Címlap Parázs Gaudi-Navracsics vita az állam jövőjéről

A Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézete által szervezett Tárcatükör a Közgázon rendezvényen a Jobbik országgyűlési képviselője, Gaudi-Nagy Tamás és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szállt vitába egymással.

A krónikához tartozik: a fórum elején a terem bejáratánál egy húsz-huszonöt fős csoport lökdösődéssel, kiabálással, sípolással, köpködéssel és táblákkal tiltakozott Gaudi-Nagy Tamás részvétele ellen. „Rasszista”- ordibálták rigmusban, majd a termen kívül rekedtek, ahol az est két politikus szereplőjét taps fogadta. Az ordibálókból a terembe is jutott néhány, de ők jobbnak látták kis időre inkognitóban folytatni, hogy később beordibálásaikkal zavarhassák meg a vitát.

(Fotó: MTI)

Versenyképesség vagy élhető, biztonságos ország

Amelynek moderátora szokás szerint Török Gábor politológus volt. Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: KIM) vezetője a vita kezdetén kijelentette: 2010-ben, a tárca átvételekor egyik fontos, hosszútávú céljuk az volt, hogy elinduljanak egy olyan úton, ahol a jól működő államnak kulcsszerepe van hazánk versenyképességében. Navracsics szerint 2010-ben a magyar állam újjáalakítása kezdődött el, olyan államé, melyben megbízhatnak a polgárai. Elismerte: a kétesztendős, erőltetett tempójú joggyártás alatt hibák is előfordultak. Az átalakítások között kiemelte a járásokat. Létrehozásukkal az eddigiek helyett más kistérségi végpontok növelhetik az állampolgárok ügyintézésének és mindennapi életének a hatékonyságát. Fontosnak tartotta még kiemelni a bírósági szervezetek, a BTK és a PTK megkezdett reformját. Hozzátette: kiemelt terület volt uniós elnökségünk alatt az összeurópai romastratégia elfogadtatása, melynek elkészült a nemzeti keretstratégiája, valamint az új egyházügyi törvény.

Gaudi-Nagy Tamás reagálása előtt előbukkant az addig megbújó partizánok egyike és felállva adta a tudtára a miniszternek, hogy „szégyellje magát”, amiért szóba állt a jobbikos politikussal. Később portálunk corvinusos hallgatóknál érdeklődött: a bekiabálók, ordibálók döntő része nem is az egyetem hallgatója, hanem máshonnan lett a vita megzavarására odarendelve.

Gaudi-Nagy Tamás erre is reagált válasza kezdetén és kifejezte reményét, hogy egyre kevesebben fognak ilyen torzan gondolkodni a demokráciáról és bentmaradni Daniel Cohn-Bendit sodorvonalában. Kifejtette, hogy ugyan a Nemzeti Együttműködés Rendszere valamiféle rendszerváltást hirdetett meg kormányra kerülésével és ugyan az elmúlt nyolc év rossz irányát valóban nehéz a jó útra terelni, de mégis akadnak olyan anomáliák nagyon nagy számban, mint például Bencze Józsefnek, a posztbolsevik-liberális éra rendőrkapitányának a nagyköveti (Szkopje, Macedónia) kinevezése. A Jobbik továbbra is azért dolgozik a parlamentben, hogy a politikai eliten számonkérje az elmaradt rendszerváltást, mert a saját hazánkban vagyunk jelentős térvesztésben. A Jobbik minden kritikája kizárólag a nemzeti érdekek mentén fogalmazódik meg. A korábban felhozott témák kivesézésekor az igazságügyről Gaudi elmondta, a bíróságok katasztrofális helyzetben vannak. Az egy bíróra jutó technikai személyzet nálunk a legkisebb, holott a magyarok érdeke végre a gyors, hatékony és pártatlan igazságszolgáltatás lenne. Különösen kétségbeejtő a budapesti és Pest megyei bíróságok helyzete. Az egyházügyi módosítások kapcsán a jogász-képviselő kiemelte, az emberijogi bizottságnak és elnökének, a KDNP-s Lukács Tamásnak a szimpátiája alapján nyertek egyházi besorolást az arra pályázók és ez több, mint nonszensz. A civil törvény kapcsán kiemelte: a szféra szervezetei joggal tarthatnak attól, hogy pártszimpátia dönthet arról, ki kerülhet a jövőben „helyzetbe”, míg a cigány felzárkóztatás Gaudi szerint kudarc, a cigány-magyar együttélés egy dráma. A romákat a rendszerváltással magukra hagyták, sokan a bűnözést választották kiútként, a hivatalos szervek pedig a védtelen többségi társadalom kezét engedték el, míg a cigány etnobiznisz virágzik. A jobbikos politikus szerint a Navracsics által említett versenyképesség nehezen értelmezhető a gyakorlatban, ehelyett olyan államigazgatásra, közigazgatásra van végre szükség, amely az itt élők jólétét, biztonságát szolgálja.

Menjen-e a köztársaság?

A közjogi változtatásokról Gaudi elmondta, az új alaptörvény kapcsán öröm, hogy a köztársaság szó kikerült hazánk hivatalos megnevezéséből, de például nem lett semmi a Salamon László által lebegtetett kétkamarás parlamentből (ahol a civil szférának is szerepe lett volna a pártpolitika mellett) és a kormánypártiak nemmel szavaztak a temföföld és a vízkincs alkotmányos védelmére is. Gaudi szerint a hagyomány és a modern eszmék keverednek az alaptörvényben és a kellő mértéknél sokkal kevesebb szerepet kap a Szent Korona eszméje, amelynek az alapja az egyenlőség (ezek az elvek nem a sokat hangoztatott Montesquieu-i tanokkal kezdődtek), jó példa erre a magyar államnak a nemzeti kisebbségekhez való korábbi törvényi viszonyulása is. Az alkotmány kidolgozása során (melyben utcai tüntetgetések és politikai haknik helyett a Jobbik vett részt csak a kormánypártok mellett) rengeteg vita volt és a kétharmad sem párbeszédre, sem konszenzusra nem törekedett. Gaudi szerint a választási Fidesz-KDNP program nem tájékoztatott a majdani alkotmányozásról, így az új alaptörvény legális, de társadalmilag legitimnek nem tekinthető, eljárási és tartalmi kifogásai egyaránt vannak vele szép számmal (ezt Török Gábor eldöntendő kérdésére válaszolta a honatya- H.Á.). Gaudi magánvéleménye szerint a köztársaság helyett a királyság lenne az alkalmasabb, temérdek érve mellett kiemelte, jól elvannak az államformával a fejletlennek nem nevezhető belgák, britek vagy spanyolok is.

A kétharmad az kétharmad

Viszontválaszában Navracsics Tibor kiemelte, 2010 tavaszán általuk nem várt és saccolt választási siker született: a kétharmad, amely –tisztában vannak vele- az urnákhoz járulók kétharmada és nem a választásra jogosultaké. Ennek birtokában annak ellenére is felhatalmazást éreztek az alkotmányozásra, hogy az korábbi terveik között és programjukban sem szerepelt. Gaudi közbeszúrt egy kérdést: miért kellett elvenni az alkotmánybírósághoz fordulásnak, a normakontrollnak legalább azt a lehetőségét, hogy egy képviselő kezdeményezhesse azt (eddig bármelyik állampolgár kérhette, a módosítás szerint a parlamenti képviselők huszonöt százalékának a támogatása szükséges- H.Á.). Navracsics szerint az actio popularis, vagyis jelen esetben a normakontroll állampolgári normatív joga tarthatatlan volt, arról meg nem a kétharmad tehet, hogy a Jobbiknak nincs tizenhét százaléka a módosítás szerinti kezdeményezéshez. Hozzátette: az actio popularis a Velencei Bizottság szerint is működésképtelen volt a gyakorlatban. Gaudi felrótta a miniszternek a népszavazási kezdeményezések jogszabályainak a gyakorlati ellehetetlenítését is, amelyek igen magas részvételhez kötik az eredményességet a változtatás szerint. Navracsics szerint a szociális népszavazás sikere azt mutatja, fontos kérdésekről (a szociális népszavazás pénzkérdésről, többek közt a vizitdíjról szólt- H.Á.) szóló referendumokon életszerű lehet a módosítás, míg azt a felvetést kikerülte, hogy a NATO-tagságról való voksoláskor a biztos „igen” miatt alakította úgy az akkori kabinet a törvényt, hogy egy elképesztően alacsony szavazási hajlandóság is elég legyen hazánknak az euroatlanti szervezethez való becsatlakoztatásához.

