Elnöki beszámoló a Székely Nemzeti Tanács 2011 november 19-i ülésén
Tisztelt küldöttek! Székely-magyar testvéreim! Hölgyeim és uraim!
Június harmadiki gyűlésünk óta eltelt öt és fél hónap eseményei közül kiemelt, nemzetközi jelentősége van az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nyári és őszi üléseinek. Lehet, van Önök között olyan, aki megkérdezi, hogy miként kerül ez a Székely Nemzeti Tanács elnökének beszámolójában?
Nos, hadd emlékeztessek arra, hogy a tavaly, szeptember 15-én, a magyar Országgyűlés Gobelin termében került sor arra a tanácskozásra a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Braun Márton képviselő vezette magyar delegációja között, amely azzal a megállapodással zárult, hogy a magyar delegáció vállalja a székely autonómia-törekvés képviseletét az Európa Tanácsban.
Az eltelt esztendő során folyamatosan egyeztettünk a delegáció több tagjával, javaslatokat tettünk, tájékoztattunk és elemeztük közösen a helyzetet, de kaptunk mi magunk is tájékoztatást, javaslatot, jó gondolatokat ismerhettünk meg a jövő feladataira vonatozóan. Ennek az együttműködésnek az eredményeként, egy év alatt, többször történt utalás Székelyföldre, többször hangzott el szülőföldünk neve az Európa Tanács gyűléstermében, mint az azt megelőző tizennyolc évben, tehát amióta Románia tagja az Európa Tanácsnak.
Köszönjük a magyar delegációnak az érdekünkben kifejtett munkáját, kiemelten a gyűlésünket jelenlétükkel megtisztelő Kalmár Ferenc és Gaudi Nagy Tamás képviselő urakét, akik kiemelt szerepet vállaltak ebben a munkában.
Így június 22-én Gaudi Nagy Tamás felvetette a tervezett román közigazgatási átalakítás ügyét, amely a Székelyföldön egy tömbben élő, több mint 600 ezer székelyt rendkívül hátrányosan érintene.
Ugyanebben a témában a magyar delegáció KDNP-s tagja, Kalmár Ferenc is felszólalt, aki az együttélés a XXI. század Európájában című jelentés vitájában szintén arra utalt, hogy Románia nemzetközi jogot sértene a jelenlegi közigazgatási határok olyan megváltoztatásával, amely hátrányosan érintené a magyarokat. Kifejtette, hogy a tervezett változtatások erőszakkal megváltoztatnák a regionális demográfiai összetételt, ami ellentétes Romániának az ET-nek tett kötelezettségvállalásaival.
Magyar sikerként lehet elkönyvelni, hogy az őszi ülésszakon a 2011/1832-es számú határozatba sikerült bevinni az autonómia kérdését, amelyet én itt és most nem fogok részletezni, hanem meg fogom kérni a képviselő urakat, akik jelenlétükkel a gyűlésünket megtisztelték, hogy ők maguk ismertessék a határozat jelentőségét.
Mi mindenképpen folytatni fogjuk az együttműködést, és remélem, hogy rövidesen sor kerül a tavalyi tanácskozás folytatásaként egy kiértékelő és új távlatokat nyitó, a tavalyihoz hasonló szintű tanácskozásra az Európa Tanács magyar delegációjával.
Júniusi gyűlésünkön került sor egy együttműködési megállapodás aláírására a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségével. A megállapodás gyakorlatba ültetésnek első állomása volt részvételünk az augusztus 5. és 7. között sorra kerülő bonyhádi fesztiválon, amelyet bátran nevezhetünk a bukovinai székelyek legnagyobb rendezvényének.
A rendezvény pénteki, ünnepi megnyitóján, egy székely zászlóval ajándékoztuk meg a bonyhádi házigazdákat és a közös székely múltról, a hagyományok ápolásának fontosságáról, illetve az együttműködés lehetséges formáiról beszéltünk. Külön hangsúlyt kapott a székelység autonómiatörekvéseinek ismertetése, hiszen a valós önrendelkezés székelyföldi megmaradásunk egyedüli záloga.
