Alkotmányozási komédia

Az Orbán-kormány alkotmányozásának történetében, immáron a harmadik bizottság kezdi meg munkáját. Széleskörű társadalmi konzultáción alapuló weboldal már van, a lakossághoz szóló kérdőíveket most küldik, ám a Jobbik javaslataiból és történelmi jogfolytonosság helyreállításából nem kérnek a kormánypártok.

„Az alkotmányozás a legfontosabb dolog, ami létezik. Emberöltőkre meghatározza az emberek sorsát. Minden szónak jelentősége van” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a hírTV-ben. Ehhez képest már a sokadik forgatókönyv szemtanúi lehetnek mindazok, akik az alkotmányozás folyamatán próbálnak kiigazodni. Még a nyár folyamán megalakult a kormányfő által felkért tanácsadó testület Boross Péter, Pálinkás József, Schöpflin György, Stumpf István és Pozsgay Imre részvételével, azonban munkájukról mindeddig nem tájékoztatták a közvéleményt.

Az eredeti menetrend értelmében az alkotmány koncepciójának (alapvető elveinek) kialakítása az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának feladata volt. A tervek szerint annak elfogadásáról a parlament szavazott volna, a konkrét törvényszövegezési munkát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium látta volna el, amelyet végül az Országgyűlés emelt volna Magyarország új alkotmányává. A siófoki frakcióülés után azonban új forgatókönyv került az asztalra. Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő vezetésével – a kereszténydemokrata Salamon László és a fideszes Gulyás Gergely részvétele mellett - egy újabb, ezúttal alkotmányszövegező bizottságot hoztak létre. Az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság által elkészített eddigi koncepciót egy vitaanyaggá fokozták le, illetve a frakcióktól alkotmánytervezeteket várnak, mely javaslatokat a kormánypártok elképzelése szerint az Országgyűlés fésülné össze. A kivitelezés érdekében múlt pénteken a Házszabály módosítására is sor került, megteremtve annak elvi lehetőségét, hogy ugyanazon időpontban, párhuzamosan több törvényjavaslat vitája is lefolytatható legyen. A legújabb forgatókönyv szerint, március 15-ig várják a képviselőcsoportok alkotmánytervezeteit, amelyet március végén kezdene tárgyalni az Országgyűlés, és várhatóan április második felében fogadnák el az új alaptörvényt, a fontosabb sarkalatos, azaz kétharmados törvényeket pedig 2012. január 1-jével, az alkotmánnyal együtt léptetnék hatályba. Ennek megfelelően a múlt héten megkezdődött az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló határozati javaslat általános vitája, melyről az MSZP kivonult, az LMP pedig egy vezérszónoki felszólalás erejéig vett rajta részt. A Jobbik álszentnek tartja a kormányzatnak az ellenzéki pártok alkotmányozási javaslataihoz való hozzáállását, ezért a nemzeti párt nem kíván saját alkotmánytervezetet benyújtani, illetve a március 15-éig rendelkezésre álló időkeretet is szokatlanul elhamarkodottnak tartják hazánk alkotmányának megalkotására. Dúró Dóra szerint a Jobbik mindeddig konstruktívan állt az új alaptörvény koncepciójának parlamenti vitájához, amelyet a benyújtott 49 módosító javaslat is jól tükröz, ám azok - egyetlen kivétellel - elutasítása azt mutatja, hogy a Fidesz egypárti alkotmányt kíván elfogadni. Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, a kormánypártok nemcsak a történelmi jogfolytonosság helyreállítását, hanem számos olyan indítványt is lesöpörtek az asztalról, amely elengedhetetlenül fontos a nemzet megmaradása szempontjából. 

Bogár László (közgazdász, egyetemi tanár):

 „A magyar nyelvben az alkotmány és hagyomány szavak nem véletlenül rímelnek egymásra. Az alkotmány valójában egy emberi közösség legmélyebb hagyományrétegének a tükre, olyan ön-újrateremtési szabályok gyűjteménye, amely egy nép szakrális tudásainak, tapasztalatainak intézményes kifejeződése. A magyar nemzet legmélyebb hagyománya, vagyis alkotmányának egyetlen lehetséges talapzata a Szent Korona. A Szent Korona szakrális Magyarországának történelmi alkotmánya ma is érvényben van, mert azt senki nem hatálytalanította, hisz erre senki nem volt felhatalmazva. Ezért értelmezhetetlen az „új” alkotmány kifejezés, mert nincs, és nem is lehet „új” alkotmánya Magyarországnak. A feladat, hogy őszinte párbeszéd során dolgozza ki a nemzet annak a módját, hogy korunkban hogyan helyezhetnénk vissza alkotmányunkat arra a történelmi talapzatra, ahonnan a jakobinus, a bolsevik és a „neoliberális globálnyik” álruháiba öltözött megnevezhetetlen „pusztító világerő” letépte. Ez az erő tette a történelmi alkotmányunk helyére azt a jelenleg is alkotmánynak nevezett pusztító tárgyat, amely nemcsak gyarapítani, de megvédeni sem tudta a nemzettestet, sőt szélesre tárta a minden eddiginél súlyosabb kifosztás kapuját. Úgy vélem, az alkotmányozás folyamata során ezekre a kérdésekre kellene választ találnunk.”

