Nyílt levél a Fidesz és az MDF felelős vezetőihez és országgyűlési képviselőihez

Tisztelt Felelős Vezetők és Országgyűlési Képviselők! 

Mi, a magyar Nemzet sorsáért felelősséget érző polgárok csalódva és keserűen fogadtuk a 2002. évi országgyűlési választások vitatható körülmények között kialakult végeredményét, amelynek következtében az ország és a Nemzet életének meghatározásához nélkülözhetetlen közjogi hatalom ismét olyan erők kezébe került, akik már többször bebizonyították, hogy számukra nem a Kárpát-medencében élő Nemzetünk érdekeinek következetes képviselete és felelős szolgálata az elsődleges szempont. 
 

Csalódásunk és keserűségünk az új hatalom működésének első napjaitól kezdve csak fokozódott, mivel a nemzetellenes hatalombirtokosok gőzerővel hozzáláttak ahhoz, hogy az elmúlt négy évben hazánk kedvező irányba fordított hajójának kormányát ismét olyan vizek felé fordítsák, ahol végső soron zátonyok és vízesések között a pusztulás és megsemmisülés vár ránk és a mai napig még mindig elszakítottságban élő honfitársaink millióira. 
 

Alig telt el fél év és megállapíthatjuk, hogy a szociálliberális hatalom az élet minden területén elfoglalta hadállásait és kíméletlenül leszámolt vagy leszámolni készült azokkal a vívmányokkal, amelyeket eddig sikerült a nemzeti érdekek védelméért elérni. Az intézkedéseket magyarázó körmönfont és cinikus hivatkozások legtöbb esetben homályos nemzetközi kívánalmaknak való megfelelésről és szomszédos államok érdekeinek figyelembe vételéről szólnak. A nemzeti létérdek abszolút elsőbbsége szóba sem kerül.  

Ilyen körülmények között kezdődtek el és fejeződtek be a parlamenti pártok közötti egyeztetések az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosításról. Megdöbbenve és keserű csalódással láttuk, hogy Önök szavazatukat adták ahhoz, hogy a nemzetellenes hatalombirtokosok és nemzetközi gazdáik számára oly fontos alkotmánymódosítás 2002. december 17-én elfogadásra kerüljön. Önök egyúttal abba is beleegyeztek, hogy a csatlakozásról szóló ügydöntő népszavazásra a tagjelöl tállamok közül a legkorábban, még a csatlakozási megállapodás aláírása előtt 2003. április 12-én kerüljön sor egy teljes mértékben félrevezető kérdés alapján: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon ?”. 

Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy Önök ennek, a nemzetellenességét napról-napra kristálytisztán bizonyító hatalomnak anélkül adták meg immár a második alkotmánymódosításhoz szükséges támogatást, hogy ellentételezésül megkövetelték volna az elmúlt fél évben megtett nemzetellenes lépések azonnali visszavonását, továbbá a támogatás feltételeként kicsikarták volna a megkerülhetetlen közjogi és politikai garanciákat arra, hogy a tervbe vett, nemzeti érdekeket súlyosan sértő intézkedéseiket ne hajthassák végre, egyúttal pedig csak és kizárólag olyan döntések szülessenek, amelyek a nemzeti fennmaradás, gyarapodás és újraegyesítés céljait szolgálják. 
 

Bár nyilvánvaló, hogy Önök is nagyon jól kell tudják azt, hogy elsődlegesen milyen megtett és tervezett intézkedésekről van szó, mégis, emlékezetük felfrissítése érdekében néhány különösen kártékony hatású intézkedésre felhívjuk szíves figyelmüket:

  • A státustörvény ellehetetlenítése, a minden kompromisszum nélküli, megfelelő pénzügyi fedezettel történő következetes érvényesítése, valamint a nemzeti újraegyesítés programjának folytatása helyett,
  • A Széchenyi-terv leállítása, a magyar tulajdonú kis és középvállalkozások fokozott támogatása helyett,
  • Állami tulajdonban levő, stratégai vállalatok eladása, azok nemzeti kézben való megtartása helyett,
  • A büntető jogszabályok indokolatlan enyhítése, illetve a szólásszabadság és a gyülekezési jog tervezett elfogadhatatlan korlátozása,
  • a 2012-es olimpiai játékok megrendezésének jogáért való jelentkezés várható elszabotálása,
  • A közbeszerzések körében a magyar vállalkozások háttérbe szorítása a külföldi pályázókkal szemben,
  • A közszolgálati médiumok szociálliberális megszállása, a közszolgálatiság és kiegyensúlyozottság érvényesítése helyett,
  • Az egyházak állami támogatási rendjének elfogadhatatlan megváltoztatása, illetve keresztény egyházakkal szembeni egyéb hátrányos intézkedések,
  • Tisztességes és a Nemzet ügyének elkötelezett köztisztviselők százainak indokolatlan elbocsátása, illetve egyidejűleg számos, kétes múltú és szakmailag kifogásolható személy pozícióba emelése,
  • Az átvilágítási törvény kiürítése, az érintett személyek közéletből való eltávozásának kikényszerítése helyett,
  • A családi gazdaságok helyzetének ellehetetlenítése,
  • A NATO nemzetközi jogba is ütköző igényeinek szervilis és magyar katonák életét kockáztató kiszolgálása,

