Amnesztiát 2006 meghurcoltjainak!

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője levélben fordult a miniszterelnökhöz a 2006-os események miatt. A politikus szerint akadozik az elszámoltatás és temérdek felelős a mai napig szabadlábon van.

A Barikád hetilap interjúja:

-Akadozni látszik a semmisségi törvény gyakorlati végrehajtása. Mi miatt? 

-Az Országgyűlés törvényben idén márciusban nyilvánította semmisnek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Ennek alapján kérhető az elítélés semmissé nyilvánítása, de – éppen elfogadott módosító javaslatom alapján – nem az elítélést kimondó bírótól, illetve a bíróság hivatalból is köteles a semmisséget kimondani. A törvény azonban túl sok támadási felületet adott.

Az érintetti kört ugyan keveselltük, és már akkor az elmúlt 8 év politikai elítéltjeinek közkegyelmet követeltünk, de a Jobbik javaslatomra a jobb a kevesebb, mint a semmi alapon végül támogatta, az LMP és az MSZP illetve a liberális jogvédők azonban össztűz alá vették, mondván az igazságszolgáltatás függetlenségét sérti, továbbá a rendőrök szavahihetőségét rombolja. Annak ellenére, hogy több tucat koncepciós jellegű elítélésről tudunk, túl kevés személyt érint (legfeljebb 30 fő), végrehajtása pedig elakadt (eddig egy büntetőítélet semmisségét mondták ki), mivel több bíró és jogvédő szervezet a törvény alkotmányellenességét állítva az Alkotmánybírósághoz fordult, amely csak ősszel dönt az ügyben, addig az összes eljárást felfüggesztették. Megdöbbentő, hogy ma is börtönben kell ülnie még egy évig a 2006 őszi tüntetések egyik elítéltjének, akire a semmisségi törvény vonatkozna, de kérelmét mégis elutasították. Egy 2006 őszi koncepciós eljárásban elítélt másik fiatalember, a semmisségi törvény ihletője is csalódott, mert bár egyértelmű, hogy nem követett el semmit és már régen mentesülnie kellett volna, mégis bizonytalan a sorsa, a bíróság bojkottálja ügyében a döntést. Az igazi megoldás egy olyan közkegyelmi törvény lenne, amely nem csupán a 2006 őszi, hanem a 2002 és 2010 közötti időszak valamennyi, politikai okból eljárás alá vont vagy elítélt áldozatát mentesítené, ideértve a már több mint két éve előzetesben tartott és koncepciós jellegű eljárásban terrorcselekménnyel vádolt Budaházy Györgyöt és 16 vádlott-társát. Ez a közkegyelem a véres eseményekért felelős rendőri vezetőket és politikai felelősöket értelemszerűen nem mentesítené. 2006 véres őszének ötödik évfordulója kiváló alkalom lenne egy ilyen közkegyelmi törvény hatályba léptetésére.

-Mire számíthatnak 2006 őszének károsultjai, gondolok itt az erkölcsi és az anyagi jóvátételre.

