Orbán Éva: Szövetség az Igazságért

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat október 23-án, az ’56-os Forradalom és Szabadságharc 54. évfordulóján ünnepi közgyűlést és sajtótájékoztatót tartott Budapesten.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) 2004 májusában alakult 20-30 nemzeti érzelmű, az igazságért elkötelezett ügyvéd összefogásával. Mára már országos és nemzetközi szinten elismert jogvédő szervezetté váltak.

Többszáz esetben védtek, képviseltek nemzeti érzelmeikért, elkötelezettségükért, bántalmazott, üldözött, lecsukott embereket és szervezeteket, a hatalommal szemben véleményüket kifejező tüntetőket, valamint vétlen áldozatokat. Ügyeleti rendszert működtetnek, és számtalan ügyet felvállalnak.

A 2006-os véres őszi brutális rendőri fellépéseket követően munkájuk még intenzívebbé vált és rendkívül felértékelődött.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Szolgálat ügyvezetője, egyben a Jobbik országgyűlési képviselője történelminek és nemzetinek minősítette a tájékoztatót. Leszögezte, hogy az MSZP-s kormányok hatalmuk és tevékenységük érdekében döntően korlátozták az alapvető szabadságjogokat. Az elmúlt 8 esztendőben hatalmon lévők felhasználták a belügyi és igazságszolgáltatási szerveket: a rendőrséget, az ügyészséget, a bíróságokat, a büntetés-végrehajtási szerveket, még a jogalkotást is, aminek következtében a magyar embereknek a jogállamiságba vetett hite megrendült.

2006 őszén a hatalom gépezete teljes össztüzet zúdított a forradalomra emlékezőkre. A legfőbb üzenete a 4 éves munkájuknak az, hogy most ki merik mondani, hogy nemzeti tájékoztatót tartanak. Ez a tájékoztatás több, egyszerű sajtótájékoztatásnál. Fordulóponthoz érkezve, számvetést tartanak.

Az elmúlt 4 év számvetéseként kifejtette:

-       Munkájuk hatékonyságát rendkívül megnövelte a Civil Jogász Bizottsággal történő együttműködés. Tevékenységük a Kárpát-medencei magyarság jogvédelmére is kiterjed, amennyiben bárkit magyarságának vállalása miatt ér jogsérelem.

-       Utalt arra is, hogy a magyar állam nem vállalta fel, a korábban Magyarország területén történt magyarok ellen történt jogtiprások érintettjeinek ráháruló jogvédelmét. Délvidéken több mint 40.000 vétlen magyar mészároltak le, csak azért, mert magyarok voltak. Csehszlovákiában is megdöbbentő jogsérelmeket kellett elszenvednie a magyarságnak, mai napig jogkövetkezmények nélkül a ki és áttelepítések kapcsán. A magyar kormányok mind a mai napig kísérletet sem tettek a bűnösök felkutatására, ellentétben másokkal, utalva a Zentai ügyre, miközben vétkesek nevének nyilvánosságra hozataláért eljárásokat indítanak.

-       Az a tény, hogy a Jobbik képviselője az országgyűlésben erősíti jogvédő munkáját, mert jogvédő képviselőként alkalma van az ország nyilvánossága előtt a törvények vitájában részt venni, a jogsértésekről szólni, akár vezérszónoki minőségben is, mint például 2006 őszének áldozataival kapcsolatban is. Javaslatára jött létre a 2006-os jogsértéseket vizsgáló albizottság úgy, hogy vizsgálati időhatárt 2002-2010-ig terjedő időszak vizsgálatára bővítették.

-       A 2006. őszi brutalitás rendőri támadás áldozatai közül eddig százan kaptak kártérítést az államtól, összesen mintegy százmillió forint értékben. 

-       A bűnös rendőri vezetők felelősségre vonása azonban mind a mai napig várat magára. A 2006. október 23-án használt vadászfegyverek és lőszerek használata az ORFK jóváhagyása nélkül volt, miközben a gumilövedékek használata is szabálytalanul nem megengedhető módon történt. Máig egyetlen rendőrt ítéltek csak el jogerősen, aki egy tüntető gerincét szándékosan eltörte.

-       Bizonyíthatóan embervadászat folyt a tüntetéseket alkalmával, meg nem engedett, célzott lövéseket adtak le, brutális bántalmazások, megalázások, jogtalan előállítások, letartóztatások voltak. Az I. fokú bírósági döntések is a politikai elvárásoknak feleltek meg.

-       Az eddig feltárt bizonyítékok alapján, meggyőződése, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek börtönben lenne a helye.

-       Dr. Balsai István miniszterelnöki megbízott munkáját, aki a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgálja, egyértelműen támogatják. 

Gaudi-Nagy Tamás jogvédő képviselőként csalódottságának adott hangot, a jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentése miatt, mivel a jelentés szellemisége megfogalmazása szerint "nem sokban különbözik a Gyurcsány – Bajnai - korszak szellemiségétől".

-       Az albizottsági jelentés a rendőrökkel szembeszállók erőszakosságát is hangsúlyozza.

-       Megdöbbentő, hogy a jelentés szerint nem vonható párhuzam az 1956-os Forradalom és Szabadságharc és a 2006. őszi események között.

-       A jelentésből hiányoznak a bűnösök felelősségre vonásához szükséges konkrét megállapítások.