Ugyancsak a júniusi ülésünkön jelentettük be a magyarországi Székelyföldért Társaság megalakulását, amelynek célja a Székely Nemzeti Tanács célkitűzésének, Székelyföld autonómiájának támogatása. A frissen megalakult szervezet vállalta fel az idén a Verőcei nemzetpolitikai fórum megszervezését, amelynek központi témája Székelyföld autonómiája volt. A fórumon, a Székely Nemzeti Tanácsot Bíró Zsolt alelnök képviselte. A Székelyföldért Társaság az eltelt időszakban kétszer rendezte meg a Székelyföldért focitornát, amelynek értelme felhívni a figyelmet arra a lehetőségre, hogy a sportélet olyan lehetőség Székelyföld számára, amely révén önálló területi entitásként láthatóvá tehető, nem beszélve a legfőbb haszonról, egy erős, egészséges, küzdeni tudó nemzedék felnövéséről.
Folytattuk a találkozósorozatot az anyaországi önkormányzatokkal. Kerepes, Vác, Érd, Verőce után Bonyhád és Eger polgármestereivel, több önkormányzati képviselőjével ismertettük a székelyek ügyét, és újabb támogatókat, munkatársakat szereztünk az uniós szintű polgári kezdeményezéshez szükséges aláírások összegyűjtéséhez.
Ugyanerről a kérdésről folytattunk érdemi megbeszélést külön-külön a Rákóczi Szövetség, a Társaság a Kárpátmedence Magyarságáért, a Székelyföldért Társaság és a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége elnökeivel, akik segítségére szintén számíthatunk. Azért kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani az együttműködésnek a magyar önkormányzatokkal, a magyar civilszervezetekkel, mert magyarokra építve, három országában az Uniónak a kötelező hétből, meg tudjuk megszervezni az aláírások összegyűjtését: Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.
A fenti tevékenységekkel párhuzamosan juttattuk el dokumentumainkat, Székelyföld autonómia statútumát, az uniós polgári kezdeményezéssel kapcsolatos határozatainkat dél-tiroli politikusoknak, hiszen úgy véljük Dél-Tirol lakóit is érdekeltté lehet tenni, abban, hogy uniós szintű garanciáik legyenek eddig elért sikereiknek, és a nemzeti sajátosságokkal rendelkező európai régiók védelmére uniós szintű jogszabály szülessen. A külkapcsolatok építésének természetesen van egy másik indoka is, amely túlmutat az uniós polgári kezdeményezésen, ez pedig a székely diplomácia kiépítése.
Ebben az elmúlt öt hónapban sikerült megjelentetni a Székely Nemzeti Tanács időszakos kiadványának, a Székely Népnek második számát, miután egy esztendeje, Budapesten, az ülés kiadványaként jelent meg ötezer példányban az első szám. A második szám, magyar emberek és magyar közösségek támogatásával hetvenezer székely háztartásba juttathatja el a Székely Nemzeti Tanács üzenetét. Terveink szerint negyedévenként fogjuk megjelentetni, és törekedni fogunk arra, hogy a szerkesztésbe és a terjesztésbe is bevonjuk minél több küldöttjét a Székely Nemzeti Tanácsnak.
Részt vettünk, és folyamatosan részt veszünk a KMKF munkacsoportjainak alakuló ülésein. Élünk azzal a felkínált lehetőséggel, - és tudott dolog az, hogy ez egy frissen felkínált lehetőség, amelyet a nemzetpolitikai fordulat tett lehetővé - egy összehangolt nemzetstratégiai törekvésen belül jelenítsük meg a székelység szabadságtörekvését.
Alkalmunk volt Magyarország államfőjének vázolni a Székely Nemzeti Tanács koncepcióját Székelyföld autonómiájáról. A Sándor Palotában tartott megbeszélésen kiemelt helyen szerepelt az uniós polgári kezdeményezés. Köztársasági Elnök úr biztosított arról, hogy támogatja a magyar szervezetek közös fellépését, hogy az autonómia ügyét a polgári kezdeményezés révén az uniós jogalkotásban megjelenítsük.