Már a kormányváltás előtt számos meghurcoltnak jogerős ítéletekkel és egyezségekkel kártérítést harcoltunk ki, ennek mindig része volt a jogsértő szerv általi megkövetés. Az erkölcsi jóvátételt megadta a tavaly júniusban általam is támogatott országgyűlési határozat, amely kimondja: „Az új Országgyűlés ezért megkövet minden ártatlan áldozatot, és mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért.” A megfelelő kártérítés érdekében pedig úgy rendelkezett, hogy a kormány köteles gondoskodni a rendőri erőszak és jogsértések áldozatainak jóvátételről az államkincstár útján. A későbbi kormányhatározat szerint a benyújtott kárigényeket gyors, méltányos és egyablakos rendszerben bírálták el az év végéig. A hivatalos adatok szerint eddig ennek keretében 131 ember kapott összesen több mint 245 millió forint kártérítést a 2006-os őszi tüntetéseken történt rendőri brutalitás miatt. Azóta azonban számos olyan jóhiszemű jogsértett jelentkezett szervezetünknél, akik kárigénye megalapozott, a törvényes 5 éves elévülési időn belül van és akik hibájukon kívül nem tudtak eddig a kárügyek központi rendezéséről: vannak köztük szemkilőtt, könnygázgránát által roncsolt állkapcsú vagy kegyetlenül megvert polgárok. Emellett a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítélete szerint a jogellenesen feloszlatott 2006. október 23-i hajnali Kossuth téri tüntetés, Grespik László elnökségi tagtársam, ügyvéd kollégám által képviselt közel 200 résztvevője is megalapozott kárigénnyel bír, azonban ezeket a Budapesti Rendőr-főkapitányság nemrég elutasította. A kártérítések rendezése, a felelősségre vonás felpörgetése és a már említett közkegyelmi megoldás érdekében nemrég levélben fordultam Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Miután idén januártól ismét a sok esetben gyurcsányi elutasító reflexekkel reagáló rendőri szervekhez került a 2006-os kárrendezés, ezért kértem a kormányfőt, hogy a még több száz kárigény méltányos, egyablakos és gyors rendezése érdekében hasson oda, hogy a tavaly év végéig eredményesen működött kárrendezési bizottság bírálja el a megalapozott igényeket és kérte, hogy megfelelő pénzügyi fedezetet bocsáttasson rendelkezésre. Amennyiben augusztus 31-ig kedvező választ nem kapok, úgy a rendezetlen kárigények mielőbbi elintézése érdekében kezdeményezem a jóvátételről szóló országgyűlési határozat megfelelő tartalmú módosítását.

-Budaházy Györgynek és társainak Morvai Krisztinával közösen ajánlották fel egy -a rendőrséggel szemben- nyertes perük kártérítési összegét. Mire számíthatnak az évek óta börtönben sínylődő Budaházyék?

-Esetük tökéletesen példázza, hogy tavaly áprilisban nem volt igazából forradalmi változás az országban. Orbán Viktornak személyesen adtam át még tavaly az ülésteremben a koncepciós jellegű eljárást bemutató „Magyar Guantanamo” című filmet. Nemrég a legfőbb ügyész azt a cinikus választ adta, hogy ügyükben az ügyészség törvényesen jár el, miközben hosszú listáink vannak a durva jogsértésekről, többek között tanúk és gyanúsítottak megfélemlítéséről, szabályellenes házkutatásokról.  A Gyurcsány-Szilvásy időszakban törvénytelen eszközökkel és módon folyt nyomozás „eredményein” alapuló vádról egyértelműen megállapítható, hogy törvénytelen, az eljárást már régen meg kellett volna szüntetni. Semmilyen védhető jogi érv nem támasztja alá, hogy Budaházy Györgyöt és Szász Endrét már több mint két éve előzetesben tartják, miközben Hagyó, Szilvásy és Gyurcsány szabadlábon. Krisztinával Nemrég a 2009. március 15-i rendőri támadás miatt kapott kártérítésünket ajánlottuk fel a politikai foglyoknak. Új megvilágítást adhat az ügynek az, hogy Szilvásyt és társait, az állam akkori képviselőit nemrég állam elleni bűncselekménnyel gyanúsították meg, továbbá az is, hogy a még nyilvánosságra nem került, de hozzám már eljutott Balsai jelentés a 2006 őszi rendőri erőszak kapcsán az akkori vezetők terrorcselekményért való felelősségét veti fel.

-Az elmúlt időszakban külföldi missziókat teljesített.

-Miután – 13 hazai képviselővel együtt - tagja vagyok magyar részről az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének, illetve nemrég bekövetkezett megszűnéséig a Nyugat-európai Uniónak, ezért ezen nemzetközi szervezetekben is igyekszem a nemzeti radikalizmus elveit és nemzeti jogvédő szellemiséget határozottan képviselni. A székelyföldi területi autonómia megvalósításáért küzdő Székely Nemzeti Tanáccsal szoros együttműködésben vagyok és minden strasbourgi ET ülésen megtalálom a módját annak, hogy felvessem az elcsatolt magyarság és különösen székely önrendelkezés ügyét. Tavasszal például Basescu román elnököt hívtam fel arra, hogy tartsa be Románia az ET 1201-es ajánlást és ne gördítsen akadály a székely régió létrehozása elé. A júniusi ülésen pedig a román által tervezett, erdélyi magyarság számára rendkívül veszélyes közigazgatatási átalakítás ellen szólaltam fel. Júniusban az Amerikai Egyesült Államokban jártam három magyar közösségnél, Chicago-ban, Cleveland-ben és New York-ban a trianoni békediktátum 91. évfordulója alkalmából tartott előadásokat és vettem részt megemlékezéseken.

