Dr. Zétényi Zsolt 75 éves! - Isten éltesse sokáig!

A kép 2015. november 10-én a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatóján készült. Dr. Zétényi Zsolt jobbról a második állva, mellett jobbra dr. Grespik László, a kép baloldalán dr. Novozánszky Ilona, Zsolttól balra jómagam

A 75. születésnapját ünneplő kiváló magyar jogásszal hosszú évek számtalan közös küzdelme kapcsol össze. Sokan tanultunk, tanulunk  sokat tőle. Jogi és politikai életműve meghatározó, megkerülhetetlen és példaértékű a jogásznemzedékek, de minden magyar számára is. A történeti jogvédelem terén számos kemény büntetőpert küzdött végig meghurcolt magyarokért. A Szent Korona eszmén alapuló történeti alkotmányosságunk helyreállításának szorgalmazója, e téren számos alapmű szerzője és a jelenlegi Alaptörvény egyes, történeti alkotmányunkra utaló részeinek ihletője. A Kárpát-medencében szétdaraboltan élő nemzetrészeink önrendelkezési jogáért való kiállás eszmei megalapozója. Az igazságtétel fáradhatatlan követelője. 1990-1994 közötti négy év országgyűlési képviselőség és nem kis csalódás után tért vissza (hasonló sorsot éltem át jómagam is) az ügyvédi hivatásához, amelyet máig gyakorol. 

Elsőként fogalmazta meg a nemzeti jogvédelem gondolatát és folytatott ilyen szellemiségű jogászkodást  az 1990-es évek elején. A nemzeti jogvédelem útjain külön járva, majd összetalálkozva Vele és dr. Grespik Lászlóval "szültük" meg a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) gondolatát és hoztuk létre alapító kollégáinkkal együtt 2004-ben. Az NJA kuratóriumi elnöke máig dr. Zétényi Zsolt. Később az alapítványból nőtt ki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, amelynek jelenlegi elnöke dr. Novozánszky Ilona. (Mindkét szervezetnek jelenleg ügyvezetője vagyok.)

Büszke vagyok rá, hogy nemzeti jogvédő közösségünk ilyen értékes kollégát tudhat sorai között. Bölcs és higgadt, politikai összefüggéseket mindig  jól megérző látásmódja sokat segít a nemzeti jogvédelem ügyének. Nagy megtiszteltetés, hogy az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz felelőse elleni büntetőperben felkérésére eljárhattam mellette a sértettek képviseletében. De arra is, hogy együtt védhettem vele a 2006 őszi MTV székházostrom miatti büntetőperben a hazafiakat. 2006. október 23-án a rendőrterror tombolása idején együtt járőröztünk az utcákon, majd adtuk ki elsőként a rendőrterror azonnali leállítását követelő közleményt. Megtisztelő volt, hogy elfogadta alkotmánybírói jelölési javaslatomat 2010-ben, de az akkori erőviszonyok mellett méltatlanul nem került megválasztásra, pedig az alkotmányügyi bizottságban 21 igen, 1 tartózkodás és 4 nem szavazat mellett vált hivatalos jelöltté... Akkori nyilatkozatomban így mutattam be őt akkor :

„Zétényi Zsolt olyan, a történeti alkotmányosságunkat, és a Szent Korona-tan eszmeiségét hitelesen megjelenítő alkotmány- és büntetőjogász, aki eddigi pályafutása során bebizonyította, hogy képes megalkuvásmentesen és szakmailag megingathatatlan módon képviselni az igazságosság és a jogállamiság értékeit és joggal számíthat a többi párt támogatására.” 

Az alkotmánybíró-jelölti meghallgatásáról szóló jegyzőkönyvet mindenkinek ajánlom teljes egészében elolvasni. Dr. Zétényi Zsolt meghallgatása a 49-51. oldalon olvasható.

És még hosszan lehetne folytatni a sort a számtalan közös küzdelemről... A Jogvédők a nemzet szolgálatban c. remek dokumentumkönyv lapjai még sok ilyet tartalmaznak.

