Parázs vita a semmisségi törvényről - videókkal (2011.02.21)
19.55: Az igazságtétel elmaradhatatlan – szögezte le a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás. A politikus szerint ennek három alapvető feltétele van: felül kell vizsgálni az elítéléseket, ahol szükséges, kárpótolni kell a sértetteket, illetve el kell számoltatni a felelősöket.
20.14: Egyedül az MSZP ellenzi e szomorú és gyalázatos időszak törvénysértéseinek orvoslását - mutatott rá Gaudi-Nagy Tamás. Schiffer András pár perccel korábban tett javaslatára reagálva elmondta: a legegyszerűbb megoldás szerinte is a közkegyelem lenne, ám most a jelenleg benyújtott törvény adta lehetőségeket kell felhasználni és szélesíteni az igazságtétel érdekében.
A képviselő öt módosító javaslatot nyújtott be a jogszabály tervezethez, amelyet az elmúlt nyolc év törvénysértéseinek orvoslására szükséges, de nem elégséges eszköznek nevezett. Gaudi-Nagy emlékeztetett: a jogállamiság medréből a hatóságok nem csak 2006. őszén, hanem előtte és utána is számos alkalommal kiléptek.
A politikus idézett az előző kormányzat alatt elkövetett törvénytelenségeket vizsgáló bizottság jelentéséből, amely világosan megállapította, hogy a jogtalanságok sora nem ért véget 2006 után. A képviselő utalt a 2009. júliusi„Bajtársiasság Napján” előállított, és sok esetben később elítélt rekordszámú állampolgár esetére is.
Gaudi-Nagy azt indítványozza, hogy a jogszabály hatályát terjesszék ki a 2002. és 2010. közötti valamennyi gyülekezési joggal kapcsolatos hatósági visszaélésre, illetve akik elítélésre nem rendőri jelentés, vallomás alapján került sor, hanem a nemzetellenes rendszerrel szembeni politikai ellenállási jog gyakorlása miatt, azok esetében viszont a közkegyelem a megfelelő eszköz, ideértve azt is, hogy minden ebben az időszakban indult ilyen eljárás is megszüntetendő.
A vitában Balsai István jelezte: támogatják Gaudi-Nagy Tamás egyik módosító javaslatát, amely kizárni rendeli azon bírókat a semmisségi eljárásból, akik az alapügy döntéshozatalában részt vettek.