Határidő-számítás: naptári nap vagy munkanap?
Dr. Gaudi-Nagy Tamás november 23-án "Egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1674. szám)" általános vitájában arról beszélt, miszerint a Jobbik azt az elvet tartja helyesnek, amely már a visszatérést jelenti a hosszú, régóta kialakult határidő-számítási szabályokhoz. Akár a régi büntető perrendtartás vagy a régi polgári perrendtartás, tehát még a történelmi Magyarország idején született jogszabályok egyértelműen nem munkanap alapon határozták meg a határidőket. A 2009. októberi módosítást sem tartották szerencsésnek. Kihangsúlyozta, hogy ez nagyon félrevezető, és a mindennapi jogkereső polgár számára sok esetben rendkívüli kellemetlenségeket okozó dolog. A saját praxisából is tudott olyan esetet, amikor valaki a napszámítást egyszerűen a klasszikus reflexek alapján naptári napok alapján számította, és beleesett abba a hibába, hogy a munkanapok logikáját nem vette mögé.
A képviselő szerint a jogbiztonság elve és a hatékony jogorvoslathoz való jog alkotmányos alapelve alapján a naptári napos számítási rendszer az, ami elfogadható. Sajnálatosnak tartotta, hogy 2009-ben ilyen többmilliós költséggel valóban átállították az egész rendszert. Vannak olyan szabályok, amelyeket bizony következetesen az ésszerűség és az előbb említett alkotmányos elvek alapján ki kell kényszeríteni, még ha ilyen úgymond kész helyzetet is teremtettek ezzel korábban.
Nem hiszi, hogy a határidők meghosszabbodása, most konkrétan azt a szándékot jelentené, hogy egy polgárellenesebb irányba mozdulna a határidő-számítás, pusztán arról van szó, hogy ha munkanapokban adnak meg egy határidőt, és ha átállítják naptárinap-számításra azt a számítást, akkor nyilvánvalóan hozzá kell adni a munkanapokat, mint naptári napokat ahhoz a határidőhöz. Tehát értelemszerűen csak akkor tud egyenlő joghozzájutást biztosítani a két szabályozás, ha kompenzálják a munkanapszámítás miatt kiesett naptári napokkal a határidő-számítást.
