Tudósítás dr. Zétényi Zsolt „Szentkoronás könyv” című, ötven év munkásságát összegző kötetének bemutatójáról

(njsz.hu, dr. Gaudi-Nagy Tamás tudósítása)

2024. szeptember 12-én Budapesten Józsa Judit Galériájában nagy érdeklődéssel kísért könyvbemutató keretében mutatta be a szerző, dr. Zétényi Zsolt alkotmányjogász, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke saját ötven évre visszanyúló munkálkodásának summázatát jelentő „Szentkoronás könyv” c. összefoglaló művét, amely a Magyar Napló kiadásában jelent meg tavaly Karácsonyán. A bemutató végén sokan tehettek szert a kötet szerző által dedikált példányára.


A szerző szándékai és ismeretei szerint  magában foglal minden jelenleg mértékadó tudást a Szent Koronáról amit ismerni érdemes, ráadásul kézikönyvként is használható részletes tartalomjegyzéke és névmutatója alapján.

A szerző felidézte, hogy 1990 után mennyire fájóan hiányzott a közéletből az az örökérvényű igazodási pont, amelyet a Szent Korona eszme fémjelezte történeti alkotmányosság jelent. Szerinte az Alaptörvény – amely nem kis részben az ő tevékenysége révén kapta ezt az elnevezést - jelentős fordulatot hozott azzal, hogy rögzítette: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.” továbbá „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” Az R.) cikk pedig kimondja, hogy az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Kiemelten szólt arról, hogy miképpen védi meg Magyarország szuverenitását a szentkoronás alkotmányos hagyomány, mint az Alkotmánybíróság hatékony érvelési eszköze az alkotmányos azonosság védelmében az EU Bírósága által hazánkkal szemben hozott ítéletek kapcsán. Rámutatott, hogy a nemzeti önállóság  és az önálló államiság védelme állt mindig a történeti alkotmányosságunk középpontjában, ezért a jelenkori alkotmányos rendszer vérkeringésébe való becsatolása az alkotmányos önazonosság és nemzeti önállóság megvédésének hiteles és sajátosan magyar eszköze.

Szerinte mindenkinek szól a könyv, minden írástudónak, elemi felkészültségűtől a tudósokig. A kötet mindenkinek hasznára válik, aki a magyarság sorskérdéseire a Szent Korona tan és a történeti alkotmányunk segítségével keresi válaszokat.

A szerző első szentkoronás könyve 1997-ben jelent meg a Püskinél „A szentkorona eszme mai értelme” címmel, s a mostani, a legutolsó, Karácsonyra megjelentett kötet összefoglaló és betetőző jellegű. A szerzőnek a Józsa Judit Galériában tartott nagy érdeklődéssel kísért Szent Korona a mai Magyarországon című 3. részes előadás-sorozatának tartalmai és üzenetei is visszaköszönnek az akkori hallgatók számára.

Megtudhattuk, hogy ez a könyv 1997-ben megjelent, régen elfogyott könyvének bővített, átdolgozott változata, így egyszerre régi és új. Magyarország Szent Koronájáról szól, azokról a történésekről, tényekről és gondolatokról, amelyeket tudni, ismerni érdemes a magyar szellem ezen maradandó értékéről és titkáról.

A nemzeti jogvédelem úttörője kifejtette, hogy célja és feladata akkor, 1997-ben is, és most is – harminc nemzetpróbáló és végeredményében mégis nemzeterősítő év elteltével és tanulságaival – az, hogy egyetlen egy könyvben tegye hozzáférhetővé a Szent Koronával s az általa meghatározott történeti alkotmánnyal kapcsolatos régi értékes szövegeket, régi szerzők gondolatait, s amennyire szükséges, a sajátjait is úgy, hogy a tovább élő magyar régiség hitelesen megmutatkozzék a jelen közjogával együtt szemlélve. Célja, hogy könyvtárnyi elérhetetlen mű lényeges elemeiből kapjunk könnyebben kereshető szemelvényeket, mint mai alkotmányjogi szemléletünk régi alkotórészeit, amelyek az időközben felgyülemlett történelmi-közjogi tapasztalattal együtt adhatják a szentkorona-eszme folyamatosan csiszolódó, a régiség ködéből kibontakozó, korunkbeli értelmének tartalmát.

