezt támasztja alá a „sérülés” meglehetősen csekély volta: egy kis, teljesen felületi karcolás és az, hogy Bede Zsolt egyáltalán nem érzékelte a fizikai érintkezést a DK-s képviselővel – amely egy karcolásnál teljesen életszerű. Mindezen körülmények azt bizonyítják, hogy az újságíró tudatát egyáltalán nem fogta át és így nem nyugodott bele abba, hogy cselekménye a testi sértést okozhat, így e következmény vonatkozásában gondatlanság terhelheti legfeljebb, amely azonban a Büntető Törvénykönyv szerint nem büntethető.

A bíróság tehát a szándékosságot nem tartotta megállapíthatónak az eset kapcsán, ezért felmentette Bede Zsoltot a könnyű testi sértés vádja alól. A vádlott és védelem tudomásul vette az ítéletet, de a DK-s képviselő magánvádló fellebbezést jelentett be a tárgyaláson, így az ügy tovább folytatódik másodfokon a Fővárosi Törvényszék előtt.

Ha a felmentés jogerőre emelkedik, akkor a magánvádló köteles lesz megtéríteni Bede Zsolt védelmének költségeit, illetve megteremtődik az alapja annak, hogy mindazon sajtószervek, amelyek Bede Zsoltot, mint bűnelkövető, nőverőt állították be jóhírnév sértés miatti személyiségi perek keretében jelentős összegű sérelemdíj fizetésére legyenek kötelezhetők.

Budaházy György közleménye hét vádlott társunk kegyelemben részesítése kapcsán

Forrás: budahazy.blogspot.com

A Budaházy Bizottság Közleménye

Forrás: vadhajtasok.hu

„Vérlázító, ahogy a Budaházy-ügyet kezelték a bíróságok”

Forrás: magyarnemzet.hu

Budaházy György üdvözli a köztársasági elnöki döntést, magának és kilenc társának tisztességes eljárást kér

Forrás: pestisracok.hu

Gyurcsányéknak kellene terrorizmus miatt bíróság előtt állniuk, nem nekünk – Budaházy György a Mandinernek

Forrás: mandiner.hu

Budaházy Edda Újévi gondolatai a kegyelemről

Forrás: szentkoronaradio.com

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. december 27., www.njsz.hu)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint a jogi visszásságokkal teli Budaházy-Hunnia büntetőeljárást kezdettől fogva nemzeti jogvédő monitorozással követő és a vádlottak kegyelemben részesítése mellett kiálló jogvédő szervezet örömmel értesült arról, hogy dr. Novák Katalin köztársasági elnök a mai napon a 17 vádlottból hetet eljárási kegyelemben részesített. A többi tíz terhelt– köztük a nem jogerősen 17 éves fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György – kegyelmi ügyében viszont a döntését a jövő márciusban várható újabb másodfokú bírósági határozathozatal utánra halasztotta, kérelmeiket el nem utasította.

Bár álláspontunk szerint – ahogy azt többször kifejtettük - minden vádlott esetében indokolt lett volna az eljárási kegyelem és ez lett volna a gordiuszi csomó igazi átvágása, mégis ezt a döntést előremutató lépésnek, áttörésnek tekintjük. Egy bíztató előjelnek arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

A mostani döntés előrevetíti azt, hogy ha másodfokon fennmaradna az eljárásban maradt Budaházyval és 9 társával a koncepciós és koholt bizonyítékokra alapozott terrorvád, akkor a kegyelem végrehajtási kegyelem formájában kiterjed rájuk is. Értelmezésünk szerint a bíróságok kaptak egy utolsó esélyt arra, hogy a számtalan korábbi jogellenességet és visszásságot korrigálják, törvényes döntést hozzanak, amely álláspontunk szerint csak a felmentés lehet.

Mindezt igazolni látszik, hogy a köztársasági elnök a döntéséről kiadott közleményében közölte: az úgynevezett “Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű az is a közleményében, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.

A kegyelemben részesültek személyét pontosan nem tudni, de annyit ki lehet következtetni, hogy közülük ötöt többségében terrorcselekmény miatt ítéltek el, de a többiekénél csekélyebb mértékű szabadságvesztésre, kettőt pedig felmentettek a 13,5 éve zajló eljárás megismételt első fokú szakaszában idén márciusban.

Mindez az érintettek számára azt jelenti, hogy- az igazságügyi miniszter minden bizonnyal rövidesen bekövetkező ellenjegyzését követően - a minden vádlott tekintetében benyújtott ügyészi fellebbezések és az elítélt vádlottak fellebbezései miatt jelenleg másodfokon zajló, terrorcselekmény és más bűncselekmények miatti büntetőeljárás egyszer s mindenkorra véget ér velük szemben.

Ezen eljárással kapcsolatosan – a miniszteri ellenjegyzést követően - semmilyen jogkövetkezmény már nem érintheti őket és mentesülnek az elsőfokon kiszabott tetemes, összesen 30 millió forint bűnügyi költség rájuk eső milliós nagyságrendű részétől is.

A kegyelmi döntéseket a várható ellenjegyzéseket követően az igazságügyi miniszter megküldi a Fővárosi Ítélőtábla részére. A büntetőeljárási szabályok szerint a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot az eljárást megszüntető határozatával együtt a terheltnek, a védőnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének ugyanis az a bíróság kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van. A Fővárosi Ítélőtábla egyébként a másodfokú tárgyalásokat és határozathozatalt már kitűzte jövő februárra és március elejére.

Az idén októberben neves nemzeti elkötelezettségű közszereplőkből és elismert művészekből megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil szerveződéssel és számos szervezettel, emberrel együtt sokan szorgalmaztuk ennek a félresiklott és gyurcsányi koncepciós szerinti Hunnia terrorpernek a kegyelmi lezárását.

Magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. 117 évet mértek ki 17 olyan magyar emberre, akiknek összesen 30 gyermekük van, és akiket terroristának akarnak nyilvánítani, miközben az állítólagos, 15 évvel ezelőtti terrorcselekmények miatt senkinek nem esett bántódása.

A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket  úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna. Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször ITT, ITT és ITT beszámolt.

Az eljárás nyomozati szakaszában, 2009-ben is számos jogsértés történt, többek között terhelő vallomásokat kényszerítettek ki meg nem engedett módszerekkel akkori gyanúsítottakból. A vád „koronatanúja” 2010-ben azt közölte dr. Gaudi-Nagy Tamással és egy másik volt képviselőtársával, hogy vele szemben számos jegyzőkönyvet eredményező kényszervallatást alkalmaztak Budaházyékra teendő terhelő vallomások elérése érdekében. Erről a büntetőperben a volt képviselők tanúvallomást tettek, de ezt a bíró nem fogadta el mentő bizonyítékként, de dr. Gaudi-Nagy Tamás ellen viszont alaptalanul fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál az ítélethirdetést követően kifejtett véleménye miatt, amely eljárás fegyelmi vétség hiányában azonban megszüntetéssel ért véget.

Az egyes súlyos eljárási szabálysértések (pl. a már említett „koronatanú”-nak a vádlottak és a védelem távollétében, otthonában történt kihallgatása) és a bizonyítékok önkényes értékelése mellett még az is igazolja dr. Ignácz György bíró aggályos eljárását, hogy az ítélet indokolásakor sokak számára egészen meghökkentő és felháborító, sértő minősítgetéseket engedett meg magának olyan stílusban és hangnemben, amelyek a Bírói Etikai Kódexet sérthették.

Ezekre és későbbi eljárási szabálysértésekre hivatkozva (a kegyelmi kérelmekkel is lassan, illetve hiányosan intézte) a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke, Gőbl György novemberben fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezte. Ennek kapcsán derült ki, hogy ősszel dr. Ignácz György bírói kinevezést nyert a Fővárosi Ítélőtáblára, éppen ahol jelenleg a Budaházy-Hunnia ügy másodfokon elbírálására vár.

Budaházy Györgyöt és öt társát letartóztatták az ítélet után, amelyből Budaházy csak október végén szabadult, jelenleg ő és négy vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll, egy vádlott pedig még mindig letartóztatásban van. Budaházy eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a mindenkire tévesen alkalmazott bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás miatt – csak 2036-ban szabadulhatna.

Dr. Gulyás Gergely kancellária-miniszter szerint is teljesen leszerepelt az igazságszolgáltatás ebben az ügyben. Úgy fogalmazott, hogy: ” ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt”  és “elfogadhatatlan, türhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni.”

Ez a mostani kegyelmi döntés is megerősíti, hogy a Budaházy György és 16 társa elleni, Budaházy-Hunnia ügyként ismert, koncepciós büntetőeljárás olyan mértékben siklott ki a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétellel: kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszaállítása érdekében is szükséges ezen, az igazságügyi rendszerre és a Kormányra nézve is tehertételt jelentő ügynek – törvényes felmentő ítélet hiányában - kegyelmi úton történő lezárása számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indok miatt.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás, súlyos emberi jogi jogsértések zajlanak a magyarok terhére Kárpátalján – ezt állapította meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) nemrég befejeződött, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával megvalósult emberi jogi vizsgálata.

A jelentés rövidesen elérhető lesz a www.njsz.hu oldalon.

A Magyarok a prés alatt Kárpátalján” című dokumentumfilm (készült a PestiSrácok, a Nemzeti Filmkészítők egyesület és az NJSZ együttműködésében) pedig már elérhető a legnagyobb videómegosztó portálon, és a Pesti Srácok, az NJSZ oldalain, de már külföldre is eljutott. Nemrég átlépte a 171 ezret a megtekintések száma.

A jelentés és film angol nyelven is terjesztésre kerül majd, illetve megküldjük a magyar és ukrán kormányoknak, továbbá az ügyben illetékes nemzetközi szervezeteknek: Európai Unió, Európa Tanács, ENSZ.    

Ezúton kívánok minden nemzeti jogvédő nevében áldott, békés, kegyelemteljes Karácsonyt és jó egészségben megélt, sikerekben, boldogságban gazdag újesztendőt és egyúttal nemzetünk minden tagjának sok erőt és kitartást a nemzetépítő, nemzet, ön- és honvédő küzdelemhez.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Alapítvány  (www.njsz.hu) kuratóriumi ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Hétfőn (december 19-én) a neves közéleti emberekből álló Budaházy Bizottság az Igazságtételért (BBI) nevű civil társaság képviseletében Kondor Katalin (újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke) és Hegedűs Loránt (a Hazatérés református templom lelkésze) az Igazságügyi Minisztériumban jártak és átadták a Budaházy Györgynek és társainak eljárási kegyelemben való részesítését szorgalmazó, BBI által fogalmazott levelet.  A videóban ők, továbbá Budaházy Edda és dr. Gaudi-Nagy Tamás állnak ki  a meghurcoltak eljárási kegyelme mellett !

Milliónyi magyarnak és az érintetteknek csodás karácsonyi ajándék lenne a régóta kért eljárási kegyelem megadása a Budaházy-Hunnia ügy vádlottjainak. Adja Isten, hogy így legyen!  Áldott, kegyelemteljes  Karácsonyt !

"Legyen velünk az Atyaistennek és Jézus Krisztusnak, az Atya Fiának kegyelme, irgalma és békéje, igazságban és szeretetben!" (2 János 3)

Budaházy Bizottság az Igazságtételért