A legújabb Budaházy műsort ITT töltheti le.

A korábbi műsorokat az archívumban találja.

A hozzászólásokat, kritikát, kérdéseket a műsor társalgójában várják.

Korábban írtuk: A Jogvédők a nemzet szolgálatában című könyv megjelenése kapcsán a könyv szerkesztője és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány alapítója lesz a szerdán 17:30-kor kezdődő Budaházy műsor vendége.

Noha az uniós zászló elégetésére a legutóbbi tüntetésükig még nem kerítettek sort, a Jobbik politikusai az elmúlt években többször is követelték Magyarország Európai Unióból való kilépését. A szélsőjobboldal EU-hoz való viszonyát tekintve tehát nem történt változás, pártpolitikai értelemben viszont igen. E téma kapcsán ugyanis élesen láthatóvá vált, hogy a január elején rendezett demonstrációkon felbomlott az ellenzéki pártok - nem túl erős, de alkalmilag kétségtelenül megmutatkozó - együttes kormányellenes fellépése. A kormányoldal és az ellenzék 2011 második felében felerősödő szembenállása helyett ismét a baloldal és a jobboldal ellentéte vált meghatározóvá.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője levélben fordult az összes parlamenti képviselőcsoport vezetőjéhez annak érdekében, hogy az Európai Bizottságtól kapott ultimátum lehetséges következményeit rendkívüli parlamenti ülésen vitathassák meg a képviselők.

Meglehet, rossz néven veszed, hogy sem úrnak nem tudlak szólítani, és még csak magázni sem vagyok képes téged. De vedd figyelembe, hogy neked, mint a hazánkat kiárusító, hazaáruló és korrupt, MSZP-nek nevezett bűnszövetkezet egyik tagjának, semmiféle megbecsülés és tisztelet nem jár. Ezen kívül pedig, nyilvános megszólalásaid alkalmával eddig is számtalan alkalommal bizonyítottad be döbbenetes ostobaságodat. Hogy milyen mértékű sötétség uralkodik a fejedben, azt a Gaudi-Nagy Tamás elleni feljelentéseddel most sikerült ismételten nyilvánvalóvá tenned.

Steinernek a szörnyemlékmű szentTegyük fel, mondjuk, hogy Gaudi-Nagy Tamás elhiszi a hivatalos holokauszt-történet napjainkban éppen aktuális változatának hitelességét. (Ezt a mondatot nyilvánvalóan nem érted, megmagyarázom: állandóan változik a hivatalos holodogma, amit ugyanis ma hirdetnek, mint cáfolhatatlan igazságot, az alig hasonlít arra, amit például te az iskolában tanultál.) De bárki, aki fenntartás nélkül elfogadja a ma érvényes holodogmát, teljes joggal felteheti a kérdést: 66 év elteltével miért kell még mindig kárpótlást fizetni az úgynevezett holokausztot túlélőknek? Ha te például kijelentenéd, hogy a kommunizmus áldozatainak nem kell kárpótlást fizetni, akkor ezzel tagadod-e a kommunizmus bűneit? Hülyeséged oly mértékben nyilvánvaló, hogy a feljelentésedre nem is érdemes több szót vesztegetni.

De tudod mit? Felteszek neked néhány kérdést a holokauszttal kapcsolatban, hátha megtörténik a csoda, és elkezdesz tanulni és gondolkodni végre. Tudom, persze, ha valaki évtizedeken át szajkózza azokat az eszméket és véleményeket, melyeket a befolyásos és vezető állású emberek helyesnek tartanak, akkor egy idő után elszokik az önálló gondolkodástól. Tudod, Pali, az ember amúgy értelmes lény, és létezik olyan, hogy valaki használja az eszét, és nem fogadja el kritika nélkül az éppen üdvözítőnek kikiáltott ideológiákat és világnézeteket. Ezen kívül pedig, nem tudom, hallottál-e róla, de a történelmet is lehetséges többféle szempontból értékelni. Tudsz például arról, hogy milyen viták zajlanak ma is a történészek körében például a kiegyezés értékeléséről, vagy éppen arról, hogy milyen okok vezettek a 48-as szabadságharc bukásához? A példákat még tovább sorakoztathatnám, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy képes vagy követni egy hosszadalmas gondolatmenetet. Tudod, Pali, a holokauszt is egy történelmi esemény, melyet lehetséges különböző nézőpontokból megközelíteni. És lehetséges bizonyítékokat kérni arra nézve, hogy a holokauszt ma érvényes hivatalos változata valóban megfelel-e a történelmi tényeknek. Aki pedig ilyen kéréssel előáll, illetve esetleg vitatni merészeli bizonyos történészek állításainak hitelességét, nem követ el bűncselekményt. És ha hisztériázni kezdesz, és feljelentesz, akkor sem.

