Kritikus nemzeti jogvédő nyilatkozat a Magyar Jelenben a magyar-szerb kapcsolatok és a délvidéki magyarság helyzete kapcsán

 

A Magyar Jelen kérdéseire a magyar-szerb kapcsolatokkal és a délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban dr. Raffay Ernő történész és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője válaszoltak: kritikai felvetésekkel éltek a délvidéki magyarság helyzetét illetően.

A "Mosolydiplomácia és ami mögötte van – alku a délvidéki magyarság kárára" című sajtócikkben található a két interjú.

A nemzeti jogvédő kiemelte többek között az alábbiakat:

"Az mindenképpen üdvözlendő, hogy ilyen kedvező irányt vettek a magyar–szerb kapcsolatok, viszont sajnos ebben nem jelenik meg kellő súllyal a Délvidéken élő magyar nemzeti közösség helyzetének a javítása."

"Jelenleg, bár támogatja a magyar kormányzat Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozását, de ehhez a támogatáshoz nem támasztják azt a feltételrendszert, hogy mondjuk minimálisan a Tisza-menti régióban területi autonómiát kapjanak a – sajnos egyre fogyatkozó – délvidéki magyarok, illetve magyarként való megmaradásuk, gyarapodásuk érdemben előremozduljon."

"A jó kapcsolatunk alapja az egyenjogú, egymást tisztelő hozzáállás kellene, hogy legyen, amibe nem fér bele, hogy másodrangú státuszban tartsák az adott területen élő őshonos magyarságot. A világrend mostani változásai még arra is lehetőséget adnának, hogy – békés, tárgyalásos úton – úgy rendezze a két állam az ottani magyarság viszonyát, hogy a lehető legjobb megoldást találják meg, amiből még a határváltoztatás lehetőségét sem lenne szabad kizárni."