Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás Révkomáromban (képekkel)
(Tudósítás képekkel)
A Jobbik Magyarországért Mozgalom ismét megmutatta és példát szolgáltatott, Morvai Krisztina EP képviselőnk és Gaudi-Nagy Tamás Újpalota országgyűlési képviselőjelöltünk és igazságügy miniszter jelöltünk személyiségein keresztül, hogyan is gondolkodik a közeljövő nemzetpolitikájáról!
A képek egyértelművé teszik minden kedves olvasónk számára visszamenőlegesen is, hogy a hidak azért épülnek, hogy azokon áthaladjunk, nem pedig a közepén visszaforduljunk!
Komárom városának déli részén, majd a város Trianonban elrabolt északi részén, Révkomáromban nagy média figyelem övezte tömeggyűlés (2010. március 31-én), és a közelmúltban Révkomáromban épült Szent István szobor üzenetértékű megkoszorúzása századnyi szlovák rendőr és mintegy háromszáz résztvevő feszült figyelme közepette azt szimbolizálja számunkra, hogy Klapka György és Jókai Mór városa egy és oszthatatlan volt, és az is marad.
Még egy dolgot üzentek a Jobbik képviselői Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás jelenlétükkel, beszédeikkel sokadszorra:
Az eljövendő nemzetpolitikája eltérően az utóbbi húsz és hatvan évtől bátor lesz, és a valódi nemzeti érdekeinket fogja összefoglalni, és semmifajta megfelelési igényeknek a jövőben nem akarunk megfelelni. Minket a magyarság össznemzeti érdekei irányítanak majd kizárólagosan tetteinkben.
Adjon az Isten Szebb Jövőt!
Reiner Péter
Nemzeti InternetFigyelő
A Kuruc.info beszámolója: "Azt akarják a tudomásunkra hozni, hogy mindig Magyarországhoz tartozott e terület"
Morvai és Gaudi a megszeppent nyilatkozatot kiváltó rendezvényen
"Ebben a helyzetben óvatosabbaknak kell lennünk, mint bármikor. Újra megismétlem, hogy a magyarországi választások után valószínűleg <<lesz minek örülnünk>>. Mindenkit azonban arról biztosíthatok, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya védeni fogja a Szlovák Köztársaság érdekeit" - jelentette ki Robert Fico azután, hogy csütörtökön délelőtt Pozsonyban találkozott a francia-szlovák kereskedelmi kamara képviselőivel.
A kormányfő egy újságírói kérdésre válaszolt, amely azt firtatta, mit szól ahhoz, hogy a Jobbik néhány tucatnyi híve szerda este Révkomáromban virágot helyezett el Szent István király szobránál.
"Ami most történik, rendkívül veszélyes dolog. Mintha valaki azt szeretné a tudomásunkra hozni, hogy van itt egy terület, amely mindig Magyarországhoz tartozott. Biztos, hogy nagyon óvatosak voltak, hogy ne sértsék meg a törvényt. Ez a magyarországi választásokkal kapcsolatban azonban mindannyiunk számára nagy figyelmeztetés" - jelentette ki Fico.
"Ha a Jobbik a második legerősebb párt lesz Magyarországon... ez egy olyan párt, amelynek teljesen más az álláspontja Trianonnal szemben, amely elutasítja a Szlovákia és Magyarország között húzódó határokat. Ez egy olyan párt, amely szélsőségesen Szlovákia-ellenes és legszívesebben a földbe taposná Szlovákiát" - ijedezett a tót kormányfőcske.
Morvai Krisztina és Gaud-Nagy Tamás Észak-Komáromban
Komáromban Morvai Krisztina, a Jobbik államfőjelöltje és Gaudi-Nagy Tamás, a párt igazságügyiminiszter-jelöltje tartott fórumot a határontúli magyarok önrendelkezéséért. A rendezvény után a két nemzeti jogvédő átsétált a felvidéki oldalra, hogy virágot helyezzenek el a Szent István-szobornál.
Március 31-én a Jobbik komáromi alapszervezete rendhagyó lakossági fórumot tartott. A rendezvényt a felvidéki magyarellenes politika és a magyargyűlölet elleni tiltakozásul hívták életre, melynek fővédnökei Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédők voltak.
A fórum előkészületei nyugodtan teltek, fél órával a meghirdetett 18 órás kezdés előtt csupán a felvidéki oldalon volt tapasztalható enyhe rendőri készültség. A hídhoz közel két járőrautó jelezte, hogy a szlovák hatóságok figyelemmel kísérik a rendezvényt. A fórum helyszínén, az Erzsébet-híd déli hídfőjénél, az út két oldalán gyülekeztek az érdeklődők. A kezdetre körülbelül 180-200 nemzeti érzelmű magyar gyűlt össze, mellettük nagy számban a sajtó képviselői is megjelentek. A felvidéki szlovák média gyakorlatilag összes jelentős képviselője jelen volt.
A megérkező Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást nagy tapssal köszöntötték a megjelentek. A fórumot Lukácsi Csaba a Jobbik komáromi alapszervezetének elnöke nyitott meg. Lukácsi köszöntőjét követően az egybegyűltek közösen énekelték el nemzeti imádságunkat. A Himnuszt követően Gaudi-Nagy Tamás beszéde következett.