Sziva Balázs (rockzenész):

 „Keresztény magyar emberként büszkén vallom, hogy a hazám a Szent Korona országa. Hiába határozza meg a jelenleg érvényben lévő szovjet mintájú tákolt alkotmány egyszerű tárgyként, a személyiséggel felruházott Szent Korona minden jog alapja. Nem pusztán egy múltbéli királyi jelkép, hanem a magyar nemzet szimbóluma! Mivel az ország területe a Szent Korona teste, polgárai pedig a Szent Korona tagjai, így Magyarországon földet és termelőeszközöket csak a Szent Korona tagjai, vagyis a magyar nemzet tagjai birtokolhatnak, és ez az izraeli ingatlanbefektetőkre nézve végzetes lehetne. Éppen ilyen lényeges pontnak tartom az ellenállási záradékot is: az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás jogát, amely a 2006-os őszi felkelés történelmi alapja volt.”

Páros interjú

Véleménye szerint, melyek azok a legfontosabb morális- és jogi kérdés, amelyeknek az alaptörvényben mindenképpen szerepelnie kell?

Gaudi-Nagy Tamás (országgyűlési képviselő, Jobbik):

Alapvetően a Szent Korona értékrendjének kell áthatnia. Ki kell mondani: Magyarország a Szent Korona országa, keresztény állam és a jelenkori magyar állam jogfolytonos a történetileg létezett magyar alkotmányos rendszerekkel. A nemzeti vagyont, természeti kincseinket, vizeinket és a termőföldet kiemelten kell védenie. Legyen államcél a közjó és a nemzet természetes egységének biztosítása. Garantálnia kell a közbiztonsághoz való jogot, a családok és a magzati élet védelmét. A korlátozott és ellenőrzött hatalomgyakorlás érdekében erősíteni kell az államfő hatásköreit, a pártok túlsúlyát kiegyenlítő, össznemzeti képviseletet jelentő felsőház szükséges, és az ellenállási jog gyakorlását biztosítania kell.

Gulyás Gergely (orszáéggyűlési képviselő, Fidesz):

Egy ország alkotmánya nem csupán a jogszabályi piramis tetején áll. Rendeltetését csak akkor tölti be, ha képes megjeleníteni, hogy egy nemzet mit gondol saját múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A jelenleg hatályos alaptörvényből éppen ez a funkció hiányzik fájóan. Ezért fontos, hogy az új alkotmány utaljon a magyar nemzet szabadságharcokban és forradalmakban megtestesülő szabadságvágyára, a magyar államiságra és a Szent Koronának és a kereszténységnek Magyarország megmaradásában és önálló államisága megőrzésében betöltött kiemelkedő jelentőségére.  A jogi kérdések között rendkívüli fontosságú az új közpénzügyi szabályozás, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy Magyarországot ne lehessen ismét eladósítani. Szintén fontosnak tartom a nemzeti vagyon kategóriájának egyértelmű meghatározását.

Mit(miket) tart az 1949. XX. tv. legnagyobb hibájának?

Gaudi-Nagy Tamás:

A magyar állam történeti jogfolytonosságának 1944. március 19-i megtörése után keletkezett, tehát hiányzik a legitimációs alapja: kommunista diktatúrában fogant, mai tartalmát pedig úgy nyerte el, hogy az alakítók nem bírták a nemzet felhatalmazását. Az elmúlt 20 év bizonyította, hogy ez az „alkotmány” nem szolgálta a nemzet érdekeit: nem tudta megvédeni a nemzet vagyonát, függetlenségét és nem biztosította az ellenállási jog eredményes gyakorlását, hazug, alkotmány- és nemzetellenes kormányok maradhattak a nyakunkon éveken át.

Gulyás Gergely:

Elsősorban azt, hogy sem az alkotmány elfogadásakor, sem pedig a módosításakor nem állt mögötte társadalmi felhatalmazás. 1949-ben a kommunista diktatúra igyekezett lemásolni a 1936-os szovjet alkotmányt, ’89-ben pedig a módosítások lehetővé tették a demokratikus és jogállami működést, de ezeket nem egy szabadon választott országgyűlés, hanem az utolsó kommunista parlament fogadta el.

