Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Hír TV Napi aktuális című műsorának 2022. november 8-i adásában nyilatkozott a két magyar bíró USA nagykövetségen tett nagy vihart kavart látogatásáról,  politikai aktivista jellegű bírói tevékenység ártalmairól, a Vasvári ügyről, a 2006-os megtorlások soron hozott vérbírói jellegű ítéletéről és a nemzeti jogalkotást legyűrni akaró jurisztokrácia veszélyeiről.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorának 2022. november 7-i adásában nyilatkozott a politikai aktivista jellegű bírói tevékenység ártalmairól, a Vasvári ügyről, a 2006-os megtorlások bírói ítéleteiről és a nemzeti jogalkotást legyűrni akaró jurisztokráciáról.

Forrás: magyarnemzet.hu

(Magyar Nemzet c. napilapban 2022. november 4-én megjelent cikkben dr. Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozott a politikai aktivista jellegű bírói tevékenység ártalmairól, a Vasvári ügyről és a 2006-os megtorlások bírói ítéleteiről, szerző: Molnár János)

(2022. augusztus 24-én  a Hír Tv-ben nyilatkozott dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője egy, a 2006 őszi megtorlásokban kétes szerepet játszott, de azért semmilyen retorziót nem szenvedett, sőt azóta Országos Bírói Tanács szóvivőjévé “bukott” bíró (dr. Vasvári Csaba) hazánkat külföldön hazug alapon támadó akciója kapcsán a jogállamiságot valóban fenyegető bírói visszaélésekről, a bírói függetlenségről, a bírói felelősségről, a 2006 őszi állami terrorról és a megtorlásokhoz nyújtott bírói közreműködésről.)

Valótlanság az a baloldali vád, hogy a magyar igazságszolgáltatás kormányzati befolyás alatt áll – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd annak kapcsán, hogy két bíró audiencián vett részt az amerikai nagykövetnél. Szerinte sokkal inkább a bírói köntösbe rejtett politikai akcionizmus fenyegeti az igazságszolgáltatás törvényes jogi működését. Felidézte azt is, amikor az egyik „látogató", Vasvári Csaba bíró 2006-ban börtönre ítélt egy ártatlanul meghurcolt egyetemistát.

Tudatos bírói tévedésnek tekinthető, súlyosan törvénytelen ítéletet hozott Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács szóvivője 2006-ban a megtorlások idején, amit a semmisségi törvény alapján lehetett csak megsemmisíteni – nyilatkozta lapunknak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arról az egyik bíróról, aki nemrég különös audiencián vett részt az Egyesült Államok budapesti nagyköveténél.

Az ügyvéd kijelentette:

Vasvári „szervilis módon a rendőri vallomások abszurditásait fogadta el” annak idején, és az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetésre vonatkozó indítványozása ellenére két és fél év letöltendőt adott egy brutálisan levadászott egyetemistának, valamint két év tíz hónapos börtönbüntetést a vele együtt elfogott fiatalembernek.

Az ügyvéd úgy ítélte meg: a szakmai követelmények teljesítését illetően a bíró „messzemenően rosszul vizsgázott” 2006 őszén, amit Dukán Dániel, az általa elítélt fiatalember ügyén keresztül tökéletesen be lehet mutatni. Ezt Völgyesi Miklós volt legfelsőbb bírósági tanácselnök is részletesen megtette a Civil Jogász Bizottság jelentésében. Gaudi-Nagy szerint Vasvári annak a hangulatnak a hatása alá került, hogy akikre a rendőrök terhelő vallomást tettek, azokat egyfajta „vélelmezett bűnösséggel” közelítették meg.

Az ügyvéd úgy emlékezett: Dukánnak azt rótták a terhére, hogy jobb kézzel füstbombával és üveggel dobált, holott a férfi balkezes.

Azt is állították: menekülés közben a parkoló autóknak ütközött és onnan szerezte sérüléseit, miközben az őt utolérő rendőrök gyűrték le és kínozták meg. Vasvári az ügyvéd szerint meg sem próbálta a rendőri intézkedések és a tömegoszlatás jogszerűségét megvizsgálni, „csont nélkül” elfogadta a rendőri jelentéseket. Ráadásul a vádirat garázdasági minősítése helyett a fiatalok tettét súlyos dogmatikai tévedéssel csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében állapította meg.

Ezek az ítéletek olyan statáriális jelentések voltak, amellyel a társadalomnak üzentek és megpróbálták a tiltakozástól elrettenteni az embereket – jelentette ki az ügyvéd.

Gaudi-Nagy Tamás úgy fogalmazott: ezek a bírók semmiképpen nem tudták kivonni magukat a teljesen nyíltan propagált akkori kormányzati elvárás alól, mert kriminalizálni próbálták azokat, akiknél felmerült, hogy az őszödi beszéd után Gyurcsány Ferenc távozását követelik.

Szerinte nem is akartak semmilyen karakán hozzáállást tanúsítani, és a szakmai elveket félretéve ennek a hangulatnak megfelelési kényszerből próbáltak eleget tenni. Vasvári Csaba az egyik végrehajtója volt annak a folyamatnak, amelyben törvényellenes cselekedeteket bizonyíthatóan végre nem hajtó fiatalok tartóztattak le.

Bocsánatkérés és fegyelmi következmények helyett azóta is a Gyurcsány-időszak politikai irányvonalával egybecsengő tevékenységet folytat bíróként és az OBT szóvivőjeként – véli az ügyvéd.

Példaként említette a nyári cikket a Guardianben, amelyben liberális jogvédő szervezetek képviselőivel szerepelt, valótlanul állítva, hogy a magyar igazságszolgáltatás kormányzati befolyás alatt áll. Ezzel ellentétben éppen az fenyegeti leginkább az igazságszolgáltatás törvényes jogi működését, hogy egyes bírók „talárba bújva politikai akcionista tevékenységet fejtenek ki”, ami a bírákkal szembeni közbizalom aláásására is alkalmas – hangsúlyozta.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) szerint viszont gyalázkodó támadások történtek. Közölték: a bírói látogatás nem érintette a bírói függetlenséget, nem etikai vétség, és ha Darák Péter egykori Kúria-elnök találkozhatott az amerikai nagykövettel, akkor az OBT tagjai is megtehetik ezt.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke megdöbbenésének adott hangot, és elítélte a bírákat ért támadásokat.

Bárándy Péter egykori baloldali igazságügyi miniszter szerint a bíróknak politikai ügyekben ma bátornak kell lenniük.

Schiffer András jogász azonban értetlenségét fejezte ki Vasváriék vizitjével kapcsolatban, mivel nem tudja, miről tudnak a bírók beszélgetni egy nagykövettel. Szerinte az rendben van, ha egy nagykövet tájékozódik, kivéve, ha bíróktól teszi, mert akkor nem hozza őket olyan helyzetbe, mint az amerikai nagykövet tette a két bíróval. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége nyilatkozatában azt írta: a nagykövet találkozója a két bíróval összhangban áll a diplomáciai gyakorlattal.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. november 4., www.njsz.hu)

A Fővárosi Törvényszék nemrég kézbesített másodfokú írásbeli ítélete szerint társadalomra veszélyes a Budapest Szabadság Téri Egyházközség Hazatérés Temploma előtt felállított, Horthy Miklós kormányzót ábrázoló szobor megrongálása. A másodfokon eljáró bírói testület ezért garázdaság és rongálás miatt bűnösnek nyilvánította a Horthy szobrot festékkel leöntő, elsőfokon felmentett nőt. Ugyanakkor büntetést nem szabtak ki, csupán két éves próbára bocsátás intézkedést alkalmaztak az elkövetővel.

A szeptember közepén tartott nyilvános ülésen jelen volt a vádlott, védője, az ügyész és a sértetti jogi képviseletet ellátó ügyvéd, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédjelöltje, dr. Laklia Balázs, továbbá ifj. Hegedűs Lóránt református tiszteletes is, a sértett Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség lelkésze is.

Mint ismert, a Budapest V. és XIII. Kerületi Ügyészség azért emelt vádat T. Edit ellen, mert 2020. július 3. napján - a trianoni diktátum 100. évfordulóját követő csaknem egy hónappal - 13 óra 20 perckor minden előzmény nélkül odament a Hazatérés Temploma előtt álló, a Kormányzót ábrázoló szoborhoz, és azt, valamint környezetét – a templom lépcsőjét, ajtaját, korlátját – vörös zománcfestékkel leöntötte. A vádlott – álláspontja szerint – politikai véleményének adott hangot tettével.

Az elsőfokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság liberális szellemiségű ítéletében felmentette a vádlottat, mert álláspontja szerint a református egyházközségnek okozott több százezer forint összegű károkozás a társadalomra nem veszélyes. Dr. Bogdán József bíró önkényesen „meghökkentő és provokatív” akciónak minősítette a Kormányzó szobrának felállítását, amellyel szemben egy „hasonlóan” provokatív akció belefért a vélemény-nyilvánítási szabadság kereteibe. Azt is kifejtette a bíró az indokolásban, hogy: a „szobor vörös festékkel történő leöntése meghökkentő, adott esetben megbotránkoztató cselekedet, azonban az állandóságot hirdető szoborral szemben egy adekvát magatartásnak tekintendő. Sőt, talán az egyetlen ugyanolyan erejű és hatású véleménynyilvánításnak tekintendő, mint amilyen magának a szobornak a felállítása és közszemlére tétele volt.”

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést, az ítélet megváltoztatásáért, mivel álláspontja szerint az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése alapján a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. A fellebbezés szerint mivel a sértetthez tartozó Hazatérés Temploma előtt álló, Horthy Miklós kormányzót ábrázoló szobrot az egyházközség a temploma alapítójának tiszteletére állította fel, a sértett méltóságának a megértésére alkalmas volt, vagyis vádlott cselekményét nem védte a véleménynyilvánítás szabadsága. Ebből következően pedig megállapítható a sértett sérelmére elkövetett rongálás bűncselekményének társadalomra veszélyessége is, így vádlott büntetőjogi felelősségre vonása szükséges, ennek keretében bűnössége fokának megfelelően vele szemben büntetés kiszabása indokolt, amelynek egyszerre kell tettarányosnak és visszatartó erejűnek is lenni általános és különös viszonylatban is.

Az ügyészség éppen ezért arra kérte a Törvényszéket, hogy változtassák meg az ítéletet, és rongálás vétsége miatt vádlottal szemben alkalmazzanak pénzbüntetést.

A nyilvános ülés kezdetén a fellebbviteli ügyészség módosította a fenti indítványt annyiban, hogy kérte a másodfokú bíróságot, hogy egy rendbeli garázdaság és egy rendbeli rongálás vétségét állapítsák meg a vádlottal szemben, és ezért őt pénzbüntetésre ítéljék halmazati büntetésként.

A vádlott kirendelt védője természetesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.

A sértetti jogi képviselő felszólalásában egyetértett az ügyészségi fellebbezéssel és az elkövető tekintetében kérte az egyházközséget ért kár megfizetésére való kötelezését. Többek között kifejtette: semmi alapja nincs annak, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós személyére figyelemmel egy őt ábrázoló szobor felállítását olyan provokációnak minősítse egy eljáró bíró, amellyel szemben az anarchista típusú rongálás, meggyalázás büntetőjogi értelemben megengedhető volna. Hazánkban vitéz nagybányai Horthy Miklós neve és történelmi személyének megítélése – az 1993-ban történt kenderesi újratemetése óta különösen – egyre inkább a valós szerepének megfelelően alakul és ezért is helytelen a régi, kommunista rendszerben megfogalmazott igaztalan, történelmietlen, ideológiailag motivált kritikákat személyével szemben fenntartani.

