Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat - Állami út a magyarságot ért jogsérelmek orvoslására

Már az említett törvényhely megszületése is egyedi, hiszen talán egyike azon módosítóknak, melyet közösen nyújtott be egy ellenzéki (Gaudi-Nagy Tamás) és egy kormánypárti (Kalmár Ferenc) képviselő, és amelyet a Parlament tagjai - pártállástól függetlenül- szinte egyöntetűen (261 igen, 45 nem, 1 tartózkodással) elfogadtak.

2011. december 13. óta azonban eltelt több, mint 9 hónap, ám a törvénnyel felállítani rendelet jogsegélyszolgálat elindításáról azóta keveset hallottunk, a sajtó sem igazán foglalkozott vele. Nem egyértelműek azon információk, hogy a valóságban mikor alakítanak ki egy olyan hatékony jogászhálót, mely a nemzeti hovatartozás miatt, vagy ezzel összefüggésben jogsérelmet szenvedett egyének számára nyújtana gyors, hatékony és szakszerű jogvédelmet.

A Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat egy eddig nem létező, vadonatúj kreálmánya a hazai jogrendszernek, melynek életre hívása komoly űrt tölt be a jogvédelem és az ezzel kapcsolatos állami szerepvállalás terén, ami szükséges volt ugyan, de eddig hiányzott. Civil szervezet már korábban létezett (Nemzeti Jogvédő Szolgálat), állami azonban mindezidáig nem.

De tekintsünk vissza kissé az időben, hogy megértsük, miért nagy jelentőségű a Kárpát-medencén belül egy ilyen jogsegélyszolgálat felállítása? Az első, majd a második világháborút követő békediktátumok eredményeként több millió honfitársunk került át a szűkösre hagyott Magyarország határain kívüli területekre. Habár a nemzetközi jogi alapelvek (mint ahogy az I. világháború utáni „wilsoni alapelvek”) rögzítik a nemzeti önrendelkezés jogát, a gyakorlat ezzel ellentétes tendenciát mutatott.

A kollektivizálás és beolvasztás jegyében egymás után születtek jogfosztást megvalósító jogszabályok az utóbbi években is (pl. állampolgárságtól való megfosztás, külhoni magyarokat súlyosan hátrányosan érintő nyelvtörvény stb.) melyek azt eredményezték, hogy a környező államokban az egymás mellett élés feltételrendszere nem biztosított, a határon túli magyarság számos helyen kiszolgáltatott helyzetbe került.

Ezzel együtt pedig elszaporodtak azok a típusú jogsértések, melyeket sértettjeik magyarságuk miatt vagy magyarságért folytatott tevékenység miatt, ezzel összefüggésben szenvedtek el. Széles körben ismertté vált Malina Hedvig ügye, de példaként említhetnénk, hogy a székely autonómiáért küzdő Székely Nemzeti Tanács tagjai ellen milyen retorziókat próbáltak meg eszközölni.

Egy kiterjedt jogvédelmi háló az ilyen ügyek iránt elkötelezett, tapasztalt, emberi jogi normákat, konvenciókat jól ismerő - de a helyi jogban is kellően jártas - ügyvédek bevonásával tudná a hathatós jogi képviseltet biztosítani ezen esetekben. Fontos megemlíteni, hogy mivel a cél közös, az eltérő jogrendszerek, és a különböző ügycsoportok (polgári-, büntető-, szabálysértési-, közigazgatási ügyek  stb.) ellenére mégis egységes szempontrendszer alapján lehetne az eljárásokat kezelni.

Általános tapasztalat, hogy ezeket az ügyeket sok esetben megpróbálják szabványüggyé silányítani, ezért az is fontos, hogy a jogvédő tevékenységhez egy nagyon erős kommunikáció is párosuljon. Ebben a jogsegélyszolgálaton kívül a magyar diplomáciának is kiemelt szerep jut.

Egy jól működő jogsegélyszolgálat jelentősége nemcsak ebben rejlik. Igen erős jogalakító hatása is lehet, hiszen a különböző pertípusok nyomán a bírói gyakorlat intenzív formálója, a különböző kártérítési perek nyomán az egyes szervek jogkövető magatartásának elősegítője lehet.

Nem elhanyagolható a közjogi keretrendszer, amelybe ez a jogsegélyszolgálat illeszkedik. Hiszen az említett törvényhely indoklása kijelöli a működés kereteit. A jogszabályi indoklás az alábbiakat mondja ki:

„Sajnos, mint tudjuk a történelem eseményei, a XX. század Magyarországot érintő – máig orvosolatlan - békediktátumai és egyéb horderejű átalakulásai a Kárpát-medencei magyarságot előbb öt, majd nyolc országban osztották szét, ami hazánkat és nemzetünket komoly próbatételre kötelezte, magyar emberek milliói kerültek akaratuk és törvényes érdekeik ellenére elcsatolt sorba és ez miatt kötelesek kiállni az elnyomott , másodrangú lét megpróbáltatásait. Ezen megpróbáltatások sok esetben az utód állam vagy a többségi nemzet tagjai részéről elkövetett jogsérelemben testesülnek meg, amellyel szemben honfitársaink kiszolgáltatottak.

