Büntető törvények módosítására irányuló törvényjavaslat általános vitája (2010.11.23.)

Országgyűlési tudósítás - Jobbikos módosító javaslatok súlyosítás érdekében, az előzetes letartóztatás reformja még várat magára

Az Országgyűlés november 23-i ülésnapján került napirendre az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1673).

A törvényjavaslat alapvetően jogtechnikai jellegű és egyúttal helyeselhető jogpolitikai pontosításokat tartalmaz, azonban egyes területeken nem elég elrettentő erejű büntetéseket tartalmaz, illetve az előzetes letartóztatással kapcsolatos, bírák, ügyészek, ügyvédi kamarai vezetők, büntetés-végrehajtási vezetők, jogvédők által is kritizált és tarthatatlan és szabályok módosítására nem került ezúttal sor.

Az általános vitában a Jobbik három képviselője is aktívan részt vett, Staudt Gábor, Apáti István és Gaudi-Nagy Tamás.

Gaudi-Nagy Tamás vitában tett felszólalásai:

A vita teljes videóanyaga ide kattintva érhető el.

A képviselők közösen jegyzett javaslatokat nyújtottak be az életfogytig tartó szabadságvesztés tényleges alkalmazására vonatkozó szabályok módosítása érdekében, ezzel lehetővé téve, hogy ne csak 20 éves kortól, hanem 18 éves kortól alkalmazható legyen ez a legszigorúbb büntetés. Emellett további négy módosítással érintett büntető törvénykönyvi négy bűncselekmény  büntetési tételét kívánják módosítani. Módosító javaslataikkal többek között a rongálás, zaklatás és fogolyszökés esetében látnának indokoltnak súlyosabb büntetések kilátásba helyezését. (A javaslatok itt olvashatók: 1673/19, 1673/20, 1673/21, 1673/22, 1673/23.)

A kibontakozó vita alkalmat adott az egyes pártok politikai elképzelésének ütköztetésére is. Az MSZP szokás szerint az elmúlt évek „eredményeit” védte a mostani jogalkotással szemben, a kormánytöbbségi képviselők a javaslat feltétlen helyességét hangsúlyozták, az LMP a szigorú rendelkezéseket kifogásolta, a Jobbik viszont erőteljesebb és még hatékonyabb büntetőjogi eszközöket követelt a még mindig tomboló közbiztonsági válsághelyzet megszüntetése érdekében.

Staudt Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyészi titkos információgyűjtés szabályai most már a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése bűncselekmény körében is alkalmazni rendelnék. Erre elfogadható magyarázatot Répássy Róbert államtitkár sem adott, ezért megígérte, hogy amennyiben az indokoláson túl további indokát nem látják, úgy kiveszik a törvényjavaslatból.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában a törvényjavaslat kétségkívül létező erényei mellett (alkotmánybírósági határozatokhoz való igazítás, tanúk adatainak fokozottabb védelme, fogolyszökés, lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet szabályainak megszegése esetén megszegését bűncselekménnyé alakító javaslat) arra mutatott rá, hogy az előzetes letartóztatás intézményét egyáltalán nem érinti a büntetőeljárási törvényt módosító része a javaslatnak.

Felszólalásában utalt arra is, hogy amennyiben a kormány komolyan gondolja az új Büntető törvénykönyv jövő évi kidolgozását és parlament elé juttatását, úgy mindenképpen szükséges, hogy bevonja az érintett szakmai szervezeteket: bírói szervezeteket, ügyészi szervezeteket, ügyvédi kamarákat, jogvédő szervezeteket és minden olyan testületet, akik a szakma véleményét meg tudják fogalmazni hitelesen egy ilyen átfogó szabályozás érdekében.

Egyúttal utalt arra is, hogy a büntetés-végrehajtási reformok átfogó szabályozása is szükségeltetik, hiszen egy 31 éve elfogadott törvényerejű rendelet szabályozza a büntetés-végrehajtás szabályait, amelyek fölött már rég eljárt az idő.