Kifejtette, fontos, hogy a vádlott bűnösségének megállapítására kell sor kerüljön, hiszen ennek általános megelőző hatásai megkérdőjelezhetetlenek, míg ha nem történne felelősségre vonás az ügyben, az egyházközség állandóan nagy értékű helyreállítási munkálatokat lenne kénytelen finanszírozni azért, mert történelmünk nagyjait nem tisztelő vandálok a vélemény-nyilvánítás szabadsága mögé bújva rendszeresen károkat okoznak a Kormányzó szobrának megrongálásával. Vádlott tudatosan, szándékosan egy olyan vörös festék használatát választotta, amelyről – elnevezéséből is kifolyólag – tudvalevő, hogy maradandó, nagyobb károkat okoz, hogy nem mosható le egyszerűen vízzel, komoly anyagi ráfordítást jelentett az egyházközség számára annak eltávolítsa.

Az utolsó szó jogán vádlott zavaros, összefüggéstelen és baloldali ideológiával átitatott kijelentései szerint azért követte el tettét, mert Magyarország Kormányát a Kormányzó követőinek gondolja, illetve mert az Országgyűlésben a Kormány egyes tagjai, illetve kormánypárti képviselők diktátumnak merik hívni a trianoni békediktátumot. mindezt érthetetlen módon összefüggésbe hozta az orosz-ukrán háborúval, összeesküvés-elméleteket hangoztatott. Szerinte a Horthy-szobor leöntésével egyszerre tiltakozott a Kormány Horthy-kultusza, és az 5G antennák felállítása ellen. Tettét nem bánta meg, azonban úgy nyilatkozott, hogy azt ismételten nem követné el.

A nyilvános ülés végén a Fővárosi Törvényszék kihirdette másodfokú ítéletét, amellyel megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú felmentő ítéletét.

A dr. Keszthelyi Csaba bíró által vezetett másodfokú bírósági tanács a tárgyilagosságra törekedett ítéletének meghozatalakor, és igyekezett semleges pozíciót elfoglalni a cselekmény bírálatakor. A Törvényszék megállapította, hogy vádlott halmazatban követte el a garázdaság és a rongálás bűncselekményeit. Egyértelműnek találta, hogy egy véleménynyilvánítási akcióról volt szó. Megállapította azonban, hogy ennek korlátja kell, hogy legyen. Mivel a szobor felállítása nem volt jogellenes, a vádlott cselekményének társadalomra veszélyessége megállapítható volt.

A Törvényszék szerint egy szobor festékkel történő leöntése esetén a véleménynyilvánítási motiváció nem lehet a rongálás vonatkozásában büntethetőséget kizáró ok.

Részletes, írásbeli határozatában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, „amikor úgy ítélte meg, hogy a szobor állandóságot megtestesítő jellegéből adódóan a politikai véleménynyilvánítás enyhébb formái nem versenyképesek, a szobor festékkel leöntése adekvát magatartásnak, sőt az egyetlen ugyanolyan erejű és hatású véleménynyilvánításnak tekinthető, mint amilyen magának a szobornak a felállítása és közszemlére tétele volt.”

A Törvényszék azt is megállapította, hogy mivel a cselekményre gyalogosok által is használt helyen, közterületen, napközben került sor, a terhelt cselekménye olyan dolog elleni erőszakkal kivitelezett, kirívóan közösségellenes magatartásnak minősül, ami objektíve alkalmas arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ebből következően a cselekmény a garázdaság törvényi tényállását is kimerítette.

A másodfokú bíróság a sértetti állásponttal szemben azonban úgy ítélte meg, hogy nem volt adat arra vonatkozóan, hogy a vallási tisztelet tárgyát akarta volna megsérteni a vádlott. Cselekménye politikai természetű volt, nem a vallási közösség vagy vallási tisztelet tárgya ellen irányult.

A fentiekre, az időmúlásra és arra tekintettel, hogy vádlott akként nyilatkozott, nem követné el még egyszer a bűncselekményt, a bíróság büntetés kiszabását nem tartotta szükségesnek, és két évre próbára bocsátotta vádlottat.

A Kormányzó emlékének megvédéséért és a jóvátételért vívott küzdelem azonban még nem ért véget. A vádlott és a védelem ugyanis az ítélet ellen fellebbezett, míg a fellebbviteli ügyészség tudomásul vette azt. Erre tekintettel az eljárás harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. A Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség és jogi képviselője harmadfokon is minden megtesz Kormányzó emlékének megvédéséért és a jóvátételért.

A munkácsi turul szobor eltávolításával újabb szintet lépett az ukrán kormány csendes etnikai tisztogatása Kárpátalján – jelentette ki a Karc FM Hangoló c. műsorának 2022. október 20-i adásában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta: az ukrán állam a háború kitörése óta módosult tudatállapotban van, ami szerinte valahol érthető, az országban élő nemzeti kisebbségek elleni atrocitások viszont már jóval február 24-e, az orosz agresszió megkezdése előtt is gőzerővel folytak, az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az Európa Tanács félrenézése mellett.

Emlékeztetett: 2015-ben, miután Kijev aláírta a felvételi társulását az európai államokat tömörítő nemzetközi szervezetbe, pár nap elteltével elfogadta azt az oktatási törvényt, mely kimondja, hogy általános iskola felső tagozatától a közoktatás kizárólagos nyelve az ukrán. Ezzel nemcsak a kárpátaljai magyarokat, hanem egyebek mellett a milliós lélekszámú ruszin kisebbséget is komoly jogsérelem érte – tette hozzá.

Ami a magyar emlékmű jogellenes eltávolítását illeti, dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint ez egy olyan folyamat része, amit sürgősen meg kell állítani. Hangsúlyozta: a kárpátaljaiak jó része magyar, így uniós állampolgár, azonban a nemzeti kisebbségek elnyomása ellen nem emeli fel szavát, csak a fegyvert és a pénzt küldi Ukrajnának, ami elfogadhatatlan eljárás.

A nemzeti jogvédő felidézte: az 1896-ben felállított, majd a csehszlovák megszállás során eltávolított turulmadarat az Amerikában élő magyar üzletember Pákh Imre újíttatta fel és adományozta Munkács városának pontosan megjelölt céllal, így jogi úton támadja meg, hogy az önkormányzat önkényesen eltávolította helyéről a magyar jelképet. (Az interjút követően a munkácsi várban a lefűrészelt  turul obeliszkjére az ukrán címert helyezték...)

Dr. Gaudi Nagy Tamás kitért a zuglói önkormányzat október 23-ai tervére is, amely szerint Horváth Csaba MSZP-s polgármester vezetésével egy Ukrajna melletti kiállást szerveznek a szabadságharc 66. évfordulóján.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője úgy fogalmazott: aki a magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját arra használja fel, hogy egy a magyar kisebbséget elnyomó idegen államot dicsőítsen, ugyanúgy meggyalázza a nemzet egyik jelképét, mint azt az ukrán hatóságok tették a turul-szobor eltávolításával.

Az interjúban szó esik még a 2006 őszi állami terrorról, az igazságtételről és a gyurcsányi megtorlást jelentő, máig tartó koncepciós eljárás, a Budaházy-Hunnia ügy kegyelmi lezárásának szükségességéről.

(NJSZ közlemény, 2022. október 27., www.njsz.hu)

Örömmel tudatjuk, hogy a Kúria dr. Somogyi Gábor bíró vezette tanácsa 2022. október 27-én kelt másodfokú végzésével megszüntette Budaházy György idén március 16-a óta tartó letartóztatását és vele szemben otthonában töltendő bűnügyi felügyeletet rendelt el.

A Kúria szeptember elején még nem látta indokoltnak a letartóztatás megszüntetését, most viszont igen. A hathavonkénti felülvizsgálat keretében született a mostani kúriai végzés, amely Budaházy György és védője, dr. Szikinger istvén ügyvéd fellebbezésére megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla elutasító döntését és elrendelte Budaházy György számára az  otthonában töltendő bűnügyi felügyeletet!

Budaházy György október 24-től végső elkeseredésében éhségsztrájkba kezdett tiltakozásul a gyurcsányi terror-koncepció szerinti, ügyészi és bírsági visszásságokkal teli büntetőeljárás során hozott jogtalan ítélet (117 év 17 vádlottra, rá 17 év fegyházat szabtak ki, feltételes szabadságot kizárva), az ellene a normalitáspárti véleménye miatt az LMBTQ lobbi nyomására indított újabb eljárás, jogtalannak tartott letartóztatása és a védekezéshez való jogának gyakorlását kizáró börtönviszonyai miatt.

A vadhajtasok.hu így számolt be erről jelentős fordulatról, amelyben dr. Gaudi-Nagy Tamás videós  nyilatkozata is szerepel.

A Hír Tv esti Híradójában dr. Gaudi-Nagy Tamás így értékelte a fejleményeket.

A Kúria szerint  az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege tizenhárom év elteltével nem indokolhatja ismét és önmagában kizárólag a letartóztatás alkalmazhatóságát.

Megjegyzendő, hogy annak ellenére alkalmazzák egyébként tévesen ebben az ügyben a terrorcselekményi minősítést, hogy a vádlottakra kétséget kizáróan nem bizonyított cselekmények nyomán senki nem sérült meg és minimális anyagi kár keletkezett.

Arra is utal a végzés, hogy  Budaházy György magatartását az eljárási kötelezettségei teljesítése kapcsán jogkövetés jellemezte; az idézésekre megjelent, az enyhébb kényszerintézkedések szabályait nem szegte meg és kényszerintézkedés hiányában is elérhető maradt, pedig 2018. 04.19-2022.03.16 között egyáltalán nem állt kényszerintézkedés alatt.

Kifejtették még azt is, hogy Budaházy személyi  és családi körülményeire figyelemmel enyhébb, a személyi szabadságot nem elvonó, azt az eljárás jelen szakaszában kevésbé korlátozó bűnügyi felügyelettel is elérhetők a bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok.

Rámutatott a kúriai végzés továbbá, hogy a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartama (17 év) bár számszerűen némileg hosszabb mint a korábbi elítélés (13 év) , azonban a szökésre, elrejtőzésre késztető hatásában minőségi különbséggel nem bír a hatályon kívül helyezett ítéletben foglaltakhoz képest.  

Kúria arra is, hogy az I. rendű vádlott letartóztatásának elrendelésekor (2022. március 16.) az ellene indult újabb ügyben a gyanúsítotti kihallgatására még nem került sor.

Emlékeztetünk arra, hogy a korábban a letartóztatása alapjaként hivatkozott másik büntetőeljárásban a bizonyítékok egyértelműen kizárják azt, hogy Budaházy György elkövette volna a 2021-ben megszüntetett, majd Háttér Társaság nyomására az eseményt követően 3 évvel később újra indított eljárásban a terhére rótt, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettét.

Ez a döntés is megerősíti, hogy a Budaházy György és 16 társa elleni, több mint 13 éve zajló, Budaházy-Hunnia ügyként ismert, koncepciós büntetőeljárás olyan mértékben siklott ki a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétellel: eljárási kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszaállítása érdekében is szükséges ezen visszásságokkal terhelt, az igazságügyi rendszerre és a Kormányra nézve is tehertételt jelentő ügynek a gyors, eljárási kegyelmi úton történő lezárása számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indok miatt.

Az eljárási kegyelmükért kiálló, neves személyiségek részvételével nemrég megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért továbbra is várja a csatlakozókat és kéri a mielőbbi kegyelmi döntést .

