A harcias és gerinces kiállásairól is közismert Dr. Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik országgyűlési képviselőjét és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökét a parlamenti bizottsága elnöke a véleménye miatt kívánja üldözni. A mentelmi jog valódi tartalma egyáltalán nem érdekli a „narancs gyermekeit”.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága 2010. október 18-án, hétfőn, 9 órakor a Parlament 55. számú tanácstermében ülést tartott.

Bár a Római szerződésben lefektetett alapvető elvvel ütközik, amit az Orbán-kormány tervez az Alkotmánybírósággal (Ab), Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, egyben európai jogi szakjogász szerint mégsem valószínű, hogy az ügyben az EU, azon belül pedig Európai Bíróság (EB) vizsgálatot indít. Megoldásként marad a tüntetés, áthúzhatják a Fidesz számításait továbbá azok a képviselők, akiknek nem tetszik a döntés.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás többféle magyarázatot lát arra, hogy a "nemzeti média" az elmúlt napokban hirtelen támadni kezdte őket. A jogvédők szerint a háttérben az elszámoltatás hiányának elterelése, valamint a totális ellenőrzés kiépítése áll. Gaudi-Nagy Tamás a helyzetet elemző sajtótájékoztatón összeszólalkozott a Magyar Nemzet újságírójával, aki paranoiásnak nevezte az ügyvédet, mire Gaudi-Nagy nyugalomra intette a riportert.

Kedves Magyar Nemzet és Magyar Hírlap olvasók, Hír TV és Echo TV nézők!

Az elmúlt nyolc év során tisztességes magyar emberek, családok ezrei tapasztalták meg, hogy mit jelent egyik pillanatról a másikra kiszolgáltatottá és jogfosztottá válni a hatalom visszaéléseivel szemben. E tapasztalatok mélypontját a 2006. őszi rendőri brutalitások, sorozatban indított koncepciós jellegű büntetőeljárások és önkényes bebörtönzések jelentették, de a megfélemlítés jellegzetes eszköze volt a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok gaztettei elleni tüntetések jogellenes feloszlatása, a politikai szabadságjogaikat (vélemény-nyilvánítási jogukat, gyülekezési jogukat) gyakorlók tömeges rendőri megalázása, fogdákba zárása.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint jobboldali médiumok "koncentrált támadást" indítottak a nemzeti jogvédők ellen, ami oda vezethet, hogy nem lesz, aki kiálljon a magyarok emberi jogaiért.

Tisztelt Honfitársaim, kedves Barátaim!

Meghívott voltam az NJSZ nemzeti ünnepünkre meghirdetett sajtótájékoztatójára. Nem tudom, hogy a közel száz hazájának, nemzetének elkötelezett önzetlen szolgálatát ellátó ügyvéd képviseletében megszervezett tájékoztató milyen politikai érdekeket sértett, de elgondolkodtató, hogy az egy hónappal a Kossuth tér sarkán lévő Parlament Kávézóban lefoglalt helyszínen a meghívott sajtót és vendégeket egy ajtóra kitett cetlin tájékoztatták, hogy a helyszín és az időpont megváltozott.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat október 23-án, az ’56-os Forradalom és Szabadságharc 54. évfordulóján ünnepi közgyűlést és sajtótájékoztatót tartott Budapesten.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) 2004 májusában alakult 20-30 nemzeti érzelmű, az igazságért elkötelezett ügyvéd összefogásával. Mára már országos és nemzetközi szinten elismert jogvédő szervezetté váltak.

Kormánypárti képviselők és az LMP szavazatával elfogadta a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jelentését a "főbizottság", az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság szerdai ülésén. A jelentés azonban a szavazáskor nem tartalmazta a 2006 őszét megelőző, illetve az azt követő időszak jogsértéseire vonatkozó megállapításokat. Ezeket ugyanis az elfogadott munkamegosztás alapján Gaudi-Nagy Tamás, az albizottság  jobbikos alelnöke készítette el, azonban az albizottság asztalára az ülés reggel 9 órai kezdete után került csak. Az albizottság fideszes, KDNP-s és LMP-s tagjai tehát ezen részjelentés nélkül fogadták el a jelentést és így terjesztették azt a főbizottság elé.

