Radikális változás kell a bormarketingben
2012. június 20-án, a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló vitában (a törvényjavaslat IDE kattintva tekinthető meg) a nemzetközi és hazai marketing kapcsán sürgetett Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) radikális változást. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Európában szinte alig lehet magyar borokat kapni, pedig minőségében megállnák a helyüket bárhol a kontinensen. Bár a szekszárdi borászok akikkel egyeztetett, azt jelezték, hogy a javaslat végleges változatát benyújtás előtt már nem kaphatták meg és nem véleményezhették. A szőlőkivágás már szinte helyrehozhatatlan károkat okozott a magyar szőlőművelésben és borkészítésben, ezért Magyar Zoltánnal (Jobbik) módosító javaslatot (IDE kattintva elolvasható) terjesztett elő a három évnél régebben nem működő területek kivágását lehetővé tevő javaslat megváltoztatása érdekében.
Magyar Zoltán, jobbikos képviselővel közösen benyújtott módosító javaslatában azt kezdeményezték, hogy a három évnél régebben nem művelt, és a szomszédos szőlőterületek művelését akadályozó, illetve azt növényegészségügyileg veszélyeztető szőlőket ne kelljen automatikusan három év után kivágni, hanem nyíljon lehetőség arra, hogy a helyi szőlőtermelők és borászok kényszerhaszonbérlet útján azt haszonbérbe vehessék, amelynek során a szomszédos ingatlanok szőlőművelői elő haszonbérleti joggal rendelkeznének. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy az árverési értékesítésére kerül sor az ingatlannak vagy a szőlőültetvénynek, amelynél szintén a helyben lakó szőlőművelők és borászok elővásárlási joggal rendelkeznek. Ezen eljárások egy éven belüli sikertelensége esetén kerülhet sor csak a végső esetben a szőlőültetvények kivágására. Tipikus jelenség az, hogy spekulációs céllal vásároltak kiváló minőségű szőlőültetvényeket, ideális fekvésű termőhelyeken, amelyeket utána különböző okból már nem művelnek. Ez azon túl, hogy veszélyezteti a szomszédos szőlőültetvényeken folytatott gazdálkodást, lehetetlenné teszi, hogy a helyi szőlőművelők és borászok növekedhessenek, további területeken végezhessék a mezőgazdaság számára stratégiai jelentőséggel bíró borászati, szőlőművelési tevékenységüket. Czerván György államtitkár a kormány képviseletében a módosító javaslat megfontolását helyezte kilátásba, ekként nyilatkozott Font Sándor a Mezőgazdasági bizottság elnöke is.
Gaudi-Nagy felszólalását azzal zárta, hogy a magyar bor sikerre vitele érdekében könnyíteni kell a borászok adminisztratív és pénzügyi terhein, hogy a tisztességes és jó minőségű bort készítők verseny hátránya a szerencsésebb adottságú országok borrégióihoz képest megszűnjön. Külön említette az elszászi borvidéket, ahol léptékekkel kedvezőbb feltételek mellett készíthetnek bort a helyi termelők, és a helyi éttermekben, de akár a nemzetközi szervezetek éttermeiben is elsődlegesen francia, illetve az ottani borrégió borai kaphatók Stasbourgban. A magyar bor sikere a nemzeti öntudat és mezőgazdaság megerősítésének egyik záloga.
