Felszólalásaim a 2011. esztendő utolsó parlamenti ülésnapján
Sűrű napra sikeredett az év utolsó parlamenti plenáris ülése, kemény vitákkal, jogi válaszcsapásokkal, de végül a kétharmados gőzhenger egyelőre, pürroszi győzelmet aratva minden törvényt elfogadott, amit szeretett volna, de nem marad minden így az biztos... Négy törvény záróvitájában szólaltam fel, többek között a nemzetáruló MSZMP jogutódja, az MSZP törvényi úton történő feloszlatására irányuló zárószavazás előtti módosító javaslatomat védtem meg, sajnos hiába és mivel szavazásra a Jobbik frakció nem kérte ki, ezért nem is szavazott róla a Ház, az alkotmányügyi bizottságban pedig csak 3 jobbikos támogató szavazatot kapott.
Felszólalásaim a rendeleti kormányzást lehetővé tevő és ellenzéki jogokat súlyosan csorbító Házszabály-módosításról szóló záróvitában.
A Házszabályról szóló országgyűlési határozat módosításáról szóló vitában a benyújtott zárszavazás előtti módosító javaslataimat védtem meg és kértem, hogy az értelmes vitákat és felelős döntést kizáró kivételes sürgősségi eljárás jogintézményét ülésszakonként a kormánypártok által kívánt hat helyett legfeljebb egy alkalommal lehessen használni, mert ezzel a már most is elburjánzó, kvázi rendeleti kormányzást jelentő, az ellenzék jogait drasztikusan korlátozó és a lobbiérdekeknek teret nyitó, nem átlátható eljárás lesz a bevett gyakorlat. Az új szabályként bevezetni kívánt kivételes sürgősségi eljárás alapján már egy nap alatt lehet törvényeket lenyomni az Országgyűlés és az egész ország torkán a felelős megvitatás lényegi kizárásával.
Emlékeztettem a T. Házat az 1904-es ellenzéki obstrukció letörésére irányuló Házszabály módosításra, amelybe belebukott az akkori kormánypárt. A benyújtott házszabály-módosító javaslat mellett akkor Tisza István mondott beszédet, majd az akkori házelnök (Perczel Dezső) - a házszabály megsértésével - azonnali szavazást rendelt el és állítólag egy zsebkenő meglengetésével adott jelet párttársainak arra, hogy mikor szavazzanak. A "zsebkendőszavazásként" elhíresült eset hatására verekedés tört ki a teremben, aminek keretében az ellenzéki képviselők szétverték a Tisztelt Ház bútorzatának egy részét. A Szabadelvű Párt harminc év kormányzás után elbukott, ugyanis a következő választásokkor az ellenzék egymással szövetkezve tönkre verte őket. Kemény csörtét vívtam Lázár Jánossal, aki azzal vágott vissza, hogy 1904-ben az ellenzék liberális árulókból állt, miközben a 48-asok küzdöttek a 48-as törvényekért a Monarchia érdekeit kiszolgáló és a zsidó országhódításnak teret adó Szabadelvű Párt ellen.
Előzményként javaslom megtekinteni az általános vitában elmondott felszólalásaimat:
Jobbik: Az új házszabály fontos garaciális elemeket szüntet meg
A módosító javaslatainkat végül elutasították...
Felszólalásom az arceltakarást tüntetéseken és sportrendezvényeken tiltó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában
A múlt héten fogadta el a kormánytöbbség az új Szabálysértési kódexet, amely 2012. áprilisában lép hatályba. Bár voltak szimpatikus elemek (szigorúbb büntetések és eljárási szabályok), de botrányos módon fenntartották a Gyurcsány-Bajnai időszak jogkorlátozó, alkotmányellenes szabályait, például a gárdaellenes szabályokat vagy új szabályként büntetni rendelik az, ha valaki egy tüntetésen vagy egy sporteseményen arcát eltakarva jelenik meg. Hatalmas, 12 órás vitát folytattunk a Házban tiltakozva ezen rendelkezés bevezetése és az új szuper titkosszolgálat létrehozása ellen. Órási sikernek érzem, hogy sikerült megakadályozni a NIBEK elnevezésű, Pintér Sándor alá rendelt csúcs-titkosszolgálati szerv létrehozását, miután az elképzelés ellen módosító javaslatokat benyújtó Kövér László elképzeléseit támogatta a Ház.
Felszólalásom erről is szólt, továbbá arról, hogy nem elég a Fidesznek, hogy az arceltakarást tiltsa 2012 áprilistól, hanem az addig hatályos régi szabálysértési törvényben is be akarják emelni ezt a szabályt, amellyel a Gyurcsány-rendszerhez hasonlóan el akarják jogalkotási eszközökkel rettenteni az embereket a tiltakozástól. Ez egy új " Lex Március 15". A javaslat 54.§- ban szabályozott szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések arra irányulnak, hogy 2012. január 1-től az új szabálysértési kódex hatályba lépésig terjedő idő intervallumra is bevezetésre kerülnek azon rendelkezések amelyek szerint 60 nap elzárás vagy 300 ezer forint pénzbírsággal sújtják azon személyt, aki a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényen és sportrendezvényen úgy jelenik meg, hogy az arcát eltakarja. Zárószavazás előtti módosító javaslatomat igyekeztem megvédeni. A hatályos Alkotmányban és a nemsokára hatályba lépő Alaptörvény kiemelkedő értékként deklarálja és védi a demokratikus jogállamiság elvét és a gyülekezési jogot. Ez a tiltás durván, szükségtelenül és aránytalanul megsérti ezen alapelvet azáltal hogy az egyik legalapvetőbb politikai szabadságjogot, a gyülekezési jogot alkotmányellenes, alaptörvény- ellenes illetve nemzetközi emberi jogi egyezményeket sértő módon korlátozza. Álláspontom szerint tavasszal népmozgalmak, tüntetések fognak zajlani a kormány által folytatott politika ellen és ezen módosítással ennek kívánnak gátat szabni, ezáltal a kormánypárt ugyanarra az útra lépett mint annak idején a Gyurcsány-Bajnai vezetés, láttuk milyen eredménnyel...
A törvényt végül elfogadták...