-       Nem tartalmazza a közkegyelem törvénybefoglalásának szükségességét.

Dr. Zétényi Zsolt alkotmányjogász, a NJA kuratórium elnöke kifejtette, hogy húsz év történelmi üresjárata után ahhoz, hogy jobbra forduljon a helyzet, kevés, a parlamentáris küzdelem, a Fidesz sikere. Ahhoz erős, civil, társadalmi összefogás kell a jogvédelem területén, mert a hatalom és a civiltársadalom közt mindig lesz ütközési pont, mivel a hatalom jellemzője, hogy alapvetően arrogáns és nem pártszínű .

Ezért a NJA nélkülözhetetlen szerepet tölt be a jövőben is.

Majd ismertette, a károsultak képviselőjeként két esetben nem jutott megállapodásra az áldozatok kártérítéséről rendelkező kormánnyal. A szemét eltaláló gumilövedék miatt a látását teljesen elveszítő Csorba Attila és a 2006 szeptemberében bántalmazott 18 éves Kanyó Bernadett ügyében, aki maradandó pszichés károsodást szenvedett. Zétényi Zsolt felhívta a figyelmet, hogy több, anyagi nehézséggel küzdő károsult szükségből, kényszerűségből fogadta el, a nyugat-európai mércével nem mérhető, rendkívül alacsony jóvátételt.

Dr. Grespik László, aki 2002.december 14-ei – A. Nastase – Medgyesi szégyenteljes magyarellenes – pezsgős koccintás ellen tüntetők ügyében képviselte a magyar érdekeket, rendkívül fontos eredményeket ért el. Ezt a jogvédést „ Buktáné contra Magyarország” címen ma már tanítják. Három fokon hozott ítélettel szemben sikerült bizonyítania, a tüntetés spontán jellegét, és a törvénytelen oszlatást. Strassburgi Bizottsághoz fordult, ahol 2007-ben született ítélet szerint elfogadták a „spontán tüntetés” fogalmát, valamint azt, hogy amíg az megőrzi békés jellegét, fel nem oszlatható.

 A Legfelső Bíróság 2010. szeptember 10-i, 14-én kézbesített ítélete ellen is nemzetközi jogorvoslatért fordult a 2006. október 23-i történések miatt, ahol 173 felperest képvisel Gonda László mellett. Az LB szerint a Kossuth téri reggeli oszlatás jogszerűtlen volt, de a délutáni már jogszerű.

Különösen jelentős nemzetközi perre hívta fel a figyelmet, mely Ezelin contra Franciaország között zajlott. Itt kimondták, amennyiben néhány rendzavaró (aki provokátor is lehet) van, azokat ki kell emelni, de a békés tüntetők tömege ezért nem oszlatható fel. Ellenkező esetben a békés tüntetők véleménynyilvánítási és gyülekezési joga sérülne. A hatalom néhány provokátor bevetésével meg tudna akadályozni bármely békés demonstrációt, mely az érdekeit sérti.

Úgy tűnik, a magyar rendőrségnek minderről nincs tudomása.

Dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő, EP- képviselő 1956 szellemének elkötelezett, bátor harcosaként egy személyben is sorsfordító küzdelmet folytatott sikeresen. Utalva az ’56-os forradalomra, összegzésként így fogalmazott: „A szabadságvágy képes legyőzni a félelmet.” Ez az, az üzenet, amit a NJSZ felvállalt és továbbvitt. Azok védelmét látták el, akik nemzeti szabadságvágyuk kifejezésért megtorlásban részesültek.

2006. szeptember 19-ét és 20-át követően azok szorultak jogvédelemre, - akik csak hazamentek volna, - azok, akik véleményüket kifejezve a gyülekezési jogukkal éltek a diktatúrával szemben.

Mit sugallhat a tisztességes, erkölcsi értékrendszerben gondolkodóknak a rendőri borzalmakat követő bírói, ügyészi, büntetés végrehajtói I. fokú ítélet, eljárás? – tette fel a kérdést.

A jogász esküt tesz: „ A magyar néphez, mindenkor hű leszek!” Erről sokan elfeledkeznek. A NJSZ jogászai ebben a szellemben cselekszenek. Azok, akik 2006 őszének „áldozataivá” váltak, Hazafiak, akik a nemzet méltóságáért álltak ki. Ezért közülük többeket hívott meg tanítványaihoz, hogy elmondják a történteket, s hogy megismerjék őket.

Dr. Morvai Krisztina két érintett személyt is bemutatott, - Kőszegi Zsoltot, akivel a rendőrök a Rádiónál folytattak brutális kegyetlenséget, és Fodor Gábort, akivel szeptember 20-án.

Mindketten kifejtették véleményüket, maguk és társaik nevében.

Mindannyiuk nevében megköszönték a jogi és emberi segítséget, a bátorítást, a harcot, amit a jogvédőktől kaptak. Bár győzött az igazság, elfogadhatatlannak tartják, hogy mai napig nincsenek meg a felelősök.

„Nem lehet elhinni, hogy a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtás, eljárók, és a média nem egy előre megírt forgatókönyv szerint cselekedtek.

Mind egy irányba mozdultak, ami egyértelművé teszi a legfelső szintű irányítást.” (F.G.)

Szeretnék, ha mielőbb megtörténne a felelősségre vonás.

Orbán Éva