Az egyes büntetőtörvények módosításáról
2011. október 19-én tárgyalta az Országgyűlés a Kormány által beterjesztett, Az egyes büntetőtörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Figyelemmel arra, hogy a Jobbik alapvetően a rend pártjaként határozza meg magát, így üdvözöl minden olyan törvényjavaslatot, amely a rendteremtést elősegíti. Ennek a szellemében hangzott el Gaudi-Nagy Tamás két hosszabb felszólalása a javaslattal kapcsolatban.
A nemzeti radikális képviselő az első hozzászólásában elmondta, hogy a Jobbik büntetőpolitikai elképzeléseivel sok tekintetben találkozik ez a javaslat, de mivel nagy hangsúlyt fektetnek az emberi jogok és a garanciális jogelvek érvényesítésére, és a javaslat tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a jogállami garanciális elveket sértik, ezért a javaslat ezen rendelkezéseit a pártja nem tudja támogatni.
Gaudi-Nagy a felszólalásában kifogást emelt a jelenleg hatályos Btk., valamint a büntetés végrehajtás rendjét szabályozó 1979. évi XI. törvényerejű rendelet ellen. Véleménye szerint mind két területnek új kodifikációra lenne szüksége, de ennek ellenére helyesnek tartja a beterjesztett törvényjavaslat változásait.
A büntetés végrehajtásban megjelenő változások közül kiemelte annak az elavult szabályozásnak a változását, amely az előzetes letartóztatás során alkalmazott különleges biztonságot nyújtó zárka elrendelése ellen megadja a jogorvoslati lehetőséget. A képviselő szerint így csökkeni fognak az ezzel a jogintézménnyel kapcsolatos visszaélések, amelyek a Hunnia ügy kapcsán is előfordultak.
Gaudi-Nagy üdvözlendőnek tartotta azt a rendelkezést, amelyben visszaköszön a Jobbik programjában lefektetett önfenntartó börtönök létrehozásának programpontja, amely kimondja, hogy minden elítéltnek dolgoznia kell. Hozzátette, hogy minden elítélt legalább a saját fogva tartásának a költségeit termelje ki. Ezen munkavégzési lehetőséget a Jobbik a mezőgazdaságban és a bányászatban tudja elképzelni. A másik igen pozitív előjelű változást a büntetés végrehajtás során az elítéltnek az enyhébb végrehajtási fokozatba kerülésének a szigorítása jelenti, ugyanis a hatályos jogszabályok az elítélttől csupán jó magaviselet tanúsítását követelték meg ahhoz, hogy számára kedvező, enyhébb végrehajtási fokozatba kerüljön. Jelen törvényjavaslat olyan formában kíván ezen változtatni, hogy az elítéltnek a jó magaviseletén túl a társadalomba való visszailleszkedése iránti törekvését is megköveteli. Ehhez kapcsolódón a képviselő még jelezte, hogy a Jobbik nem ért egyet a javaslat azon részével, amely lehetővé tenné, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltnek lehetősége legyen enyhébb végrehajtási fokozatba átkerülnie.
A nemzeti jogvédő kitért még a Btk. Különös részét érintő egyes változásokra is. Kiemelte, hogy a vesztegetés bűncselekményének, illetve az áru hamis megjelölése és a rossz minőségű termék forgalomba hozatalával kapcsolatos bűncselekmények büntetőtételének szigorítását helyesnek és indokoltnak tartja, viszont a számvitel rendjével kapcsolatos bűncselekmények szankcióinak szigorítását indokolatlannak tartotta.
A második felszólalásában Gaudi-Nagy Tamás a törvényjavaslat büntető eljárással kapcsolatos változásait elemezte. A javaslat azon rendelkezését, amely lehetővé tenné, hogy a feljelentő által tett feljelentés elleni elutasítás ellen a feljelentő panaszt tehessen helyeselte, azzal viszont nem értett egyet, hogy feljelentése alapján indított büntetőeljárás megszüntetése ellen kizárólag az élhessen panasszal, akire nézve közvetlen rendelkezést tartalmaz ezen határozat.
A képviselő felszólalásában kifogásolta az eljárási szabályok változására vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyek véleménye szerint szöges ellentétben állnak az Európai Emberi jogi Egyezménnyel. A törvényjavaslat ugyanis lehetővé tenné, hogy az eljárás során tanúként meghallgatott személytől az ügyász kezdeményezésére meghatározott esetekben távol lehessen tartani a jogi segítőjét, ezzel teret engedve a nyomozó hatóságok által számos esetben alkalmazott eljárási jogsértéseknek, pszichikai presszionálásnak. A jobbikos honatya ezen állítását a Hunnia mozgalom ellen folytatott eljárásban történt jogsértésekkel támasztotta alá. Ezen rendelkezések Gaudi-Nagy Tamás szerint egyik oldalon a védekezéshez fűződő jog tekintetében, másik oldalon a védőhöz, jogi képviselőhöz való jog tekintetében állnak ellentétben a már említett Európai Emberi jogi Egyezmény 6. cikkelyében foglaltakkal, ami elfogadhatatlan.