A Legfelsőbb Bíróságon november 21-én (hétfőn) 11.30 órai kezdettel esz az a tárgyalás, ahol a bíróság arról dönt Kiss Róbert volt gárdafőkapitány keresete alapján, hogy 2009. július 4-én az Erzsébet téren a rendőrség által végrehajtott, 216 hazafi (többségében gárdista) előállításával és brutális módon végrehajtott oszlatás jogszerű volt-e vagy sem. A Főváros Bíróság 2010 őszén jogerős ítéletében az ombudsmanhoz hasonlóan kimondta, hogy a rendőrségnek nem volt jogalapja a a Gárdát két nappal korábban betiltó ítélet ellen tiltakozó, békésen földön ülve demonstrálók oszlatására illetve előállítására (Kapcsolódó anyagok itt és itt)

Visszaélt a Vöröskereszt nevével Richard Field amerikai üzletember, amikor tavasszal a gyöngyöspatai romák elutaztatása kapcsán evakuálásról és polgárháborús helyzetről beszélt – ezt hangsúlyozta tegnap a történteket vizsgáló eseti bizottság előtt a Magyar Vöröskereszt főigazgatója. A testület korábban már többször is szerette volna meghallgatni az ügyben Richard Fieldet is, ám eddig azt a választ kapták, hogy nem kíván megjelenni. A főigazgató elmondta azt is, semmiféle evakuálási cél nem volt – ahogy azt Field állította -, az ott élő romákat húsvéti táborozásra vitték. Selymes Erik azt mondta, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrözésekor a romák közül már sokan elutaztak a szociális segélyből, ám a Véderő oda szervezett programja idején erre már nem volt pénzük. A Vöröskereszt így a romák kérésére szervezett táborozást.

Draskovics Tibor és Veres János is úgy gondolja, jól kezelte a devizaeladósodást kormányzásuk idején

Nem lehetett előre látni, mekkora bajok lehetnek a devizahitelek elszaporodásából – jelentették ki a devizaeladósodás felelőseit kereső bizottság ülésén a szocialista kormányok pénzügyminiszterei. Arra nem adtak választ, hogy a régió országaiban miért léptek fel időben a kormányok és a jegybankok a devizahitelek ellen.

2011. szeptember 26., hétfő | 18:36 HVG

Kezd felbomlani a fegyelem a Házban. A jövedéki adós termékek vitájában már többször rendre kellett utasítani a képviselőket. A levezető elnök szerint a "szocialisták majdnem birkózó versenyt rendeztek" a padsorokban, Gaudi-Nagy Tamás azt mondta felszólalásában, szívesen megkérné Jakab Istvánt, hogy utasítsa rendre az MSZP-frakciót, de egyből hozzátette, ezt mégsem kéri, mert "még a végén kilőnék a szemét".

Gaudi-Nagy ismét megkongatta a vészharangot 2006 őszi rendőrbűnök fenyegető elévülése miatt

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, a Jobbik országgyűlési képviselője 2011. szeptember 19-én ismét többször sürgette az Országgyűlésben a 2006-os megtorlások bűnöseinek felelősségre vonását és a Balsai-jelentés nyilvánosságra hozatalát. Az emberi jogi bizottság tegnap megalakult végrehajtást ellenőrzési albizottsága is foglalkozott az üggyel a jogvédő kérésére, mivel fenyeget a felelősök büntethetőség elévülése.

Büntetőeljárás - A hatóságok törvénysértése félreviheti az ügyeket

– Ha valakinek a bűnössége minden kétséget kizáróan bizonyítható, el kell ítélni, ellenkező esetben fel kell menteni. A vétkességet viszont csak a büntetőeljárási szabályok szigorú betartása mellett lehet megállapítani, másként előfordulhat, hogy az igazságra soha nem derül fény – állítja Szikinger István ügyvéd.

Szerinte lehetséges, hogy az évszázados jogfejlődés eredményeként született eljárásrend nem a legjobb, azonban annak megsértése nem vezet el az igazsághoz, ezért a hatóságok sem szeghetik meg a rájuk vonatkozó törvényeket. – Ha mégis megteszik – teszi hozzá –, nem érvényesülhet az érintett felek közötti fegyveregyenlőség, ugyanakkor sérülhetnek a gyanúsítottak emberi jogai, és csorbát szenved a védelemhez való jog.

Büntetőfeljelentést tesz Polt Péter legfőbb ügyésznél pénteken Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvivője, jobbikos országgyűlési képviselő, valamint Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője - jelentették be pénteken az ellenzéki politikusok.

