A szovjet emlékmű megrongálói állami kitüntetést érdemelnének - frissítve
Már több mint fél órával a tárgyalás kezdete előtt rendőrök és kommandósok hada lepte el a Nagy Ignác utcát. Már ebből lehetett tudni: Budaházy György büntetőpere kezdődik hamarosan.
A mai napon tárgyalta a bíróság Budaházy György és társai másodfokú büntetőperét a szovjet emlékmű megrongálásával kapcsolatban. Mint ismeretes négy vádlottat, köztük Budaházy Györgyöt 500 ezer forint pénzbírságra ítélte a bíróság első fokon, a másodrendű vádlottat pedig 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte három évre felfüggesztve. Az ügyész a másodrendű vádlott kivételével mindenki ellen súlyosbításért fellebbezett, a védőügyvédek pedig minden esetben enyhítésért.
Az ügyész perbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a rongálás bűncselekményét társtettesként követték el. Súlyosbító körülményként értékelné emellett azt is, hogy az emlékmű műemlékileg védett. A perbeszédében az ügyésznő folyamatosan azt hangoztatja, hogy a bíróság nem a politikai csatározások helyszíne és függetlenítse mindenki magát attól, hogy milyen politikai nézeteket vall. Budaházy György és társainak rövid időtartamú felfüggesztett börtönbüntetést kér az ügyész., a másodrendű vádlott esetében pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
Gaudi-Nagy Tamás, az első és a másodrendű vádlott védője perbeszédében kijelentette: a Szabadág téren a szovjet emlékmű puszta léte kimeríti a társadalomra veszélyesség fogalmát és véleménye szerint az az akarat, hogy elkerüljön erről a térről, az méltányolható. Emlékezetett arra, hogy Tarlós István főpolgármester is kezdeményezte az emlékmű áthelyezését. „Ez a szörnyemlékmű jelképezi azt az eltiportságot, elnyomottságot, amit a nemzet az elmúlt hosszú évtizedekben elszenvedett” – húzta alá.
Gaudi hosszan sorolta érveit, s véleménye szerint a helyes döntés az lenne, ha a bíróság kimondaná a vádlottak ártatlanságát. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet emlékműn található címer leverése nem okozott semmilyen kárt abban. Hangsúlyozta, hogy a másodrendű vádlott tevékenysége csak az önkényuralmi jelképre irányult, s az a méretű kalapács és az ütések nagysága és száma alkalmatlan arra, hogy megrongálja a címert.
Gaudi-Nagy Tamás perbeszéde végén kijelentette: a szovjet emlékmű megrongálói állami kitüntetést érdemelnének.
Budaházy György az utolsó szó jogán kijelentette: a szovjet emlékmű nem egy emlékmű, hanem egy diadaloszlop. Véleménye szerint azoknak kellene a bíróság előtt állnia, aki ott elhelyezte, vagy az, aki 2003-ban felújította. Emlékeztetett arra, hogy nem büntethető az a személy, aki téved azzal kapcsolatban, hogy az általa elkövetett cselekmény veszélyes.
Véleménye szerint a Szabadság téren 2006 őszén forradalom volt, így fel sem merült bennük az, hogy társadalomra veszélyes lenne az, amit tesznek. Kijelentette: a tömeg bíztatta őket. Szerinte akkor, ott, a Szabadság téren mindenki joggal feltételezte azt, hogy forradalom zajlik. Hangsúlyozta: ők nem felelhetnek azért, hogy valaki a lefeszített címert bedobta a Dunába, hiszen az egy másik helyen, egy másik időben és más, ismeretlen személyek által történt.
A másodrendű vádlott felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a címer lezuhant, akkor semmilyen külsérelmi nyom nem látszódott rajta, s az általa rámért kalapácsütések sem voltak alkalmasak arra, hogy kárt tegyenek benne.
A bíró szünetet rendelt el, hamarosan ítélet várható.
Budaházy György és még két társának 500 ezer forintos pénzbírságát a másodfokú bíróság 200 ezer forintra enyhítette, a másodrendű vádlott esetében pedig az 1 év 8 hónap három évre felfüggesztettet 1 év börtönbüntetés, 2 évre felfüggesztettre enyhítette.
barikad.hu