A magyar nemzet iránt érzett felelősségtől vezérelve valamint a Kárpát-medencében a magyar nemzethez tartozók jogainak teljes körű védelme érdekében elengedhetetlennek tartom a Kárpát-medencei Jogsegély Szolgálat felállítását. Jelen pillanatban civil szervezetként a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) látja el elcsatolt nemzettestvéreink jogvédelmi képviseletét . Álláspontom szerint ha bárhol a Kárpát-medencében, bárkit nemzeti hovatartozása miatt, vagy ezzel összefüggésben jogsérelem él a Magyar Állam, képzett jogászi háttérrel köteles fellépni. Ezt a tevékenységet szolgálja ez a forrás, amelyből egy hatékony jogászháló kialakítható.”

A törvényhely indoklása megemlíti azt a civil szervezetet, mely 2004. óta az elcsatolt területeken sikerrel végzi jogvédő tevékenységét, azonban belföldön is aktív: ez a Nemzeti Jogvédő Szolgálat.

Az önállóan működő szervezet több, nemzeti elkötelezettségű ügyvéddel együttműködésben végzi munkáját. Számos ügye az Emberi Jogok Európai Bíróságára került, ahol markáns eredményeket tudhat magáénak. Emlékezzünk csak a Bukta ügyben született ítéletre, melynek kézzel fogható következménye egy jogszabály-módosítás volt, maga a döntés meghatározó lett a spontán tüntetések hazai gyakorlata szempontjából. A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság a közelmúltban két esetben is kártérítést ítélt meg ilyen ügyekben (Árpád-házi sávos zászló jogszerű használatát kimondó és az ún „Gatya-per”-ben) .

A magyar közösség érdekében cselekvők és emiatt joghátrányban részesülő személyek, szabadságjogaikat gyakorló hazafiak védelme a kormányok feladata lett volna korábban is és feladata most is. Éppen ezért sokan örömmel üdvözölték a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat életre hívását. A kormányzat felelőssége, hogy ez a törvényben rögzítettek szerint megvalósuljon.

A KIM - Nemzetpolitikai Államtitkárság Jogi Fórumnak nyújtott tájékoztatása szerint a Kárpát-medencei Jogsegély Szolgálat létrehozására elkülönített 50 millió forintos alapból kívánják segíteni azon civil szervezetek, egyesületek, jogászok és ügyvédek munkáját, akik jogsegéllyel foglalkoznak. A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány neves kuratóriumi tagokkal 2012. júniusában állt fel, ezzel párhuzamosan jött létre az Alapítvány operatív szerve, a Kisebbségi Jogvédő Intézet, amelynek vezetője dr. Gyeney Laura.

A Jogi Fórum megkeresésére az Államtitkárság a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány működésével kapcsolatban az alábbiakat nyilatkozta:

„Az alapítvány ösztönözni kívánja a Magyarországon és a szomszédos országokban tevékenykedő kutatókat, egyetemi oktatókat és a jogászhallgatókat arra, hogy tanulmányozzák a kisebbségi jogok európai és nemzetközi dimenzióit. Támogatja a jogsértések feltárását és dokumentálását, a jogsérelmekkel kapcsolatos eljárást. További részletekről az Intézet honlapján lehet tájékozódni, a http://kji.hu/ internetes címen. Az Alapítvány igyekszik minél szélesebb körű kapcsolatokat kiépíteni azon külhoni magyar szervezetekkel, amelyek jogvédelmet folytatnak. Jelenleg is zajlik a kapcsolatépítés, így jogászokkal és civil szervezetekkel is együttműködnek, rendszeresen konzultálnak jogvédőkkel. Továbbá az Alapítvány minél szélesebb körben kívánja beépíteni munkájába a tudományos eredményeket.

A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány nyári egyetemet szervezett a fiatal jogászok képzése és kapcsolattartásuk ösztönzése érdekében. 2012. július 16. és 22. közt került megrendezésre a „Kisebbségvédelem Európában” elnevezésű nyári egyetem Piliscsabán, tudományos elismertségnek örvendő, széleskörű szakmai háttérrel rendelkező előadók közreműködésével, és 29 fiatal jogász hallgató részvételével. Emellett 2012. szeptember 28-án került sor a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben a Kisebbségi Jogvédő Intézet társzervezésével a „Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte” című nemzetközi konferenciára, ahol neves előadók segítségével kaphatunk teljes képet a nemzetpolitika nemzetközi dimenziójáról.”

Legfrissebb fejlemény, hogy megkezdődött a területi képviselő partnerügyvédek toborzása és a jövő évi költségvetés elfogadott főszámai között is szerepel egy ötvenmilliós tétel a működés széles körű kibontakoztatására.

jogiforum.hu