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

A Hír Tv Célpont c. műsora 2022. október 23-i élő adásban  foglalkozott a 2006 őszi állami terrorral, következményeivel és  tanulságaival, amelyben az akkori bűnök baloldal általi máig tartó  tagadása mellett szóba került a történtek fiatalokkal való megismertetésének fontossága, az áldozatok jóvátétele, a felelősök elszámoltatásának elkerülhetetlensége és a Budaházyék elleni gyurcsányi koncepciós eljárás leállításának szükségessége.

A 16 évvel ezelőtti eseményekről Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója, dr. Gaudi Nagy Tamás  Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Nagy Ervin, a 21. Század Intézet elemzője és Gőbl György, a  2006 őszi áldozatokat tömörítő Közhatalom Jogsértettjei Egyesület vezetője fejtették ki gondolataikat az állami terrort bemutató, korabeli megrázó felvételek felidézése mellett.

Az adásban helyszíni kapcsolásban jelentkezett be a Hír Tv tudósítója a balliberális pártok által támogatott kormányellenes tüntetésről, amelyet szabadon, rendőri erőszak nélkül megtarthattak. Ellentétben a 16 évvel ezelőtti , az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz 1956-os megemlékezésével, amelyet karhatalmi terrorral vérbe fojtott a Gyurcsány vezette akkori balliberális kormány, a választási csalást beismerő öszödi beszédet követő kormányellenes tiltakozások 2006. szeptemberi 19-21 közötti erőszakos felszámolását követően.

Az adás felvétele két részletben:

1. rész: 

2. rész:

(NJSZ közlemény, 2022. október 25., www.njsz.hu)

Október 23-án a letartóztatásban levő Budaházy György végső elkeseredésében éhségsztrájkba kezdett tiltakozásul az ellene és 16 társa elleni gyurcsányi terror-koncepció szerint 13 éve zajló, ügyészi és bírsági visszásságokkal teli büntetőeljárás során hozott jogtalan ítélet (117 év 17 vádlottra, rá 17 év fegyházat szabtak ki, feltételes szabadságot kizárva), az ellene a normalitáspárti véleménye miatt az LMBTQ lobbi nyomására indított újabb eljárás, jogtalannak tartott letartóztatása és a védekezéshez való jogának gyakorlását kizáró börtönviszonyai miatt. Levele itt olvasható. A Hír Tv tudósítójának az éhségsztrájkkal kapcsolatos kérdésére tegnap Molnár Csaba, Gyurcsány ex-minisztere, Dobrev "árnyékminisztere" annyit közölt cinikusan: "Jó étvágyat kívánok!". (https://hirtv.hu/hirado/270927 15:47-től).  Ebből is kitűnik kiknek okoz örömet Budaházy György kiszolgáltatott helyzete és kiknek áll érdekében ez a koncepciós eljárás.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat álláspontja szerint a hazai fejlett digitális igazságügy időszakában elfogadhatatlan, hogy nem engedik a szabadlábon védekezés lehetőségétől szükségtelenül és alaptalanul megfosztott Budaházy György számára a 400 oldalas elsőfokú ítélet elleni, várhatóan több száz oldalas fellebbezését elektronikus iratként elkészíteni egy olyan ügyben, hogy több tízezer oldalas a peranyag. A letartóztatása alapjaként hivatkozott másik büntetőeljárásban a bizonyítékok egyértelműen kizárják azt, hogy Budaházy György elkövette volna a Háttér Társaság nyomására az eseményt követő 3 évvel később terhére rótt, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettét.  Információink szerint egy fűtetlen biztonsági zárkába helyezték át Budaházyt, aki ellen fegyelmi eljárást is indítottak. A mostani helyzetben egyedüli gyors megoldást a jogi, humanitárius és politikai okból is indokolt eljárási kegyelem jelenthet, amelyre irányuló kérelmet felesége már fél éve előterjesztette és amely már hónapok óta az Igazságügyi Minisztériumban van.

1956 és 2006 párhuzamairól a Nemzeti Jogvédő Szolgálat október 23-án évfordulós közleményt adott ki, benne Velkovics Vilmos (Hír Tv főszerkesztője) moderálásával a tavalyi évfordulón tartott, 1956 és 2006 párhuzamairól szóló pódumbeszélgetés felvételével, amelyen Bándi Kund '56-os szemtanú, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és a gyurcsányi megtorló koncepciós eljárás miatt még mindig terrorvád alatt és letartóztatásban levő hazafi, Budaházy György osztották meg gondolataikat.

A 2006 őszi állami terror szeptemberi  16. évfordulójára kiadott közleményünkben felidéztük, hogy  a balliberális Gyurcsány kormány a  hatalom megtartása érdekében milyen szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmazott törvénytelen eszközökkel és miként támadt rá 2006 őszén az ellene tiltakozó, illetve az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára emlékező magyar népre nyers erőszakkal súlyos testi és lelki sérüléseket okozva a jogállami szabályokat durván megsértve. Ebben a nyilvánosság, főleg a fiatalok figyelmébe ajánlottuk a “2006 – A terror napjai” című, tíz részes megrázó, bizonyíték erejű és szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot, amelyet a CÖF támogatott és amelyet jelentős részben Budaházy György készített három szerzőtársával együtt. A filmsorozat a világhálón először a javaslatunkra a PestiSrácokon és a PS TV youtube csatornán jelent meg, de most már a CÖF youtube csatornáján (2022plusz) és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat oldalán (www.njsz.hu) is látható.

A jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  nem adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  a 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy György és 16 társa) végre megkapják az eljárási kegyelmet.

Az eljárási kegyelmükért kiálló, neves személyiségek részvételével nemrég megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért várja a csatlakozókat, amely bemutatkozó  sajtótájékoztatóját 2022. október 21-én tartotta meg, a teljes felvétel itt látható !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

A 66 évvel ezelőtti szabadságharc mai évfordulója alkalmából nemzeti jogvédő közösségünk nevében üzenem:

Soha el nem múló tisztelet és dicsőség az antikommunista ellenállás 1956-os szabadságharcos hőseinek !

Bátor hőstetteik köteleznek, emlékeztetnek és nemzetvédő cselekvésre ösztönöznek.

Ebből merítettünk sokan erőt és ösztönzést a liberálisokkal szövetkező posztkommunisták nemzetvesztő politikája elleni tiltakozásra is és ellenállásra 2006 őszén is.

1956 és 2006 egy tőről fakad: a nemzet szabadságvágyát felkeléssel fejezte ki, amelyet bolseviki terrorral, majd kíméletlen megtorlással vert le a nemzetidegen baloldal.

A két történelmi eseménysor közötti párhuzamokról beszélgettünk a gyurcsányi állami terror tavalyi 15. évfordulóján a Polgári Mulatóban Velkovics Vilmos (Hír Tv főszerkesztője) moderálásával Bándi Kund '56-os szemtanúval és a gyurcsányi megtorlás miatt még mindig terrorvád alatt és letartóztatásban levő hazafival, Budaházy Györggyel. A beszélgetés időszerűsége miatt azt ismét a hazafias közönség figyelmébe ajánlom.                                                       

http://njsz.hu/1956-es-2006-kozos-vonasai-soha-tobbe-baloldalt-evfordulos-beszelgetes-a-polgari-mulatoban-2021-10-23/

A jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  nem adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  a 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy és 16 társa) végre megkapják az eljárási kegyelmet.

Az eljárási kegyelmért kiálló Budaházy Bizottság az Igazságtételért várja a csatlakozókat !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Október 21-én tartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját a Budaházy Bizottság az Igazságtételért a budapesti Polgári Mulatóban.

A sajtótájékoztató filmje ITT nézhető!

A Budaházy György és 16 társa elleni, több mint 13 éve zajló, Budaházy-Hunnia ügyként ismert, koncepciós büntetőeljárás olyan mértékben siklott ki a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétellel: eljárási kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszaállítása érdekében is szükséges ezen visszásságokkal terhelt, az igazságügyi rendszerre és a Kormányra nézve is tehertételt jelentő ügynek a gyors, eljárási kegyelmi úton történő lezárása számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indok miatt.

E cél érdekében alakult meg nemrég Kondor Katalin kezdeményezésére a Budaházy Bizottság az Igazságtételért, nemzeti elkötelezettségű, tekintélyes közéleti személyekből és megbecsült hivatást gyakorlók által, akik felismerve a drákói ítélet mélységes igazságtalanságát és nemzeti érdekeket sértő, káros jellegét rövidesen eljárnak az illetékeseknél a kegyelmi döntés mielőbbi meghozatala érdekében. A sajtótájékoztatón az ügyről és terveikről  beszéltek a Budaházy Bizottság egyes megjelent alábbi tagjai, megszólalási sorrendben:

Dr. Csókay András a nemrég elhunyt 1956-os szabadságharcos, Wittner Mária üzenetét tolmácsolta. Varga Domokos György a Budaházy Bizottság köztársasági elnökhöz és igazságügyi miniszterhez címzett leveleit ismertette. Dr. Petrányi-Szöőr Anna vezette az eseményt és ismertette ez eddigi tagokat. Budaházy Edda a meghurcoltak és hozzátartozóik nevében köszönte meg a támogatást. Mikus Márton István felhívta a figyelmet Budaházy György és Wittner Mária sorsának párhuzamaira. Szent-Iványi Ágnes tolmácsolta dr. Popély Gyula és Duray Miklós üzeneteit. Dr. Drábik János személyes hangú beszédben fejtette ki, hogy a globalista polip-hálózat erői ezzel az üggyel a nemzeti oldalnak és Orbán Viktornak akarnak ártani, de ezt nem szabad engedni, minden erejével azon kíván dolgozni, hogy megkapják az eljárási kegyelmet a vádlottak. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ismertette az ügyet jellemző jogi visszásságokat, felmentő seregként üdvözölte a Budaházy Bizottságot, felolvasta Budaházy György legutóbbi levelét, amelyben a védekezéshez fűződő jogától való megfosztottságáról számol be. Ismertette a kegyelem mellé állt számos neves személyiség névsorát. Szamosi Tímea felolvasta az ’56-os szabadságharcos, Vass István Mátyás buzdító és kegyelmet szorgalmazó, Budaházy Györgyhöz írott levelét.

A tagok között van még Petrás János, Korbuly Péter, dr. Kőrösi Mária, Tőkés László, dr. Morvai Krisztina, Stefka István, Pongrácz András (’56-os szabadságharcos), Borbély Zsolt Attila, dr. Liebmann Katalin, ifj. Hegedűs Lóránt, Varga Domokos György, Szamosi Tímea, Füssy Angéla, Szilágyi Ákos, Gonda László, dr. Galla János, Ágoston Balázs. Egyre szélesedik az ügyben a nemzeti összefogás, a csatlakozás lehetősége nyitott: budahazybizottsag@gmail.com.

