A 2. bécsi döntés egy igazi nemzeti ünnep: 80 éve szereztük vissza Észak-Erdélyt és Székelyföldet!

Emlékezzünk rá büszkén és a jövőbe vetett reménnyel, hogy ma volt 80 éve, hogy a 1940. augusztus 30-án - német és olasz döntőbíráskodás eredményeként - a második bécsi egyezményt aláírták, amely alapján az első világháborúban vétlen, de mégis egy terrordiktátummal halálra ítélt Magyar Királyság megcsonkított testéhez visszatérhetett a Partium és Erdély északi része, illetve a Székelyföld.

Hajtsunk fejet eleink magyar haza iránti elszántsága és hűsége előtt 80 évvel a harmadik revíziós eredmény után ! Az ő hősiességük és áldozatuk, minden szabadságharcunk hőseiével egy tőről fakad.

A 2. bécsi döntés napja, augusztus 30-a igazi ünnep, az egész nemzet ünnepe. Ideje, hogy ezt törvénybe is iktassuk végre.

A trianoni diktátum harmadik (Dél-Felvidék 1938, Kárpátalja 1939) önrendelkezési jogi és nemzetközi jogi szempontból is messzemenően indokolt revíziója folytán 43 104 km² elcsatolt területet juttatott vissza hazánknak, 2 millió 394 ezer fős lakossággal, akik közül közel 1,5 millió fő (53,6%) volt magyar és 46,4 % más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett többek között Nagyvárad, Nagykároly, Szatmárnémeti, Nagyszalonta, Máramarossziget, Zilah, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely városa. A magyar honvédség 1940. szeptember 5. és 13. között vonult be a román hadsereg által kiürített területre. Kitörő örömmel fogadták őket, román támadás csak egy helyen érte őket.

A sors érdekes fintora, hogy míg anyai nagymamám szülőfaluja, Szárazajta visszatért, addig anyai nagypapám szülőfaluja, Hosszúfalu sajnos nem. És ekkor nagyszüleim házasként Marosvásárhelyre költöztek, ahol nagyapám, Horváth Gaudi István megkezdte bírói szolgálatát, ami a magyar időkkel együtt négy évig tartott

Mivel beszédet most nem tartottam, ezért ezen ünnepi évforduló alkalmával közzéteszem a 2020. június 4-én, a Kossuth téren a trianoni diktátum 100. gyászévfordulóján, a V. Trianon meneten elmondott beszédemet, ahol szintén kiálltam a párizsi békediktátumok szétzúzása, illetve a magyar igazság és önrendelkezés érvényesítése mellett Erdély és Székelyföld tekintetében is.

Minden magyar számára erősen ajánlott a „Kelet felé” c. korabeli dokumentumfilm megtekintése, amely lelkesítően mutatja be azt a dicső időszakot, amikor alig több mint 20 évvel a magyarság végzetének szánt trianoni diktátumot követően a magyar államvezetés fegyverek nélkül szövetségeseivel karöltve képes volt a diktátum bilincseit igazságos és méltányos keretek között letörni. „A Trianonban méltatlanul széthasogatott Magyarország felett 22 évi küzdelem után kivillant a harmadik fénysugár.” -hangzik a partiumi és erdélyi országrészek visszatérésének szívet-lelket melengető történetét bemutató dokumentumfilm első mondata.

A „Kelet felé” c. dokumentumfilm két részben:

1.       rész: https://www.dailymotion.com/video/x5e5t26

2.       rész https://www.dailymotion.com/video/x5bm3cx

A román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1940. évi XXVI. törvénycikk preambulumában ezt olvashatjuk:

  „A magyar nemzet és a magyar törvényhozás az igazság győzedelmébe vetett hitében megerősödve mélységes áhítattal ad hálát Istennek, hogy immár az elszakított keletmagyarországi és erdélyi terület egy része is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza huszonkét évi szenvedéseik után a szerető anya gondosságával öleli keblére aggódva visszavárt, lélekben erős véreit és összes hűséges fiait.”

