Tiltakozás a trianoni békediktátum ellen Budapesten
A trianoni békediktátum aláírását a világtörténelem legnagyobb, a magyar nemzet ellen elkövetett gaztettének nevezte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke vasárnap Budapesten, az 56-osok terén, más nemzeti radikális szervezetekkel közösen tartott tüntetésen. Toroczkai László hangsúlyozta, "csak az lehet magyar, akinek fáj Trianon".
A Regnum Marianum-kereszt mellett álló veterán Csepel típusú teherautó platójáról szónokolva Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt mintegy másfélezer ember előtt, hogy a határon túli magyarok könnyített kettős állampolgárságának megadása körül kettős mércét alkalmaznak, mert a radikális szervezetekhez köthető emberek igényeit nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva utasítja el a köztársasági elnök.
A képviselőnek - mint mondta - legalább húsz ilyen esetről van tudomása, ezért azt követelte, "ne kegyként osztogassák" a fideszes politikusok azt, ami alanyi jogon járna. Közlése szerint ezt a lehetőséget a radikális szervezetek harcolták ki több mint egy évtizede tartó felvonulásaikkal, tüntetéseikkel és társadalmi nyomásukkal.
A beszédeket követőn a tüntetők vármegyés, jobbikos, árpádsávos és nemzeti színű zászlókat, valamint az egykori vármegyék neveit tartalmazó táblákat magasba tartva, "vesszen Trianon!" felkiáltással vonultak előbb a szerb, majd a román és a szlovák külképviselet elé, hogy az elcsatolt részeken élő magyaroknak területi autonómiát követeljenek.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője Románia nagykövetségének Thököly úti épülete előtt úgy fogalmazott: nemzetgyilkossági kísérlet volt 1920-ban a trianoni békediktátum megalkotása, és az elmúlt évtizedekben csak azon dolgoztak a világhatalmak, hogy ezt az abszurditást megvalósítsák.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