Bocsánatkérésre szólította fel a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a fideszes Fónagy Jánost, mert állítása szerint egyik parlamenti felszólalására a kormánypárti politikus egy náci köszöntéssel reagált.

A jobbikos képviselő azt mondta, hogy az eset a múlt hét hétfőn történt és a parlamenti jegyzőkönyveket olvasva bukkantak rá.

Közölte, hogy az afganisztáni szerepvállalásról szóló országgyűlési határozat vitája során ő azt az álláspontjukat ismertette, hogy helytelen a katonai részvétel és arra hivatkozott, hogy "sok ország dacol ilyen nemzetközi határozatokkal, az ENSZ BT határozataival, például Izrael, miért nem oda mennek a NATO katonák mondjuk a palesztinok jogait kikényszeríteni, megvédeni". Szavai szerint a jegyzőkönyv azt tanúsítja, hogy ezt követően a Nemzeti Fejelsztési Minisztérium államtitkára azt mondta: "Sieg heil, sieg heil".

A romák Koszovóba való tömeges visszaküldésének leállítását követelte az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése csütörtökön Strasbourgban elfogadott határozatában.

A Koszovóból a korábbi években elmenekült romák tömeges visszaküldésének gyakorlatát főként Németország folytatja, de a határozat nem említi kifejezetten a németeket, annak ellenére sem, hogy korábban Thomas Hammarberg, az ET emberi jogi biztosa közvetlenül Angela Merkel kancellárt szólította fel arra, hogy szüntessék be a visszatoloncolást.

Dr. Rácz János kiküldte a tárgyalóteremből Dr. Hunyadi Gábort a Jobbik Jogsegélyszolgálat vezetőjét. 2010.10.08.

„A felelősségre vonás egyik nagyon komoly aggályát jelenti, hogy a mai napig helyükön vannak azok az ügyészek és bírák, akik a 2006-os statáriális, kirívóan jogsértő eljárásokhoz asszisztáltak.”- nyilatkozta Gaudi-Nagy Tamás a 2006-os jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság Jobbikos alelnöke. A politikus szerint árulkodó és kiábrándító a kormánytöbbség azon lépése, amellyel nem támogatták a Lex Gyurcsány törvényjavaslatot. „Lett volna lehetőség az alkotmányt és a népakaratot megtaposó, esküszegő Gyurcsány börtönbe juttatására, azonban ezt nem akarták. Ezek után joggal merül fel a kérdés: van- e valódi elszámoltatási akarat a Fidesznél vagy sem. Sajnos ez a lépés a második verziót igazolja.” – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás.

A kulturális és sajtóbizottság ülésén a Fidesz tartózkodó szavazataival a szocialisták elutasítása mellett a Jobbiknak lesöpörték a Kossuth téri Károlyi Mihály -szobor valamint, Dr. Doktor Sándor pécsi köztéri szobrának eltávolítására tett javaslatát, ezen kívül azon beadványait, amelynek értelmében az V. kerületi Roosevelt teret Széchenyi István térre, valamint a Moszkva teret Széll Kálmán térre nevezné át a magyar Országgyűlés.

Károlyi Mihály szobrának áthelyezéséről szóló határozati javaslatot Hegedűs Lórántné és Hegedűs Tamás jobbikos képviselők terjesztették be. Hegedűs Tamás elmondta, határozati javaslatuk arra irányul, hogy Károlyi Mihály szobra átkerüljön a kommunista szobrokat összegyűjtő szoborparkba, helyére gróf Tisza István szobra kerüljön. „Háborúban állt az ország, ebben az időszakban 1,2 millió magyar katonát szerelt le Károlyi Mihály, amelyet a Jobbik egyértelműen hazaárulásként értékel.” – jelentette ki Hegedűs Tamás. Hozzátette, Károlyi tudatos intézkedésekkel gyengítette az ország védekezési erejét, ezért mindenféleképpen el kell távolítani a Kossuth térről a hazaáruló szobrát. A Jobbik frakcióvezető-helyettesének véleménye szerint Tisza István szobrának felállítása nemzeti igazságtételt jelentene.