Levélben sürgettük Románia kormányát, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy az uniós polgári kezdeményezést határidőre, késedelem nélkül alkalmazni lehessen Romániában is. Románia Közigazgatási és Belügyminisztériumának illetékes osztálya, az Európai Ügyek és Nemzetközi Kapcsolatok Főigazgatósága november 4-én iktatott levelében válaszolt a felvetésünkre. Válaszukban arról tájékoztatnak, hogy a 211/2011 számú Rendelet romániai alkalmazása érdekében egy intézményközi munkacsoportot hoztak létre az illetékes minisztériumok, és ennek a munkacsoportnak a munkája lehetővé fogja tenni, hogy a rendeletben megszabott határidőn belül, azaz 2012. április 1-től alkalmazni lehessen Romániában is a polgári kezdeményezésre vonatkozó uniós jogszabályt, azaz 211/2011 számú rendeletet. Úgy lehet tekinteni, hogy a Románia kormányának válasza érdemi, és kimerítő. Készülhetünk az uniós polgári kezdeményezés romániai elindítására 2012 áprilisától. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy a továbbiakban a rendelet előírásaira és az uniós szerződésekre hivatkozva arról próbál meggyőzni bennünket a minisztériumi válaszlevél, hogy egy területi autonómiára vonatkozó kezdeményezés az Európai Unióban nem lehet sikeres. Bár Románia kormányának illetékessége nem terjed ki arra, hogy javaslatokat tegyen arra vonatkozóan, hogy egy polgári kezdeményezésnek mi legyen, vagy mi ne legyen a tartalma, kizárólagos illetékessége megteremteni a polgári kezdeményezésnek a rendeletben előírt feltételeit, mégis meg kell köszönnünk a tanácsokat, az érveket, hiszen azok a munkánk számára hasznos információkat tartalmaznak. Elmondhatjuk, hogy uniós szintű polgári kezdeményezésünk bármilyen fokú sikerében, ezzel kapcsolatos küzdelmünk minden fő vagy oldalági hozadékában meg lesz a maga része Románia kormányának is. Köszönjük!
Befejezésül engedjenek meg egy kiegészítést a népszámlással kapcsolatban kifejtett álláspontunkhoz, amelynek a lényege, hogy nekünk, székelyeknek a nemzeti önazonosságunk magyar. Nemcsak nyilvánvaló tényként kell kezelni ezt, hanem olyan igazságként, amely benne van a Székely Nemzeti Tanács dokumentumaiban is. Arra a kérdésre, hogy ha a székelyek magyarnak vallják magukat, akkor mi az értelme az autonómiának, a választ a Székelyföld Autonómia Statútumának első szakasza adja meg:
- Történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében, Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul.
- Székelyföld közigazgatási rendje a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekre, lakosságának arra a történelmi óhajára épül, hogy autonómiát biztosítsanak számára.
- A régió lakosságának autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlődést, a területi érdekek érvényesülésének elősegítését és védelmét célozza.
- A régió lakosságának autonómiája azt jelenti, hogy a történelmi szülőföldjén levő többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amely az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.
Ez a tervezet a Székely Nemzeti Tanács alapdokumentuma. A benne megfogalmazott célok, alapfogalmak mindenki számára kötelezőek, ezekkel szembemenni a Székely Nemzeti Tanács egyetlen küldöttjének, egyetlen települési, vagy széki tanácsnak sem szabad.
Sepsiszentgyörgy, 2011. november 19.
Kapcsolódó anyagok:
A Székely Nemzeti Tanács, 2011 november 19-i ülésén az alábbi határozatokat fogadta el annak érdekében, hogy Székelyföld autonómiáját, a székely emberek önrendelkezési jogát mielőbb kivívják.