Ezúton kívánok dr. Zétényi Zsoltnak jó egészséget és sok boldogságot, hogy még sok eredményt és értéket tudjon letenni a Nemzet asztalára !  Nagyon fontos lenne, hogy mielőbb intézményes keretek között kezdhesse meg tudásának, szemléletének átadását a jelen jogászhallgatóinak, a jövő jogászainak !

2016. augusztus 9. 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat az alábbi közleménnyel köszöntötte születésnapja alkalmából dr. Zétényi Zsoltot:

75

éve

1941. augusztus 9-én

született Veszprémben

ZÉTÉNYI ZSOLT

Zétényi Zsolt édesanyja református tanítónő, édesapja törvényszéki bíró volt.

Apai családja után katolikus vallású.

A nemzetközileg is ismert és elismert jogtudós, ügyvéd és nemzeti jogvédő Dr. Zétényi Zsolt 2016. augusztus 9-én ünnepli 75. születésnapját. Állam- és jogtudományi diplomájának átvételét követően a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott, mint tanácsjegyző. A bírói-ügyészi szakvizsgájának megszerzése után az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa lett. Ezt követően jogtanácsosként végezte munkáját.

A nyolcvanas évek közepétől a Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagja, majd főtitkára. A nyolcvanas évek vége felé Erdélyből, a Székelyföldről a magyarlakta településekről riasztó hírek érkeztek. Ekkor Dr. Zétényi Zsolt közreműködésével is több alakuló magyarországi civil szerveződés 1988. június 27-én  70.000-80.000 fő részvételével tüntetést szervezett a barbár erdélyi falurombolás ellen, Budapesten a  Hősök terén.

1989-ben részt vett és tárgyalásokat folytatott az Ellenzéki Kerekasztalban és 1989. szeptember 18-án egyik aláírója volt, a kerekasztal és a kommunista állampárt megegyezésének. 1987–től 1995-ig tagja volt az MDF-nek, az Országos Elnökségnek, az első szabadon választott  országgyűlésben képviselő és a Magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke.

Dr. Zétényi Zsolt 25 évvel ezelőtt kidolgozott és a Magyar Országgyűlésnek előterjesztett egy olyan törvényjavaslatot  amely példa nélküli volt a magyar jogtörténet elmúlt évszázadaiban. Ez a kiemelkedően magas színvonalú jogi munka, amely a szerző nevéhez fűződött, 1991. november 4-én a dicsőséges 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprásának gyásznapján  az Országgyűlés által elfogadásra került. A közismert „lex Zétényi”  törvény, (Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvény) az 1945. és 1990. között a bolsevik önkényuralom által nem üldözött szándékos emberölés, halált okozó súlyos testi sértés és hazaárulás büntethetőségét tette volna lehetővé.

Zétényi Zsolt  korszakalkotó személyiségként szinte egyedülálló életművet hagyott volna hátra.                         A „ jogvédő “ aki következetes igazságtételi és emberi jogi munkásságával elérte volna az igazságon alapuló megbékélést, az akkori Alkotmánybíróság minden erejével sikeresen megsemmisítette azt a törvényt, amely vélelmezhetően más irányba alakította volna a magyar nemzet következő 25 éves történelmét.

Ez a keserű és a magyar társadalom jelentős többségének is döbbenetes kudarcot jelentő döntés még inkább következetes jogvédő munkára sarkallta Zétényi Zsoltot. 1994-től minden köztámogatás nélkül, egyszemélyes Nemzeti Jogvédő Irodát tartott fenn az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatai védelmében, majd 2004-től a Nemzeti Jogvédő Alapítványnak és 2015-ben történt megszűnéséig a Magyar Konzervatív Alapítvány kuratóriumának elnöke.  Dr. Zétényi Zsoltot 2010-ben alkotmánybírónak jelölték, de közben 2008-tól 2014-ig a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke is volt. 1994-től elnöke volt Nemzeti Társaskörnek és jelenleg is tagja a Százak Tanácsának.

