Gaudi elítélte Szerbia kisebbségi politikáját az ET-ben (frissítve a felszólalás magyar fordításával)
Az Európa Tanács június 21-25 közötti parlamenti közgyűlésén Gaudi-Nagy Tamás határozottan elítélte Szerbia nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kétarcú politikáját a koszovói helyzettel kapcsolatos jelentés vitájában.
Gaudi-Nagy Tamás a Koszovó helyzetével kapcsolatos jelentés vitájában fel kívánt szólalni, rámutatva a szerb politika kétarcúságára: egyrészt minden követ megmozgatnak és minden érvet felhoznak a Koszovóban élő szerb közösség megmagasabb szintű és megfelelő garanciákkal védett kollektív jogainak kiharcolása érdekében (ez természetesen támogatandó), másrészt viszont ugyanezen szinű jogokat (pl. területi autónómia) nem hajlandóak biztosítani a jelenleg Szerbiához tartozó Délvidéken élő 300 ezer fős magyar és más nemzeti közösségek számára, sőt - a látszat ellenére - kifejezetten a nemzeti önazonosság fenntartását nehezítő lépéseket tesznek, a magyarok elleni támadások és a térség etnikai összetételének megváltozását eredményező szerb bevándorlás megállítása érdekében pedig nem történnek hatékony intézkedések.
A vitát végül úgy zárták le, hogy az előre leadott jelentkezés ellenére sem szólalhatott fel Gaudi, azonban az egyik módosító javaslat ellenében kifejtett félperces felszólalásban elítélte Szerbiát a kétarcú politika és a magyarság jogfosztott állapotban tartása miatt.
Elfogadhatatlan, hogy a rendszer jelenlegi szabályai szerint a közgyűlés egyetlen politikai csoportjához sem tartozó képviselő kifejezetten hátrányos megkülönbözetésben részesül és csak sorrendben 39. helyen szólalhat fel először független képviselőként a politikai csoportok képviselői után.
Emiatt a Jobbik magyar országgyűlési frakciójának tagjaként az ET közgyűlés munkájában részt vevő, de ott politikai csoporton kívüli, tehát függetlennek minősülő Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalással élt a közgyűlés 2010. június 25-i péntek délelőtti ülésén: indítványozta, hogy az Európa Tanács működésében számos más területen is megnyilvánuló és az Európa Tanács, illetve emberi jogokkal foglalkozó más nemzetközi szervezetek (pl. ENSZ) diszkrimináció ellenes szabályaival is ellentétes hátrányos megkülönbözetést szüntessék meg és kezdeményezte az ügyrendi bizottságon belül egy albizottság felállítását, amely kidolgozná a közgyűlés eljárási szabályainak megfelelő megváltoztatását célzó javaslatokat.
A vita lezárását követően végül a házszabály szerinti lehetőséggel élve Gaudi-Nagy Tamás tervezett felszólalását írásban benyújtotta és az a vitáról készült jegyzőkönyv hivatalos mellékletévé vált. (A magyar fordítás itt olvasható.) A felszólalás jelentős mértékben épült a nemzeti jogvédő képviselőnek a Nyugat-Európai Unió legutóbbi párizsi közgyűlésén már kifejtett és erőteljesen képviselt álláspontjára.