A Szent Korona egyszerre jelenti a magyar történelmet, továbbá a helyes és jó hatalomról vallott magyar felfogást és számos titkot. Markáns része a közösségi tudatnak s annak a tömeglélektani szociológiai jelenségnek, amelyet mi ennek nevezünk. Ám nemcsak a közösségi tudatnak, amely napjainkban erősödőben van, mégis eléggé megtépázott és fogyatékos, hanem a közösségi tudattalannak is komolyan számba veendő eleme, annak a kollektív tudattalannak, amelyben ott rejtőznek a közösség ősképei, archetípusai, amint a 20. század nagy lélekbúvára, Jung is megállapította. Megtestesítője a közösségi múltnak, eleme a jelen közösségi állapotának és része a jövő tervének, mi több, eszköze is annak. Sorskifejező, sorsmegtestesítő, közösségőrző, megerősítő, jövőt építő szellemi érték. …  

Dr. Zétényi Zsolt azt is elmondta, hogy már harminc éve kialakult benne az a meggyőződés, hogy a régi és újabb szerzők szövegeinek pontos, legalább szemelvényes ismertetése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az olvasó megérezze a szentkoronás gondolkodás mibenlétét. Vitathatatlan, hogy a történelmi alkotmány részét alkotják a kapcsolódó törvénygyűjtemények és magyarázatok is, Werbőczy István 1514. évi szokásjogi gyűjteményétől, a Tripartitumtól Tomcsányi Móric 1943-ban megjelent alkotmányjogi tankönyvéig, s még tovább napjainkig. Éppen ezért könyve sok egyéb mellett szövegrészletek gyűjtőhelye is.

A kötetben számos kérdést igyekszik a szerző megválaszolni hiteles forrásokkal alátámasztva:

  • Mit tudunk a Szent Korona eredetéről? Hogyan, milyen műhelyben keletkezett, egységes szerkezetként készült vagy később egyesítették, s mikor, s melyek a tárgyi valóságából levonható következtetések, jelentéstartalmak?
  • Mit tudunk a királykoronázásokról és a Szent Korona vándorlásairól?
  • Hogyan látjuk ma a szentkorona-tant?
  • Hatályos és élő, mostani életviszonyainkban élő és éltető tanítással van-e dolgunk? • Van-e közjogi jelentősége és jellege?
  • Milyen jellegzetes állomásai vannak a szentkorona-tan kialakulásának? • Milyen állandó és változó elemei vannak?
  • Milyen jelentésmódosulásokon ment át?
  • Melyek a szükségképpen meglévő fogalmi elemek, s melyek hordoznak hangsúlyváltozásokat?
  • Melyek a fogalomból következő vagy vele szorosan összefüggő elvek?
  • Mi a szentkorona-tan és a történelmi magyar alkotmány kapcsolata?
  • A szentkorona-tan és a legitimitás között milyen kapcsolat van?”

 A szerző azzal zárta a bemutatót, amivel a könyvét: Hungariam esse Salvandam! Magyarországot meg kell menteni! Isten óvja az örök Magyarországot! Legyen a magyar újra szentkoronás nemzet!

Dr. Bakay Kornél régész a kötet előszavában ekként szól a műről:

„Aki kézbe veszi ezt a vaskos könyvet, válaszút elé kerül. Vagy figyelmesen végig olvassa az öt oldalas tartalomjegyzéket és azonnal rabul ejti a felcsillantott gazdag és izgalmas tartalom, vagy csak átpörgeti a félezer oldalas kötetet, és leteszi, nem kéri.

Leteszi, mert tudja ugyan, hogy van Magyarországnak koronája, de nem tudja, hogy az miért szent, mert nem tudja mi a Szent Korona-eszme, és mit jelent a magyarok történeti alkotmánya.

Sajnos kevesen vannak, akik mindezt tudják, mert a magyarságot igenis meg kell tanulni, mégpedig azoktól a nagyszerű magyar elméktől, akik évszázadok óta ennek megismertetésén és megértetésén fáradoztak. A köztünk élő egyik kiváló elme, a Szerző, Zétényi Zsolt, hosszú életének több mint a felében ezt a kérdéskört vizsgálta. S hogy milyen eredménnyel, azt éppen ez a kötet mutatja és bizonyítja.“

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Nemzeti Jogvédő Szolgálat is tiszta szívvel ajánlja minden érdeklődőnek a kötetet, amely a kiadónál itt rendelhető meg !