Autonómia albizottság jött létre az elcsatolt magyarok önrendelkezéséért az Országgyűlésben
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt azt mondta: Székelyföld autonómiája Magyarország hathatós támogatása nélkül nem valósítható meg. Kifejtette: ebben Magyarország szerepe nem a nyomásgyakorlás, két uniós tagállamnak egy ilyen kérdést együttműködés tárgyának kell tekintenie. Meggyőződése, hogy a magyar kormány támogatja törekvésüket, és minden lépésüknél ebből indulnak ki - fűzte hozzá, kiemelve: úgy érzik, Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik ezt a kérdést felvállalja.
Izsák Balázs leszögezte, Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását, sőt Romániának érdeke is lehet.
Az SZNT elnöke kitért arra is, hogy az autonómia iránt elkötelezett önkormányzatokat szeretnének Székelyföldön. Egyúttal jelezte, az önkormányzatok meggyőzésében, tájékoztatásában nekik is van felelősségük. Meg kell értetni a székely falvak, városok vezetőivel és közösségükkel, hogy a felelősségük a közvilágításnál nem áll meg - fogalmazott Izsák Balázs, aki az anyanyelv, a kultúra megőrzésében, a közösség megtartásában való felelősségüket is hangsúlyozta.
Reményének adott hangot, hogy az önkormányzati választások után olyan testületek alakulnak, amelyek ebben hajlandóak szerepet vállalni.
Szólt arról is, hogy az SZNT-nek nemzetközi fórumokon is meg kell jeleníteni az érdekeit, önálló székely diplomáciát kell felépíteni; az anyaország segítségére ebben is számítanak.
A SZNT megalakulása óta eltelt időszak fontos eredményének nevezte, hogy a politikai közbeszédbe beemelték Székelyföldet, és autonómiáját, mint közösségi célt. Még ha elutasító módon is, de beszélnek róla Romániában - mutatott rá.
Hangsúlyozta: a tanács nem politikai párt, de ez "nem jelent politikán kívüliséget".
Potápi Árpád, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a székely autonómia kérdése nem csak a székelyeken múlik, az egyik színtér Székelyföld, és további színtér Bukarest, Budapest, valamint Európa, és az Európai Unió. Ugyanakkor, ha az SZNT továbbra is ilyen hatékonyan képviseli ezt az ügyet, akkor az autonómia kérdése a továbbiakban nem kerülhető meg - értékelte, hozzátéve: számukra az egyetlen elfogadható eredmény a területi autonómia.
Csóti György (Fidesz) szerint ez az egész nemzet ügye, nem csak az anyaországé. Együtt kell harcolni a különböző autonómiaformákért, "csak az egységes fellépésnek van esélye Európában" - jelentette ki.
A szintén fideszes Hoppál Péter reményt látott arra, hogy az autonómia 5-8 éven belül megvalósulhat.
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke azt mondta, egy kérdés van, tudnak-e közös hangon szólni, felsorakozik-e zászlajuk mögé az egész nemzet vagy sem. Reményének adott hangot, hogy ez a kérdés nem lesz a politika játszótere a választási időszakban.
Kalmár Ferenc (KDNP) kiemelte, hogy az SZNT a politikai küzdőtér fölé emelkedett, ezt a modellt kellene követni más külhoni területeken, és a szórványban is. Az autonómia megvalósulására 10-20 éven belül mindenképpen lát esélyt - mondta -, jó felvetésnek tartva, hogy a román külügyi bizottsággal közösen tanácskozzanak erről a kérdésről.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki vendégként volt jelen a bizottság ülésén, úgy vélte: akár 1-2 éven belül dűlőre lehet vinni az autonómia ügyét. A magyar diplomáciának határozott stratégiával, nemzetközi fórumokon és Romániával folytatott kétoldalú tárgyalásokon "ki kell kényszerítenie ezt az autonómiaformát". Döntő jelentőségűnek nevezte azt, hogy politikai egység jöjjön létre a Székely Nemzeti Tanács autonómia statútumának megvalósítása érdekében, és a kormány minden lehetséges eszközzel támogassa a székelyek szívós önrendelkezési küzdelmét. Kiváló alapot jelent a tavaly az Európa Tanács közgyűlése által, Gaudi-Nagy és Kalmár Ferenc módosító javaslatának eredményeként, a tagállamokban élő nemzeti közösségek számára biztosítandó területi autonómiát szorgalmazó 1832/2011-es számú határozat. Frakciótársa, Szávay István azt hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést nem tekintik pártügynek, és örömét fejezte ki, hogy az autonómiatörekvések támogatását illetően "nagyjából" egyetértés van a parlamenti pártok között. Kifogásolta ugyanakkor, hogy nem látják a konkrét tettekben megnyilvánuló cselekvést a kormány, illetve a kormánypártok részéről. Szávay példaként hozta fel, hogy a kormánypárti képviselők hétfőn nem támogatták azon módosító javaslatát, mely a nemzeti örökségről szóló országgyűlési határozatba beemelte volna a kulturális autonómia fontosságát.
A Nemzeti Összetartozás Bizottsága ülése során megalakította az Autonómia albizottságot, mely Szili Katalin elnökletével, nyolc fővel (négy ellenzéki és négy kormánypárti) kezdi meg a jövőben a munkáját. Feladata a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési küzdelmeinek előmozdítása, a különböző autonómia modellek gyakorlati megvalósulásának szakmai előkészítése, a téma szakértőinek és a munkában részt vállaló képviselők segítségével. Szili Katalin jelezte, hogy az albizottság lényegében a Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc országgyűlési képviselők, magyar Európa Tanács-i delegáció tagjai által tavaly kezdeményezett, székely önrendelkezési igények elkötelezett képviselőket, szakértőket, minisztériumi tisztviselőket tömörítő Székelyföld Munkacsoport munkájának országgyűlési keretek között történő folytatása. Gaudi jelezte, külsős tagként, mint a székely autonómia törekvések lelkes támogatója, maga is rendszeresen részt kíván venni az albizottság munkájában.
mti nyomán