Jelentős ügyhátralék, vegetáló bíróságok

Gaudi szerint örömteli volt a 2010-es költségvetésben megjelenő plusz összeg a bíróságok megsegítésére, a 2011-es adatokból ugyanakkor az derült ki, ezt a borzalmas állapotban levő, nagyon jelentős ügyhátralékkal kínlódó bíróságok mégsem használták fel. Gaudi szerint pertaktika egyes jogászoknál az időhúzás (ezek után kártérítésért a Strassbourg-i emberjogi bírósághoz lehet fordulni), az 1978-ban alkotott BTK-t és a még korábbi, 1959-es PTK-t pedig a miniszter szerint még jobban modernizálni, életszerűsíteni kell. Navracsics szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem használta föl a plusz összegeket, Baka András pedig (válaszolva közbeszúrt moderátori kérdésre- H.Á.) nem üldözött áldozat, hanem a Legfelsőbb Bíróságnak és az OIT-nak a szétválása miatt szűnt meg vezetői funkciója. A bírók vezetőjének kinevezett Handó Tündéről, nem mellesleg Szájer József fideszes EP-képviselő nejéről szólva aláhúzta: Handó jó szakember és csak ez volt a szempont kinevezésekor.  Ebben Gaudi-Nagy Tamás is egyetértett a miniszterrel. Baka Andrásról szólva kiemelte, hogy távozásának örül  (Baka volt az, aki egy lapinterjúban kijelentette: a Jobbik feloszlatásának adottak a jogi keretei), ám annak a módja nem szerencsés. A fideszes jogalkotásról a jobbikos honatya kiemelte: annak a modellekről kéne szólnia és nem személyekről, mint például többek közt Borkai Zsolt személyében, akire személyreszabva alkottak törvényt. A Kúria létrehozását Gaudi üdvözölte (kívánatosnak tartaná ha a testület visszakapná történelmi székhelyét, ami ma a Néprajzi Múzeum), de hozzátette: a bíróságok csődhelyzete a polgári- és a büntetőügyekre ma egyaránt jellemző és üdvös lenne, ha kidolgoznák végre a mediátori, közvetítői rendszert (amely a peres ügyek helyett közvetítő segítségével a felek közti megegyezést segíteni, a „legkisebb közös többszörös” megtalálásával – H.Á.). Navracsics ígéretet tett rá: a szisztéma előkészítési folyamatában van. Gaudi ismét kiemelte: Magyarországon a bírókra egyedülálló módon csupán egyetlen ember jut (ez külföldön egy egész stáb) munkatársként az adott ügy több száz oldalas aktáinak a feldolgozására. A büntetőügyekben elképesztő anomália az előzetes letartóztatás mai gyakorlata. Gaudi kérte Navracsicsot: tegyenek meg mindent, hogy az előzetes mai formájának a reformjára mihamarabb kerüljön sor. Gaudi szerint egy jól működő államnak hatalmas értéke a jog, így az ügytorlaszokat megszüntető reform által elkerülhető lesz, hogy sokan a jogban való hittől elfordulva a jog nem követése és az önbíráskodás útjára lépjenek.

Az értelmetlen centralizáció ellen

Gaudi szerint az új BTK iránya ugyan nem rossz, de olyan hihetetlen anomáliák vannak benne, mint hogy a nyilvános rendezvényeken az arc eltakarása január 1-jétől hatvan napi elzárással vagy 300 ezer forint pénzbírsággal sújtható. Navracsics megnyugtatólag közölte: a rendőr azért előtte fel is szólítja az illetőt. Gaudi az új BTK-ban jónak nevezte a jogos védelem, a garázdaság, a közvagyon elleni bűncselekmények passzusainak a szigorítását, de kevesli például a politikai bűnözés ilyetén tételeinek módosítását. A jobbikos képviselő szerint kívánatos lenne, hogy ha valaki politikusi minőségében követ el egy adott bűncselekményt, a civil büntetés kétszeresét kapja, egyben utalt a Hunvald-ügy anomáliáira. Gaudi a kistelepülések döntési jogainak centralizációjával kapcsolatban kételyeinek adott hangot és Érpatakot, a cigány-magyar együttélés mintatelepülését hozta fel példaként. Hallgatói kérdésekre válaszolva a jobbikos képviselő megkérdőjelezte a jogalkotás tekintélyének a tiszteletben tartását annak kapcsán, hogy a kétharmad rengetegszer utolsó pillanatos módosítóit (például a dohányzás elleni törvény szavazásakor a végső voksolás előtt került be: a kaszinókban mégis dohányozhatnak) legtöbbször úgy nyújtja be, hogy az eredeti törvénytervezet tárgyához az nem is tartozik.

A több, mint kétórás vitát háromszor zavarták meg bekiabálók, táblákat lobogtatók, akik rövid monológjuk után a hallgatóság nevetése közepette elhagyták a termet és tovább gyarapították azok táborát, akik a demokrácia gyakorlatát úgy képzelik el, hogy primitíven óbégatnak és náciznak, de meg sem hallgatják a másik felet.

Horváth Ádám