A Budaházy Bizottság tiszteletbeli tagjának tekinti néhai Wittner Máriát, akinek politikai végakaratát teljesítené a Budaházyéknak adandó eljárási kegyelem. Ha nem szólította volna magához az Úr, Ő is az aktív tagok között lenne. Ő mondta erről az ügyről, hogy Budaházyékat „beárazták Gyurcsányék terroristának és így fogadta be a bíróság. Felcímkézték. Holott bizonyítani mit tudnak belőle? Semmit. Az 50. évforduló rendőreit felmentették. És akkor ők mik voltak ? Állami terrorizmust hajtottak végre. És akkor most már öntsünk tiszta vizet a pohárba. De az igazság szerint.” (https://www.youtube.com/watch?v=LVnk0vrHBIM)

117 évet mértek ki 17 olyan magyar emberre, akiknek összesen 30 gyermekük van, és akiket terroristának akarnak nyilvánítani, miközben az állítólagos, 15 évvel ezelőtti terrorcselekmények miatt senkinek nem esett bántódása. Budaházy György több mint fél éve ismét letartóztatásban van, már több mint 3 és fél évet töltött letartóztatásban, közel 3 évet különböző kényszerintézkedések alatt. 1 vádlott-társa szintén letartóztatásban van, további 4 vádlott pedig bűnügyi felügyelet alatt áll, amely életüket és családjaik normális működését súlyosan akadályozza. A vádlottak feje felett ott lebegnek a súlyos fegyházévek és a 30 millió forint bűnügyi költség terhe. Ha minden így maradna Budaházynak a 17 évből még 13,5 évet kellene fegyházban, feltételes szabadságra bocsátás esélye nélkül letöltenie. Közben pedig a 2006 őszi terror állami felelősei büntetlenek és a fő felelős, Gyurcsány vezetésével továbbra is a nemzetünk ellen törnek, külföldi érdekeket szolgálva.

Dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint  az ítélet "olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt, ...elfogadhatatlan, tűrhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni."

Szabadságot Budaházyéknak !

Budaházy Bizottság az Igazságtételért

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. október 19., www.njsz.hu)    

Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok (kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések) igazolják azt, hogy Gyurcsány Ferencék „jogállama” a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmazott törvénytelen eszközökkel és rátámadt 2006 őszén az ellene tiltakozó, illetve az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára emlékező magyar népre nyers erőszakkal. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt.

A véres embervadászatok 2006. szeptember 19-21. közötti napjai után (NJSZ közlemény erről ITT) a rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi  terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után az akkori  legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek: gumilövedék- és könnygázgránát sortüzek, lovasroham, vízágyús támadások, tömeges verések, kegyetlenkedések, csonttörések, szemkilövések, önkényes elfogások és másnap hajnalig tartó embervadászatok.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat. A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt

A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket és be tudnak dőlni azoknak, akik ezért a terrorért felelősek.

A Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a CÖF tavaly ezért is közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a “2006 – A terror napjai” című tíz részes filmsorozat, amely a világhálón először a javaslatunkra a PestiSrácok és a PS TV felületein tekinthető meg. A filmsorozat néhány része tavaly a 2006 őszi állami terrort bemutató, a “Vérbe fojtott szabadság” c. országos vándorkiállításon volt látható.

A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámának 16. évfordulóján szeptember 19-én tették közzé ez első részt:

Azóta megjelent további 5 rész is:

2.rész: 

3. rész: 

4. rész: 

5. rész: 

6. rész: 

(2006. október 23.)

A többi részt a következő napokban fokozatosan tesszük közzé, ahogy a PestiSrácok és a PS TV felületein elérhetővé válnak. Kérjük, nézzék és terjesszék!

Ezt a hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos), a jogi szakértő dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője volt.

Az a megtisztelés érte Budaházy Györgyöt, hogy a Pesti Srácok főszerkesztősége úgy döntött, hogy a sorozat első részének közzététele alkalmából teljes egészében nyilvánosságra hozza Budaházy György 2006 őszi rendőrterror kapcsán írott 16. évfordulós gondolatait, amelyben  a gyurcsányi koncepció szerinti képtelen terrorváddal jelenleg is letartóztatásban levő hazafi kitért az ellene és társai zajló, gyurcsányi időkből származó koncepciós Hunnia eljárásra és a 17 vádlott által és a társadalom jelentős része által joggal igényelt eljárási kegyelem kérdésére.

A véres terrorakció-sorozat után sajnos minden törekvésünk ellenére megúszták az akkori  politikai-rendőri vezetők. Ők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt  rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. 

A 2006. szeptember 19-21 és október 23-24 közötti időszak a rendszerszintű és szisztematikus rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai mindenképpen kimerítik az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.

Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

A jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  nem adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy és 16 társa) végre megkapják az eljárási kegyelmet.

Emelkedett és méltó megemlékezést kívánunk minden honfitársunknak az 1956-os szabadságharc 66. és a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 16. évfordulóján.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

2022. október 13-án a Munkácsi Városi Tanács elsöprő ukrán többségű Végrehajtó Bizottsága váratlanul arról döntött, hogy eltávolítják a Kárpátalja ékét jelentő munkácsi várban található turulszobrot és ukrán címert tesznek a helyére. Az eredetileg 1896-ban felállított, majd a korábbi megszállók általi ledöntése után 2008-ban visszaállított ősi magyar jelképet aznap néhány óra alatt vandál módon le is bontották. Az ukrán címer még nem került a megcsonkított szobor helyére. Szijjártó Péter külügyminiszter berendelte az ukrán nagykövetet és kifejezte elítélő álláspontját.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője Molnár H. Boglárka "Töretlenül magyarok" című műsorában a Kecskeméti Tv-n nyilatkozott az ügyről.  Szerinte a munkácsi turul eltávolítása egy ártalmas, gonosz és jogsértő támadás a magyarság ellen, megszálló szemléletet tükröz, és sajnálatos módon illeszkedik a kárpátaljai magyarokat érintő egyre fokozódó elnyomó intézkedések sorába. Az interjúban a nemzeti jogvédő szólt a kárpátaljai magyarokat ért egyre súlyosabb jogfosztásokról és arról is, hogy mindezek miatt ideje lenne megfelelő válaszlépéseket tenni megfelelő eszközökkel és megfelelő fórumokon.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kárpátaljai magyarok jogainak érvényesülését vizsgáló jogi monitorozó útjának tapasztalatairól bővebben a a pestisracok.hu tudósításában.

Forrás: pestisracok.hu

Az interjú még a munkácsi turul gyalázatos, barbár és aljas eltávolítása előtt készült. Sajnos a kárpátaljai magyarság helyzete egyre rosszabb, ideje lenne megálljt parancsolni az ukrán elnyomásnak!

VIDEÓ ITT!

Folytatja a határon túli magyarság jogvédelméért folytatott munkát a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. A Gaudi-Nagy Tamás által vezetett szervezet a Bethlen Gábor Alap támogatásával olyan határon túli nemzetrészeknél folytat monitorozó, kutató munkát, amelyeken az elmúlt időszakban kiemelten fókuszba kerültek. Kárpátalján a háború nehezíti tovább az oktatási törvény miatt már sérült jogi helyzetét. Délvidéken pedig a fokozódó migrációs válság lehetetleníti el a mindennapokat, kiváltképp a határ mentén. A jogvédő monitorozó program az aktuális eseményeken túl kiemelten a nyelvhasználati, oktatási kérdésekre fókuszál. A kutatás eddigi eredményeiről, tapasztalatairól Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, jogvédő, a szervezet vezetője beszélt a PestiSrácok.hu-nak.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat Kárpátalján illetve a Délvidéken személyes kapcsolatok általi adatgyűjtéssel és monitorozó utakon gyűjt információkat készülő jelentéséhez. A szervezet célja azon túl, hogy valós, aktuális képet kapjon a magyar kisebbségek jogi helyzetéről az, hogy támogató segítséget nyújtson az elszakított nemzetrészeken élő magyarok kisebbségi jogainak érvényesítésében.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és az általa működtetett nemzeti Jogvédő Szolgálat 2008-ban jött létre közhasznú szervezetként, kiemelten azzal a céllal, hogy jogi segítséget nem csak a Csonka-országban élőknek, hanem a Kárpát-medencében élő elszakított, jogfosztott magyarok számára is.

Egyik mottójuk is az: „minden magyar felelős minden magyarért”

Az elmúlt évtizedben több száz magyarsága, politikai véleménye és nemzeti érdeke mellett bátran kiálló embernek és szervezetnek biztosított szakszerű és eredményes képviseletet polgári, büntető és szabálysértési ügyekben.

A konkrét esetekben ellátott jogi segítségnyújtás mellett a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már korábban is több ízben folytatott jogvédő monitorozást a határon túli nemzetrészeken. Ennek a feltáró munkának a folytatása a most Kárpátalján és Délvidéken folytatott kutatás.

Videóriportunkban Gaudi-Nagy Tamás a már lezajlott kárpátaljai monitorozó út tapasztalatairól is beszélt. Kitért a nyelvhasználat nehézségeire és a háború árnyékában, a sorozások kapcsán hallott aggályokat felvető esetekre is.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. október 9., www.njsz.hu)

A Budapesti Ügyvédi Kamara Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottságának Fegyelmi Tanácsa 2022. október 3-án hozott határozatával megszüntette a fegyelmi eljárást dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével szemben, megállapítva azt, hogy nem követett el fegyelmi vétséget a nemzeti jogvédő azzal, hogy 2022. március 16-án a Budaházy-Hunnia ügy ítélethirdetése során a bírói ítélettel kapcsolatban a hallgatóság soraiból a következőket közölte:

„Ez egy hatalmas justizmord volt bíró úr, ezért még felelni fog!”

(A pestsracok.hu videós tudósítása és interjúja dr. Gaudi-Nagy Tamással a kamarai döntésről és a kegyelmi megoldásért síkra szálló neves nemzeti civil értelmiségiekből álló „Budaházy Bizottság az igazságtételért” megalakulásáról itt látható)

Dr. Ignácz György, a Fővárosi Törvényszék bírója a Budaházy-Hunnia ügy megismételt eljárásában eljáró bíró két hónappal a kegyetlen és jogtalan ítéletét követően (17 vádlottal szemben 2007-2008 közötti cselekmények kapcsán terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki, többek között Budaházy György I. rendű vádlottra 17 évet és a 17 vádlottra összesen 30 millió forint összegű bűnügyi költséget) követően kezdeményezte a Fővárosi Törvényszék Bűnügyi Kollégiuma vezetőjénél azt, hogy kezdeményezzen fegyelmi felelősségre vonási eljárást dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel szemben a tárgyaláson közölt véleménye miatt.

A bíró megkeresését a bírósági kollégiumvezető „fegyelmi eljárás megfontolása végett” továbbította a Budapesti Ügyvédi Kamarának. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke un. előzetes vizsgálatot rendelt el, amelynek során az eljárás alá vont nemzeti jogvédő 12 oldalas védekező iratot terjesztett elő és kérte az eljárás megszüntetését fegyelmi vétség hiányában. Ebben többek között előadta, hogy a tárgyalóteremben a terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmény miatt Budaházy és társai ellen indult 13 éve zajló büntetőügyben (közismert nevén Budaházy-Hunnia ügy) a megismételt eljárásban meghozott elsőfokú ítélet kihirdetését célzó tárgyaláson a tárgyalóteremben előzetesen regisztrált hallgatóságként, civil jogvédőként és nem eljáró ügyvédként tartózkodott. A védekezésben azt is előadta, hogy olyan nemzeti jogvédőként vett részt a tárgyaláson, aki kezdettől fogva figyelemmel kísérte ezt a nyomozó hatósági-bírósági visszásságokkal telített ügyet, korábban tanúvallomást is tett és oroszlánrészt vállalt a 2006 őszi állami terror során elkövetett visszaélések, elkövetett emberi jogsértések feltárásában. Tehát nem, mint ügyvéd volt jelen, hanem olyan polgárként, a hallgatóság tagjaként, akit ugyanazon alkotmányos jogok és kötelezettségek illetnek meg, mint bármely más személyt. Védekezésként azt is előadta, hogy a szakma szabályait megszegő, aggályos bírósági ítélettel kapcsolatos vélemény közlése a tárgyalótermi karzatról nem veszélyeztette, de különösen nem súlyosan veszélyeztette az ügyvédi hivatás tekintélyét, ezért fegyelmi szankció alkalmazása indokolatlan. Kifejtette azt is, hogy megnyilvánulását a bíró rendfenntartási intézkedés körében, a tárgyalóteremből való kiutasítással sújtotta, amelynek önként eleget tett. A kétszeres felelősségre vonás tilalmába is ütközne, az, ha a rendfenntartási intézkedést követően a véleményt közlő ügyvéddel szemben vélemény közlése miatt ügyvédi minőségére tekintettel fegyelmi felelősségre vonást alkalmaznának.