    és még hosszan lehetne folytatni a sort. 
     

„A történelem az élet nagy tanítómestere”: tartja a közismert és régóta bevált mondás. Vannak egy Nemzet életében olyan sorsdöntő pillanatok, amelyeket ha képviselői nem használnak ki, lehet, hogy örökre elveszhet a lehetőségét annak, hogy ismét saját sorsunk kovácsa legyünk és ismét felül kerekedhessünk elleneinken.  

Szilárd álláspontunk szerint ez az alkotmánymódosítás ilyen történelmi pillanat volt, amelyet soha el nem évülő történelmi bűn volt nem kihasználni a Nemzet érdekében. Önök tudják a legjobban, hogy az Alkotmány módosításához az országgyűlési képviselők legalább kétharmadának az igen szavazata kell, azaz Önök, a parlamenti ellenzék nélkül ezt az alkotmánymódosítást a hatalom nem tudta volna megszavazni. 

Nem vagyunk elvi alapon ellenzői az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak, azonban nem mindegy, hogy milyen rövid és hosszú távú feltételekkel és egyáltalán mikor kerül sor a csatlakozásra. Éppen ezért elfogadhatatlan az, hogy Önök elfogadtak egy olyan népszavazási kérdés feltételét, amely nem a konkrét és részletesen megismert feltételekkel történő csatlakozás kérdését teszi fel megválaszolásra, hanem egy önmagában értelmezhetetlen és ezért megválaszolhatatlan elvi kérdést, amelyre a mégis megadott válasz lényegében egy kitöltetlen, üres felhatalmazást jelent a hatalom számára.  

Másrészt az is érthetetlen, hogy vajon miért mentek bele Önök abba, hogy a népszavazás időpontja előzze meg a csatlakozási megállapodás aláírását, amikor ekkorra még nyilvánvalóan lehetetlen a végleges csatlakozási feltételek, illetve a csatlakozás következményeinek széles körű társadalmi megismertetése.  

A csatlakozási megállapodás közel 5000 oldalas szövege is csupán március végén lesz majd hozzáférhető. Ha a többi tagjelölt állam többsége (így Észtország, Lettország. Litvánia stb.) megteheti, hogy a népszavazást 2003. II. félévében tartja meg, akkor mi ezt miért ne tehetnénk meg? A csatlakozási megállapodások végső jóváhagyása tárgyában az egyébként vétójoggal rendelkező Európai Parlament is csak 2003. április 9-én határoz, a csatlakozási megállapodások aláírására pedig 2003. április 16-án kerül sor. 

Az Önök felelőssége az volt, hogy mérlegre tegyék, hogy ebben a soha vissza nem térő  pillanatban a Nemzet stratégiai érdekeit kívánják-e szolgálni vagy a külpolitikai ügyekben eddig mutatott hamis és téves konszenzuskeresési kényszertől hajtva lemondanak arról, hogy ezt az alkotmány biztosította tárgyalási pozíciót a Nemzet javára kamatoztassák.  

Meggyőződésünk, ha összemérjük a nemzeti érdekek szempontjából, hogy mi jelenthet nagyobb veszélyt Nemzetünk számára: a jelenlegi hatalom eddig megtett nemzetellenes intézkedéseinek fenntartása és tervezett intézkedéseinek kíméletlen végrehajtása vagy az, hogy esetlegesen néhány évet csúszik az Európai Unióhoz való csatlakozásunk; a Nemzet ügyének szolgálatára esküt tett politikus és országgyűlési képviselő számára nem lehet kérdéses a válasz.  

Mivel Önök ebben a sorsdöntő pillanatban nem az elsőként említett veszélyt ítélték elsődlegesnek, ezért sajnálatos módon nem marad más a nemzethű, elkötelezett, de politikai hatalom gyakorlásában részt nem vevő honfiak tömegei számára csak az, hogy keserűen és csalódással megállapítsák hogy a nemzeti érdekek következetes és megalkuvásmentes szervezeti szintű képviselete ma az Országgyűlésben nem biztosított. 

