2006 ősze: jóvátétel per nélkül? (videóval frissítve)

Több mint 160 millió forintnyi jóvátételt kér a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a rendőrségtől a 2006. október 23-i Kossuth téri és Nádor utcai, valamint a 2009. július 4-i Erzsébet téri gyülekezések jogtalan föloszlatása során bántalmazott, meghurcolt embereknek. A belügyminiszter jelezte, ha jogerős kártérítési ítéletek is alátámasztják a kárigényeket, nyitott a megegyezésre.

Kész peren kívüli egyezséget kötni Pintér Sándor belügyminiszter a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal (NJSZ) azoknak az ügyében, akiket 2006. október 23-án a Kossuth téren és a Nádor utcában, illetve 2009. július 4-én az Erzsébet téren a rendőrség jogalap nélküli tömegoszlatásakor bántalmaztak, elhurcoltak, szabadságjogaikban korlátoztak – ez derül ki abból a levélből, amelyet a tárcavezető küldött a sértetteket képviselő NJSZ ügyvezetőjének, Gaudi-Nagy Tamásnak.

A jobbikos országgyűlési képviselő ismertetése szerint a miniszter mindössze azt szabta feltételül a korábban megkezdett peren kívüli tárgyalások egyezséggel való befejezéséhez, hogy mindhárom ügyben szülessen jogerős kártérítési ítélet.

Mint ismert, a Kúria, illetve jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Kossuth téri, a Nádor utcai és az Erzsébet téri tömegoszlatást is jogtalannak minősítette. Időközben több elsőfokú és – az Erzsébet tér kapcsán – egy jogerős ítélet is született arról, hogy a törvénytelen oszlatással a rendőrség megsértette az ott összegyűlt emberek személyiségi jogait. A Kossuth tér 2006. október 23-án hajnalban történt kiürítését 2010-ben ítélte törvénytelennek az LB, az aznap délelőtti Nádor utcai oszlatást tavaly a Kúria, a 2009-es Erzsébet térit pedig 2011-ben szintén az LB.

Emlékezetes, a Nádor utca esetében a Kúria megállapította: az ott körbezárt több tucat ember a Kossuth téri állami ünnepségre indult 2006. október 23-án délelőtt, amikor a rendőrsorfal megállította, majd körbezárta őket. A bírósági verdikt szerint: mivel az állami ünnepség kulturális rendezvénynek minősül, ezért az oda tartó csoportot nem oszlathatta volna föl a rendőrség.
Az Erzsébet téren 2009. július 4-én a tüntetők a földre ülve, békésen tiltakoztak a Magyar Gárda egyesület két nappal korábbi föloszlatása ellen. A spontán tüntetést azonban a Bajnai-kormány rendőrsége brutálisan fölszámolta: 216 embert hurcoltak el, köztük a Jobbik elnökét, Vona Gábort, tizenheten pedig kórházba kerültek a karhatalom agresszív fellépése miatt. A Fővárosi Törvényszék idén júliusban nem jogerősen arra kötelezte a rendőrséget, hogy fizessen fejenként átlagosan 400 ezer forintos kártérítést tíz gárdistának, akiket a térről elhurcoltak. A közelmúltban pedig egy jogerős kártérítési ítélet is született a gárdatüntetés kapcsán: egy paprikaspay-vel lefújt férfinak 300 ezer forintot ítélt meg a bíróság.

Gaudi-Nagy Tamás lapunknak elmondta: a belügyminiszternek írt levelében többek között arra hivatkozva kérte a peren kívüli egyezség megkötését, hogy a további peres eljárások sokkal nagyobb terhet jelentenek majd az államnak, ráadásul jelentős erkölcsi károkat okozna a rendőrségnek, ha a Gyurcsány–Bajnai-kormányok bűnei miatt további vesztes perek szereplője lenne. Az ügyvéd kiemelte: a Nádor utca esetében húsz jogsértettnek körülbelül 7,5 millió forintos nem vagyoni jóvátételt kérnek; köztük van Papp Lajos szívsebész professzor is, akit bántalmaztak a rendőrök. Az Erzsébet téri oszlatás kapcsán 136 bántalmazott és/vagy elhurcolt ember képviseletében az NJSZ közel százmilliós kártérítést kér a rendőrségtől. A Grespik László ügyvéd által képviselt mintegy kétszáz Kossuth téri jogsértett pedig összesen mintegy 60 millió forintos nem vagyoni kártérítést vár. Gaudi-Nagy Tamás bízik benne, hogy Pintér Sándor belügyminiszter ígéretének megfelelően hamarosan sikerül peren kívül megállapodniuk – mint ahogy a 2006 őszi bántalmazottak, jogtalanul fogva tartottak esetében a 2010-es kormányváltás után fölállított szakértői bizottsággal is eredményesen és hatékonyan együtt tudtak működni.
Ismeretes, a második Orbán-kormány hivatalba lépése után az állam több mint 380 millió forintot fizetett ki peren kívül a 2006. őszi rendőrterror áldozatainak. A parlament által fölállított albizottság jelentésben állapította meg a Gyurcsány-kormány és az akkori rendőri vezetés súlyos felelősségét, és idén ősszel kezdődött meg a rendőrtábornokok – köztük Bene László volt országos, illetve Gergényi Péter egykori budapesti főkapitány – katonai büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken a 2006. őszi események miatt.
 
Forrás: Magyar Nemzet, 2013. december 30., Pilhál Tamás