Beindult a Pride-hónap, de Budaházyék korábbi tiltakozó akciójáról még mindig nem döntöttek

Ebben az ügyben dőlhet el, hogy hol húzódnak az egyre agresszívabban terjeszkedő LMBTQ-propagandával szembeni család- és gyermekvédő civil fellépés törvényes határai

Forrás: mandiner.hu

Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügy alakulása azért is fontos, mert eligazítást adhat abban a kérdésben, hol húzódnak az egyre agresszívabb LMBTQ-propagandával szembeni civil tiltakozás határai.

Ahogy egy áprilisi cikkünkben beszámoltunk róla, a terrorcselekmény miatt elítélt, majd köztársasági elnöki kegyelemben részesült Budaházy György ellen továbbra is folyamatban van egy büntetőeljárás, amiért négy évvel ezelőtt, az akkori Pride-fesztivál idején társaival tiltakozott az LMBTQ-propaganda iskolai terjesztése ellen egy nyilvánosnak meghirdetett Pride-rendezvényen.

Budaházy és társai 2019 július elején látogattak el a Háttér Társaság irodájában Szivárvány Szakkör néven meghirdetett vitára, ahol szerettek volna hangot adni az iskolai genderpropaganda terjesztést ellenző véleményüknek. A rendezvényre azonban nem engedték be őket a szervezők, sőt rendőrt hívtak rájuk, ezért végül kisebb vita után csak egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak.

A Háttér Társaság azonban gyűlölet-bűncselekményre hivatkozva büntetőfeljelentést tett ellenük.

Megszűntetés, újraindítás

Ezt először a rendőrség elutasította, de a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszűntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására. Ennek végül az lett az eredménye, hogy tavaly májusban csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszak bűntettével gyanúsították meg Budaházyt és két társát. Az ilyen bűncselekmény büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a gyanúsítottak védője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője korábban közölte: márciusban benyújtottak egy alapos megszüntetési indítványt és a két másik gyanúsított írásbeli vallomásait. Az indítványban Gaudi felhívta a figyelmet: többek között házban lakó tanúk vallomásai és a rendelkezésre álló filmfelvételek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem volt tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek. „A büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás gyakorlatilag a jelenlévők vitája volt, és alapvetően azért történt meg, mert a Háttér Társaság tagjai önkényes, kirekesztő és intoleráns módon korlátozták a gyanúsítottak és több, jelen lévő más személy, egyébként éppen a kiskorúak Alaptörvényben rögzített jogainak védelmében gyakorolni kívánt vélemény-nyilvánítási szabadságát, ráadásul egy nyilvánosnak meghirdetett rendezvényen”  – indokolt Gaudi.

Hol vannak a tiltakozás határai?

Az ügyvéd beadványában azonban azóta nem történt előrelépés, a BRFK megkeresésünkre nemrég azt közölte, hogy a hivatkozott ügyben az eljárás továbbra is folyamatban van.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint az ügy alakulása azért is fontos, mert eligazítást adhat abban a kérdésben, hogy hol húzódnak az egyre agresszívabban terjeszkedő LMBTQ-propagandával szembeni család- és gyermekvédő civil fellépés törvényes határai.

Ez szerinte különösen most kap jelentőséget, amikor az éves rendszerességgel megtartott Pride hónap rendezvényei már tartanak, és évről-évre vannak olyan család-, érték- és gyermekvédő aktivisták, „akik nem nézik tétlenül a felforgató jellegű genderpropaganda térnyerési törekvéseit és ennek hangot is adnak tiltakozó akciók formájában”.