Önöknek kell viselni ezen soha el nem évülő bűn felelősségét, amelyért a Nemzet és az Úr ítélőszéke előtt mindannyian felelni fognak.  

Mindezt még azzal is tetézték, hogy 2003. február 10-én az Országgyűlés Európai Integrációs Nagybizottság ülésén négypárti nyilatkozatot írtak alá, amelyben a nemzetellenes hatalom pártjaival közösen kérték a választópolgárokat ennek a hamis népszavazási kérdésnek az igenlő megválaszolására annak ellenére, hogy Önök is nagyon jól tudják, sőt még utalásszerűen hangoztatják is, hogy a csatlakozási feltételei ebben a formában sértik a nemzeti érdekeket és hátrányosan megkülönbözető jellegük miatt nem felelnek meg az Európai Unió saját alapelveinek sem. 

 

Végül engedjék meg, hogy emlékezetükbe idézzük a bizonyára Önök által is nagyrabecsült, gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar két idevágó és teljesen időszerű gondolatát: 
 

„Mindennek megvan bizonyos pillanata, mely ha lepergett, örökre oda van erény s becsület, úgy oda van élet is és minden remény.” (Kelet népe 1841.) 
 

„Nem az a jellemteljes hazafi, ki kormány-tekintet vagy pártérdek alá sorozza a haza javát, de az ki a két elsőt állhatatosan és gyáva félelem nélkül mindig emennek rendeli alá.”

(Politikai programmtöredékek, 1847.) 
 

Budapest, 2003. február 24. 
 

56-os Magyarok Világszövetsége 

Bocskai Szövetség 

Honfoglalás 2000 Egyesület 

Horthy Miklós Társaság 

Ifjú  Magyarok Egyesülete 

Jobbik Magyarországért Mozgalom 

Jobboldali Ifjúsági Közösség 

Magyar Revíziós Mozgalom 

Magyar Szellemi Védegylet 

Százak Tanácsa 

Széchenyi Nemzeti Casino 

Trianon Társaság 

Vitézi Rend 

Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter 

2002. évi … törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló  1949. évi XX. törvény módosításáról*

1. §

Az Alkotmány a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

2. §

Az Alkotmány 6. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.”

3. §

Az Alkotmány 29/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.”

4. §

Az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő  rendelkezés lép:

(A köztársasági elnök)

„d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját;”

5. §

(1) Az Alkotmány 32/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.” 

(2) Az Alkotmány 32/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”

6. §

(1) Az Alkotmány 35. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki, a korábbi k) pont pedig l) pontra változik:

(A Kormány)

„k) képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben;” 

(2) Az Alkotmány a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § (1) Az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

(2) A Kormány az Országgyűlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek.” 

7. §

Az Alkotmány 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. §  (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és – amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható.

(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán – amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú  magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.

(5) Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

(6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.”

 

8. § 

Az Alkotmány 70/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.”

9. §

Az Alkotmány 71. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható.

(3) Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

 

10. §

Az Alkotmány a következő 79. §-sal egészül ki:

„79. §  Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?"”

11. §

(1) E törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény 5. §-ának (2) bekezdése, 6. §-a, 7. §-a, valamint az Alkotmánynak e törvény 9. §-ával megállapított 71. §-ának (1) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.

(3) Az Alkotmánynak e törvény 10. §-ával megállapított 79. §-a, továbbá e törvény 10. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdésében az „A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak” szövegrész helyébe a „Senkinek”,

b) az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének i) pontjában, 35. §-a (1) bekezdésének i) pontjában, 40/B. §-ának (2) bekezdésében „az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát” szövegrész helyébe „az élet- és vagyonbiztonságot”,

c) az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében „az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága” szövegrész helyébe „az élet- és vagyonbiztonság”,

d) az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 50. §-ának (1) bekezdésében, valamint 51. §-ának (1) bekezdésében „az állampolgárok” szövegrész helyébe „a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek”,

e) az Alkotmány 51. §-ának (3) bekezdésében az „a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár” szövegrész helyébe a „mindenki”,

f) az Alkotmány 77. §-ának (2) bekezdésében az „a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra” szövegrész helyébe a „mindenkire”

kifejezés lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1975. évi I. törvény, továbbá az Alkotmány módosításáról szóló 1983. évi II. törvény, az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló 1985. évi VI. törvény, az Alkotmány módosításáról szóló 1987. évi X. törvény és az 1989. évi VIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya 32/D. §-ának hatálybaléptetéséről szóló 1991. évi LVIII. törvény.

Tags: