Filmek, videók

14 gyanúsítottja van a 2006. őszi terrornak - Gaudi az Echo TV-ben

Egy nyugalmazott alezredest és egy őrnagyot hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség debreceni regionális osztálya előljárói intézkedés elmulasztása gyanújával a 2006. őszi rendőri fellépés miatti eljárásban - írja szerdai számában a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap Balogh Zoltán főügyészségi szóvivőre hivatkozva.

Katalónia lesz Európa új állama ? A katalán önrendelkezési küzdelem tanulságai magyar szemmel

Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése Jordi Xucla katalán képviselővel az Európa Tanácsban a katalán és magyar-székely önrendelkezési törekvésekről (2012. október 4.)

Vita a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekről

2012. október 10-én, a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló kormánypárti javaslat (T/7757) általános vitájában szóváltás alakult ki a képviselők között a történelmi személyiségek megítéléséről, illetve arról, kikről lehessen, vagy ne lehessen közterületet elnevezni.

Mi történt az Európa Tanács múlt heti Parlamenti Közgyűlésén ? - Gaudi-Nagy Tamás összefoglalója

Az Országgyűlés 14 fős delegációjának egyedüli, Jobbik frakcióhoz tartozó képviselő tagjaként ezen a héten is hangot adtam a magyar nemzeti radikalizmus és a nemzeti önrendelkezés szempontjainak, egy olyan közegben, ahol mind a magyarságnak, mind ennek az eszmerendszerünknek sok ellenfele van, de kitartó munka révén egyre több támogatója is.

Október 1-5 között Strasbourgban a 47 tagállamot tömörítő szervezet parlamenti közgyűlésén több igen nagy vitát kiváltó jelentést és kérdést vitattunk meg, többek között a politikai foglyok definíciójáról (terroristagyanússá nyilvánított személyek az elfogadott jelentés szerint nem minősülnek politikai foglyoknak, ezért nem támogattam), Oroszország emberi jogi vizsgálatáról (a jelentés elmarasztaló volt számos tekintetben, de olyan kérdésekben is negatív véleményt fogalmazott meg, pl. Pussy Riot eset, ahol az eltúlzott volt, ezért nem támogattam) a Safarov ügyről (itt igyekeztem az erősen magyarellenes támadásokat visszaverni és probléma komplex megoldására ráirányítani a nemzetközi közösség figyelmét), a választás szabadsága az oktatásban (itt szóltam a  Székely Mikó Kollégiumról és Románia kötelezettségéről az egyházi javak visszaadására és az erdélyi magyarok önrendelkezésének biztosítására), az emberi jogok és a külpolitika kapcsolatáról, a globalizmus térhódításáról, a választások demokratikus jellegének erősítéséről, a nők politikai részvételének emeléséről, illetve több állami vezetőt hallgattunk meg (albán külügyminiszter, moldáv elnök, albán elnök), akikhez kérdéseket intéztem az önrendelkezési jog tárgyában.

Székely kiállítás helyett Wallenberg kiállítás, magyar rapportőr készít autonómiajelentést, Safarov ügy, politikai foglyok- Gaudi beszámolója az Európa Tanács őszi közgyűléséről (2012. október 5.)

Az Országgyűlés 14 fős delegációjának egyedüli, Jobbik frakcióhoz tartozó képviselő tagjaként ezen a héten is hangot adtam a magyar nemzeti radikalizmus és a nemzeti önrendelkezés szempontjainak, egy olyan közegben, ahol mind a magyarságnak, mind ennek az eszmerendszerünknek sok ellenfele van, de kitartó munka révén egyre több támogatója is.

Romániának vissza kell adni az elkobzott egyházi javakat és önrendelkezést kell biztosítani az erdélyi magyaroknak ! - Gaudi felszólalása a Székely Mikó Kollégium ügyében az ET közgyűlésen

Az Európa Tanács őszi közgyűlésén Strasbourgban 2012. október 4-én Gaudi-Nagy Tamás a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási ügyét, illetve a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetét hozta fel negatív példaként az szabad választás az oktatásban című jelentés vitájában. Részletesen feltárta az ügy hátterét és felkérte az Európa Tanácsot, hogy kötelezze Romániát az államosított egyházi javak csatlakozásakor vállalt visszaadási kötelezettségének teljesítésére, illetve arra, hogy a trianoni békediktátum folytán hatalmas területeket Magyarországtól elraboló állam biztosítsa végre a legmagasabb szintű kollektív jogokat az erdélyi magyarság számára,különösen a területi autonómia igényt megfogalmazó, saját területein többséget alkotó székelység számára.

Ramil Safarov azeri katonatiszt ügyéről folytattak vitát csütörtökön Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésszakán.

A legtöbb hozzászóló élesen elítélte Azerbajdzsán eljárását, az azeri képviselők ugyanakkor arról beszéltek, hogy Örményország megszállva tartja Hegyi-Karabahot.

Gaudi a példaértékű gagauz területi autonómiáról kérdezte a moldáv elnököt

Az Európa Tanács 2012. őszi közgyűlésének szerdai napján Gaudi-Nagy Tamás a Moldovai Köztársaság elnökét, Nicolae Timoftit kérdezte a 150 ezer türk eredetű, keresztény gagauz 1994 óta alkotmányos szinten védett és erős intézményekkel működő területi autonómiájáról.

