Címlap Letörölt felvételek, "bizonyíték hiányában" megszüntetett vizsgálatok

Kormánypárti és jobbikos képviselők bírálták a legfőbb ügyészt a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésén, mert Kovács Tamás szerint összességében törvényes volt az ügyészek eljárása a 2006. őszi események során. "Szemenszedett rosszindulatú beállítás" - mondta Varga László (KDNP) a legfőbb ügyész levelére. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerint pedig az ügyészek "a legrosszabb kommunista idők szellemében jártak el" 2006 őzén, a legfőbb ügyész pedig levelével bizonyította alkalmatlanságát. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke szerint is válaszolni kell Kovács Tamás levelére.

A testület ülésén Gulyás Gergely ismertette a legfőbb ügyész bizottság megkeresésére írt válaszlevelét. Ebben Kovács Tamás "szakmai nézetkülönbséggel" indokolta, hogy az ügyészség által indítványozott és elsőfokon elrendelt előzetes letartóztatások nagy részét másodfokon megváltoztatta a bíróság. Továbbá a legfőbb ügyész beszámolt arról: Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány ügyében elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt indult eljárás, de ezt megszüntették, mert nem volt megállapítható, hogy a tábornok elkövette a bűncselekményt. Intézkedés volt arra, hogy a rendőrök viseljék az azonosítót, de nem volt rá fedezet - mondta Bánhegyi Gábor dandártábornok, a Katonai Főügyészség Katonai Ügyek Főosztálya vezetője az albizottság szerdai ülésén. A tábornok elmondta: annak idején a katonai ügyészség vizsgálta, hogy miért nem viseltek azonosító jelvényt a rendőrök. "Erre azt a választ kaptam, hogy nem volt rá fedezet: intézkedés, törvény volt rá, de nem volt rá fedezet. Az események után viszont volt rá pénz és azonnal beszerezték az azonosítókat" - mondta. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), az albizottság elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: a parancsnokoknak kötelességük lett volna számon kérni az azonosítókat.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az MSZP kivételével a többi párt részt vesz az albizottság munkájában.  

Az ülés eseményei

A bizottság szerdai ülése katonai ügyészségi vezetők meghallgatásával folytatódott.

Gulyás Gergely az albizottság fideszes elnöke a meghallgatások előtt idézett a Legfőbb Ügyész leveléből, amiben  egy AB határozatra hivatkozott, hogy nem áll módjában kiadni konkrét ügyek iratait. Véleménye szerint az ügyészi eljárások törvényesek voltak. 

Kovács Tamás "szakmai nézetkülönbséggel" indokolta, hogy az ügyészség által indítványozott és első fokon elrendelt előzetes letartóztatások nagy részét másodfokon megváltoztatta a bíróság.

Továbbá a legfőbb ügyész beszámolt arról, hogy Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány ügyében elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt indult eljárás, mert a feljelentés szerint 2006. szeptember 18-19-én az MTV-székháznál a biztosítás parancsnokaként Gergényi magára hagyta a vízágyú személyzetét, nem gondoskodott a fenyegető veszélytől való megóvásukról.

A katonai ügyészség 2006. december 18-án az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette, mert megállapították, hogy a tábornok nem volt az adott rendőri művelet parancsnoka.A büntetés-végrehajtási intézetekben a tüntetők befogadásakor történteket rögzítő videofelvételeket pedig már letörölték, mire az ügyészség helyszíni szemle keretében megkísérelte azokat megvizsgálni – állt a legfőbb ügyész levelében.

Gaudi-Nagy Tamás az albizottság jobbikos alelnöke, a levél kapcsán mély megdöbbenésének adott hangot, miszerint a legfőbb ügyész képtelen felfogni az ügy jelentőségét.  A legrosszabb időket idézi fel.  Kifejezte, hogy a legfőbb ügyész alkalmatlan feladatának ellátására.

A továbbiakban a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője Dr. Hegedűs András kérdésre válaszolva elmondta, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben az előállításokat követő befogadó időszakban történt bántalmazások ügyében indult ügyészségi vizsgálatot bizonyíték hiányában megszüntették.

Lehet hogy megtörtént, lehet hogy nem , nincs bizonyíték – tette hozzá.

Az eseményeket rögzítő videokazettákat a BV szabályzata alapján a rögzítést követő napokban letörölték.

A feljelentésben  szereplő bilincsben való térdepeltetést vagy a terpeszállásban fejjel a falnak támaszkodó testhelyzetet nem tartotta bántalmazásnak, sőt kínzásnak sem, mivel azt olyan helyzetekben szokták alkalmazni, amikor  szükség van a rend fenntartására. 

Vita alakult ki, hogy a sértettek beszámolója alapján rögzítésre került kényelmetlen testhelyzetekre való kényszerítés kínzásnak minősül-e kimondottan hosszú ideig tartóan.  Az ügyész továbbra is rendfenntartásra hivatkozva utasította el a kínzás tényét, illetve szerinte nem volt megállapítható a térdepeltetés ideje.  Saját szakértői vélemény nem tudta igazolni a bántalmazást.  