A védekezésben arra is utalt, hogy a hatalmas országos felháborodást keltő és szakmai visszásságokkal telített ítéletet követően azért indíthatott a bíró szerinte ellene eljárást, mert több alkalommal nyilvánosan, szakmai alapon bírálta a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként a bíró ítélkezési tevékenységét és azt, hogy az ítélet indokolás során olyan stílusban, fölényeskedő, lekezelő, sértő, kioktató hangnemet használt a védelmet ellátó ügyvédek, illetve a vádlottak, továbbá egyes tanúk tekintetében, amely a Bírói Etikai Kódex előírásait sértette.

Különös időbeli egybeesést jelent az is, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nem sokkal a fegyelmi eljárás bírói kezdeményezése előtt, 2022. május 4-ei keltezéssel bocsátotta ki a „Visszásságok a Budaházy-Hunnia ügyben: bírói lassítás hátráltatja a letartóztatások elleni jogorvoslatok felterjesztését és a vádlottak kegyelmi ügyeinek előrehaladását, az ügyészség pedig még súlyosabb büntetést akar” című, ügyészséggel és bírósággal szemben kritikus közleményét. Az eljárás során dr. Ignácz György bíró többször egyértelmű tanújelét adta, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a saját bírói tevékenységét nyilvánosság előtt elemző és kritizáló nemzeti jogvédő megnyilvánulásokat, ezért ennek fényében nem szorul különösebb magyarázatra, hogy két héttel később miért kezdeményezte az NJSZ ügyvezetőjének a fegyelmi felelősségre vonását.

Fontos rámutatni arra, hogy az ügyvédekkel szemben az Ügyvédi Kamara fegyelmi vétségek esetén különböző fegyelmi büntetéseket alkalmazhat, amelyek közül a legsúlyosabb a kizárás büntetés, de ilyen szankció az ügyvédjelölti foglalkoztatástól való eltiltás, kamarai közügyektől való eltiltás, pénzbírság vagy írásbeli megrovás. Ebből látható, hogy dr. Ignácz György bíró alaptalan fegyelmi kezdeményezése nyomán indult fegyelmi eljárásnak nem volt jelentéktelen tétje. Emlékezetes, hogy a bíró egyértelmű tanújelét mutatta a március 16-i ítélethirdetési tárgyaláson elfogultságának és leplezetlen ellenszenvének a Bírói Etikai Kódex szabályainak megsértésére alkalmas, vádlottakkal, védőikkel, illetve az eljárásban egyébként a vádlottak számára mentő bizonyítékot jelentő tanúvallomást tevő dr. Gaudi-Nagy Tamással szembeni kijelentéseivel azon túl, hogy egyébként az ítélet tényállás megalkotása, a bizonyítékok értékelése, a minősítések és a büntetés kiszabás körében sokak véleménye szerint súlyosan és többszörösen megszegte a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat.

A fegyelmi biztos, dr. Cech András ügyvéd a nemzeti jogvédő védekező nyilatkozata ellenére, indítványozva a fegyelmi eljárás érdemi lefolytatását, teljes mértékben a bíró által előterjesztett tényállásra alapozva álláspontját. Ezt követően nemzeti jogvédő egy újabb alapos eljárási irattal részletesen bemutatta és elemezte a történteket, mellékelte az esetet bemutató videófelvételt. Hangsúlyozottan utalt rá, hogy az Ügyvédi Kamarának védelmeznie szükséges az ügyvédek vélemény-nyilvánítási szabadságát, ugyanis az ügyvédi hivatás méltóságát az sértheti, ha az ügyvédeket ügyvédi tevékenység körén kívül civil életükben, ráadásul közhasznú, pro bono alapon eljárva jogvédő vagy egyéb, nemzetet építő politikai, közéleti tevékenység ellátása során más személyeknél indokolatlanul nagyobb mértékben lennének korlátozva a vélemény-nyilvánítási szabadságukban. Ebben a körben utalt egy olyan ismert európai jogesetre (Ezelin kontra Franciaország), amelyben egy francia ügyvéd esetén keresztül került kimondásra az, hogy az ügyvéd vélemény-nyilvánítása fegyelmi eszközökkel nem szankcionálható.

Rámutatott arra is, hogy fegyelmi vétséget az ügyvédi tevékenységi körén kívül az ügyvéd csak akkor követ el, ha szándékos vagy gondatlan magatartással az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. Erről jelen esetben nem volt szó, pusztán markáns vélemény-nyilvánításról, amely mentes volt az emberi méltóságot sértő, gyalázkodó jellegtől.

Megtorló célzatú bírói aktivizmusra utal az is, hogy a bíró az eljárást kezdeményező iratában arra hivatkozott - amit a felvétel cáfolt -, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás véleményközlése „az ítélet által kiváltott indulatokat felkorbácsolta és így nagy mértékben hozzájárult a hallgatóság rendbontásához”. A felvétel cáfolta a bíró azon közlését, hogy a biztonsági szolgálat utasításait nem teljesítette a nemzeti jogvédő és ezért kellett a Készenléti Rendőrség fellépését kérni.

Az október 3-ai fegyelmi tárgyaláson a felvétel alapos megtekintése és elemzése, majd az eljárás alá vont nemzeti jogvédő részletes védekező nyilatkozatát követően a fegyelmi biztos megváltoztatta álláspontját és mivel meggyőződött arról, hogy fegyelmi vétség nem valósult meg, maga is az eljárás megszüntetését kérte.

A dr. Pfeifer Tamás ügyvéd által vezetett háromtagú Fegyelmi Tanács határozatával fegyelmi vétség hiányában megszüntette az eljárást. Megállapították, hogy bár a hallgatóság soraiban tartózkodott az eljárás alá vont ügyvéd, nem ügyvédként járt el, azonban az ügyvédi hivatáshoz tartozó személyi minősége fennállt, tehát vizsgálandó volt, hogy az általa kifejtett magatartás az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette-e.

A kihirdetett határozat indokolása szerint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének Budaházy-Hunnia ügyben eljáró bíró ítéletét kritizáló mondata vélemény-nyilvánításnak minősült, az nem volt gyalázkodó, becsmérlő és egyébként sem követett el olyan magatartás, amely miatt magatartása az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztető lett volna. Az NJSZ ügyvezető védekezése és a felvétel megtekintés is meggyőzte az eljáró fegyelmi tanácsot arról, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás cselekménye nem fegyelmi vétség.

Arra is utalt a fegyelmi tanács elnöke indokolásában, hogy nem szerencsés és nem jó irány, ha egy eljáró bíró fegyelmi eljárások kezdeményezésével igyekszik fellépni véleményközlő ügyvédekkel szemben. Arra is utaltak, hogy a véleményközlés miatt a rendfenntartási intézkedést, mint szankciót elszenvedte az eljáró ügyvéd, de ezen túlmenő egyéb hátrányos következménnyel nem sújtható. A nemzeti jogvédő véleményközlése a fegyelmi testület szerint egyébként hivatás rend szerinti közlési módnak megfelelt: bíró úrnak szólítás keretébe illesztve hangzott el az ítélet bírálata. Arra is utalt a megszüntető határozat, hogy az eljárást kezdeményező bíró írásbeli előterjesztése szerinti etikai vétséget (Ügyvédi Etikai Kódex 2.5: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét, és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát.”) azért nem követhette el az eljárás alá vont ügyvéd, mert az az ügyvéd feladatait meghatározó részben található, tehát egyértelmű, hogy csak a hivatását gyakorló ügyvéd ebbéli minőségben elkövetett magatartását lehet ezen szabály alapján megvizsgálni és esetleg szankcionálni.

Az eljárást megszüntető határozattal szemben a kézbesítést követő 15 napon belül a fegyelmi biztos, illetve az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezhet, mivel azonban a fegyelmi biztos maga is eljárás megszüntetést kért, és az eljárás alá vont ügyvéd indítványának megfelelt a fegyelmi tanács határozata, ezért a határozat lényegében jogerősnek tekinthető.

Megállapítható tehát, hogy csúfos kudarcot szenvedett a Budaházy-Hunnia ügyben megvádoltakkal szembeni ítéletével és elfogultsági megnyilvánulásaival amúgy is kétes színbe került dr. Ignácz György bíró azon kísérlete, hogy fegyelmi felelősségre vonással bosszulja meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének következetes és határozott kritikáit és elítélő véleményét a Budaházy-Hunnia ügyben kifejtett súlyosan aggályos bírói tevékenység miatt.

Az sem zárható ki, hogy az eljárás indításban a már említett körülményeken túl az is szerepet játszhatott, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás, mint tanúként vett részt az eljárásban, aki arról számolt be egyébként szavahihető, hiteles, vádlottakra nézve mentő jellegű vallomásában, hogy 2010 őszén a vád fő koronatanúja vele és Zagyva György Gyula volt országgyűlési képviselőtársával egy találkozón azt közölte, hogy őt lényegében kényszervallatással, meg nem engedett eszközökkel bírták rá arra a nyomozó ügyészség tagjai letartóztatása idején, hogy általuk megkívánt tartalmú vallomásokat tegyen, jegyzőkönyveket írjon alá és előre megkomponált tartalmú, jellegű szemléken vett részt. A tanú elmondása szerint nem volt szó még akkor terrorcselekmény minősítésről. Azt közölte a nemzeti jogvédővel, hogy ő azért írta alá ezeket a terhelő vallomásokat, mert szeretett volna kiszabadulni a letartóztatásból, több gyermeke és gyermekével várandós felesége várta otthon, neki pedig azt helyezték kilátásba, hogy akár a gyermekeit elvehetik tőle és ő pedig 8 évig börtönben maradhat, ha nem működik együtt. A megfélemlített tanú akkor kérte a nemzeti jogvédővel való találkozást, amikor azzal szembesült, hogy terrorváddá alakították a tőle kicsikart vallomásokat és szerette volna azokat visszavonni. Ennek érdekében jogászi segítséget ajánlott figyelmébe dr. Gaudi-Nagy Tamás, amellyel azonban végül a tanú nem élt, nem kizárhatóan ügyészi nyomásgyakorlás miatt.

Ezt követően a Budaházy-Hunnia ügyben az elsőfokú alapeljárásban született meg 2016-ban 125 év szabadságvesztést kiszabó ítélet. Két év múlva a Fővárosi Ítélőtábla ezt az ítélet mind a négy hatályon kívül helyezési ok fennforgása miatt hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, ennek során hozta meg idén március 16-án a 117 évet kiszabó ítéletet a fegyelmit kezdeményező bíró. Drákói ítéletének egyik fő bűnösségi „bizonyítéka” éppen a nemzeti jogvédő említett kényszervallatási körülményekről szóló vallomása által egyébként cáfolt koronatanú amúgy is ellentmondásos, aggályos nyilatkozatai, dacára annak, hogy vallomásának hitelessége többszörösen a feltárt tények és bizonyítékok alapján megdőlt, másrészt pedig az NJSZ ügyvezetőjének vallomása, továbbá Zagyva György Gyula, volt országgyűlési képviselő vallomása fényében terhelő bizonyító erővel nem bírhatott volna.