Egyedülálló jogi küzdelemben látta el 1990. után a diktatúra, az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatainak védelmét. A Ságvári Endre meggyilkolásának hamis vádjával 1959-ben elítélt és kivégzett, majd 2006-ban felmentett Kristóf László ügyében a felülvizsgálati eljárásban az indítvány szerkesztője és a diktatúra által megalázott család képviselője. A háborús bűnökkel vádolt és nem jogerősen felmentett †Dr. Képíró Sándor védőügyvédje is volt.

Ő az aki mind a mai napig eddigi életművével, áldozatos munkájával nagyon sokat tett és tesz a Kárpát-medencében élő magyar nemzet emberi jogaiért, kulturális értékeinek megőrzéséért, anyanyelvünk és a magyarság megmaradásáért, a nemzeti összetartozásáért és Közép-Európa népeinek békés együttéléséért. Egyedülálló, mai napig ható szellemi öröksége olyan példa, amelyre büszkén tekinthet a ma embere is.

Művei

Mi a teendő a múlttal. Beszédek, cikkek, interjúk 1989-1994, 1994.

A Szentkorona-eszme mai értelme, 1997.

Magyarország Szent Koronája, 2001.

Magyarország Szent Koronája in.: A Szent Korona–eszme időszerűsége, 2004.

Milyen emlékmű álljon a Szabadság téren?  2006.

Több fényt! - Tanulmányok, gondolatok, beszédek 1995-2006, 2007.

Gyökeres alkotmányreformra van szükség In.:Magyar Nemzetstratégia, 2008.

Magyarországon gyökeres alkotmányreform kell! In.:Magyar Nemzetstratégia 2. kötet, 2009.

A történeti alkotmány - Magyarország ősi alkotmánya (2 kiadás: 2009, 2010.)

A történeti alkotmány időszerűsége In.:Történelmi tradíciók és az új Alkotmány, 2011.

A történeti alkotmány időszerűsége In.: Húsz éve szabadon Közép-Európában, 2011.

A Szent Korona vonzásában, 2012.

A Képíró ügy, 2013.

Ártatlanul jeltelen sírban - A Kristóf-ügy, 2016.

Kitüntetései

Márton Áron Emlékplakett (1988.)

Magyar Szellemi Védegylet: „Rendületlenül” diploma, (2002.)

Az ’56-os felkelők Rabparlamentje: Emléklap (2002. október 23.)

Külhoni és Magyarországi Emlékbizottságok 1956-os Díszérme (2006.október 23.)

MKCSBK Vezetőségi Tanácsa: A Magyar Királyi Csendőrség Aranykoszorúval Ékesített Érdemkeresztje (2006. szeptember 29.)

Politikai Elítéltek Közössége Emlékplakett „Pro Patria 1945-1956 PEK”

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság: Rendvédelem Történetért Érdemkereszt. (2006.szeptember 29.)

A 1956-os Pesti Srác Alapítvány Kuratóriuma és a Corvin Közi Bajtársi Közösség Elnöksége:

A Corvin-közi Hősök Érdemrendje Babérkoszorúval (2006. december 8.)

Nemzeti Jogvédő Szolgálat: A Magyar Nemzet Lelkiismerete emléklap (2009. június 16.)

A Vitézi Rend: A Vitézi Rend Arany Nemzetvédelmi Keresztje Vitézi Ékítménnyel (2011. szeptember 17.)

A Történelmi Vitézi Rend tiszteletbeli tagja (2011.)

·  Bethlen Gábor-díj (2014)

·  Csendőr emlékérem 2015. február 13. adományozó: Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség

·  A 2015. év Szellemi Honvédője emékplakett. 2015. november 13. CÖF-CÖKA kuratóriuma.[22]

ISTEN ÉLTESSE SZÜLETÉSNAPJÁN!