Volt pénzügyminiszterek meghallgatása a deviza-eladósodást vizsgáló bizottság ülésén
Az Országgyűlés 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának keddi ülésén László Csabát, Draskovics Tibort és Veres Jánost hallgatták meg a testület tagjai.
Oszkó Péter, a Bajnai kormány pénzügyminisztere, nem jelent meg a testület előtt, álláspontját a vizsgált kérdéskörre vonatkozóan levélben fejtette ki.
Elsőként László Csaba, aki 2002. május 27. és 2004 február 15. között töltötte be a pénzügyminiszteri tisztséget került meghallgatásra. Elmondta, hogy az ő hivatali idejében nem volt észlelhető a vizsgálódás tárgyává tett jelenség. Kitért arra is, hogy az első Orbán kormány idején kialakított lakástámogatási rendszer tarthatatlanná vált.
Gaudi-Nagy Tamás a bizottság alelnöke által feltett azon kérdésre, hogy az akkori vezetés megtett-e minden annak érdekében, hogy a társadalom figyelmét felhívja az árfolyamkockázat tényezőire, az akkori pénzügyőr válasza nemleges volt, mert álláspontja szerint azon időszakban még nem létezett ezen jelenség.
A jobbikos honatya, megkérdezte, hogy a volt pénzügyőrök, hogyan minősítik a deviza alapú hitelszerződéseket, álláspontjuk szerint nem minősül-e a Ptk. által szabályozott hibás terméknek, figyelemmel arra, hogy a „egyetlen frank sem mozdult meg” így nem volt valós deviza alapú hitelezés.
Draskovics Tibor, aki 2004 február 16. és 2005 április 25. között volt pénzügyminiszter, arról beszélt: a korábbi lakástámogatási rendszer az adófizetők pénzének "ajándékba adása" volt.
A jobbikos honatya feltett kérdésére az akkori pénzügyminiszter elmondta: hogy a kormányzat igyekezett felhívni a kockázatokra a figyelmet, előírta a bankok számára a tájékoztatást, az ügyfélnek pedig alá kellett írnia ennek megtörténtét.
A volt pénzügyőr kiemelte azon markáns jelenséget is, hogy a bankok azon túl, hogy üzletet kötnek, amiből hatalmas profitokra tesznek szert még 1,5%-os jutalékot is felszámoltak. A későbbi jogszabály módosítás ezen lehetőséget megszüntette, azonban a bankok ekkor lobbi tevékenységbe kezdtek.
Draksovics volt pénzügyminiszter úr a testület előtt nagyon alapos elemzést végzett, továbba nagyon alaposan mutatta be az akkori pénzügyi gazdasági helyzetet, azonban kiemelendő a végkövetkeztetése, miszerint, ha nincs deviza alapú hitelezés a magyar ingatlanpiac összeomlik, nem tekinthető helytállónak.
A testület ülésén jelent volt Lenhard Balázs jobbikos képviselő is aki felszólalásában kiemelte, hogy az első Orbán kormány tette lehetővé a bankok részére az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét.
Harmadikként, Veres János jelent meg az albizottság előtt, aki 2005 április 25. és 2009 április 16. között töltötte be a pénzügyminiszteri tisztséget, úgy vélekedett, hogy a bizottságnak a 2002 előtti jogszabályi háttérrel is foglalkoznia kellene, továbbá azzal, hogy mikortól, minek hatására vált kockázatossá a devizahitelezés.