Gaudi-Nagy Tamás A Jobbik igazságügyminiszter-jelöltje beszédében a trianoni diktátum kapcsán elmondta, hogy azt igazságként, megmásíthatatlan csapásként elfogadni nem lehet, az csak békétlenséget hozott a Kárpát-medencébe. A gúnyhatár mindkét oldalán pedig olyan politikai erők vannak, akiknek nem érdeke, hogy felismerjék sorsközösségüket a Kárpát-medencében élő nemzetek. Gaudi-Nagy továbbá elmondta, hogy biztosítani kell a nemzeti önrendelkezést, ami a nemzetközi jogi okmányokban is megtalálható. Hangsúlyozta 1920-ban majd 1947-ben senkit sem kérdeztek meg, hogy milyen országban szeretne élni. A nemzeti önrendelkezés pedig megilleti a magyar közösséget, 90 évvel a békediktátumot követően is. Az Európai Uniós csatlakozás sem oldotta meg a felvidékiek helyzetét, hiába ígérték, hogy a légiesült határokkal majd megoldódnak a határontúli magyarok problémái. Az eltelt időszakban csak fokozódott a magyarellenesség a szlovák politika részéről – folytatta a nemzeti jogvédő. A határok nem szentek és sérthetetlenek, azok a történelemben soha nem voltak változatlanok. A békediktátumot felül kell vizsgálni, revízió alá kell vonni. A nemzeti önrendelkezés szellemében lehetőséget kell adni az embereknek, hogy népszavazás útján eldöntsék, hogy hol kívánnak élni. Beszédében Gaudi elmondta még, hogy a Jobbik ki fog állni az elszakított területeken élő magyarokért. Ennek első lépése az a történelmi lehetőség, hogy visszaadják a magyar állampolgárságukat a határontúli nemzettestvéreknek, ezzel bizonyítva, hogy a magyar nemzet egy és oszthatatlan.
Utána Morvai Krisztina, a Jobbik államfőjelöltje lépett a mikrofonhoz. Beszédében hangsúlyozta, hogy a jogfosztottsággal szemben erőt kell mutatni. Eddig azt tanították a határontúli magyaroknak, hogy hunyászkodjanak meg. Segíteni kell az elszakított területeken élő testvéreknek felemelni a fejüket, véget kell vetni a megaláztatottságuknak. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen egy erős Anyaország, amelyik erőt tud mutatni és kiáll minden magyarért – folytatta Morvai. Másrészt szükséges, hogy a nemzeti önrendelkezést komolyan vegyék, joga legyen mindenkinek a saját gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésének útját meghatározni. „Mi az akadálya ennek?” – tette fel a költői kérdést. A Magyarországon eddig uralkodó politikai elit nem volt ebben érdekelt, a magyar népnek szolga sorsot szántak. Ennek példája a gyalázatos feltételekkel való csatlakozás az Európai Unióhoz. Aki pedig a csatlakozás ellen érvelt azt meghurcolták, mint Budaházy Györgyöt – magyarázta az EP-képviselő. A következő lépés a Lisszaboni Szerződéshez való csatlakozás volt, aminek lényege, hogy a nemzetektől elvegyék az önrendelkezés jogát, amit aztán Brüsszelnek adnak, ezzel gyengítve az Anyaországot. Fel kell emelni a fejünket, ki kell állni a nemzeti önrendelkezés mellett, és ha szükséges akkor az asztalra kell csapni – hangsúlyozta Morvai. A csonkaországi és az elszakított területeken élők közös érdekében pedig radikális változásra van szükség, hogy méltóságban tudjunk élni saját hazánkban – zárta a Jobbik államfőjelöltje.
A beszédeket követően Gaudi-Nagy Tamás előadta, az Ó Magyarország című dalt gitár kíséretében.
Át az Erzsébet-hídon A rendezvény után a két politikus körülbelül 80-100 fő kíséretében kelt át az Erzsébet-hídon. Kamerák és fotósok hada közepette nyugodtan mehettek át a Duna fölött, a gúnyhatáron nem állta senki útjukat. A híd felvidéki lábánál viszont a szlovák körzeti rendőrparancsnok állította meg a menetet két civil ruhás kíséretében. Gaudi-Nagy Tamástól kérdezte (magyarul) a rendőr, hogy milyen céllal érkeztek.
A Szent István-szobornál a két nemzeti jogvédő egy csokrot helyezett el, melyen az „Összetartozás” szó volt olvasható, utalva ezzel a magyar nemzet megoszthatatlanságára. A csokor elhelyezése után az ott lévők közösen elénekelték nemzeti imádságunkat. Ezt követően „Csak nem tiltott itt azt kimondani, hogy adjon az Isten”- „kérdezte” Gaudi-Nagy Tamás. Ennek hatására a megjelentek közösen kiáltották: „Szebb Jövőt”, megtörve ezzel a felvidéki este szürke csendjét. 
A körzeti rendőrparancsnok (jobbra) és felettese (balra) Ez nem tetszett a szlovák rend őreinek, a körzeti rendőrtiszt főnökével együtt felszólította az egybegyűlteket, hogy fejezzék be tevékenységüket, mert nem ebben egyeztek meg, hogy eléneklik a Himnuszt. Gaudi-Nagy Tamás tudatta a parancsnokkal, hogy ő vele semmiben nem egyezett meg és amúgy sem követtek el semmi törvénytelent. Ezután Morvai Krisztinával közösen városnézésre indultak, ami még a Fico vezette műállamban sem tiltott.
Szent Királyunk szobránál a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is tiszteletét tette, a tatabányai elnök a somorjai tagszervezett tagjával közösen szintén elhelyezett egy csokrot.
A résztvevők megtekintették a belváros történelmi emlékeit, majd az Európa-udvart keresték fel. Az eseményt a rendőrség végig figyelemmel kísérte, a rendőrparancsnok mellett több egyenruhás és civil ruhás leste a csoport minden lépését.
Végül a két nemzeti jogvédő az őket elkísérőkkel közösen sétált vissza az Erzsébet-hídon keresztül, hogy a kivezényelt szlovák rendőröknek ne legyen alkalma zaklatni a hazatérő magyarokat.
(pertum – Szent Korona Rádió)
