A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által országgyűlési elfogadásra javasolt emléktörvény koncepciója a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 15. évfordulójára
Indokolt és időszerű, hogy 15 évvel a rendőrterror után az Országgyűlés egy törvénnyel mérleget vonjon, erre vonatkozik a négy elemből álló javaslat.
1. Főhajtás, tisztelet kifejezése a jogsértett áldozatok előtt és lényegében az állam nevében törvénnyel való megkövetésük mindazért a borzalomért, amit 2006 őszén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején el kellett szenvedniük. Sőt az évforduló alkalmat teremt arra is, hogy azon áldozatok, akik vállalták a nyilvánosság előtt a 2006-os igazságtétel képviseletét állami elismerésben részesüljenek. Legalább ezer civil testi-lelki sérülését okozták a 2006 szeptemberi-októberi karhatalmi akciók és legalább 200 civil súlyos sérülésével jártak, köztük több mint esetben tíz maradandó szemsérüléssel.
2. Az Országgyűlés megvonhatná az áldozatok pénzügyi jóvátételének mérlegét, amely a 2010-es választások utáni új kormány időszakában történet meg. Több mint 320 millió forint nem vagyoni kártérítést fizettek ki közel háromszáz jogsértettnek testi sérülés, valamint személyes szabadság, emberi méltóság, illetve gyülekezési jog megsértése miatt. Felmerülhet az is, hogy ezt az összeget levonják azon pártok költségvetési támogatásából, amelynek soraiban a rendőrterrorért felelős személyek ülnek.
3. Fontos lenne kimondania az Országgyűlésnek, hogy az el nem évülő állami terrorcselekmény felelőseit mindenképpen szükséges eljárás alá vonni és megbüntetni, ez az áldozatok jóvátételhez való joga mellett a másik alapvető jog. Ezért az Országgyűlés – nem átvéve a bíróság ítélkező feladatát - kifejezhetné abbéli véleményét a népszuverenitás letéteményeseként a társadalom többségi akaratának képviseletében, hogy a bűn nem maradhat büntetlenül. A 2006. szeptember 19-21 és október 23-24 közötti időszak a rendszerszintű és szisztematikus rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai mindenképpen kimerítik az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.
4. Közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja, ezért azt mindenképpen megtehetné az Országgyűlés, hogy közkegyelmi jogait gyakorolva ezt az ügyet végképp lezárja. Budaházyék ügyében megismételt eljárás van folyamatban, várhatóan jövő tavasszal születik meg az új elsőfokú ítélet. 2016-ban elsőfokon 125 év fegyházat szabtak ki szabadulási kedvezményt kizárva a 17 vádlottra, köztük Budaházy Györgyre 13 évet, bár ezt a törvénytelen döntést hatályon kívül helyezték.
Nemrég Zagyva György Gyula és dr. Gaudi-Nagy Tamás az eljárásban vallomást tettek arról, hogy a vád egyik koronatanúja 2010-ben nekik, mint országgyűlési képviselőknek elmondta, hogy kényszervallatással vették rá arra, hogy Budaházyék ellen valljon és emiatt vissza akarta vonni vallomásait, amelyre végül nem került sor. Ez azonban közel sem jelent garanciát a felmentésre, de egy újabb bizonyíték arról, hogy milyen koholt bizonyítékokat raktak össze Budaházyék ellen 2009-ben, hogy felépítsék a nagy „terrorista pert”, ezzel mintegy hamisan igazolni kívánva a balliberális hatalom áldozati szerepét és az ellenük fellépők rémisztő jellegét.
Budaházy György a Nemzeti Filmkészítő Egyesület elnökségi tagjaként hónapok óta aktívan segíti a "Vérbe fojtott szabadság" című országjáró, szemfelnyitó vándorkiállítást, amelynek célja a 2006 őszi állami terror pusztító eseményeinek főleg fiatalok számára történő bemutatása. A koncepció kialakításában is részt vett, továbbá rendezője a kiállításon vetített „A terror napjai” című dokumentumfilmeknek.
Emelkedett és méltó megemlékezést kívánunk minden honfitársunknak az 1956-os szabadságharc 65. és a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 15. évfordulóján.
Isten óvja és vezesse Magyarországot !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