Ilyen és ehhez hasonló visszásságok jellemzik a Budaházy-Hunnia ügyben született ítéletet, ezért is egyre szélesebb körben fogalmazódik meg az a társadalmi elvárás és akarat, hogy a meghurcolt vádlottak által előterjesztett kegyelmi kérelmeknek megfelelően dr. Novák Katalin köztársasági elnök adjon eljárási kegyelmet mindannyiuk számára, és zárja le ezáltal ezt a gyurcsányi koncepciót beteljesítő és ezáltal gyurcsányi örökséget megtestesítő eljárást. Ezzel a 2006 őszén állami terrort megvalósító, nemzetellenes bukott rendszer egyik utolsó, jogállami elveket súlyosan sértő hídfőállása kerülhetne felszámolásra, ami az igazságtétel egy újabb lépését jelentené.

Az ügy több tucat tisztességes ember életét 13 éve indokolatlanul és értelmetlenül keseríti: összesen 30 gyermeke van a 17 vádlottnak, akik széles körű társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek, hasznos, különböző civil foglalkozással bíró tagjai a társadalomnak, van köztük informatikus, cégvezető, és intézményvezető régész is.

Az eljárási kegyelemmel fel lehetne végre számolni ezt a koncepciós meghurcolási folyamatot, amellyel a gyurcsányi múlt terhétől megszabadulhatna a mostani kormányzat és egyúttal a bíróság is mentesülhetne ettől a tehertételtől, amit egyébként nem kis részben az ügyben eljáró ügyészek és korábban eljáró bírók idéztek elő.

A fegyelmi ügy tanulsága pedig az, hogy az elkötelezett és határozott jogvédő munkát szakmai alapon végző ügyvédeket nem érheti retorzió jogvédő tevékenységük miatt, nem érheti legalábbis ügyvédi kamarai fegyelmi retorzió, még akkor sem, ha tevékenységüket kellemetlennek tartó és emiatt velük szemben megtorlásra vágyó hatósági személyek, bírák eljárást kezdeményeznek. A Budapesti Ügyvédi Kamara eljáró Fegyelmi Tanácsa korrekt bizonyítékát adta annak, hogy az Ügyvédi Kamara nem ad teret az ilyen típusú megtorló célzatú eljárásoknak az ügyvédi kar tagjaival szemben.

Emlékezetes az is, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezetővel szemben korábban jogvédőként tett vélemény-nyilvánítása kapcsán már több fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Az egyik esetben egy védőként bíróhoz címzett, elfogultságot tisztázó kérdés minősült jogszerűnek és alkotmányosnak, másik esetben pedig a 2006 őszi megtorlásokban résztvevő és súlyos hivatali bűncselekménnyel összefüggésbe hozható ügyész nevét hozta nyilvánosságra 9 évvel ezelőtt dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, amiért vele szemben büntetőeljárást és fegyelmi eljárást kezdeményeztek, ezért viszont elmaraszalták: az elsőfokú bíróságtól magasabb pénzbüntetést kapott, mint a 2006 őszi rendőri erőszak egyik hírhedt vezetője, Gergényi Péter.

Az ügynek a Budaházy-Hunnia ügy megítélésére gyakorolt hatása pedig egyértelműen az, hogy egy újabb bizonyíték keletkezett arról, hogy az ügyben eljáró bíró tevékenysége súlyos és megalapozott kritikával illethető, aki még attól sem riadt vissza, hogy a tevékenységét illetően kritikus véleményt megfogalmazó nemzeti jogvédő megbüntetését alaptalanul kezdeményezze.

Ugyanez a szemlélet jelent meg az elsőfokú ítéletben, amellyel szemben ugyan az elítélt vádlottak és védőik fellebbeztek (az ügyészség is, de súlyosbításért), azonban a megállapított tényállás felülvizsgálatának lehetősége a másodfokú eljárásban erősen korlátozott, a felülvizsgálati eljárásban pedig kizárt.

Az a körülmény, hogy a bíró bűncselekmény útján keletkezett, továbbá koholt, illetve súlyosan aggályos bizonyítékokat bűnösséget megalapozó bizonyítékként fogadott el, olyan pályára juttatta ezt az ügyet és olyan mértékben billentette ki az egész eljárást a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétel intézkedéssel, azaz eljárási kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani.

E cél érdekében alakult meg 2022. október 2-án a Budaházy Bizottság az Igazságtételért, nemzeti elkötelezettségű, tekintélyes közéleti személyekből és megbecsült hivatást gyakorlók által, akik felismerve a Budaházy-Hunnia ügyben született ítélet mélységes igazságtalanságát és nemzeti érdekeket sértő, káros jellegét rövidesen a hazai nyilvánosság számára is ismertté váló kezdeményezéseket fognak tenni az illetékeseknél a kegyelmi döntés mielőbbi meghozatala érdekében.

Fontos emlékeztetni arra, hogy Budaházy György már fél éve ismét letartóztatásban van, már több mint 3 és fél évet töltött letartóztatásban, közel 3 évet különböző kényszerintézkedések alatt, 1 vádlott-társa szintén letartóztatásban van, további 4 vádlott pedig bűnügyi felügyelet alatt áll, amely életüket és családjaik normális működését súlyosan akadályozza. A többi 11 vádlott feje felett is ott lebeg ennek a drákói és jogtalan ítéletnek a teljes súlya immáron az egész eljárást is ideszámítva több mint 13 éve. Ezért és az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszállítása érdekében szükséges ezen visszásságokkal terhelt büntetőeljárásnak gyors, kegyelmi úton történő lezárása, mivel annak számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indoka van.

Forrás: pestisracok.hu

Videó ITT!

Nem marasztalta el az Ügyvédi Kamara Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, hiába jelentette fel a Fővárosi Törvényszék Budaházy Györgyöt elítélő bírója. Ignácz György nem érte be a jogvédőre tett éles megjegyzésekkel, revansot is vett volna rajta, amiért Gaudi-Nagy Tamás azt merte mondani neki, hogy tettéért még felelni fog. Fegyelmi eljárás lefolytatását kérte az Ügyvédi Kamaránál Gaudi-Nagy ellen, amely a legsúlyosabb esetekben akár a kamarából való kizárással is járhat. Nem volt szerencséje, a kamara szerint ugyanis egy ügyvédnek is joga van véleményt nyilvánítani, kiváltképp, ha nem is jár el védőként az adott ügyben. Ignácz Györgynek azonban még lehetnek kellemetlen pillanatai a Budaházy-ügy miatt, több civil ugyanis jogi lépéseket tett az ítélethirdetés során tanúsított bírói megnyilvánulások miatt.

Mint ismert, 2022 márciusában a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa megismételt eljárásban rendkívül súlyos büntetést szabott ki a Hunnia-per vádlottjaira. Budaházy Györgyöt a korábbi eljárásban született ítéletnél is súlyosabb, 17 év fegyházbüntetéssel sújtotta, amelyből a Gyurcsány-éra nemzeti ellenállásának vezéralakja feltételesen sem bocsátható szabadlábra.

A Budaházy-per ítélethirdetésén nem mindennapi jelentek zajlottak. Miután elhangzott a még korábbinál is jóval súlyosabb ítélet, ráadásul a bíró személyeskedéstől sem mentes kiszólásaival megspékelve, a hallgatóságban jelenlévők zúgolódni kezdtek. Amikor Ignácz György kihirdette az őrizetbe vételről szóló határozatát, hogy ne kelljen elviselnie a hozzátartozók megjegyzéseit, ki is záratta a hallgatóságot a teremből.

Gaudi-Nagy Tamás, aki nem védőként, hanem a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetőjeként, jogvédőként, tehát hallgatóságként volt jelen, a véleménye szerint egyértelmű elfogultságról árulkodó bírói megjegyzésekre felállva a sorok között azt mondta az ítéletet kihirdető bírónak:

"Ez egy hatalmas justizmord volt bíró úr, ezért még felelni fog !"

Ignácz György büntetőbíró, miután több megjegyzést tett a jogvédő ügyvédre, a terem elhagyására szólította fel. Nem elhanyagolható részlet, hogy Gaudi-Nagy Tamás egyébként önként el is hagyta a tárgyalótermet, nem kellett kivezettetni, pláne nem állt ellen.

Mindezek ellenére a tárgyalótermi eseménysor nem volt elég a büntetőbírónak, szerette volna megbüntettetni Gaudi-Nagy Tamást, hogy kellő súlya legyen a szerinte őt ért inzultusnak, feljelentette hát az Ügyvédi Kamaránál. A minap született határozat szerint azonban Gaudi-Nagy nem vétett, csak a szabad véleménynyilvánítási jogával élt.

A Budaházy-ügy aktualitása egyébként, hogy a minap jóvátételi bizottság alakult Budaházy György szabadságáért, amelyről Novák Katalin köztársasági elnök dönthet, a hivatalához benyújtott egyéni kegyelmi kérvény alapján. A Jóvátételi Bizottság tagja számtalan közéleti szereplő és tiszteletbeli tagja a nemrég elhunyt Wittner Mária. A Corvin-közi hős kvázi végakaratának is tekinthető a 2006-os események valódi jóvátétele – erről beszélt Gaudi-Nagy Tamás a PestiSrácok.hu-nak.

Rövidesen közzétesszük a Nemzeti Jogvédő Szolgálat üggyel kapcsolatos közleményét.

A Kossuth Rádió “Jó reggelt Magyarország” c. műsorában 2022. szeptember 26-án nyilatkozott dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott arról, hogy 16 éve zajlottak a budapesti embervadászatok, amikor fékeveszetten  tombolt a gyurcsányi terror szeptemberi hulláma.

Felidézte, hogy a választási csalás és a nép átverésének beismerését tartalmazó hírhedt balatonöszödi Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követően miként támadt a balliberális kormány a távozását országszerte tömegesen követelőkre a hatalmon maradása érdekében. Ekkor Gyurcsány Ferencék „jogállama”  szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmazva, törvénytelen eszközökkel  támadtak rá 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers erőszakkal. A nemzeti jogvédő végigtekintett - a 2006. október 23-án csúcsra járatott terrort megelőző - 2006 szeptember 19-21 első terrorhullám időszakának gyászos mérlegén, amelynek során több száz fiatal magyart vadásztak le, vertek, kínoztak meg, vetettek önkényes fogva tartásba és ítéltek el közül sokakat törvénytelenül. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt. Az EU érdemben sem akkor, sem azóta emiatt semmilyen kifogást nem fogalmazott meg a balliberális kormánnyal szemben és farizeus módon máig azokra tekint szalonképes "demokratikus" partnerként, akik az állami terrorért felelősek vagy azoknak az akkori emberi jogi bűnökről cinkosan hallgató szövetségesei.

További részletek az állami terror 16. évfordulója alkalmából a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott közleményben.   

A 2006 őszi igazságtétel befejezésének és a máig ható nemzetellenes gyurcsányizmus felszámolásának szükségességét a nemzeti jogvédő elkerülhetetlenek látja. Szerinte ezen időszak egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ami  a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz vezetett.