Kivitelezhetőnek tartja a Szent Korona- tan XXI. századi megjelenítését. Ha igen: hogyan, ha nem: miért?

Gaudi-Nagy Tamás:

A Szentkorona-tan azon közjogi elméleti foglalat, amely a Szent Korona értékrendjét elemzi és értelmezi. A Szent Korona mai viszonyaink között is alkalmazható értékrendjének érvényre juttatása a garancia arra, hogy a magyar nemzet végre megvédhesse önmagát és lelkületének megfelelően rendezhesse be életét. A jogfolytonosság kimondása mellett az alaptörvénnyel és sarkalatos törvényekkel kell kibontani ezerszáz év alatt kialakult történeti alkotmányunk mai értelmét, jogtudósok bevonásával kell átvilágítani az elmúlt 67 év joganyagát és a nemzet érdekeivel ellentétes, jogfosztó szabályokat hatályon kívül kell helyezni.

Gulyás Gergely:

A Szent Korona tannak egyes elemei az új alkotmányban is meg fognak jelenni, ilyen a nemzeti szuverenitás, a nemzeti összetartozás vagy éppen az ellenálláshoz való jog. Ezeket a pontokat lehet a Szent Korona tan 21. századra való átültetésének is tekinteni. Azt azonban, hogy a Szent Korona tan egészében működésképes lenne a mai Magyarországon nem hiszem. Érdemes akár csak abban belegondolni, hogy a Szent Korona országai a Trianon utáni Magyarország vonatkozásában a gyakorlatban értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok.

Az alkotmányozásról szóló parlamenti vitát figyelve, az Országgyűlésben zajló munka leginkább egy - Fidesz, KDNP, Jobbik - ötletbörzére hasonlít. Szájer József bejelentette: eltérnek a házszabálytól annak érdekében, hogy az egyes parlamenti pártok alkotmánytervezetét egymással párhuzamosan lehessen tárgyalni. Az egyes javaslatokat pedig az Országgyűlés fogja összefésülni. Konkrétan milyen módon - eljárással - megy végbe, Magyarország "új" alkotmányának összefésülése?

Gaudi-Nagy Tamás:

Ez jelenleg nem ismert. A sebtiben összeállított alkotmány-koncepció kötőerejétől való kormánytöbbségi visszalépés ellenére nem látok sok esélyt arra, hogy a Fidesz-KDNP ne vigye át akaratát, pedig a választásokon egyáltalán nem vallott színt az alkotmányozásról. A Jobbik azért vesz rész a folyamatban mégis, hogy elérje minél több értékes elem kerüljön be az alaptörvénybe, 49 módosító javaslatot nyújtottunk be a koncepcióhoz.

Gulyás Gergely:

Mi valamennyi ellenzéki pártnak szóló gesztusnak tekintjük, hogy – akár házszabály-módosítással – szeretnénk lehetővé tenni, hogy az általános vita során egyidejűleg több frakció alkotmány-tervezetét is megvitathassuk. Bízom benne, hogy az ellenzék élni fog a lehetőséggel.Úgy gondolom, hogy minél több alternatíva közül választhat az Országgyűlés egy-egy kérdésben, annál jobb megoldások kerülhetnek a végleges alkotmány szövegbe.

Mi a garancia arra, hogy egy többpárti konszenzuson alapuló alaptörvény szülessen hazánkban?

Gaudi-Nagy Tamás:

Erre nincs jelenleg garancia, úgy látom, hogy ez a méltatlan kapkodás és koncepció váltogatás nem jó előjel. Az alkotmányozás sokkal felelősebb és szélesebb körű néprészvételt igénylő folyamat kell legyen, ez nem csak a pártok terepe: a célból felállított nemzetgyűlés vagy népszavazás nélkül nem bír megfelelő legitimációval az alaptörvény. Garanciát az adna, ha négyötödös többséggel kerülne elfogadásra és a nemzeti együttműködést valóban komolyan véve, nem elsietve kerülne kidolgozásra.

Gulyás Gergely:

Az MSZP és az LMP antidemokratikus magatartását látva nincsenek illúzióim, a Jobbik pedig koncepcionálisan más alkotmányban gondolkodik. Az új alkotmány elfogadásához legalább a Fidesz és a KDNP teljes támogatására van szükség. Szerencsésebb lenne a szélesebb konszenzus, de a legfontosabb cél mégiscsak az, hogy a számát tekintve 49-es alkotmány helyett egy új, méltó alaptörvényt tudjunk elfogadni. Az eljárási szabályok 13 éve változatlanok, az összes országgyűlési képviselő több mint 2/3-ának támogatásával lehet az új alkotmányt elfogadni.

Takács Veronika - Barikád