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság Ellenőrző albizottságát immár harmadszor is hiába hívta alakuló ülésre Szabó Tímea elnök. A 9 főből csak négy képviselő jelent meg szeptember 14-én , így határozatképtelenek voltak. A Jobbik, KDNP és  az LMP képviselői jelen voltak, a Fidesz 5 tagja közül csak 1 képviseltette magát, a többiek az MSZP képviselőjével együtt távol maradtak. A hétfőre újra összehívott ülés már az utolsó pillanat az elévülés előtt.

Az Országgyűlés 2011. szeptember 13-i ülésnapján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője napirend előtt szólalt fel „A 2006 őszi rendőrterror igazságtételének rendezése minden jóérzésű ember közös ügye" címmel.

Most fizette ki a rendőrség azt a közel nyolcszázezer forintot, amelyet Budaházy György a gyurcsányi pártrendőrség jogsértése miatt kártérítésként kapott.

A Fővárosi Ítélőtábla idén nyáron hozott jogerős ítéletével kötelezte a Készenléti Rendőrséget és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) a már több, mint két éve előzetes letartóztatásban tartott Budaházy György javára.

Budaházyt 2008. április 11-én, a Clark Ádám téri demonstráció során jogellenesen fogták el, bilincselték meg és állították elő, majd tartották fogva több órán át. Három társa pedig hatszáz-hatszáz, illetve négyszázötvenezer forint összegű kártérítést kapott a hasonló jogsérelmek miatt. A BRFK és a Készenléti Rendőrség magánlevélben köteles elnézést kérni Budaházyéktól. A felperesek jogi képviseletét Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és országgyűlési képviselő látta el. Az ügyben indult koncepciós jellegű és felmentéssel végződött szabálysértési eljárásban is ő védte Budaházyt.

Felemelő érzés volt részt vennem a Magyar Gárda 4. születésnapja alkalmából tartott seregszemlén a Turul-szobornál és a Rongyos Gárdára emlékező Farkasréti temetőben tartott rendezvényen. Fontos és elgondolkodtató beszédek hangzottak el,  Vona Gábor egységre és összetartásra buzdító szavai jókor jöttek. Nem szólaltam fel, de ami sokkal fontosabb képviselőtársaim és magunkfajta hazafiak mellett, gárdisták tucatjaival szorítottam kezet, beszélgettem és erősítettem bennük a hitet, illetve ők bennem, hogy ügyük igaz és a gárdista szellemiség elpusztíthatatlan.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője levélben fordult a miniszterelnökhöz a 2006-os események miatt. A politikus szerint akadozik az elszámoltatás és temérdek felelős a mai napig szabadlábon van.

A Barikád hetilap interjúja:

-Akadozni látszik a semmisségi törvény gyakorlati végrehajtása. Mi miatt? 

-Az Országgyűlés törvényben idén márciusban nyilvánította semmisnek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Ennek alapján kérhető az elítélés semmissé nyilvánítása, de – éppen elfogadott módosító javaslatom alapján – nem az elítélést kimondó bírótól, illetve a bíróság hivatalból is köteles a semmisséget kimondani. A törvény azonban túl sok támadási felületet adott.

Augusztus 6-án immár sokadik alkalommal ismét örömmel tettem eleget a Magyar Sziget szervezőinek felkérésére:  előadást tartottam nagyszámú érdeklődő előtt az országgyűlési munkáról, a nemzeti sorskérdésekről és a nemzeti jogvédelemről.

Az előadás végkövetkeztése az volt, hogy a nemzeti önrendelkezést visza kell szerezni, azt egyáltalán nem szereztük vissza a mostani kormány állításával ellentétben: ennek érdekében kell kitörni az államadósság csapdából, legyűrni a multik hazai uralmát, a nemzetközi szervezetek befolyását és helyzetbe juttatni a megmaradás bástyáit: a kistelepüléseket, helyi gazdálkodókat, magyar vállalkozásokat, megvédeni a mindennapi bűnözésnek kiszolgáltatottakat,  devizahiteleseket, a magyar termőföldet, vízkincset és valódi elszámoltatás kell, a politikai foglyok szabadonbocsátása és koncepciós eljárások megszüntetése mellett.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat különleges jelentőségűnek tartja a Fővárosi Bíróság 2011. július 18-19.-én kihirdetett felmentő ítéletét a háborús bűntett megalapozatlan vádjával dr. Képíró Sándor ellen folyó büntetőügyben.

Az ítélet ellen a vádlott és védője bűncselekmény hiánya miatt kimondandó felmentésért fellebbezett.

Amint ismeretes, dr. Képíró Sándor akkori csendőr főhadnagy 1942. január 21-23. között tartott, részben súlyos, elítélendő bűncselekményekbe torkolló újvidéki partizánellenes razzia idején – melyért bűnösök és ártatlanok sorát végezték már ki - jelentős kockázatot vállalva ellentmondott a kiterjesztett fegyverhasználatra felhívó eligazításnak, s megmentette egy szerb-zsidó család életét.