-Miképp értékeli az elmúlt időszak parlamenti munkáját a frakció és a saját szemszögéből?

-Rendkívül kemény időszakon vagyunk túl, de szerintem megálltuk a helyünket a szó szerint törvénygyárrá alakított Házban: nem hagytunk szó nélkül semmilyen nemzeti érdeket sértő javaslatot, minden helyzetben felmutattuk az alternatívákat minden más frakcióval szemben. Folyamatosan hangoztattuk, hogy nem alkotmányról, hanem alaptörvényről kell beszélni (így is nevezték végül), javaslatomra bekerült végül törvénytelen fogva tartás áldozatának járó kártérítés, az elcsatolt területeken élő magyarság közösségi jogaiért való fellépés pedig Zagyva Gyulával és Szávay Istvánnal közös javaslatunkat követően került bele. Döbbenetes érzés megélni, hogy sokszor mennyire formális a parlamentarizmus: a végső és a nemzet számára sok esetben előnytelen döntéseket egy rejtélyes központban hozzák meg nem egy esetben az utolsó percben, mint az például a Hit Gyülekezetét a bevett egyházak közé soroló egyházügyi törvénynél történt. 

-Morvai Krisztina és az osztrák Szabadságpárt viszonyától volt hangos a hazai sajtó. Miért "turbózták" fel ennyire ezt az ügyet és mi az igazság? 

-Nyilvánvaló, hogy egy mesterségesen gerjesztett ügyről van szó. Arról szól a dolog, hogy – figyelemmel az Európai Parlamentben kifejtett nagyhatású munkásságára - Krisztinát felkérte egy újonnan alakuló, több meghatározó EU tagállamból verbuvált tagokból és pártokból álló euroszkeptikus európai a munkában való részvételre. Mivel a meghirdetett célok (globalizáció helyett lokalizáció, visszaszorítani az EU központosító törekvéseit, erősíteni a Nemzetek Európája típusú európai együttműködést a nemzeti önrendelkezés talaján, politikai szabadságjogok védelme) vállalhatók voltak és egy ilyen szervezettel való együttműködés a Jobbikkal szembeni nemzetközi elszigetelési kísérleteket oldja és a megítélést javítja, ezért – Vona Gábor egyetértésével - Krisztina vállalta az együttműködést. A nemrég tartott első kongresszus után – a szervezetben részt vevő - Osztrák Szabadságpárt elnöke úgy nyilatkozott a sajtó szerint, hogy mivel a Jobbik szélsőséges ezért vele nem, csupán Morvai Krisztinával tudnak együttműködni, mivel ő független. Vona Gábor levelére az FPÖ vezetője cáfolta, hogy leszélsőségesezte a Jobbikot, Krisztina pedig egyértelműen jelezte, hogy a magyar emberek méltósága fontosabb neki mint ez a szervezet, ezért ha a formáció eltér az eredetileg megjelölt céloktól, netán más kérdésekben is valamiféle „hűséget” vár el tőle, vagy az együttműködés bármilyen egyéb okból vállalhatatlanná válik, akkor meg szakítja a kapcsolatot.

-Verőcén, erdélyiek autonómiafórumán vett részt az ottani vitában.

-Az ötödik „Erdélyország az én hazám” fesztiválon történt ez. Az RMDSZ távol maradt, de Fidesz sem képviseltette magát parlamenti szinten. Kétségkívül a legnagyobb tapsot és elismerést az én hozzászólásaim kapták a Székely Nemzeti Tanács alelnökével együtt. Felszólalásaimban méltattam a Székely Nemzeti Tanács hiteles, legitim, szakszerű és nemzetközi joggal is teljesen összhangban álló területi autonómia javaslatát és egyúttal keményen bíráltam az elmúlt 21 év hazai politikáját, Rámutattam arra, hogy Szerbia EU csatlakozása esetében ilyen hibát még egyszer már nem szabad elkövetni: előzetes feltételként meg kell követelni a magyarság közösségi jogainak biztosítását és a ’44-es magyarirtások igazságtételét. Felhívtam a kormányt arra, hogy Ausztria Dél-Tirol melletti kiállásához hasonlóan álljon védhatalomként a székely önrendelkezési törekvések mellé.

