Kúriai abszurd: Budaházyt nem illeti meg az ártatlanság vélelme és a jó hírnév védelme sem
"Erőből keresztülvitték a mocskolás lehetőségét" - fogalmazott Budaházy György felperes tegnap, miután a Kúria felülvizsgálati ítéletével elutasította jó hírnév megsértése miatt elégtételt és kétmillió forint kártérítést igénylő keresetét az RTL Klub és Benkő György elleni személyiségi perben. Nehéz vitatkozni ezzel a véleménnyel. Döbbenten hallgattuk a háromtagú kúriai tanács elnöke, dr. Baka András bíró elnagyolt és egyáltalán nem meggyőző indokolását a nagyszámú hallgatósággal együtt, akik felhívásunkra jöttek el az ítélethirdetésre.
Úgy érzem nemzeti jogvédőként mindent megtettem. Sokak által méltatott félórás összegző perbeszédemben (nemsokára felkerül Baka indokolásával együtt) hiába vettem végig az ártatlanság vélelmét és a jó hírnév védelmét garantáló releváns jogszabályokat, a hazai és strasbourgi bírósági gyakorlatot, idéztem fel az Európa Tanács sajtó bűnügyi tudósításokra vonatkozó normáit, tételesen rámutatva az alsófokú bíróság ítéleteinek tévedéseire és hiányosságaira és arra, hogy még a Benkő-féle hangfelvételekhez, illetve gyanúsításhoz képest is önkényes, valótlan és sértő tényállításokat közölt 2010-ben (pl. Lendvai és Gyurcsány elleni merényleteket tervezett társaival, a választások után a Fidesz ellen is terrorcselekményeket követett volna el, gyermekgyilkosságtól sem riadt vissza stb.) Budaházyról az RTL Klub nyolc, nagynézettségű műsorában (Hiradó és Akták). De ez sem volt elég.
2017. szeptember 20-án, a 2006-os rendőrterror első felvonásának, az embervadászatok kezdetének 11. évfordulóján a Kúrián született egy újabb igazságtalan és törvénysértő Budaházy-ítélet. A tavalyi jogellenes drákói elsőfokú büntetőítélet (125 év fegyház 17 hazafira törvényes bizonyítékok nélkül, Budaházynak 13 év) után ezúttal egy személyiségi perben.
Dr. Baka András leváltása előtt a Legfelsőbb Bíróság elnökeként a Jobbik feloszlatásának lehetőségét pedzegette a sajtóban. Emiatt őt országgyűlési képviselőként többször kemény kritikával illettem. Sajnos az akkori felszólalásom ma is időszerű....A Kúrián a személyiségi jogi ügyeket döntően csak az ő tanácsa tárgyalja: Budaházynak még öt hasonló pere vár felülvizsgálatra, amik sorsa ezek után meglehetősen kilátástalannak tűnik.
De a dr. Baka András által vezetett tanács kötelezett engem és Almási Lajos operatőrt tavaly közel egymillió forint sérelemdíj két rendőr jogtanácsosnak való megfizetésére, mondván (tévesen): a 2006 őszi kártérítési perben a rendőrséget képviselő jogtanácsos engedélye nélkül a sajtóban nem bemutatható és ezért videón látható minden másodpercért 150 ezer forint sérelemdíj illeti...
A döntés "jogállami" üzenete nem túl szívderítő: a büntetőeljárás terheltjét (gyanúsítottját, vádlottját) a sajtó önkényesen és jogkövetkezmények nélkül nevezheti a büntetőeljárási bizonyítékoktól függetlenül befejezett bűncselekmények elkövetőjének, mert a sajtószabadság mindennél, így az ártatlanság vélelménél és a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jognál előbbre való. Ez elfogadhatatlan és ezen a jog eszközével változtatni kell. Nem adjuk fel ! Alkotmányjogi panasszal élünk és keresettel az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amiatt, hogy a magyar állam nem szerzett érvényt az ártatlanság vélelmét és jó hírnév védelmét garantáló rendelkezéseknek, ezért a tisztességes eljáráshoz való jog is sérült.
Az igazságtétel elkerülhetetlen Budaházyék "terror" ügyében, mielőbbi felmentésük vagy amnesztiájuk és jóvátételük közügy.
A tárgyalásról Almási Lajos és Budaházy György készített tudósítást:
Budapest, 2017. szeptember 21.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