A hazafiak elleni gyurcsányi koncepciós meghurcolások még zajló példájaként szólt dr. Gaudi-Nagy Tamás a 13 éve tartó Budaházy-Hunnia terrorperről, amelyben  fellelhető a gyurcsányizmus minden kártékony hatása. Emiatt és az ügyet övező bírói, ügyészi visszásságok okán is kiállt amellett, hogy Budaházy György és 16 meghurcolt vádlott-társa kérelmei alapján a javukra az igazságügyi miniszter javaslata alapján a köztársasági elnök adja meg mielőbb az  eljárási kegyelmet, amelyet az igazságtételre vágyó társadalmi elvárások miatt is szükségesnek lát. A mostani 16. évforduló sokakban ismét előhozta azt az igényt, hogy a 2006 őszi igazságtétel mérlegén javítani kellene, legalább a gyurcsányi időszak meghurcoltjainak kegyelmi mentesítésével.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. szeptember 27., www.njsz.hu)

Budaházy György szeptember 17-én egy nyilvános tárgyaláson jelentős számú hallgatóság (közte családtagjai, szimpatizánsai) jelenlétében tanúvallomást tett, kéz- és láb bilincsben, erős büntetés-végrehajtási kísérettel, lefogyva, láthatóan meggyötört állapotban egy 4 évvel ezelőtti nyilvános rendezvényen való jelenlét miatt egy, a Háttér Társaság által biztosított jogi képviselői közreműködéssel támogatott LMBTQ személyek által  indított magánvádas büntetőeljárásban. A hallgatóság szimpatizáns tagjai és különösen hozzátartozói megrendülve szembesültek Budaházy György szemlátomást aggasztó lelki és fizikai állapotával, amely nyilvánvalóan az ellene és 16 társa ellen 14. éve zajló gyurcsányi koncepciós eljárás keretében történő fogva tartása és az egész ügy súlya miatt keletkezett.

Az eljárás tárgyát képező ügyben a maguknak toleranciát követelő, hagyományostól eltérő szexuális orientációval bíró “mások” kirekesztették őt és társait a rendezvényről, emiatt vita támadt. Végül minden atrocitás nélkül Budaházyék önként távoztak. A Háttér Társaság és tíz szexuálisan “más” személy először közösség tagja elleni erőszak bűntette (gyűlöletbűncselekmény) miatt  szerették volna elérni Budaházyék megbüntetését, sikertelenül, mert a rendőrség ezt elutasította.

(Egy 2019-es, szintén nyilvános Pride rendezvényen való normalitáspárti véleményt kifejező jelenléte kapcsán azonban idén, három évvel később - a Háttér Társaság nyomására - Budaházyt és két másik hazafit képtelen módon meggyanúsította a rendőrség ügyészi utasításra csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével. Jelenleg részben erre, mint "bűnismétlésre" hivatkozással tartják őt már több mint fél éve márciusi elítélése után letartóztatásban).

Ebben az állítólagosan elhangzott egyes kifejezések miatt becsületsértés és rágalmazás miatt ellene és két társa ellen indult büntetőeljárásban Budaházyval és egy másik hazafival szemben a bíróság már jogerősen megszüntette az eljárást. A vád alatt maradt orvos végzettségű vádlott ügyében zajlik az eljárás, akinek védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

(Az ügy előzményei: ekkor még Budaházy György szabadlábon volt)

Budaházy György a tárgyaláson kiállt a hagyományos értékek mellett és elmondta, hogy segítő szándékkal érkeztek a nyilvános rendezvényre, szerettek volna közvetlen ismeretet szerezni az LMBTQ közösség tagjaival kapcsolatban, elmondani nekik normalitáspárti álláspontjukat, békés módon véleményt cserélni velük, de ők rendőrt hívtak rájuk. Vallomásának elején Budaházy egy rövid üzenetet is megfogalmazott a már hónapok óta az Igazságügyi Minisztériumban levő kegyelmi ügyével kapcsolatosan a dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez és dr. Novák Katalin  köztársasági elnökhöz.

Az eseményről az egyik jobboldali portál, a Magyar Jelen részletes tudósítást készített, amely bemutatja azt is, hogy miként vezetik bilincsben Budaházyt a bíróság folyosóján.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint hazafias jogvédő szervezet folytatva a Budaházy-Hunnia terrorperben meghurcoltakért kifejtett tevékenységét fontosnak tartja kiemelni, hogy egyre szélesebb körű társadalmi egyetértés érzékelhető abban a tekintetben, hogy a Budaházy György és társai ügyében a  visszásságokkal terhelt büntetőeljárásnak gyors, kegyelmi úton történő lezárása szükséges, mivel annak számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indoka van.

A másodfokú döntés – amitől már ennyi visszásság után már amúgy is nemigen lehet a vádlottaknak kedvező eredményt várni –  még beláthatatlan messzeségben van, és jelen állás szerint addig Budaházy szabadulására nincs reális jogi esély. Nemrég a Kúria utasította el szabadítási kérelmét, a napokban pedig a Fővárosi Ítélőtábla a hathavi felülvizsgálat keretében tartotta fent a letartóztatását. Ha minden így marad, akkor legkorábban 2036-ban szabadulhatna csak ! Neki és vádlott-társainak megszabadulást jelen helyzetben már csak a széles társadalmi támogatottságot élvező eljárás kegyelem adhat, amely még várat magára.

Magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki.

A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket  úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna. Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször ITT, ITT és ITT beszámolt.

Dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta erről az ítéletről, hogy “…normális ítélet nem hozható 15 év után vagy 13-14 év után, ha jól emlékszem, itt 2007-2008-2009-es cselekményekről van szó, tehát 13-14 év után elsőfokú ítélet születik, megismételt eljárásról van szó, ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt…”

Nemrég több mint 4 hónap után végre felkerült a teljes iratanyag a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblához. A vádlottak – akik közül ketten letartóztatásban, négyen bűnügyi felügyelet alatt vannak  – minden bizalmukat elvesztették egy törvényes ítélet iránt, ezért egyéni eljárási kegyelmi kérelmeket nyújtottak be, amelyek kedvező elbírálását az igazságügyi minisztertől és a köztársasági elnöktől kérik.

A  Budaházyról szóló környezettanulmány szerint is indokolt a kegyelem.

Számos közéleti személyiség állt ki a kegyelmi megoldás mellett, többek között a nemrég elhunyt Wittner Mária, néhai 1956-os szabadságharcos. Budaházy Györgyöt is lesújtotta a mély hitű, bátor, elkötelezett és kiváló szabadságharcos halálhíre, akiről személyes hangú nekrológban emlékezett meg.  Wittner Mária egyik utolsó közszereplése is azzal volt kapcsolatos, hogy amikor  idén idén július 4-én néhány szimpatizáns Budaházy-Hunnia meghurcoltjaiért tartott szolidaritási akció keretében lezárta az Erzsébet hidat figyelemfelhívás céljából, erre a sajtónak megértő, támogató módon reagált a néhai Corvin-közi hős.

 Közben pedig szeptember 20-án a pestisracok.hu hírportál és PTV internetes tévécsatorna megkezdte "A terror napjai" c. 10 részes, hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású  dokumentumfilm-sorozat részleteinek közzétételét a 16 évvel ezelőtti 2006-os rendőrterror 16. évfordulóján. Az a megtisztelés érte Budaházy Györgyöt, mint a filmsorozat egyik készítőjét, hogy a Pesti Srácok főszerkesztősége úgy döntött, hogy a sorozat első részének közzététele alkalmából teljes egészében nyilvánosságra hozza Budaházy György 2006 őszi rendőrterror kapcsán írott 16. évfordulós gondolatait.

A Budaházy György és szerzőtársai által készített, “2006 – A terror napjai” című,  dokumentum-filmsorozat a világhálón először a PestiSrácok és a PS TV felületein nézhető meg. A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámának 16. évfordulóján tették közzé a filmsorozat első részét és második részét, javaslom ezek és a később megjelenő többi rész  megtekintését és terjesztését a valódi, ráadásul állami terror mibenlétének tudatosítása érdekében.

Rendkívül visszás, hogy a ma már a jobboldali politikusok, szakértők és sajtó által is helyes módon terrorcselekménynek nevezett 2006 őszi gyurcsányi hatalmi erőszak és megtorlási időszak 16. évfordulóján a témát feldolgozó, említett dokumentum-filmsorozat rendezője, producere, Budaházy  György és 16 társa ellen zajlik  immár 14. éve egy önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőeljárás állítólagos terrorcselekmények miatt. Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében bűntelenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, sőt az ellenzék vezére.

Ez az ügy jelen helyzetben, amikor külföldről és belföldről is súlyos kihívások, támadások érik a nemzeti kormányzást, teljesen feleslegesen gerjeszt társadalmi feszültséget és bizalmatlanságot a kormányzat iránt.

Emlékeztetünk egy valódi terrorista,  Ahmed H. esetére. Ő 2015 szeptemberében 7 évvel ezelőtt, a magyar határt védő rendőrök elleni támadás vezénylőjeként került látókörbe és valóban terrorcselekményt követett el, amely miatt elítélték, de végül 3 év börtönbüntetéssel megúszta és azóta már el is hagyta az országot. Azon akció kapcsán több rendőr megsérült, köztük néhányan súlyosan.  Ahmed H. vádlott maga is elismerte, hogy a rendőrök felé különböző tárgyakat dobált és bizonyítást nyert, hogy  Ahmed H. a megafonba mondott felhívásaival, a rendőrök felé tárgyak dobálásával, illetve más kommunikációs formákkal próbálta  arra kényszeríteni a rendőrséget, hogy nyissák meg a határt a tömegesen, felfegyverkezve támadó illegális migránsok előtt. Budaházyék esetében ismét emlékeztetnünk kell arra, hogy a terrorcselekmény körébe sorolt cselekmények kapcsán személyi sérülés nem történt és csak nagyon csekély anyagi kár keletkezett amellett, hogy egyébként sem sikerült a kétséget kizáró bizonyítottságot megteremteni.

A kedvező kegyelmi döntést nyilvánvalóan nem csak a jogvédő szervezetünk, hanem a vádlottak, hozzátartozóik, az ügyet régóta aggódva, szimpátiával figyelemmel kísérő polgárok százezrei, de a kormányt támogató, sokkal szélesebb kört jelentő polgárok milliói is kedvezően fogadnák és már nagyon várják határon innen és túl.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. szeptember 20., www.njsz.hu)

A választási csalás és a nép átverésének beismerését tartalmazó hírhedt balatonöszödi Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követően országszerte követelték a kormány távozását. Csak idő kérdése volt, hogy mikor csap le az akkor már évek óta Gergényi Péter által irányított rendőrség a fővárosban. A 2002-ben kormányra került MSZP–SZDSZ idején ugyanis ekkorra már túl voltunk számos békés kormányellenes tüntetés erőszakos és jogellenes feloszlatása, a résztvevők menetrend szerinti önkényes fogva tartása, majd koncepciós eljárás alá vonása miatti jogvédő csatáinkon. A 2006 őszi rendőrállami módszerekhez hasonló eszközöket már évekkel előtte előszeretettel vetette be az akkori hatalom a másként gondolkodó jobboldali ellenzékiekkel szemben, de ezt 2006 őszén állami terror szintjére vitték, amit folytatott a balliberális kormányzat 2006 után is a bukásáig.

Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok (kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések) igazolják azt, hogy Gyurcsány Ferencék „jogállama” a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmazott törvénytelen eszközökkel és rátámadt 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers erőszakkal. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt.

Már  az MTV székháza elleni szeptember 18-i ostrom estéjén és az azt követő hajnalon már érkeztek hozzánk bejelentések a rendőri erőszak áldozatává vált jogsértettek érdekében. Szemtanúk, barátok és kétségbeesett szülők kértek jogi védelmet a bajba kerülteknek.