A visszacsatolási törvény 1. cikkelye pedig kimondta az alábbiakat:

"1. § A törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi a magyar királyi kormánynak a keleti és erdélyi országrészek visszaszerzésére irányult tevékenységét, amely végeredményben a német birodalmi kormány és az olasz királyi kormány döntőbíráskodásához vezetett. A törvényhozás hálával emlékezvén meg e baráti nemzetek kormányainak fáradozásairól, a német birodalmi kormány és az olasz királyi kormány külügyminisztereinek - Bécsben 1940. évi augusztus hó 30. napján hozott - döntését elfogadja és a döntőbírósági határozat értelmében Magyarországnak ítélt területet a Magyar Szent Koronához visszacsatolja és a magyar állam területével egyesíti. "

A nemzetegyesítés aztán folytatódott: negyedik lépésként 1941-ben Délvidék tért vissza. A második világháború vérzivatara után azonban sajnos megint ránk kényszerítették a rabbilincset 1947-ben.

De a nemzetegyesítés folyamata 73 év után is feltartóztathatatlan, a nemzet egy és oszthatatlan, és a magyarságot legyőzni nem lehet... Sem a visegrádi, sem bármilyen szövetségi együttműködés sem ment fel senkit a magyarság önrendelkezésének biztosítására vonatkozó kormányzati kötelezettsége alól !

A nemzeti összetartozás teljességéhez a 100 éve darabokra tört nemzetrészek összeillesztése is szükséges. A mára teljesen megbukott párizsi békerendszert már csak az tartja össze, hogy nem akarjuk igazából összetörni. Akarnunk kell minden szinten. A Kárpát-medence magyar vezetésű 1100 évének sikere áll szemben a trianoni diktátum óta eltelt 100 év elcsatolt területeket sújtó erőszakos, de eredménytelen beolvasztási kísérletekkel.

Ezért kell a jog által is támogatott magyar igazság és a Szent Korona eszme jegyében újra rendezni a Kárpát-medencei együttélést, hogy az itt élő népek egymást tisztelve, egyenjogúan, összefogva, de magyar vezetéssel szállhassanak szembe a globalizációs, nemzetfelszámolási törekvésekkel.

A partiumi, bánáti és erdélyi magyarság, illetve a székelység önrendelkezése ma is megkerülhetetlen és miután a tőlük (és az összes elszakított magyar területen élő nemzettársainktól) ezt az alapvető, megmaradáshoz elengedhetetlen közösségi jogot máig megtagadják és még a magyarság sorsának rendezésére alkalmatlan kisebbségi jogok teljességét sem biztosítják számukra, folytatva a beolvasztás szisztematikus politikáját. Ezért joggal merül fel az igény a 80 éve sikeresen alkalmazott revíziós módszer akár részbeni alkalmazására, különös tekintettel arra, hogy Kalotaszeg, az Érmellék, Székelyföld magyarsága, Erdély, Partium és a Kárpát-medence több más magyar bástyája még mindig tartja magát...

Képviselői időszakom négy éve (2010-2014) idején az Országgyűlésben és az Európa Tanácsban folyamatosan kiálltam az elcsatolt magyarság önrendelkezése mellett, majd azóta nemzeti jogvédőként is évek óta szorgalmazom az önrendelkezést az erdélyi (és persze az összes elcsatolt) magyarok számára. Valódi áttörést ne várjunk se az Európai Uniótól, se a románoktól, bár fontos és támogatandó a nemzeti etnikai régiókkal kapcsolatos európai polgári kezdeményezés (irdala.hu).

Ma a Nemzet Zászlójának menete végén a Hősök terén sokezren emlékeztünk meg e csodás revíziós eseményről, Szakály Sándor történész méltó beszédet mondott.

Budapest, 2020. augusztus 30.

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője