Az egyik nagyágyú - portré Gaudi-Nagy Tamásról

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ismert jogvédő a XV. kerültben indul. Nem titkolja, hogy ’88 és 92 között fideszes volt (két hónappal az alapítást követően lépett be gimnazistaként az anti-KISZ-ként indult szervezetbe), de az első választás után a párt liberális politizálásához már nem asszisztált. Az idén 39 éves ügyvéd pár évet az MDF-ben is lehúzott, de mindig a konzervatív-nemzeti gondolat állt legközelebb a szívéhez, rendszeres látogatója volt a MIÉP-gyűléseknek, nemzeti megmozdulásoknak.

A háromgyermekes Gaudi-Nagy Tamás otthonról hozza a hazaszeretetet: Trianon miatt Brassó megyéből 1920-ban áttelepülésre kényszerült hétfalusi csángó nagyapja bíró volt, a visszacsatolást követően Erdélyben is ítélkezett. „Szabó Dezsőn nevelkedett. Tőle tanultam, hogy a magyar nemzetnek különleges küldetése a szabadság és az igazságosság eszméinek megtestesítése és hogy minden magyar felelős minden magyarért.”

Az egyetem alatt főleg Pokol Béla munkássága volt rá nagy hatással. A Horn-érában néhány társával létrehozták az elsősorban Kárpát-medencében elcsatolt sorban élő fiatalokat segítő Magyar Csodaszarvas Alapítvány, majd Egyesületet. 1999 őszén volt egy röpke kitérője az államigazgatásba; Hende Csaba kérésére az Igazságügyi Minisztériumban volt tikárság-vezető, bábáskodott az államalapítási emléktörvény létrejötténél, ám a 3 hónapos próbaidő leteltével eltávozott. 2002 óta fokozatosan vált ismertté ügyvédként és jogvédőként a neve, többek között a Lelkiismeret 88 Csoport vezetője, Kocsis Imre, vagy Budaházy György védelme miatt. 2003-ban az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló népszavazás során szakértőként vett részt az ellenző oldal kampányában. „Látható volt, hogy a csatlakozás egyoldalú és kizsákmányoló feltételekkel történik.” „Jogvédőként évek óta csak tűzoltó tevékenységet végzünk, de az elmúlt években jelentős sikereket értünk el a jog újraszabása, a fogalmak újraértelmezése terén is. Precedenspereink gyökeresen átalakították a joggyakorlatot: ma már egyértelmű, hogy a tüntetés helyszínéről elhurcolt tüntető felmentése esetén jelentős kártérítés jár. A nagy kihívást 2006 ősze hozta el, amikor koncepciós perek tucatjaiban értük el ártatlanok felmentését a tüntetéseket követő megtorlások időszakában. Sokukat jogerős ítéletekkel és egyezségekkel jóvátételhez is juttattunk, azonban még sok perünk zajlik. A felelősök azonban még mindig szabadlábon és tipikusan a rendőrség kötelékében vannak.”

Magyarország Gaudi-Nagy szerint ma nem jogállam, a szocialista-liberális hatalomgyakorlók a jogot és rendvédelmet évek óta a másként gondolkodók, és a nemzeti gondolkodásúak megzabolázására használják föl. Ugyanígy kezdődik a Jobbik Jogállam és szabadságjogok fejezete, melyet a jogász írt. Gaudi-Nagy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat kezdeményezőjeként és ügyvezetőjeként kollégáival 2004-től nemcsak a liberálisok által használt az emberi jogok kifejezést értelmezte át, de a nemzeti mozgalmároknak nyújtott aktív jogi védelemmel hozzájárultak a radikális ellenállási mozgalom megerősödéséhez. A Magyar Gárda jogi képviselője volt a feloszlatási perben, most készül Strasbourga vinni az ügyet. Tevékenységükkel kiszabadítottak a karanténból szélsőségesnek címkézett ügyeket és személyeket (Az NJA elnöke, Zétényi Zsolt képviseli például Képíró Sándor csendőr századost, aki ellen háborús bűnösség vádjával nyomoz az ügyészség az újvidéki vérengzés ügyében). Gaudi-Nagy persze visszautasítja a szélsőséges kifejezést.

„Magyarországon az elmúlt években több ezer ember alapvető jogai sérültek tüntetések, bírósági eljárások, önkényes fogvatartás miatt. A nemzeti érzelműek számára az emberi jogok kifejezés 2006 előtt idegenül csengett, csak mások mássághoz való jogát jelentette. 2006 őszétől gyökeresen új tartalmat kapott a kifejezés.” Tagja volt a 2006 őszi rendőri erőszakot kivizsgáló és leleplező – Morvai Krisztina által vezetett - Civil Jogász Bizottságnak.

Gaudi-Nagynak vannak ízlésbeli korlátai a radikális szcéna egyes szereplőinek megfogalmazásai miatt, de szerinte nem címkézni kellene, hanem szociálpszichológiai szempontból elemezni az elnyomásnak és alávetettségnek azokat a formáit, amelyek az embereket túl hevessé vagy agresszívvé  teszik. A cigányokat a nemzet részének tekinti. „Aki a Szent Korona területén él, azt nem lehet bőrszíne miatt kirekeszteni.”

Ugyanakkor a képviselőjelöltté való felkérését megindokló közleményben így fogalmaz. „Olyan csoportok ejtették foglyul az országot, amelyek szervezetten és üzletszerűen fosztogatják a nemzet vagyonát, szisztematikusan törekednek a nemzet életfeltételeinek aláásására és az állami intézményeket, a jogi eszközöket e cél érdekében folyamatosan visszaélésszerűen használják.” Itt az elvtelen, nemzetellenes érdekcsoportokra és nem nemzetiségekre gondoltam, oszlatja el a kétkedő felvetést.

Gaudi-Nagy a parlamentbe kerülve elsőként a 2002 óta folyamatosan tapasztalt szabadságjogokat sértő rendőri akciók, de különösen a 2006 őszi rendőri brutalitás szakszerű kivizsgálását tekinti feladatának. Célja többek között, hogy a felelősök ne kerülhessék el jogos büntetésüket, illetve eltávolítsák őket a testületekből, az áldozatok kapjanak jóvátételt, és szüntessék meg a még folyamatban levő koncepciós eljárásokat.„Egyablakos” kártérítési rendszert vezetne be a rendvédelmi és közigazgatási szervek jogsértéseinek áldozatai számára. A pártba nem lép be, megmarad jogvédőnek is, aki "a fronton harcol."

Magyar Narancs, 2010. feburár 4.