A trianoni diktátumra is emlékeztető keresztavatás, ima- és zarándokhely szentelés Rákoscsabán
(Magyar Csodaszarvas Egyesület és Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös közleménye, 2022. 08. 05.)
2022. június 26-án Rákosmentén (Budapest XVII. kerület) közelebbről Rákoscsaba-Újtelepen a Nagykárosi dűlőn a trianoni diktátumra is emlékeztető kereszt felállításra, avatásra és ima- és zarándokhely szentelési ünnepségre került sor.
A kereszt és emlékhely megálmodója és megvalósítója Dúzs Antal rákosmentei földbirtokos tervei szerint a tulajdonát képező területen kialakított szakrális helyszín azon túl, hogy méltón emlékeztet a trianoni országvesztésre és a magyar igazságra a keresztény hit megvallásának helyszínéül is szolgál majd, mivel időről-időre kiemelt egyházi jeles napok alkalmával keresztény hívők felkeresik majd misék, istentiszteletek és más vallási rítusok érdekében csoportosan, zarándoklatok keretében. De természetesen arra is nyílik lehetősége bárkinek, hogy megtartva az imahely rendjét akár egyénileg is fohászkodjon a Teremtőhöz és Jézushoz, imádkozzon a magyarságért és a magyar igazság elkerülhetetlen mielőbbi bekövetkezéséért. Ennek adott nyomatékot az, hogy a kereszt sikeres felavatása után az emlékművet, egyúttal ima- és zarándokhelyet felszentelte Molnár Miklós atya a Budapest – Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom plébániai kormányzója.
A világjárvány miatt csak a diktátum centenáriumát követően két évvel kerülhetett sor a mostani eseményre. Az emlékmű elkészítését, felállítását és felavatását, felszentelését és az ima-zarándokhely kialakítását azonban semmi nem akadályozhatta meg. Sajnos az ügy sem vesztett aktualitásából: bár már recsegnek-ropognak az eresztékek és már rések már keletkeztek a trianoni fal még áll. Az avatás megszervezésében és ünnepségen Dúzs Antal kérésére a vele 22 éve kapcsolatban álló a Magyar Csodaszarvas Egyesület és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is közreműködést vállalt.
Az avatásra és szentelésre az igényesen kialakított, parkosított, szépen előkészített környezetben számos érdeklődő jött el, többen a kerületből, köztük a jobboldali vezetésű Rákosmente Önkormányzatának kereszténydemokrata képviselője, Halász Dezső.
A rendezvény levezetője Pálfi Zoltán, a Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke volt, aki köszöntette a nagy hőség ellenére megjelenteket, majd a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség.
Elsőként dr. Gaudi-Nagy Tamás, volt országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, a Magyar Csodaszarvas Egyesület alapító elnöke tartott beszédet. Felszólalásában méltatta a kezdeményezést és a nemzetcsonkítás, majd a nemzetgyarapítás történelmi eseményeinek áttekintése mellett tényekkel, széles horizontú politikai elemzéssel és felrázó erejű gondolatokkal, idézetekkel támasztotta alá a trianoni igazságtalanság elleni küzdelem szükségességét és lehetőségeit. A nemzeti jogvédő beszédét hálával fogadta a lelkes közönség, amelyben az is elhangzott, hogy szerinte sokkal hamarabb, mint bárki gondolná esély lehetőség nyílik majd az igazságtételre, de ehhez bátran, felelősen, fegyelmezetten, össze- és kitartóan kell hazafiként cselekednünk.
Ezek után a már felállított emlékmű ünnepélyes leleplezése következett Dúzs Antal, a kézdivásárhelyi alkotóművész Márton Károly és két zászlóanya közreműködésével. Az ünnepi percek után meghallgatták a résztvevők hangfelvételről Reményik Sándor költő „Nem nyugszunk bele” című elemi erejű költeményét, Dörner György színművész előadásában, majd az „Ó Magyarország” című dalt, amelyet a résztvevők együtt énekeltek. A refrén klasszikus sorait a jelenlévők is fennhangon énekelték, így zengett-zúgott a Nagykárosi dűlő környéke:
„Óh, Magyarország, miért nem süt már rád a Nap? Óh, Magyarország, nem lehetsz boldogtalan! Óh, Magyarország, ha te is érzed amit én, Jó lenne már végre, ha felébrednél! Ébredj fel! „
Hála Istennek az utóbbi évtizedben egyre több jele van ennek az ébredésnek.
Ezek után Gortvay Gábor, a Magyar Csodaszarvas Egyesület alelnöke jelentkezett be a kárpátaljai Homok községből. Élő telefonos bejelentkezésében ő is megköszönte és üdvözölte a kezdeményezést. Felvázolta a kárpátaljai magyarság sanyarú és fenyegetett helyzetét, amely eddig is a legnehezebb volt, de a háború még inkább fokozta ezt, dacára annak, hogy jelenleg nincs közvetlen háborús helyzet a térségben. Ezek után a csodálatos művészi remekmű megalkotója a kézdivásárhelyi születésű Márton Károly beszélt az emlék-kereszt létrehozásának történetéről, a székelyek töretlen hűségéről, amelyet igyekezett a művében is megjeleníteni.
Végül az emlékmű kezdeményezője és megvalósítója, Dúzs Antal idézte fel, hogy mi késztette arra, hogy emlékművet állítson a magyarság történelmének legnagyobb tragédiájának. Elmondta, hogy nagyon elkeseríti, hogy az elmúlt 102 évben pár évet leszámítva nem sikerült leverni a trianoni bilincseket. Kifejtette, hogy reméli: ezzel az emlékhellyel és egyúttal ima- és zarándokhellyel - amely ugyan csak „egy kis pont” a Kárpát- medencében - az erre járók, zarándokolók emlékezetében tudja tartani, hogy soha nem nyugodhatunk bele ebbe a nemzetünk számára szörnyű, máig romboló tragédiába, valamint eleink példájából és keresztény hitünkből erőt merítve tennünk kell és lehet a magyar igazságért. A rendezvény a Szózat és a Székely Himnusz közös eléneklésével zárult.
Az emlékmű és ima- és zarándokhely szabadon látogatható, természetesen a védett keresztény vallásgyakorlási helynek kijáró tisztelettel, a rend és tisztaság megtartásával.
Megközelítése: M0- Rákosliget 54-55. számú kihajtó felől érkezve a Tarcsai úton kb. 300 méterre balra az első aszfaltozott lehajtónál az egykori tarcsai út jobb oldalán kb. 20 méterre. A Tarcsai úton, Rákoscsaba felől érkezve a szintén szakrális, vallásgyakorlási helynek számító Szűz Mária kegyhelyet és ikont elhagyva 200 méterre jobbra levő aszfaltozott lehajtónál az egykori tarcsai út jobb oldalán kb. 20 méterre található.