Az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának október 5-ei ülésén Hegedűsné Kovács Enikő beterjesztő jobbikos képviselő első napirendi pontként az izraeli apartheid elutasítása témájában szólalt fel.

Az ülésen részt vett a Külügyminisztérium részéről Németh Zsolt államtitkár is.

A határozati javaslatot Hegedűsné Kovács Enikő és dr. Lenhardt Balázs, az Országgyűlés jobbikos jegyzője nyújtották be.

A képviselőnő az előterjesztés tárgyalását már korábban benyújtotta, de miután szeptember 24-én az ENSZ Emberjogi Tanácsa megvizsgálta a gázai török flottilla elleni izraeli támadást, és azt brutálisnak és túlzottnak minősítette, még időszerűbbé vált annak tárgyalása.

A jobbikon kívül a parlamenti pártok nem kívánják a cigánykérdést megoldani, a Regnum Marianum templomot újjáépíteni, a Magyar Hiszekegyet kifüggeszteni és a kommunista bűnösöket elszámoltatni.

Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén a kormánypárti, szocialista valamint lmp-s képviselők leszavazták a cigány-magyar együttélés kérdéseit vizsgáló eseti bizottság létrehozásáról, a Regnum Marianum templom újjáépítéséről és a Magyar Hiszekegy iskolákba kifüggesztéséről beterjesztett jobbikos javaslatokat. Ugyanígy járt a párt az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságban a lusztrációs, azaz a korábbi állampárt funkcionáriusait a közéletből kizáró javaslatával.

Értékrendek között kell választani vasárnap, az ellenállás, az önrendelkezés, a szabad nemzetek Európája és az önkéntes alávetettség, a gyarmati sor és a föderális, korrupt bürokrácia által irányított európai egyesült államok között - mondta Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője pénteken Szekszárdon, a Jobbik kampányzáró gyűlésén.

A 2006 és 2010 közötti rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság keddi ülésén meghallgatták Bencze Józsefet.

A volt országos főkapitány közölte, hogy Dobozi József, a Rebisz – jelenleg: Készenléti Rendőrség – volt parancsnoka tőle értesült a tévéostrom eseményeiről, miután a helyszíntől 70 kilométerre lévő házának pincéjében barkácsolt. Bencze azt is elmondta, hogy maga a hírTV-n követte az eseményeket.

Az is elhangzott, hogy az események után Gergényi Péter, akkori budapesti főrendőr ellen eljárás indult, ám az anélkül megszűnt, hogy az érintettet egyszer is kihallgatták volna.

Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik szókimondó képviselőjét a koncepciós perek létezésének kérdéséről és Budaházy György ügyéről faggatta a Hírextra.

Mit szól ahhoz, hogy a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője szerint nem folytak koncepciós eljárások a 2006-os őszi események kapcsán?

Ez abszolút nincs így, de ő alapvetően a nyomozási bíróság munkájára fókuszált, amikor ezt a nyilatkozatot tette és az előzetes letartóztatások elrendelésével kapcsolatos bírói munkára vonatkozott.

Nem nyilatkozott viszont arról, hogy hány olyan eljárás volt, ahol sok-sok éves eljárás után tudták megállapítani a felelősség hiányát, gondolok itt például arra a hölgyre, aki szuper nagyiként híresült el, de mondhatnám akár Göbl György nevét is.

Jogvédőként fenntartjuk azt az álláspontot, hogy igen is voltak koncepciós eljárások.