-Bár történtek őrizetbevételek az elmúlt időszakban, de szintúgy akadozik a beígért elszámoltatás is.

-Elég siralmas, hogy az egyébként láthatóan ambiciózus elszámoltatási biztos arra panaszkodik, hogy a rendszerváltás elmaradás miatt egyes ügyészi és bírói szervek szabotálják a felelősségre vonást. Mit csinál a legfőbb ügyész ? A kétharmados erőt miért vetik be törvényes megoldások érdekében ? A kiemelt büntetőügyekről szóló törvény viszont már túllőtt a célon és hazafiak elleni leszámolás eszközeként is használható, miközben a védelemhez fűződő jogot aránytalanul csorbította. Örvendetes Szilvásy, Galambos és társaik, továbbá Gergényi meggyanúsítása, bár érdekes az egybeesés: utóbbira egy nappal az elakadt elszámoltatás miatti sajtótájékoztató meghirdetése után került rá sor.  

Elöljárói bűncselekmények körében a volt rendőri vezetők (Gergényi, Bene, Dobozi, Lapid, Szabadfi stb.) esetében egyértelműen megállapítható az azonosító jelvények hiánya, a nem rendszeresített vadászfegyverek alkalmazása, a nem megfelelő rendőri felszerelések, illetve a szükségtelen és aránytalan erőszak tömeges és indokolatlan alkalmazása miatt ezen rendőri vezetők büntetőjogi felelőssége, de ennél nyilván tovább is kell menni, egészen le a minden helyszínen tapasztalható jogsértést elkövető rendőri egység parancsnokáig is, illetve az akkori politikai vezetőkig, Gyurcsány Ferenccel bezárólag. Az Országgyűlés 2006 őszi albizottsága, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület számos feljelentést tettek. Miért nem vizsgál ki alaposan minden feljelentést az ügyészség és miért nem lép fel a felelősségre vonás érdekében ? A Gulyás Gergely albizottsági elnök által a büntetés-végrehajtási intézetekben történt bántalmazások, kínzások miatti feljelentést elutasították.

-Miért akadnak el a feljelentések, annak ellenére, hogy 2010. decembere óta Polt Péter úr a legfőbb ügyész?

-2010. júniusában Orbán Viktor megbízta Balsai István országgyűlési képviselőt, hogy miniszterelnöki megbízottként vizsgálja ki a 2006 őszi hatalmi jogsértéseket és készítsen jelentést a felelősök felelősségre vonása érdekében. A Balsai-jelentés alapos munka után idén márciusban elkészült, azóta a miniszterelnöknél van. Azt ígérték, hogy alkotmányozás után áttekinti, de azóta semmit nem tudni a jelentés sorsáról, ráadásul Balsai István idén szeptembertől alkotmánybíró lesz, tehát félő, hogy nem lesz ki aprópénzre váltsa a jelentés megállapításait. Időközben tudomásunkra jutott, hogy a Balsai-jelentés a rendőri erőszakot nem egyedi túlkapásoknak, hanem több órán át tartó, folyamatosan alkalmazott eljárásnak nevezi, amely parancsnokaik erre irányuló szándékát, beleegyezését valószínűsíti. Mi hoztuk nyilvánosságra először, hogy a Balsai-jelentés az állami erőszak kapcsán a terrorcselekmény elkövetésének lehetőségét is felveti, 14 további különböző bűncselekmény mellett. Ez az akkori politikai vezetés büntetőjogi felelősségét is teljesen új megvilágításba helyezi. Levelemben arra is kértem Orbán Viktort, hogy mielőbb hozza nyilvánosságra a Balsai-jelentést és ennek megfelelő feljelentéseket tegyék meg mielőtt a bűncselekmények elévülnek (tipikusan 5 év az elévülési idő), kérje meg a kormány bizalmát élvező ügyészséget, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a felelősségre vonás ügyében.

Horváth Ádám
Barikád hetilap