Az új büntető törvénykönyvről vitáztak a Parlamentben

Budapest, 2012. június 6., szerda (MTI) - Az új büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló törvényjavaslathoz benyújtott több mint 200 képviselői módosító indítvány közül a bizottságok több kormánypárti és ellenzéki javaslatot támogattak, így például azt, amely szigorúbban büntetné, ha egyes bűncselekményeket idősek vagy fogyatékosok ellen követnek el, valamint azt is, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába bevenné a Szent Koronát.

A bizottságokban támogatták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba javaslatát, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába Magyarország himnusza, zászlaja és címere mellé, beemeli a Szent Koronát is. Eszerint, aki nagy nyilvánosság előtt ezeket a jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem támogatták viszont a jobbikos Korondi Miklós ezzel kapcsolatos előterjesztését, amely a címer elemeire, "a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezőre", az "arany koronás, hármas halomra" és a "kettős keresztre" is kiterjesztette volna ezt a védelmet.
A fideszes Mengyi Roland és Rogán Antal több javaslatát is támogatták a bizottságok, illetve az új Btk.-t előterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is. A módosítók szerint nagyobb büntetésre számíthat az, aki emberölést, könnyű és súlyos testi sértést, rablást, sikkasztást és csalást olyan személlyel szemben követ el, aki a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes. Mengyi Roland önálló módosítója is többséget kapott, ez két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné az "élő fa" ellopását.
   
Többséget kapott Gaudi-Nagy Tamás, Gyüre Csaba és Staudt Gábor egy másik módosítója is, amely a pénzbüntetés napi tételének felső határát 250 ezer forintról 500 ezer forintra emelné.
A jobbikos javaslatok közül támogatták még Kiss Sándor és Gyenes Géza módosítóját, amely a választás rendje elleni bűncselekményeket egészítené ki azzal, hogy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki választás, népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során az ajánlásért, a szavazatáért anyagi juttatást kér vagy fogad el.

Az ellenzéki javaslatok közül többséget kapott az LMP-s Szabó Tímea és Dorosz Dávid módosítója, amely szerint a zaklatás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. A kitiltás azt jelenti, hogy a kitiltott személy nem tartózkodhat a bíróság által meghatározott településen, vagy az ország meghatározott részén. A két LMP-s politikus módosítói közül támogatták azt is, amely a gyermekpornográfia tényállását egészítené ki. Eszerint két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló 18 éven aluli fiatalról készít pornográf felvételt, vagy a bűncselekményt a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el. Azonos tartalmú, az együtt élők közötti lelki bántalmazásról szóló tényállás törléséről szóló javaslatot nyújtott be a fideszes Varga István, a KDNP-s Salamon László és az MSZP-s Bárándy Gergely. A módosító az alkotmányügyi bizottságban és a emberi jogi bizottságban többséget kapott, miközben sem az előterjesztő, sem az ifjúsági bizottság többsége nem támogatta.

Bárándy Gergely (MSZP) felszólalásában azt mondta: az alkotmányügyi bizottság ülésén a kormány képviselője összesen két szocialista módosító indítványt támogatott. Az egyik szó szerint megegyezik egy fideszessel, a másik pedig egy részletkérdést érint. "Ez azért soványka gesztus", s így szertefoszlott az esélye annak, hogy egy hosszú távon hatályba maradó, konszenzusos kódex szülessen - vélekedett. Szerinte az új kódex így a Fidesz büntető törvénykönyve lesz. Válaszában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt mondta, fenntartja az ígéretét, hogy minden egyes módosító javaslatot alaposan, érdemben megfontolnak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem az MSZP-nek készítenek Btk-t, hanem az országnak. Bárándy Gergely frakciótársa, Ipkovich György egyebek mellett - a büntethetőségi korhatár tervezett leszállítása ügyében - arról beszélt, hogy nem szabad a büntetőeljárásokat bevinni az általános iskolákba. Kiemelte emellett azt a módosító indítványt - amelyet a Fidesz is támogat -, hogy mellékbüntetésként egy település meghatározott részéről is kitiltható legyen az, aki elkövet bizonyos bűncselekményt. Példaként említette a zsebtolvajlást. Hozzátette: új szankciótípusként vezetné be az állattartástól való eltiltást. Ezt azzal indokolta, hogy a jogrendszer egyre komolyabban kezeli az állatokat. Megjegyezte: érdemes lenne a rendelkezések továbbfejlesztésén is gondolkodni.

A Jobbik azt javasolta, hogy a közügyektől eltiltottaknak egy évig ne legyen megállapítható szociális vagy jóléti juttatás - mondta Vágó Sebestyén, a párt országgyűlési képviselője. Megítélése szerint ennek visszatartó ereje lenne. Frakciótársa, Gyüre Csaba - a szocialista képviselők felszólalására reagálva - kiállt a büntethetőségi korhatár leszállítása mellett. Gyüre Csaba a 14 év alatti bűnelkövetőket is büntetné, ha visszaesőkről, erőszakos bűncselekmények elkövetőiről van szó. Az ugyancsak jobbikos Magyar Zoltán élesen bírálta azt a módosítást, amely büntetné az Európai Uniós jogszabály nyilvános kritikáját. Répássy Róbert erre úgy reagált: a pontos megfogalmazás nem a kritizálást tiltja, hanem az általános engedetlenségre uszítást, ami a bírói gyakorlat szerint erőszakos cselekményt takar. Hozzátette: a kormány "elgondolkodik" azon, hogy szükség van-e erre a tényállásra, de nem a Jobbik kritikája miatt, hanem mert a tényállás "nem túl életszerű".

Bana Tibor (Jobbik) a pedofil bűncselekményt elkövetők kasztrálása mellett emelt szót. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás azt hangoztatta, hogy közérdekű munkára előirányzott 13 nap kevés, ennek minimuma 10 nap legyen, maximumát pedig egy évre emelné, hogy valóban visszatartó erejű legyen.  A jobbikos Staudt Gábor arról beszélt, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények bizonyos formáira gumijogszabályt teremtenek.
   
A fideszes Szalay Péter ugyancsak a büntethetőségi korhatár ügyében úgy fogalmazott: a bűnözés bement az iskolákba, az eddigi büntetőjog pedig nem volt alkalmas ennek a tendenciának a megakadályozására. Álláspontja szerint egy 12 éves gyermek bűnelkövetése nemcsak hogy a szülők tudomásvételével, hanem egyenesen a biztatásukkal történik meg. A büntethetőség korhatárának 12 éves korra leszállítása abszolút indokolt, ahogyan az is, hogy megvizsgálják, hogyan működik a "családi bűnszövetkezet", vagyis hogy a szülők mit követtek el - mondta.

Korondi Miklós azt mondta, hogy indokolt a vasút és kötöttpályás közlekedést megkülönböztetni. Szeretnék elejét venni a különböző fém- és színesfém lopásoknak - indokolta módosító javaslatát. Lehetővé válna a bűncselekmények eltérő elbírálása - jelezte, hozzátéve: a büntetési tételek emelését is indokoltnak tartaná.

MTI nyomán