Videó és Gaudi-Nagy Tamás közleménye

Gaudi az autonómia keretegyezmény létrehozását sürgette az Európa Tanácsban

 

Az Európa Tanács 2012 őszi parlamenti közgyűlésének október 2-i ülésnapján Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás az ET soros elnökségét adó Albánia külügyminiszterét kérdezte arról, hogy mikor készül el a 2003-as autonómiahatározat (1334/2003, tavaly Gaudi és Kalmár képviselők javaslatára az 1832/2011 határozattal megerősítést nyert.) alapján az autonómiákról szóló keretegyezmény, amely a hagyományos nemzeti közösségek (pl. székelyek, akik autonómia igényét nemrég utasította el felháborító módon a román szenátus) zámára területi alapú közösségi jogok biztosítását szabályozná.

Gaudi beszéde a Magyar Mártíromság Emlékműnél

Emlékművet avattak az 1944-45-ös délvidéki megtorlások áldozataira emlékezve a Csongrád megyei Ásotthalmon, a leendő királyhalmi (Backi Vinogradi) határátkelő közvetlen szomszédságában szerdán.

A Magyar Mártíromság Emlékmű Tóbiás Klára alkotása. A szobor csaknem hat méter magas, egy megcsonkított fát ábrázol, amelynek tetején, egy szögesdrótból készült fészekben egy csőrében kardot tartó, kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár áll. A szobor egy leendő emlékpark első eleme, amely létrehozását a Gyarapodó Magyarországért, a Jobbik pártalapítványa támogatja.

Megtartotta Magyar Élet Menetét a Jobbik központi vezetése. A magyar királyok sírhantjai feletti üzenetük a magyarságért való összefogásról szólt.

Nem igaz, hogy nem voltak otromba megjegyzések a demonstráció ideje alatt, annyi viszont biztos: a Jobbik csendben, méltósággal vonult végig Fehérvár belvárosa körül.

Négy szónoka és egy kicsit hosszúra sikeredett körmenete jellemezte a tüntetést. A Jobbik felszólalt a korábban regnáló MSZP és az utódhatalom ellen és azok elszámoltatása mellett.



Véget ért a XII. Magyar Sziget

A rendezvény egyik meghívott előadója volt Gaudi-Nagy Tamás, aki az alábbi videófelvételen nyilatkozik arról, hogy számára nagyon-nagy feltöltést ad a Magyar Sziget, amely minden résztvevőnek lehetőséget ad arra, hogy megérezze a Kárpát-medencében lobogó ,,magyar érzést".

Mégis kifizette székházzal a cigány szavazatokat a Fidesz

Csütörtökön az Országgyűlés utolsó nyári ülésnapján a Jobbik tiltakozása ellenére mégis elfogadta azt a törvényt, amellyel a Fidesz-KDNP-s kormánytöbbség Alaptörvényt sértő módon a Farkas Flórián vezette Lungo Dromnak adott ingyen egy '50-es években államosított, korábban óvodaként használt, több százmilliós értékű budapesti ingatlant.

A Fidesz cigányszavazatait a 2010-es választásokon besöprő szatellit szervezet "kifizetését" 12 állami ingatlan, egyházak részére történő visszaadásának csomagjába csempészték bele. Még érdemi indokot sem adtak, csak annyit, hogy ez "mindenképpen indokolt".

A múlt héten Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselők lefülelték ezt a sunyi szándékot az Emberi jogi bizottság ülésén és szerdán sajtótájékoztatót tartottak. A nemzeti radikális képviselők által kirobbantott cigány székház botrány hatására a KDNP-s Lukács Tamás vezette Emberi jogi bizottság kormánypárti többséggel elfogadott - amúgy házszabályellenes és állami vagyonra vonatkozó szabályokat durván sértő - székházmutyis módosító javaslatát még a "nemzeti együttműködés" szavazógépei is leszavazták múlt pénteken.

Gaudi a horvát miniszterelnököt kérdezte az ET Közgyűlésben a délvidéki magyarokról

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nyári ülésszakán Strasbourgban 2012. július 27-én Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a magyar delegáció Jobbik frakcióhoz tartozó tagja Milan Milunovicot, a horvát miniszterelnök közgyűlési meghallgatásán feltett kérdésében  a horvátországi magyarok gazdasági helyzetének javítására kérte és egyúttal tanácsát Szerbiával kapcsolatban, amely állam bár gőzerővel igyekszik az Európai Unióba, azonban mégsem biztosítja a területi autonómiát a Délvidéken élő magyarok számára. A horvát miniszterelnök válaszában egyetértett a nemzeti radikális képviselővel abban, hogy a horvátországi magyarok a legfejletlenebb és leginkább háború sújtotta övezetben élnek és oda fog figyelni rájuk. Szerinte a viszony Magyarországgal rendezett és a Horvátországban élő magyarok közvetlen parlamenti képviselettel rendelkeznek a száborban,határvita, kisebbségi jogi vita nincs. Szerbiának nem adna anácsokat, de tény, hogy Vajdaság egy hagyományosan több nemzetiségű terület, ahol horvátok, németek is élnek a magyarok mellett és egyre több autonómia-jogkört kap vissza ez a régió, amelyet még Milosevics fosztott meg attól. Végül hozzátette: ha kiderül, hogy Szerbiában ki alakít kormányt és ki "veti kockát" Belgrádban, tárgyalni kell velük