Gaudi-Nagy: a Jobbik elutasítja a képviselői jogokat korlátozó országgyűlési törvényt és házszabálymódosítást
Az Országgyűlésről szóló törvény 2012. március 27-i általános vitájának vezérszónoki beszédében Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, véleménye szerint a Fidesz testére szabott törvény nem a modern követelményeknek megfelelő hagyományos gyökerekből táplálkozó irányba halad. Koncentrált hatalmat ad a házelnök kezébe akár a funkció kinevezési szabályrendszerrel, akár a fegyelmezési - szankcionálási jogkörök alkalmazásával.
„Még a legtisztább lelkületű gondolkodó is megremeg ettől a súlytól. Mi féltjük Kövér Lászlót." Mondta Gaudi-Nagy Tamás, majd aggodalmai alátámasztására kifejtette, a jobbikos képviselők, a nemzeti radikálisok vehemensebbek, vállalják, hogy jobban oda teszik magukat érzelmileg és indulatilag is a felszólalásaik mögé mint más képviselők. Rengetegszer élték meg, hogy Kövér László a parlamenti felszólalások közben tartalmilag is minősítette a felszólalásokat. Mi fog történni a házban, ha ezt követően nem a Jobbik szakértői fognak a Jobbik frakció mögött ülni, hanem a házőrség állig felfegyverzett kommandója arra várva, hogy Kövér László rámutasson valakire? Miközben Gaudi-Nagy példát hozott fel, Ujhelyi István az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, a házelnöki önkényt illusztrálva közbeszólt a jobbikos képviselő vezérszónoki beszédébe.
Gaudi-Nagy Tamás ezt követően részletesen kifejtette: a szabad képviselői munka korlátait inkább minimalizálni kellene, nem pedig növelni. A képviselők arra tesznek esküt és arra tesznek vállalást mikor megválasztják őket, hogy ők legjobb tudásuk szerint képviselik azokat akik rájuk szavaztak. Ebben a munkájukban saját stílusuknak, érzéküknek megfelelően, ugyanakkor a ház méltóságának tiszteletben tartásával dolgoznak. A magyar közjogi hagyomány szellemével ellenkezik ez a fajta erőteljes, rendfenntartó és darabont erőket is felhasználó politikai törekvés.
Történelmi példaként Tisza István kormánya idején történteket elevenítette fel a képviselő. Az Országház felépítése után mintegy két évvel éles politikai vita bontakozott ki a Függetlenségi Párt (48-asok) és a Szabadelvű Párt (67-esek) között, mely során a 48-asok sokszor nyúltak a keményebb ellenállás eszközei felé. Ennek megtörésére a Tisza-kormány egy puccs-szerű házszabály ellenes házszabály módosítást eszközölt, mellyel az ellenzéki felszólalásokat minimálisra korlátozták. Másnap reggel az ellenzék a rendfenntartó szolganépet elkergette, majd hevületükben a parlamenti berendezést is összetörték. Ezzel fejezték ki, hogy számukra így elfogadhatatlan ami zajlik. Utána választást írtak ki, az ellenzék megnyerte a választásokat, a Szabadelvű párt pedig belebukott a történtekbe.
Gaudi-Nagy Tamás azt is elmondta, hogy 1848 és 1913 között nem volt a magyar közjogi rendszerben ilyen, a tervezetthez hasonló fegyelmező, rendfenntartó elem. Annyi volt korábban, hogy szóban rendre utasították a képviselőt, és amennyiben tarthatatlanná vált a helyzet a kialakult vitában, akkor az elnök felfüggesztette az ülés vezetését, de olyannal senkit sem fenyegettek 1913-ig, hogy gyakorlatilag fizikailag is kitiltják a teremből, megtiltják a visszatérését. Ezek elfogadhatatlan, önkényes intézkedések.
A jobbikos képviselő vezérszónoki beszédében hangot adott a törvényjavaslat egy fájóan hiányzó részének, a korábban éppen általa benyújtott ''Lex-Gyurcsány" törvényjavaslatnak. Ez arról szólt, hogy az idézett személy ha országgyűlési vizsgálóbizottság előtt nem jelenik meg, az nem maradhat következmények nélkül. Gaudi-Nagy Tamás korábban már nyújtott be büntető törvénykönyv módosítására irányuló javaslatot, mely alapján az országgyűlési bizottság munkájának akadályozása címen vezettek volna be törvényi tényállást, amely a bizottság előtti meg nem jelenésen túl büntetni rendelte volna a hamis vallomástételt megvalósító magatartást is (a tervezett Lex-Gyurcsányról bővebben ITT). A Gaudi által benyújtott törvényjavaslatot tárgysorozatba sem vette a kétharmados többség, az volt az indokolás, hogy majd amikor egy komplett szabályozás következik el (íme itt van), akkor majd a ház elé kerül. Gaudi-Nagy Tamás beszédében ezúttal is kinyilvánította a radikális párt azon szándékát, miszerint börtönbüntetéssel legyen sújtandó az az országgyűlési képviselő, aki nem jelenik meg országgyűlési képviselői vizsgálóbizottság előtt idézésre. Mint emlékezetes, Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György ilyet tettek a 2006 őszi vizsgálóbizottság idézésére. Dacosan és szemtelenül nemet mondtak, és ennek akkor nem volt semmilyen következménye. Ennek ellenére a mostani törvényben az olvasható, hogy aki nem jelenik meg, annak felolvassa a nevét a házelnök az ülésen. Gaudi-Nagy ezúttal is következetesen azt javasolta: aki nem országgyűlési képviselőként követi el az két év börtönnel, aki képviselőként tesz ilyet, az három év börtönbüntetéssel feleljen azért, ha nem jelenik meg ezen a vizsgálóbizottsági ülésen.
A vezérszónoki beszédében a képviselő rámutatott arra is, nem működnek az elszámoltató bizottságok, az Országgyűlés ellenőrző funkciója pedig gyengül ezzel a törvényjavaslattal. Nem csak törvényalkotó, hanem ellenőrző hatásköre is van az Országgyűlésnek, ezt az ellenőrző hatáskört nem megszorítani, hanem kiteljesíteni, segíteni kellene. Utalt arra, hogy mindenféleképpen ki kéne kötni, ne lehessenek a közélet szereplői olyanok, akik az elmúlt önkényuralmi rendszerben tisztséget töltöttek be. Mint mondta, ebben a formájában a Jobbik számára ez a javaslat nem elfogadható.
A törvényjavaslat ITT olvasható.