Számos módosításon ugyan átesett, de szükséges volna a kornak és az emberi méltóságnak megfelelő, jogállami alapelveket és követelményeket kielégítő szabályozást elfogadni, többek között ezen szabályozás miatt akadozik az előzetesben levők csomagfogadása, a hozzátartozókkal való kapcsolattartása. Ezért lehetséges az, hogy keverednek az előzetesben levők az elítéltekkel, amely megengedhetetlen a nemzetközi előírások szerint, illetve az előzetesben tartott személy védekezéshez való joga jelentősen csorbul, mivel többek között laptopot nem használhat, és így a büntető iratainak tanulmányozása csorbákat szenved. Mindezek átfogó és mielőbbi ésszerű szabályozása a szakma bevonásával mielőbb szükséges.

Felidézte az Alkotmányügyi Bizottság Jogszabályok Végrehajtását Ellenőrző Albizottságának múlt hét pénteken a Kozma utcában tartott ülését, ahol a szakma képviselői (bírók, ügyészek, jogvédők, ügyvédek, ombudsman és büntetés végrehajtás vezető) és ellenzéki képviselők egyöntetűen  egyetértettek abban, hogy mind az elrendelés, mind pedig a végrehajtás tekintetében súlyos anomáliák jellemzik az előzetes letartóztatás intézményét, amely az elítélés nélküli fogva tartás lehetőségét biztosítja. Nem közismert, hogy a 16 000 bv. intézetben fogva tartott személyek 30 %-a előzetesben ül, akik helyzete még jellemzően hátrányosabb, mint az emberölés miatt fegyházbüntetésre ítélt elítéltek sorsa. Nemzetközi jogi kötelezettségeinknek is ez felel meg, illetve a folyamatosan tapasztalható anomáliák is szükségessé teszik a jogszabályi változtatást. Ennek szükségességét Répássy Róbert igazságügyi államtitkár sem vitatta  az említett Kozma utcai kihelyezett ülésen.

Gaudi-Nagy Tamás felidézte, hogy Csák Balázs fővárosi bíró a kihelyezett ülésen határozottan úgy fogalmazott, hogy értelmes és hatékony jogalkalmazásra az előzetes terén jelenleg nincs lehetősége a bírói karnak. Ezért kerül sor számos esetben az előzetes letartóztatás visszaélésszerű vagy indokolatlan alkalmazására. Erre szemléletes példát adnak egyrészt a 2006 őszi büntetések során a rendőrség által elfogott polgárok ügyei, akik esetében a bíróságok futószalagon rendelték el az előzetest, majd ezeket a döntéseket közel 150 ember esetében 97 %-os arányban a másodfokú bíróság változtatta meg. Számos embernek egy életre szóló traumát jelent bekerülni ilyen rigorózus feltételekkel a büntetés-végrehajtási intézetek falai közé.

A közelmúlt konkrét és szomorú esetét jelenti Budaházy György és társainak esete a Magyarok Nyilai ügy kapcsán. 16-an kerültek előzetesbe, hosszabb-rövidebb ideig. Jelenleg még ketten már több mint másfél éve előzetes letartóztatásban vannak, és bár teljes körűen együttműködtek a hatósággal és a bűnismétlés veszélye nyilvánvalóan még elméletileg sem áll fenn olyan emberek esetében, akiket a megbukott rendszerrel szembeni, politikai okból motivált cselekményekkel vádolnak és más különös, elrendelési indok sem áll fenn, ennek ellenére mégis nem kizárható módon a nyomásgyakorlás és megtörés szándékával tartják őket előzetesben.

Nemrég pedig Geréb Ágnes szülésznő esetében váltott ki immáron nem csak nemzeti körökben, hanem liberális jogvédő körökben is nagy felháborodást az előzetes letartóztatás alkalmazása illetve annak a végrehajtása

A vitában a jobbikos Apáti István nagy derültséget kiváltó szellemes hozzászólásában ütközött meg Bárándy Gergely MSZP-s képviselővel, ütköztetve a két párt jogpolitikai álláspontját kifejezve többek között azt, hogy ha a Szent László korabeli törvények alapján a lopás elkövetőit kézfej levágással büntetnék, úgy az MSZP padsoraiban meglehetősen sok félkezű ember lenne.

Gaudi-Nagy Tamás