Másnap este 2006. szeptember 19-én pedig elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadtak. Gyurcsány aznap délelőtt az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a számukra vereséggel végződött tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást. A rendőrök felső szintű utasításra egyre kegyetlenebbé váltak, és 20-án hajnalban kiteljesedtek az embervadászatok, amelyek egészen szeptember 21-ig tartottak.

A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket.

A Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a CÖF tavaly ezért is közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a "2006 – A terror napjai" című filmsorozat, amely a világhálón először a javaslatunkra a PestiSrácok és a PS TV felületein tekinthető meg. A filmsorozat néhány része tavaly a 2006 őszi állami terrort bemutató, a "Vérbe fojtott szabadság" c. országos vándorkiállításon volt látható.

A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámának 16. évfordulóján szeptember 19-én tették közzé ez első részt:

A többi rész majd a következő hetekben fokozatosan válik a PestiSrácok és a PS TV felületein elérhetővé. Kérjük nézzék és terjesszék !

Ezt a hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos), jómagam a jogi szakértő voltam.

Az a megtisztelés érte Budaházy Györgyöt, hogy a Pesti Srácok főszerkesztősége úgy döntött, hogy a sorozat első részének közzététele alkalmából teljes egészében nyilvánosságra hozza Budaházy György 2006 őszi rendőrterror kapcsán írott 16. évfordulós gondolatait, amelyben a jelenleg is letartóztatásban levő hazafi kitért az ellene és társai zajló, gyurcsányi időkből származó koncepciós Hunnia eljárásra és a 17 vádlott által és a társadalom jelentős része által joggal igényelt eljárási kegyelem kérdésére. 

https://pestisracok.hu/budahazy-gyorgy-tizenhat-ev-ps-exkluziv/

A 2006 szeptemberi embervadászatok során válogatás nélkül agyba-főbe vertek tüntetőket, hazafelé tartókat, járókelőket. Az elfogottakat több esetben először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba. Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban.

A főváros fogdái megteltek megfélemlített, többségében sérült, a védelemhez való jogtól megfosztott, megalázott fiatalokkal, akikről szeretteik napokig nem tudtak semmit.

Rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak buliból hazafelé tartó fiatalokra, véresre verték, begyűjtötték, majd képtelen gyanúsítások alá vonták őket és önkényesen őrizetbe vették őket. Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, akik sokszor hetekig tartó fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át, mert a bv-intézetekben is tombolt az erőszak: magyarságukban megaláztak és megvertek sokakat. Futószalagon zajlottak a jogi megtorlások, statáriális ítéletek esküszegő bírók és ügyészek közreműködésével, akik nem kerültek elszámoltatásra a politikai és rendőri vezetőkhöz hasonlóan.

 A rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi  terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek. De erről majd 2006. október 23-a 16 évfordulóján szólunk.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket,  több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat. A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt

Gyurcsány Ferenc hatalomgyakorlását és politikáját a politikai kalandorságnak és a gátlástalanságnak a globalista nemzetközi körök feltétlen kiszolgálásával ötvözött rendkívül veszélyes elegye jellemezte és jellemzi máig. Ennek a nemzetrontó gyurcsányizmusnak az egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ez vezetett a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz.

Rendkívül visszás, hogy a ma már a jobboldali politikusok, szakértők és sajtó által is helyes módon terrorcselekménynek nevezett 2006 őszi gyurcsányi hatalmi erőszak és megtorlási időszak 16. évfordulóján a témát feldolgozó, említett dokumentum-filmsorozat rendezője, producere, Budaházy  György és 16 társa ellen zajlik  immár 13. éve egy önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőeljárás állítólagos terrorcselekmények miatt. Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében bűntelenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, sőt az ellenzék vezére.

Ezt a feloldhatatlan ellentmondást egyre többen érzik, amely annak fényében még szembetűnőbb, hogy pontosan a 2006-os állami terror 16. évfordulójára időzítette Gyurcsány Ferenc pártja cinikus módon az úgynevezett "árnyékkormány" megalakítását.  Szerintünk egy fegyházbeli árnyékszék alakítása lenne indokolt feladat az életfogytig tartó szabadságvesztésre való elítélésre érdemes bukott miniszterelnök számára.

Mindez sokakban ismét előhozta azt az igényt, hogy a 2006 őszi igazságtétel mérlegén javítani kellene. Legalább a gyurcsányi időszak meghurcoltjainak kegyelmi mentesítésével. Egyre szélesebb körű a társadalmi egyetértés abban a tekintetben, hogy a Budaházy György és társai ügyében 13 éve folyamatban lévő, visszásságokkal terhelt büntetőeljárásnak gyors, kegyelmi úton történő lezárása szükséges, mivel annak számos nemzeti, jogi, politikai és humanitárius indoka van, amelyekről már többször szóltunk itt, itt és itt.

Végül ajánlunk megtekintésre két korábbi 2006 őszi tényfeltáró dokumentumfilmet is,  főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:

1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) – a terror története egy filmben 8 megrázó eseten keresztül

2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)

A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott  a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából már digitális formában is közzétettük.

A véres terrorakció-sorozat után az akkori  politikai-rendőri vezetők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt  rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

A jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  nem adják fel: az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők nem  úszhatják meg, pártjaik, csatlósaik nem kerülhetnek soha vissza a hatalomba, ugyanakkor a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiaknak kegyelmi mentesítés jár !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Nemzeti jogvédő közösségünk megrendüléssel értesült Wittner Mária, '56-os szabadsághős haláláról. Kérlelhetetlen antibolsevizmusa, bátor magyarsága, igazságszeretete és mély keresztény hite örök  példamutatás mindannyiunk számára. Örök világosság fényeskedjék neki !

Támogatásával tudtuk elérni, hogy az Országgyűlés vizsgálja ki a 2006 őszi rendőrterrort és 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak brutális emberi jogsértéseit.

A felelősök neveit ismerjük, de mai napig is várat magára a felelősségre vonásuk....

Budaházy György neki szentelt nekrológjának közlésével tisztelgünk emléke előtt. Soraival messzemenően egyetértünk.

https://www.vadhajtasok.hu/2022/09/14/bucsu-wittner-mariatol

-Budaházy "Miért ?" című, legutóbbi közleménye: szeptember 14-én lehet vele találkozni a bíróságon

(forrás: https://www.vadhajtasok.hu/2022/09/09/a-kuria-elutasitotta-budahazy-szabadlabra-helyezesi-inditvanyat és https://www.vadhajtasok.hu/2022/09/06/budahazy-gyorgy-miert)

A Kúria 2022. szeptember 5-ei másodfokú végzésével elutasította a Budaházy-Hunnia koncepciós terrorperben az idén március 16-én ismét letartóztatott és azóta is fogva tartott, a megismételt elsőfokon 17 év fegyházra ítélt Budaházy György és védője szabadlábra helyezési indítványát.

Emiatt a meghurcolt hazafi rácsok mögött kell maradjon a másodfokú ítéletig, amelyre még akár éveket is kell várni. Ha pedig minden így marad, akkor legkorábban 2036-ban szabadulhatna csak ! Neki és vádlott-társainak (összesen 117 évet kaptak) esélyt már csak a benyújtott eljárási kegyelmi kérelmeik nyomán megadandó köztársasági elnöki kegyelem adhat. Ezt már ők, hozzátartozóik és még nagyon sokan várják.

Budaházy György véleménye az elutasításról:

„A Kúria egy üres jogi frázisokkal teli, összecsapott végzéssel másodfokon is elutasította a szabadlábra helyezési indítványomat. Még arra sem vették a fáradságot, hogy a „copy-paste”-tel innen-onnan átemelt bekezdéseket egységes betűformátumra hozzák. Arra sem adtak magyarázatot, hogy a vádlott-társaimmal ellentétben nálam miért áll fent a szökés veszélye, miközben soha nem vontam ki magam az eljárás alól. De bezzeg behivatkozták, hogy a LMBTQ lobbi nyomulása elleni, 3 évvel ezelőtti békés vélemény-közlésem miatt a Fővárosi Főügyészség utasítására furcsa módon idén májusban ellenem indított újabb koncepciós eljárás miatt fennáll a „bűnismétlés”. Elkeserítő és felháborító ez a hozzáállás. Viszont ezzel a kör bezárult. Hiába tudnám magam egy tisztességes eljárásban eredménnyel megvédeni, ilyenre nem számíthatok már, a bíróságokban, ügyészségekben a bizalmam nulla. Egyetlen reményem a Köztársasági Elnök Asszony és Igazságügy Miniszter Asszony. Szabadítsanak meg már végre a gonosztól engem és vádlott-társaimat, kérem hozzák meg mielőbb a kegyelmi döntéseiket !

Gulyás Gergely miniszter a márciusi botrányos elítélésünk után azt mondta, hogy a bíróságok ezzel az üggyel már leszerepeltek. Kedves Miniszter Úr! Ahogy az esetem mutatja, nekik mindig van lejjebb! Sokszor minél feljebb megyünk, annál inkább. A baj az, hogy az ilyen vérlázító döntésekkel Önöket is lejáratják ezzel és minél tovább húzódik ez az ügy, annál jobban."

 A Nemzeti Jogvédő Szolgálat véleménye szerint a Kúria végzés ellentétes Budaházy György első elsőfokú elítélése utáni, szabadlábon védekezést biztosító saját akkori döntésével és az egyébként irányadó bírósági gyakorlattal. A döntés nyilvánvalóan alaptalan, egyértelműen sérti a letartóztatásra vonatkozó szabályokat, mivel kizárólag - az egyébként súlyosan jogsértő módon - elsőfokon kiszabott szabadságvesztés mértékét vették figyelembe, miközben Budaházy személyi körülményei a szabadlábon védekezést lehetővé tennék, ahogy ez a többi vádlott-társánál is történt.  A 2019-es Pride egyik rendezvényén közölt vélemény-nyilvánítása miatti meggyanúsítása minden jogalapot nélkülöz és az eljárás az ügy jellegénél, körülményeinél fogva amúgy sem szolgálhat bűnismétlés veszélyére való reális hivatkozása alapként. Egészen abszurd, hogy még mindig nem kerültek fel a Fővárosi Ítélőtáblára gyurcsányi koncepció szerinti terrorügy iratai, így a másodfokú döntés – amitől már ennyi visszásság után már amúgy is nemigen lehet a vádlottaknak kedvező eredményt várni -  még beláthatatlan messzeségben van, és jelen állás szerint addig Budaházy szabadulására nincs jogi esély. Neki és vádlott-társainak megszabadulást jelen helyzetben már csak a széles társadalmi támogatottságot élvező eljárás kegyelem adhat, amely még várat magára.

Budaházy György legutóbbi, "Miért ?" című közleménye itt érhető el.

A közleményben a vele és társaival szemben folyamatban lévő visszásságokkal terhelt koncepciós eljárás újabb fordulatairól és a kegyelem szükségességéről ír, továbbá arról, hogy szeptember 14-én egy nyilvános bírósági tárgyaláson lehet találkozni vele.

"Ráadásul egy 2018-as Pride rendezvény meglátogatása kapcsán szintén mondvacsinált ürüggyel ellenem és másik két hazafi ellen indított, de azóta a felmentésemmel végződött bírósági eljárásban szeptember 14-én 9.00 órára tanúként idézett be a Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u. 25. 296. sz. tárgyaló). Ha addig nem változik semmi, akkor kommandósok között, bilincsbe verve találkozhatnak ott velem az érdeklődők."

Aki ezt a helyzetet elfogadhatatlannak tartja és támogatja Budaházyék kegyelmi kérelmeit bátran jelezheti véleményét az illetékeseknek !

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

Telegram: t.me/nemzetijogvedok