Autonómiára szükség van! - megalakult a KMKF munkacsoportja
A KMKF a határon kívüli magyarság önkormányzatiságának a megvalósulását szorgalmazza. A munkacsoport a tömbökben élő magyar közösségek önkormányzatiságának előmozdítását kívánja szolgálni. A KMKF tagjai szerint a határon túli magyar nemzetrészek mindegyikénél vannak olyan területek, amelyeken a magyarság kompakt módon, domináns helyi többséget alkotva él, s ezeken a területeken többnyire él az a politikai és társadalmi mozgalom, amelynek célja, hogy a közösségek autonómiát nyerve intézhessék saját ügyeiket.
A tegnap alakult munkacsoport feladata annak felmérése, hogy az egyes magyar közösségek hogyan tudják egymás ilyen irányú tevékenységét segíteni, kikre számíthatnak szövetségesként, illetve hogyan tudják még jobban a helyi közösségek érdekeit szolgálni a megvalósuló önkormányzatiság által. Csütörtökön tartotta alakuló ülését Budapesten, az Országgyűlésben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának új testülete, a regionális önkormányzati munkacsoport. Az értekezleten a fideszes Kőszegi Zoltán és az MSZP-s Harangozó Gábor elnökölt. A résztvevők megvitatták az autonómiamodelleket, valamint Magyarország és a nemzetrészek szerepét az autonómiák elérésében. Szó esett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1832-es számú határozatáról is.
„Mérföldkőhöz érkeztünk a KMKF munkájában; egy új dimenzióba léptünk, amelyben fő célkitűzésként az autonómiatörekvések sikerre vitelét fogalmaztuk meg” – mondta a tanácskozást követően Kőszegi Zoltán. A társelnök kiemelte: az értekezlet résztvevői egyetértettek: szükség van arra, hogy a nemzetközi diplomáciában, a nemzetközi együttműködésben az autonómia ügyének sikerre vitelében mindenki összefogjon. Kőszegi elmondta: noha a szabályzat csak évi egyszeri ülésezést ír elő, a résztvevők egyetértettek abban, hogy ilyen jellegű találkozókra gyakrabban van szükség, hiszen fel kell gyorsítani a munkát. Meglátása szerint az állampolgársági törvény elfogadását követően a legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés az autonómiák megvalósítása kell hogy legyen a Magyar Országgyűlés minden pártja, a magyar kormány és a KMKF munkacsoportja számára is.
„Az autonómia kérdése azon kevés ügyek közé tartozik, amelyek esetében nemcsak a magyarországi pártok között van egyetértés, de a magyar nemzethez tartozó minden párt és szervezet között is. A határon túli magyarság megmaradásának, szülőföldön való boldogulásának leghatékonyabb eszköze az autonómiatörekvések elősegítése, az autonómiák megteremtése” – emelte kiHarangozó Gábor. Elmondta: az ülés résztvevői megállapodtak egy stratégia létrehozásában, amelynek a megvalósulása a határon túli térségek autonómiáinak létrehozását eredményezi. „Úgy látom, az autonómiatörekvések elősegítése érdekében érdemes lenne a fejlesztési forrásainkat összehangolni, hogy legyen egy hosszú távú, mindenki által képviselhető és végigvihető gazdaságfejlesztési program és intézményfejlesztési intézkedési terv, amely előkészítheti a majdani autonómiák megteremtését” – tette hozzá a szocialista társelnök.
Fremond Árpád, a VMSZ képviselője elmondta: örül, hogy ismét komolyan foglalkozik a KMKF az autonómiák kérdésével, és annak, hogy nagyobb lendületet vettek ezek a törekvések. „A vajdasági magyarság számára az autonómia nem cél, hanem eszköz”– emelte ki a politikus, aki emlékeztetett: 2009-ben Szerbiában megteremtődött a személyi elvű kulturális autonómia alkotmányos kerete. „Jelenleg a Magyar Nemzeti Tanács az állami alapítású intézmények alapítói és társalapítói jogait veszi át. Ez rendkívüli eredmény” – tette hozzá. Figyelmeztetett: az autonómia mindig egy ország belügye, éppen ezért fontos az adott ország többségi nemzetét is az ügy mellé állítani az önrendelkezés elérése érdekében.
László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke kiemelte: a Délvidéken létező Magyar Nemzeti Tanács kiindulási alapot jelenthet az autonómia elérése irányába. „A nemzeti tanácsokról szóló törvény azonban nem jó, nem elegendő, nem szavatolja a teljes körű személyi autonómiát, ezért a szerb kormányfőnek a napokban négy délvidéki magyar, egy szlovák és egy horvát párt levelet küldött, amelyben megfogalmazta a nemzeti tanácsokat érintő törvény megváltoztatására vonatkozó követeléseit” – emelte ki a politikus, aki szerint a különböző emberi és kisebbségi jogi kihágások esetében is biztosítani kell az MNT fellépési jogát. Az MRM szerint a jövőben teljes választói névjegyzék alapján kell összeállnia a nemzeti tanácsokat, s fontosnak tartja köztársasági és tartományi szinten is szavatolni a kisebbségi parlamenti képviselet rendszerét.
(A szerkesztő megjegyzése: László Bálint arra is rámutatott, hogy a magyar kormány kapkodó külpolitikát folytat a határon túlon, és kizárólag a VMSZ álláspontjára hagyatkozik minden ügyben. Igy fordulhatott elő az is, hogy - hiába az év elején MRM által megfogalmazott követeléseknek - nem szabott feltételeket Szerbia EU-csatlakozása előtt, mivel pl. Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője az év elején úgy nyilatkozott, hogy ,,ebben a szakaszban nem lehet rendezni a kisebbségi kérdéseket". Ugyanakkor, éppen a VMSZ rohant a magyar kormányhoz rimánkodni, amikor a Vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényt megszavazta a Szerb Népképviselőház, amelybe bekerült a délvidéki magyarság kollektív megbéllyegzése. Ez az az arcátlan kettősség, amelyet meg kell szüntetni a jövőben. Sajnos, az MRM-nek ebben a kérdésben is igaza volt, és nem hallgatták meg a döntéshozók.)
Gaudi-Nagy Tamás szerint az ET 1832-es határozata történelmi fordulópontot jelent a magyar önrendelkezési küzdelmek szempontjából, hiszen egyértelmű normaként fogalmazza meg: az autonóm régiók létrehozása a konfliktusok megoldásának és a nemzeti közösségek túlélésének eszköze.
Mihájlovits Klára - Magyar Szó