Az albizottság részéről egy példa is elhangzott, hogy a büntetlen előéletű fiatalokkal szembeni bántalmazás, kínzás volt a vallomások alapján. Nem voltak valósak ezek a vallomások?

Az ügyész szerint nincs bizonyíték rá.  Így a bántalmazás nem valósult meg, az ügyészség nem fogadta el állításukat, mert érintettek az ügyben.  A felvételek le vannak törölve.  A BV-s dolgozók vallomásában nem szerepel bántalmazás.

A vizsgálat megállapította, hogy a hatályos jogszabályok szerint jártak el. 150 tanút hallgattak meg, 20-25 orvos szakértő véleményét kérték és a zárkatársak sem emlékeztek arra, hogy társukat bántalmazták-e.

Wittner Mária, fideszes delegált megkérdezte, hogy mivel a helyzet rendkívüli volt, elrendelte-e valaki a felvételek lementését.

Nem érkezett feljelentés a felvételek letörlése előtt - válaszolt röviden az ügyész.

Révész Máriusz megkérdezte, hogy minek minősül a 20 éves egyetemista lány esete, akinek fejsérülése volt, összevizelte magát és nyolc napig nem tisztálkodhatott. Ha következmények nélkül maradhatnak hasonló ügyek, akkor mire lehet a jövőben számolni?

Hegedűs a hosszú praxisára hivatkozva válaszul azt mondta, hogy két ellenérdekű félről van szó. A panaszok 90 % -a eredmény nélkül zárul.

Révész Máriusz leszögezte, hogy a hallottak alapján, a végeredmény jelen esetben az, hogy nincs végeredmény.

Intézkedés volt arra, hogy a rendőrök viseljék az azonosítót, de nem volt rá fedezet - mondta Bánhegyi Gábor dandártábornok, a Katonai Főügyészség Katonai Ügyek Főosztálya vezetője kérdésre válaszolva.

A tábornok elmondta, hogy annak idején a katonai ügyészség vizsgálta, hogy miért nem viseltek azonosító jelvényt a rendőrök. "Erre azt a választ kaptam, hogy nem volt rá fedezet: intézkedés, törvény volt rá, de nem volt rá fedezet. Az események után viszont volt rá pénz és azonnal beszerezték az azonosítókat" - mondta.

Gaudi-Nagy Tamás ezzel kapcsolatban kifejtette: a parancsnokoknak kötelességük lett volna számon kérni az azonosítókat.

Révész Máriusz utalt az ügyészség határozatára, amiben az szerepelt, hogy az azonosítók hiánya nem volt semmilyen hatással a rendőrök működésére.

Bánhegyi Gábor szerint véleményük változatlan.

Wittner  Mária emlékeztetett arra, hogy Gergényi Péter a sajtónak azt nyilatkozta, hogy „leestek az azonosítók”

Bánhegyi erre azt válaszolta, hogy most hallott először erről.

Gaudi Nagy Tamás felemlegette, hogy a rendőrök olyan fegyvereket használtak, amelyek nem voltak rendszeresítve a rendőrségnél.  Tudomásuk szerint utólag, decemberben lett rendszeresítve  A Katonai Főügyészség nem tartotta bűncselekménynek a fegyverek használatát.  Gaudi Nagy Tamás ez ügyben kérte az eljárás lefolytatását.

Hegedűs dandártábornok szerint a büntetőjog eszközeivel nem lehet minden esetet szankcionálni.

A meghallgatás Dr. Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnökével folytatódott, aki  a következőkkel lepte meg a hallgatóságot: a  Fővárosi Bíróság nevében megkövetek minden állampolgárt, aki az esetleges felületes bírói munkavégzés miatt egy nappal is többet töltött a személyes szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt, mint ami indokolt volt.

A továbbiakban részletesen ecsetelte munkakörét, miszerint ő egy intézmény igazgatásával és irányításával foglalkozik. Nincs ráhatása a bírók döntésére. Ő a bírói függetlenség megingathatatlan hívének vallja magát.

A bíróság vezetője hangsúlyozta: a büntető kollégium vezetőjének, Frech Ágnesnek  a jelentése alapján nem látott és nem lát lehetőséget fegyelmi eljárásra, nem látott és nem látja annak a törvényes lehetőségét, hogy a bírákat a korábban hozott döntések miatt felelősségre vonják.
Mint mondta, a kollégiumi anyag "nem adott muníciót arra", hogy fegyelmit vagy szakmai alkalmatlansági vizsgálatot kezdeményezzen bírókkal szemben, a jelentés ugyanis nem vetette fel senkinek a személyes felelősségét.

Jelezte, hogy ő csak akkor indíthat fegyelmit vagy rendkívüli szakmai vizsgálatot, ha ezt szakmai testület alátámasztja, márpedig az elkészült anyag nem tett személyre szóló konzekvenciára előterjesztést.

Morvai Krisztina szerint indokolt lett volna a személyes felelősségre vonás.

 Kifejtette, hogy meglátása szerint az ügyek elbírálása nem azon múlt, hogy a bírák felkészültsége megfelelő volt-e. Mint mondta, nem lát benne szándékosságot, hogy tudatos vagy súlyos hanyagsággal intézték volna a bírák az ügyeket, inkább - mint fogalmazott - arról van szó, hogy "adott szituációban rossz felé nyúltak" a bírák. Ennek súlyos következményei vannak - tette hozzá, megjegyezve, hogy ezért követte meg azokat, akik sérelmet szenvedtek. Úgy vélekedett, az esetleges felületesség "nem volt szándékos, a körülmények hozhatták úgy".

Arra, hogy Frech Ágnes számítása szerint 147 ügyben rendeltek el előzetes letartóztatást, amit másodfokon négy kivételével megváltoztattak a bíróságok, 114 esetben teljesen megszüntették a kényszerintézkedést, Gatter László jelezte: önmagában a megváltoztatások száma "nem mond semmit".

Eszem ágában" sem volt utasítani a kollégáimat, "abszolút értelmetlen dolog" lett volna - mondta Bodor Tibor csoportvezető bíró, akit Gatter László után azért hallgattak, meg, mert több forrás is azt nyilatkozta a bizottság tagjainak, hogy ő volt az, aki "eligazítást" tartott a bíróknak, mielőtt döntöttek volna a 2006 őszén előállítottak előzetes letartóztatásáról.

 Gulyás Gergely  felidézte a "pletykát", és arra volt kíváncsi, valóban történt-e eligazítás.

 Bodor Tibor elmondta: az ő csoportjuk a bíróság elé állítással foglalkozott, és nem az előzetes letartóztatások elrendelésével. Jelezte: "fogalma nem lenne", hogy mi zajlott 2006 szeptemberében egy értekezleten, "ha nem kerül egy összeesküvés-elmélet kellős közepébe".

Délután Pigler István rendőr ezredest kérdezték a bizottsági tagok, hogy mi történt 2006.október 23-án délután az Alkotmány utcai oszlatás után, amikor a tömeg egy része a Deák tér felé közelített.     

Az ezredes a Rendészeti Biztonsági Szolgálat bevetési osztályának a vezetője volt 2006 őszén. Az ő egysége volt az, amelyik az Alkotmány utcából a Bajcsy-Zsilinszky út felé oszlatta a tömeget október 23-án délután. A bizottság ülésén elmondta: amint a tömeg megindult a Bajcsy-Zyilinszky út felé, javasolta parancsnokának a tömegoszlatás megállítását, de azt az utasítást kapta, hogy menjenek tovább. A tömeg egy része a Nyugati tér felé ment, egy része pedig az Erzsébet tér felé.

Közölte, hogy tudta, hogy a Fidesz az Astoriánál tart gyűlést, így - mint fogalmazott - lassan végezték a tömegoszlatást.

Beszámolt arról, hogy amikor azt az utasítást kapta rádión, hogy küldjön oda egy századot, mert a tömeg köveket szed fel az Erzsébet téren, akkor  jelentette, hogy nem tudja végrehajtani a feladatot, mert azzal "rányomja a tömeget az Astoriára". Mint mondta, úgy látta jónak, ha nem küld előre rendőröket.

 Úgy fogalmazott, ezután már nem kapott feladatot rádión, véleménye szerint "leváltották", mégpedig azért, mert nem hajtotta végre az utasítást. Közölte: Majoros Zoltán, a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat egykori műveletirányítója "váltotta le", és Gulácsi Sándor ezredes került a helyére.

 Hangsúlyozta, hogy nem közölték vele, hogy leváltották, ez az ő érzése a történtekről. "A magam érzését mondtam el önöknek" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "én azt éreztem, hogy engem leváltottak".

 Ezután ő a sorfallal mozgott hajnali 3 óráig, de utasításokat már nem adott.

Gulyás Gergely megkérdezte az ezredest, hogy 3-ig tapasztalt –e rendőri brutalitást.  Az ezredes azt válaszolta, hogy nem tapasztalt, mert nem volt a közvetlen összecsapások közelében. 

Az ezredes ezek után a rendőri állomány nehézségeiről beszélt, és arról, hogy pszichológusok segítsége kellett.

Morvai Krisztina megkérdezte az ezredest, hogy a feldolgozásnak volt-e témája, hogy egy „elvben demokratikus országban” a rendőrök és a polgárok „össze lettek ugrasztva”.

Ekkor vita alakult ki Morvai Krisztina és  Révész Máriusz között. Révész Máriusz szerint nem érdemes hőstettet faragni a futballhuligánokból. A rendőrök parancsot teljesítettek.  Agresszióra, agresszió lett a válasz. Aki dobál, az törvénysértést követ el – szögezte le a fideszes képviselő.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az albizottság utolsó meghallgatását tartotta, várhatóan jövő hétre elkészítik jelentésüket, amelyet beterjesztenek az emberi jogi bizottságnak, mint főbizottságnak.

mti - barikad.hu